Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-28 / 175. szám

4 Kedd, 1981. július 28. Rerrich centenáriuma A kolozsvári egyetem idekerültévei előbb klinikai épületekről. majd egyéb intézetek elhelyezéséről kellett gondoskodnia a városnak és az állami vezetésnek. A régi Templom tér beépítésére 1927-ben (rtak kl országos tervpályázatot, amelyet egy festőnek Indult kertépítő mérnök. Rerrich Béla nyert meg. A beérkezett 18 pályázat közül a második helyezést Wülder Gyula érte el. Egyébként tervel alapján valósult meg a húszas évek végén a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola gyakorló iskolájának neobarokk épülete. A harmadik díjat Háry Géza. a szegedi mérnöki hivatal tagja nyerte. Mindkettőjük terve mesz. sze elütött Rerrich mesterművétől, élete talán legnagyobb alkotásától. Wülder barokkos épületcsoporttal szándékozott körbefogni a dómot, egy nagyobb és két kisebb tér kialakításával. A harmadik díjas Háry klasz. szictzáló épületcsoportot tervezett. és a teret az Aradi vértanúk terére nyitva hagy. ta. A negyedik díia» Thomas Antal igen artiaztikus, de Szegedtől idegen tervet készített. Ezekkel szemben Rerrich Béla olyan tervet dolgozott kl. amellyel az alkalmazott anyag. annak szinhatása olyan keretet ad a templomnak, amelynél szebb és jobb el sem képzelhető. Az árkádos .épületcsoport ihletője minden bizonnyal a stockholmi városháza, az észak-európai színes téglaarchitektúra lehetett A téglahomlokzat. az árkádok oszlopainak merész megoldása mind azt a merevségét tevék őznek feloldani, amit a templom monumentalitása parancsol a térre. Rerrich fegyelmezett dús képzelőerő vei tartotta kézben a szigorú kikötéseket, betartva az azonos párkánymagasságot. következetes mozgalmassággal a több mint 300 méteres árkádsort. Kétemeletes épület négyszöge pedig nemes harmóniában övezi a dóm előtti teret. A kötött kereteket tartalommal töltötte ki. Ezt igazolja az épületegyüttes burkolóanyaga. a klinkertégla, amelyet a kertépítő művész sajátos módon rakott egymásra, sokszor szabálytalanul, hogy az esetleges egyhangúságot ezzel is oldja. Hogy mennyire nagy gondot fordított a tégla megjelenésére, az bizonyítja legjobban, hogy a debreceni téglagyárba, ahol az égetés folyt, személyesen Járt el. ügyelve minden egyes momentumra. Egyébként itt megemlítjük, hogv Borsos József. Hódmezővásárhely szülöttje és egykori főmérnöke, később vngy vele egyidőben szintén sikeresen alkalmazta a téelaarchitektúrát (lásd a debreceni krematórlum épülete, a szegedi Honvéd téri református templom stb.). A XII. századbői való Dömötör-tornyot miután megmentették. a zárttér épületcsoportjához hozzátervezi. E munkájával ls. valamint az egész tér épületegyüttesének kialakításával méltán bebizonyította; az alkotó ember igazi te. hetsége abban rejlik, hogy valamely környezet kötött, séget is hibáit művének szépségévé tudja tenni is avatni. Az árkádsor kialakításában jó segítőtársat talált Kertész K. Róbert személyében, alkotó tervezőtársában. A változatosan kiképzett árkádok alatt 1931-ben alakították ki az Emlékcsarnokot, amelvben a magyar Irodalom, művészet és tudomány kiválóságainak szobrait, emléktábláit helyezték el. azóta ls gyarapítva sorukat Az építészet] megoldásba a vas- és faipari munkák hangulatosan illeszkednek bg, Rerrich kiváló kivitelező Iparosaitól: Thék Endre, Seenger Béla budapestiek és a szegediek: Bille János, Kónya János. Kocsis Ferenc, Lengyel Lőrinc, Takács János és Erdélyi András. Rerrich Béla. a szegedi Dóm tér megálmodója 100 éve, 1881. Július 25-én született Budapesten. Előbb Hollósy Simonnál tanult, majd a műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. Ezt követően Franciaországban kertművészeti tanulmányokat folytatott. Hazatérését követően. 1908-ban a budapesti Kertészeti Tanintézetbe nevezték ki tanárrá, később Igazgatójává. Alkotó parképítő volt A 100 éve született Rerrich Béla a Dóm térre olyan csodálnivaló épületegyüttest alkotott, amely Igazi építészeti formákat alkalmaz, őszintén, egyszerűen bánik az anyaggal, bátran megmutatja a vasbetont Szeged nagyszerű alkotója, Rerrich Béla korán elhunyt, 51 évesen, Budapesten, 1932 februárjában. Szegeden jeles alkotásán túl, a róla elnevezett kis tér őrzi emlékét. Rerrich Béla kiemelkedően európai alkotásának Szegeden számos ellenlábasa volt, sokak az eklektikus városképtől elütőnek tartották a pompás alkotást Nem volt és nincs igazuk az ilyen ítéletalkotóknak, mert Rerrich alkotása a modern funkclonalista elvekhez igazodik, minden stíluseszménnyel együtt A teret az utóbbi húsz évben alig élvezhetjük, mert rajta egv hatalmas vasés íamonstrum uralkodik, szolgálva a Szegedi Szabadtéri Játékok nézőtéri felvonulását. Bátyai Jenő HÁZASSÁG Maki László és Lebák Erzsébet, Mészáros Károly és Domonkos Margit Révész Dezső és Balogh Rozália, Farkas Kálmán es Kővágó Julianna Veronika, dr. Veszprémi László és Lorencz Rózsa Anna, Kokovay János Fsrano éa dr. Adamtcza Ágnes Ilona, Caányl József és Bálint Klára, Kása Sándor és Farkas Ilona, Vass Ferenc és Petőfi Sylvla Mária, dr. Karamán Mlklóa Attila éa Kiss Judit Irén, Kancsár LSszló Mihály éa Csókául Ildikó Ágota, Nledermayer György és dr. Bánfl Margit, Csizmás Józssf éa Széli Máris Magdolna, Abraham Zoltán Vince éa léap lúi-zsébet, Erdei Lajos László éa Kaskötő Evs, dr. Perlaki Pál és Horváth Evs Emőke, Kovács Gábor és Rozst Erika Gizella, Kulcsár nálint éa Szabó Zsuzsanna, Jópeu István ós Takó Ilona. Tóth Tibor és Szép Edit Erika, Letlc Ferenc es Mihály Ilona Etel. Vörös János és Molnár Erika, Kovács Gábor Ferenc és Dobö Éva Anikó, Kolompár Róbert és Kolompár Ilona, Ludvlg János és Porta Oytlngyl, snsún András Zoltán és Hegedűs Margit. Farkas Sándor és Zsiga Veronika Júlia. Maróti János és Nyári Erzsébet. Vau Szilveszter és Fekete Katalin, Kolompár Jánua es Kolompár Rozália házasságot Ko toltak. •ZÜLETKS Csikós Jánosnak és Llcsauer Editnek ' Gábor, dr. Hegedűs Zsolt Bélának és Bsrsnte Anna Juditnak Brúnó Zsolt, Pópily Istvánnak és Mándoki Ágnesnek Alexandra. Uúrgyán lmrcnuk us Pákai Máriának Erika, Nyltral János Istvánnak és Csáki Erzsébet Margitnak Szilárd, Kaposvári Fcternak és Vass Katalin Juditnak Péiur, Zádori Lajosnak és Jenoval Rolzálianak Mónika, Király Lászlónak és Fodor Mária Varonlkának Anett Vers, Mltykó Istvánnak ás Kurucsai Ágnes Honának Erika Agncs. Friebert István Lászlónak és Harmat Ilonának László. Rácz Lászlónak és Király Irennak László, Herényi Lászlónak és Joó Erzsébetnek László, Mészáros Oyörgynek és Molnár Hosállánnk istvan Pétar, Bán Istvánnak és Fodor Zsuzsannának Tamás, Erndt Jánosnak és Sáringer Ilonának Viktória Ágnes, Pesti Mihálynak és Márta Katalinnak Mária Ilona. Pataki Imrének ra Molnár Rózáinak Zoltán, Varga Ádámnak és dr. Erd<:a Évának Emese, Horváth Józsefnek és Vazorka Mártának Ildikó, Tóth János Józsefnek és Csapó Editnek Eva. Gtltuze Lászlónak és Palotás Máriának Edina, Tanács Jenő Jánosnak és Császár Ilonának Mónika, Feli János Zoltánnak és Móra Erika Editnek Bernadett, Hangay Zsoltnak és Vad Judit Évának Esnlt, Béni latvannak és Ksnész-Nagy Máriának Tibor, Csordás Zoltánnak és Tóth Irén Annának Andrea. BaJnóczl JaCsaládi események nos Istvánnak és Kocsis Etelkának Gábor János, Bitó Sándornak és Fekete Margitnak Agnsa Zsuzsanna. Bánfalvi Jánosnak éa plgnlczkl Teréziának Terézia, Bakó János Józsefnek és Molnár Margitnak János György, Pál Jánosnak és Csernus Piroskának János, Boldog Lászlónak és Bárdos Juliannának judtt. Kószó Zoltán Lajosnak és Jánk Máriának Katalin,' Tóth Lajosnak és Koncz Erzsébetnek Gábor Latos, Kovács Andrásnak és Csapó Erzsi-bét Máriának Katalin Erzsébet. Fekete Sándornak és Molnár Erzsébetnek Csaba Zoltán, Tóth Károlynak és Szabó Ibolya Ilonának Károly, Kuresztss Jánosnak és Vöneki Irénnsk János, Varga Sándornak ás Tombácz Zsuzsanna Klárának András Gábor, Lörlncz Ferencnek és Hajnal Erzsébetnek Annrea. Tanács Istvánnak i-s Rákos Magdolnának Eszter, Kovács pétérnek és Sáray Katalin Margitnak Edit Katalin, Szögi Jánosnak és Molnár Juliannának János, Dávid litvánnak éa Bercsényi Annának Norbert, Balogh Istvánnak és Vastag Juditnak Nikolett Judit, Bozsó Szabolcs Péternek és Kapás Zsuzsanna Editnek Barbara. Bálint Józsefnek és Németh Juliannának Krisztina Ildikó, Miksl Györgynek és Németh Máriának Ivett Bernadett, Bartn Imrének éa Nagy Ilona Annának Anna, Jublonczkl Istvánnak és Borbély Edit Annának István László, Bakaesi Zoltánnak és Gyurik Katalin Ilonának Katalin, Ördög Gellértnek és Nyárt Ilonának Attila, Berta Lászlónak és Szél Erzsébetnek Viktória, Vlgh Árpádnak ES BÚS Máriának Krisztina, Vlgh Árpádnak és Bús Máriának Szilvia. Nyári Istvánnak és Sánta Máriának Zsolt István. Fancsali Lászlónak és Hegyközi Ágnesnek Attila, Orosz Jánosnak és Matuszks Ilona Erzsébetnek János István. Csapó Mihálynak és Karácsonyi Ibolyának Krisztián Zsolt, Kelemen András Ferencnek és Vlh Máriának Livia, Rózsi Lászlónak és Vass Erzsébetnek Szllvtá Viktória, Farkas Imrének és Németh Veronikának Veronika, Plplcz Zoltán Jánosnak és JakUR Máriának Anikó, Márton Istvánnak és Török Erzsébet Honának Petra, Szép Lászlónak én Bozóki Ágnesnek Krisztina, Molnár Jánosnak és Miklós Magdolnának Attila. Jámbor Tibornak és Szatmári veronikának Dénes. Szélpál Istvánnak és Kasza Ágnesnek Edit, Karácsonyi Ferencnek és Kiss Györgyike Annának Gabriella, Rostás Zoltánnak és Rostás Etelkának János, Fodor János Lászlónak és Hegedűs Máriának Edit, Podonyl Sándornak és Kovács Juliannának Attila, Lukács Györgynek és Vlda Arankának Gábor, Korda Lászlónak és Nagygyörgy Máriának Csaba, Juhász Sándor Lászlónak és Kovács Erzsébet Margitnak Soma Bandor, Orázer István Jánosnak éa Felföldi Erikának István, Kiss Oyörgynek és Seres Anikónak Anita, Huszka László Oergelynek és Marsai Ágnes Ibolyának Brigitta Mária, Karsai Tibornak és Lsczkó Mártának Anita nsvű gyermekük született. HALÁLOZÁS Tanács István, Masa Jsnőné Noveczkl Mária, slmon Imréim Neumann Mária. Gyarmati Sándor, Miklós Mária, Vlncze Sándor, Szóllk István, Haag Józsefné Aranyosi Eva, ' Czékus Vilmosné Nemes-Nagy Erzsébet, Várhegyi Mihályné Szák Maria. Cyorgyevlty Péter, Stlrb Mihály, Újházi Károly Ignác, Kaizsr Káimánné dr. HUcli Olga, Kovács Istvámié Király Matild, Miklós Sándorné Tóth Rozália, Faragó Ferenc, Tapodó János, Fackclmsnn János, Miklós Antal, Barna Imre Lajosné Héjjá Erzaébet, Mészáros Mihály, Lengyel Jánosné Kovács Rozália, Ábrahám József. Farkas Antal, Fenyvesi Istvánná zaiga Mária. Antal László Gyula, Mészáros Mihály, Víncze Imréné Nógrádi Ilona, SÓS Imréné- Palotai Etel, Pál Mihály jozavfné Czirok Ilona, Uuzai Sándor, Nagy Imréné Gall Jolán. Csikós István Jánosné Kacsóh Julianna, Maitlnczky Endrém: Polgár Róza meghalt. Produkció vagy Erdélyi Sándor cikke a Valóságban Legújabban a Valóság nevű folyóiratunk Fórum rovatéban szólalt föl Erdélyi Sándor, a martfűi Növényolajgvár egyik felelős irányítója. aki irodalmi tevékenységével ls mind népszerűbbé válik országszerte. Ezúttal A vezetők felelőssége című elmélkedésében járja körül azt a témát, hogy kiktől várható elsősorban gazdaságunk megújítása, magas színvonalra emelése. Személyes benyomásai, tapasztalatai alapján érvek sokaságával bizonygatja, hogy csak az egyént lehet felelősségre vonni, mert úgynevezett kollektív felelősséggel szemben kissé tanácstalanul állunk. Jóllehet, hiba esetén a felelősség mindenkit terhel, a vezető felelőssége föltétlenül nagyobb. Erdélyi Sándor a múlt évi gyáravalós ürügyen fejti ki aggodalmait amiatt, hogy nálunk a felsőbb párt- és állami vezetés szándéka ellenére is eltorzul olykor a „teljesítményével mérd az embert" elv. Eltorzul, mert gyakran nem a produkcióhoz igazodunk, hanem a pozícióhoz. A szerző úgy látja, hogy a gazdaság primér szektorában a hivatalos társadalmi elismerés is pozíciócentrikus .Ezért nyilvánvaló, hogy a kelleténél jóval többen törekszenek pozícióra, mint arra, hogy képességeik latbavetésével minél többet produkáljanak. Pedig a produkció „gazdasági, ha úgy tetszik, világpiaci kategória... A vezetői pozíció, vagy a vezetői pozíciók rendszere érdektelen a világpiac számára, vagy csak másodlagosan, a produkcióban. mint végeredményben mertestesülő formában érdekes." Elmondia. hogy m Kvár avatásakor minden egyéb tennivalót megelőzött az ünnepség szervezése. Néhány bizottság, illetve annak ls beillő csoport alakult azzal a céllal, hogy hibátlan legyen a proJokoll. s zökkenők nélkül bonyolódjék le a jeles esemény. A legsúlyosabb csaták a meghívandók létszámával és összetételével kapcsolatban zajlottak. Mivel a megyei pártbizottság azt tanácsolta, hogy csak az legyen ott. aki csakugyan tett is valamit Martfűért a 300-asra tervezett vendégsereget rostálni kellett. Elszabadult a pokol. Vége-hossza nem volt a telefancsörgésnek egy álló hétig, a sértődöttek hada tiltakozott, magyarázatot kért, személyének fontosságát hangoztatta. Jelentós gondot okozott továbbá: ki fogad, kit ós hol; kl legyen hivatalos egy előzetes kis trécselésre a 'tanácsterembe, B kit menesszenek rögtön az ebédlőbe; a díszeinökség ülésrendje: hol, mit szolgáljanak fitt; rossz Idő esetén kik tartsanak ernyőt a vendégek feje fölé; a fizikai állományt leszámítva, kik kapjanak végül is kitüntetést. A nagy lótás-futásban egyeseknek kiújult a gyomorfekélyük. többen nyugtatókat szedtek. Csak a fizikai dolgozók nem zavartatták magukat, ök termel, tek, legfeljebb egy-egy közülük kajánul megjegyezte: kifejezetten jó hatással van a gyártásra, hogy a vezetők mással vannak elfoglalva. Figyelembe véve az avatás közbeni helyezkedéseket, hízelgő megnyilvánfilásokat. a sok szolgálati hajbókolást. mint cseppben a tenger mutatkozott meg, hogy mennyire Igazodunk. „Leginkább alulról fölfelé. És. Időnként még a lábunk alá is elfeleltünk nézni. Mert Martfűn 1980. november 4-én. a korán beköszöntött télben, a metsző hideg szélben a műszaki paramétereit tekintve elfogadhatóan üzemelő gyárban fáztak a munkások. Nem túl sokan. Lehettek összesen százötvenen. Számra pontosan annyian, mint a vendégek. A fázós oka végtelen egyszerű: nem. vagy csak félig készült el a kapcsoló- és vezérlőtermek, a szabadban dolgozó rakodók tartózkodóhelyeinek fűtése." Szó sincs róla. nem akarták elspórolni az erre való pénzt, csak a nagyon ls véges anyaRl eszközök sorolásakor minden más szempont. még az ünnepséghez szükséges tevékenység ls fontosabbnak bizonyult, mint az ember Erre vall, hogy a meghívottak közül sem érdeklődött senki a szép gyárban dolgozó munkások közérzete felől. Miért van ez? Hogyan alakult így a helyzet, amely, sajnos, hasonlít az országos átlaghoz. Erdélyi Sándor szerint jelentősen közrejátszik ebben a fentebb már említett pozíciócentrlkusság. Eszerint íratlan, de szigorú szabály a felsőbb vezetők elvárásainak föltétlen tiszteletben tartása. illetve ezekkel kapcsolatban minden vita és ellenvélemény mellőzése; a felsőbb személyektől való már-már beteges rettegés es az önálló döntésképtelenség: a döntés felelősségét átvevő felsőbb . vezető hiányában a felelősség szorgos megosztása; a megszokott hierarchiához és ejten belül a saját pozícióhoz való görcsös ragaszkodás. Innen már nincs meszsze a törekvés a konfliktusmentes helyzet megteremtésére. vagyis minden változtatási szándék megakadályozására. Csoda-e. ha a vezetői utánpótlás elképesztően hamar megtanulja, hogy bór társadalmunk boldogulása szempontjából nélkülözhetetlen a struktúra szüntelen jobbítása, korszerűsítése. ám ha a gazdaság primér szférájában boldogulni akar. akkor pozíciót kell szereznie. Vívódva, meditálgatva jut el Erdélyi Sándor odáig, hogy a „nulla felelősség tétele és annak érvényesülése a magyar vezetők többségének lelke mélyén nem is talál elítélésre — hiszen hallatlanul sok előnye van. Például szabadon működhet a középszer gravitációja, amely a sokaság langymeleg biztonságának védőburkával veszi körül a többséget." Igaza van? Személyes benyomásait írta le. s ha szemüvege kissé nagyítja is a dolgokat, ez csak a jobb megismerést, az alaposabb szemügyrevételt teszi lehe. tővé. r. N. I. Meteoritkráter Alaszkában Alaszka középső részén, az északi sarkkörtől kissé délre új meteorttkrátert fedeztek fel. Átmérője 12.4 km, mélysége 500 m. Közepén 3 km átmérőjű tó keletkezett, amelyből sugár Irányú barázdák futnak a kráter pereme felé. Ügy vélik, hogy a kráter eredetileg csak 10 km átmérőjű volt, mélysége viszont 700 m. Az erózió következtében a kráter falának eredeti formája az idők folyamán megváltozott Az Alaszka Egyetem kutatója fedezte fel, aki a világűrből műholddal készített felvételeket tanulmányozva bukkant rá erre ft kráterre. Más módon nem lehetett volna felfedezni, mert a terület Járművekkel legfeljebb csak a tél kellős közepén közelíthető meg, amikor már elég vastag és szilárd a hóréteg. Ilyenkor viszont a sarki éjszaka miatt csaknem teljes sötétség uralkodik ezen a vidéken. Szeged a liazai lapokban 1981/30. TÓTH Attila: Műteeeimlítogatás Kowis Nagy Margitnál. Mfl vésset, Július. [Németh Gy. isivételeivel.] SZUROMI Pál: Tárgy formáld diákolt. — A IV. Országos ntákképzőmdvészeü Tárlatról. Művészet, Július. [A szegedi Horváth Mihály utcai Képtárban. Győzd Molnár, F. felvételével.] VIONA, Marlo: polgár Hdlkd. Művészet, Július. [A Szegeden kiállító keramikus munJtásHágáról. Lelkes L. felvételével.l 8TAAR Gyula: A magyar matematika nagy személyisége. — Szőkefalvl-Nagy Bélával beszélÍ

tettem Szegeden. Természet VIágs, július. (Németh Ernő felvételével.] BALAZS István; Me-ar.e van-e Szegedtől Montreal? Magyar Hírek. júl. 11. [Külföldiek ii hónapos tanulmányút Jukst töltik Szegeden a Biológiai Központ szervezésébein. Novotte Feretno felviteleivel.] KUCLI Tivadar: A leienben a múlttal, a Jövőért. — Történelmet őrző Íratok. Magyar Hírlap, júl. 1L [Beszélgetés Blazovlch Lászlóval, a Csongrád megyei Levéltár igazgatójával.] GELLÉRT József: A hűség Jutslma. Magyar Vasutas, jiil. 13. [Onadlakál László a MAV Szegődi Igazgatósága dolgozóia nyugdíjba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést kapta- Képpsl.l rOELLÉKT József] O. J.: Kis Üzeim a vágányok között. — Sokféle kisiépet és alkatrészt gyárt a MAV Gépjavító Üzem szegedi egysége. Magyar Vasutas. Júl. 11. Nemzetközi szakszervezeti néptámcíesztdvál szegeden. Népszava, Júl. 14. (Kiss Árpád felvévéteiévei.) TARNAT László: A fanfárok hangjai előtt a Dómnál. — Beszélgetés a szeged! fesztivál igazgatójával. Petőfi Népe. Júl. 15. (Képpel .1 A Szegedi stúdió műsora. — Régészet a Dél-Atföldön. Petőfi Népe, Júl. IS. IJúllus 17-én a televízióban. Joú Imre felvételével.] Dolgoznák n dfzzletkészftök. Békés megyei Népű)s4g, Júl. is, [A szegedi szabadtéri Játékok színhelyén. Tóth Béla felvételévet .] Tizenkét nap alatt — Szetteden befelezték az aratási. Magyar Hírlap, Júl. 16. Megkezdődött az uborkA feldolgozása s Szegedi Kon-ervgyárban. Népszabadság, Júl. ifl. Holnap megnyitó. — Szegedi szabadtári Játékok. Esti Hírlap, Júl. 11. Négy együttes nyert közönségdíjat a szegedi néptánctalálkoZón. Népszabadság, Júl. 17. Szegedi szövőgyár. — Szétfűrészelt gépek. Heti Világgazdaság, Júl. 11. (A PiamutnvonvV ipari Vállalat szegedi gyára.] Óriás gáztartály. Képes Újság. Júl. 18. ]A szeged-algyői olaj mezőn építik. Képpel.] Ma kezdődnek a szegedi szabacitéri játékok. Népszabadság. Magyar Hírlap, Békés megyei Népújság. Júl. 16. PAPP Oyulá: visszaszámlálás Szegeden. — Az ötnapos munkahét előkészítése. Magyar Hírlap, júl. 18. Az Ivan Szuszanylrmal —Megkezdődtek a szegedi szabadtért Játékok. Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Népszabadság, Petőfi Népe, Júl. 19. Szegedi Dóm tér. Népszava, Júl. 19. Szabadtéri Játékok megnyitója. Képpel. Szegedi szabadtéri Játékok; Szolnok megyei Néplap, Júl. 1K [Keresztrejtvény.] PEI.LIONTSZ Valéria: Szabd Erzsébet üvegei. — Szeged, Guláosy Lajos Terem. — ŰJ Tükör, Júl. 19. Szeged open-air summer festivel. Daily Nsws, Neueste Nachrichten. Júl. al. !A nyári szabadtéri játékok nyitása. Ilovszky Béla felvételével.] Mc-myltt a szegedi nyári tárlat. Magyar Hírek. Júl. íl. New thermal batts at Szeged. Daily News, Neueste Nachrichten, Júl. 22. [Az ÚJ termálfürdőről.) Megújul a Szegedi Konzervgyár. Magyar Mezőgazdaság, júl. 22. SZUDY Észter: Nemzetközi néptáncfesztivál Szegeden. Magyar Nemzet, Júl. 22. E. FEHÉR Pál: Szegedi emlékek. Népszabadság, Júl. 22. [Berey Gézának a Samogyl-könyvtárl műhelyben a negyvenes évek sajtóvlszonyalról szóló közleménye kapcsán.] Július M—18. tizenötödször: szegccU Ifjúsági napok. Népszabadság, Júl. 23. KEKESDi Oyula: Kipróbált nemzedék. Népszabadság. Júl. 23. [Szegeden, a Radnóti gimnáziumban 1996-ban érettségizettek találkozója.] rKOROni József]: K. J.: Színpadon, utcán, tereken. — Táncolók vásározók Népszava, Júl 23. [Nemzetközt néptáncfesztivál és népművészeit kirakodóvásár. Kiss Árpád és Enyedl Zoltán felvételeivel,1 TAKÁCS László: Szép hazánkat Járvá. — A szegedi Dóm tér. Elet és Tudomány. Júl. 24. IRerrich Béla Születésének ino. évfordulója alkalmából közölt Ismertetés. Bojtár Ottó felvételei vei. 1 Kiállítás. Képes UJság, Júl. 29. TSzeged múltja. Iclene. Jövöje Címmel a Vármúzcu.mban.j L. N. T.: Szegpd -81. — Teli Vilmos. Képes ÜJság, fúl. 2.1. /Nyári Játékok./ fRuszt József rendezésében. Vértes György felvételével.!