Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

4 Vasárnap, 1981. július 26. Malomból - fakombinát Átalakítják a sándorfalvi malmot. Ahol korábban búzát, rozsot őröltek most majd asztalosok dolgoznak. A Szegedi Járási Szakipari és Ruházati Szövetkezet megvásárolta a malom épületét a Magyar—Lengyel Barátság Tsz-től és faipari kombinátnak szeretnék átalakítani. Persze, ahhoz nagyon sok pénzre lenne szüksége a szövetkezetnek. De úgy mondják mások, egy „kis nagyzolás" megengedhető faluhelyen. Mások se haragudnak meg érte, ha a sándorfalvi asztalosüzemet kombinátnak nevezzük. Igaz, jócskán ki kellett nyitni a szövetkezetnek a pénztárcát, hogy az elhanyagolt épületből műhelyt építsen. Falakat kellett bontani, alapot törni, udvart betonozni és még toldani is muszáj volt az épülethez. Kőműves legyen a talpán, ki ilyesmire vállalkozik. Neki is fogtak többen, míg végül is négyen, Erdei István, Mártha Sándor, Horváth Mátyás és Kakuszi János birkózott meg a hatalmas munkával. Mert újból építeni könnyű és haladós, de régit bontani, felújítani nehéz a mai mesterembereknek. Például a gőzgép alapját csak „beosztva" tudták föltörni. Egy ember megfogta a hegyes vésőt, másik kettő meg ütötte a nagykalapáccsal. így is 30—40-et oda kellett vágni, mire lepattant egy tenyérnyi beton. És volt belőle bőven. El is nevezték rabvallató munkának a betontörést. Azt már Róvv József, a szövetkezet elnöke mondta, hogy nagy terveik vannak az új épülettel. Elsősorban is az eddiginél lényegesen jobb helyre kerülnek az asztalosok. Jelenleg még szinte áldatlan állapotban dolgoznak a faművesek. Egy öreg épületben kaptak helyet negyedszázada és azóta nem sokat költöttek az „ideiglenes műhelyre". Másodsorban azért vette meg a malmot a szövetkezet, hogy eleget tudjon tenni a megrendeléseknek. Ugyanis az utóbbi években egyre több olyan üzletet kötöttek, amit már más nem vállalt el. Egyedi bútorokat gyártottak, besegítettek olyan kézi munkával az építőknek, ami a nagyvállalatnak nem fizetődött ki. Például a Szegedi Orvostudományi Egyetemnek, a szemészeti kutatóközpontnak készítettek tolóablakokat. Ezek olyan portékák, amelynek gyártására nemigen találnak vállalkozót. Meg is kérdeztük, hogyan éri meg akkor a szövetkezetnek? A válasz az volt, hogy ilyen kis munka még belefér a sorozatba. Vagyis, amennyivel többe kerül az egyik, annyival olcsóbb a másik. Mivel a több féle munkával foglalkozó szövetkezetben rugalmasan tudnak alkalmazkodni az igényekhez. A DÉLÉP-pel három éve közösködnek a sándorfalviak. Ablakot, ajtót készítenek óvodákhoz, bölcsődékhez. A malom átalakítása körülbelül három és fél millió forintba kerül. Vesznek gépeket, porelszívót szerelnek a terembe, így lényegesen jobbak lesznek a munkakörülmények. Ha a „kombinát beindul" harmincan dolgoznak majd benne, és megduplázódik a termelés. Űgy számolnak, pár év alatt megtérül a befektetés és két év múlva már a nyugati országok piacaira is eljut a sándorfalvi asztalosok keze munkája. M. T. Túl a kétmillió méteren Kutak és kutatók A világ anyagból; energiából és információból tevődik össze. Az anyag megmarad. a modern korra az információk soha nem tapasztalt bősége jellemző. A világ energiára éhes. és — ez a dolgok természetéből következik — egyre éhesebb lesz. Ismeretes, hogy a természet készletei nem újulnak meg. s az is: az energiahordozók kitermelése egyre több és több pénzbe kerül. Ebbe a szállítási költségek és a geológiai költségek egyaránt belejátszanak. A gondok ellenére a KGST országai az elmúlt tíz évben jelentős mértékben nö'velték energiatermelésüket. A munkát közös célprogram is segíti. A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzeme jelentős feladatot vállal szénhidrogénkincsünk feltárásában. — Túl vagyunk a kétmilliomodik méteren — mondja Balaicz Tibor, megbízott üzemvezető. Vállalatunk fennállása óta ennyi fúróberendezéseink összteljesítménye. A kutakat a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat üzemelteti. Ez a vállalat adja Magyarország kőolajtermelésének zömét. A legutóbbi évben például 1 millió 459 ezer tonnát termeltek a fekete aranyból, s felszínre hoztak 3 ezer 205 millió köbméter földgázt is. — Fennállásunk óta körülbelül ezer kutat fúrtunk — folytatja az üzemvezető, de a telefon csörgése megzavarja. — Ne haragudjék — magyarázza —, egy férfi érdeklődött: szeretne hozzánk jönni dolgozni. Hallotta, hogy egy csapatunk Görögországban dolgozik most, arról érdeklődött, hogy csatlakozhatna-e hozzájuk, — Es? — Kezdőket nem szoktunk külföldre delegálni... Bonyolult szakma a mienk. És különösen az a mi területünkön. Ebben a félévben például a legnagyobb szakmai fölkészültséget követelő ferdefúrások voltak túlsúlyban. Ezekre akkor van szükség, amikor az olaj lakott települések alatt helyezkedik el. Az algyői mezőben 600 méterre van a lelőhelytől. Azt hiszem, ez iól jellemzi azt. hogy milyen magas technikai színvonalon dolgozunk. — Nemrégiben vonták meg az első félév mérlegét. — összességében azt mondhatom: jól állunk. Fúróberendezéseinknek összesen 87 ezer métert kell teljesíteniük az esztendőben. Tevékenységünk fő területe Bordány, Ullés és Forráskút környéke. Ezek főként gázlelőhelyek. Olaiat is talá, lünk persze, de ennek nem túlságosan nagy a jelentősége, mert a készletek kisebbek ezekben a mezőkben, mint Algyőn. — Nemrégiben kapott szárnyra a hír, hogy néhány dolgozójuk elégedetlenkedik ... — Szegeden lakó munkásokról van szó. akik nehezen vállalják, hogy lakóhelyüktől távolabbi területeken dolgozzanak. Tudni kell persze, hogy a kutatások súlypontja az ország keieti területeire tevődik át. ott nagyobb sikerrel kereskedhetünk. mint a Szeged környéki mezőkön. Ezeket, ugyanis az elmúlt másfél évtizedben alaposan átkutattuk. Itt is vannak lehetőségeink még. de igazán jelentős készletek feltárásában már nem reménykedünk. — A kutató kutat... — Értem .mire gondol. 1.981 első felében vizsgálataink során megfúrt kút.jaink közül hármat is meddőnek találtunk. Ezek csak viznyerésre alkalmasak. Örömünkre szolgál, hogy sikerült megegyezni a forráskúti Haladás Termelőszövetkezettel. az egyiket átvették. Ahogy tudom, gazdaságosan hasznosítják a forró vizet. — Es a másik kettő? — Mi csak akkor alakítunk ki vízkutakat. ha . a költségeinket a felhasználó megtéríti. Erre pedig igen kevesen vállalkoznak. utóbbi két helyen gőzkutakat fúrunk. Ezeket fűtésre használják. — Lehetne-e hasonló módon fűteni például Szeged valamelyik városrészének házait? — Igen, úgy tervezzük, hogy az Északi városrész termálenergiával való ellátásához mi csináljuk meg a kutakat. Az általunk felajánlott megoldás minden másnál olcsóbb, hiszen a hőcserélő berendezés úgy lesz telepíthető, hogy három ferdefúrással készült kút is táplálni tudja. — Nemcsak kutatnak, hanem karbantartják az összes gázt. illetve olajat termelő kutat • •. — Nem kis feladatot jelent ez nekünk, de kitűnően képzett szakembergárdánk mindig is megoldta a feladatokat. Anyagtakarékosságban az élenjárók közé számítunk. Jelentős eredményekét hoznak az újítások is. Az utóbbiakkal évről évre nagy mennyiségű egyébként csak importból beszerezhető alkatrészt takarítunk meg. P. F. Érdekek és érdekeltségek A

világ jelenségei sokszor önmagukban is figyelmeztetők lehetnek, s még inkább akkor, ha jellegzetes tendenciákat lehet fölfedezni e folyamatokban. Alighanem így van ez a gazdasági fejlődés esetében is. amelynek sajátosságai az elmúlt évtizedben alaposan átrendezték a glóbusz gazdaságföldrajzi térképét. És nem is csupán amiatt, hogy az olaj- és a nyersanyagárak robbanásszerű emelekedése következtében néhány nagy exportőr roppantul előnyös gazdasági helyzetbe került. Nem. mert a legfejlettebb gazdasággal rendelkező országok egymáshoz viszonyított produktumaiban is iókora vlátozások következtek be. s minden korábbi várakozással szemben, nemhogy csökkent volna, hanem még tovább nőtt a legkevésbé feilett országok lemaradása a fejlettebb világ mögött. Az okok természetesen sokrétűek, de alighanem akad egy. amit a legszegényebb országok helyzetét elemezve egyre gyakrabban hangsúlyoznak szakértők. s amely — különböző előjelekkel ugyan — így. vagy úgy. valamennyi ország gazdasági fejlődésére jelentős befolyást gyakorol. Ez pedig az egyén és a társadalom, az egyén és a csoport, a csoport és a társadalom érdekviszonyait az adott országban ""meghatározó, részben történetileg kialakult rendszer. Nyilván ismét csak hangsúlyozni kell. hogy egy-egy ország gazdasági fejlődését nagyon sok tényező határozza meg. amelyek között csupán egyetlen az érdekviszonyok állapota. Ám az is nagyiából ténynek tűnik, hogy az érdekek és érdekeltségek rendszere alapvetően közrejátszik egy-egy ország gazdasági teljesítőképességének alakulásában, s ebből a szempontból sok olyan tendencia is közös nevezőre hozható, amelyek másként akár értetlenül is figyelhetnénk. Mindenképpen tanulságos, hogv a „harmadik világ", a gazdaságilag elmaradott országok helyzetét elemző szakemberek mind többször kénytelenek megállapítani, hogy a tőkehiány, a fejlett technológia hiánya sók esetben nem magyarázza kielégítően azt, hogv az adott országokban miért olyan, súlyos a gazdasági helyzet, mint amilyen. S egyre többször jutnak arra a megállapításra, hogy az alapvető okok a társadalmi berendezkedésben keresendők. Abban, hogy az ország javaiból egy viszonylag kis réteg szinte mindent. kisajátíthat, ami viszont a tömegek gazdasági érdektelenségéhez vezet. Oda. hogy az emberek nagy tömegei egyszerűen nem is érdekeltek abban., hogv integrálódjanak az ország gazdaságálba. s többnyire módjuk sem igen, van rá. hiszen a javak legnagyobb hányadát kisajátító kis rétegek általában nem érdekeltek abban. hogy az adott országban kielégítő alapokkal rendelkező, valóban életképes gazdaságot hozzanak létre. A tömegek érdekeltségének hiánya pedig többnyire kizárja annak a lehetőségét, hogy kialakulhassanak a piacgazdaság alapjai. Az antagonisztikus érdekviszonyokról régen bebizonyította az élet. hogy végképp nem alkalmasak a modem társadalmak összetartására, gazdasági fejlődésük mozgatására. Hiszen például az Egyesült Államok is. amelyet egy időben a „korlátlan lehetőségek hazájának" neveztek, többek közt éppen a legcsupaszabb egyéni érdekekre épülő gazdasági rendszere miatt, a nagy gazdasági világválságot, követően számos szociális biztosítékot volt kénytelen beépíteni gazdasági-társadalmi szerkezetébe. valamelyest csökkentve ezáltal az ..esélyek egyenlőségét", annak érdekében, hogy mérsékelhessék egy kissé az egyén társadalmi helyzetéből fakadó óriási különbségeket. Azaz az egyéni és csoportérdekek maradéktalan elsőbbségét megkí-. sérelték jobb egyensúlyba hozni a közösségi. a társadalmi érdekekkel. Igaz. ez a folyamat számos kívánnivalót hagyott és hagy ma is maga után. S így talán az sem véletlen, hogy az a Nyugat-Európa és Japán. ahol jóval nagyobb hagyományai voltak az individualizmussal szemben a közösségi szempontok érvényesítésének, a gazdasági teljesítőképesség minőségi szempontjaiban sok szempontból behozta az USA óriásinak tűnő előnyeit, sok szempontból pedig .túl is szárnyalták a világgazdaság vezető ^agyhatalmának teljesítményeit. Talán éppen azért, mert az egyéni és csoportérdekek" jobb összhangját voltak képesek — éppert. történelmi hagyományaik alapján — megteremteni, úgy. hogy az édekeknek ezt»a rendszerét kielégítőbben beágyazták a társadalom egészének érdekviszonyaiba. Az utóbbi évtizedek gazdasági fejlődését elemezve alighanem megállapítható, hogy valóban intenzív fejlődés azokat ő2 országokat jellemezte, ahol ezeket az érdekviszonyokat kielégítően tudták megszervezni. kialakítani. Ahol ez nem sikerült. ott a fejlődés sem lehetett kielégítő, éppen a legfontosabb, a minőség szempontjából. S mindez nemcsak abban az esetben igaz. amikor az egyén, a csoport érdekei is sokban különböznek, s végképp nem. vagy nem eléggé integrálódnak a társadalom érdekrendszerébe. Igaz abban az esetben is. amikor a társadalom érdekei abszolúttá válnak úgy. hogy az egyéni és a csoportérdekek figyelmen kívül hagyásóval kívánnak érvényre jutni. Erre is számos példát lehetne sorolni, akár saját tapasztalataink köréből. Mert. ha például hiányzik, vagy nem kielégítő áe egyéni érdekeltség, akkor a társadalmi érdekek érvényesítése roppant drága lehet s hatalamas befektetések sem hozhatják meg a kellő eredményt. (Hiszen óriási erőfeszítéssel növelhetjük a közösség vagyonából a mezőgazdasági gépek számát, ha az egyén és a csoport nem érdekelt igazán a hozamok növelésében, a gondos kezelésben. az erdemény szükségszerűen messze elmarad maid a várttól.) löbb mint egy évtizede lényegében rp ez a felismerés alakítja gazdaságpolitikánkat. Az, hogy az egyén és a csoport valódi érdekeltségei nélkül elképzelhetetlen rugalmas, a változó feltételekhez alkalmazkodni tudó gazdaság. Az, hogy amennyiben sikerül kielégítő rendet teremteni az érdekviszonyokban, az egyénés csoportérdekeket megfelelően integrálva az össztársadalmi érdekek rendszerébe, akkor tudjuk igazán megalapozni a korszerűbbé váló gazdaság hatékony működését. A világgazdaság korántsem jutott túl a válság időszakán. Mindegyre új és új — sokszor kellemetlen — kihívásokkal kell számolnunk. Abban viszont, hogy e kihívásokkal nyugodtabban nézhetünk szembe, mint korábban, alighanem alapvető szerepe van társadalmi érdekviszonyaink kielégítő megszervezésének. Annak, hogy az egyéni és csoportérdekek rendszerét mind eredményesebben vagyunk képesek integrálni össztársadalmi érdekeinkbe. Szávay István — Drága dolog ez? — Egyáltalán nem. Az energia értéke pedig meszsze meghaladja a ráfordítás költségeit. — A vállalat jelentós üzleteket kötött... — Dolgozunk Irakban. Görögországban, egyik munatadtunk egy olyan olajku- kacsapatunk pedig most kétat amelyiknek fúráspontja szül Franciaországba. Az Stop — de csak egy percre, amíg a fáradtan érkező turista bejelentkezik, aztán letelepedhet az árnyékban, megkeresheti a legjobb sátorhelyet és végre kipihenheti magát. A szegedi kempingben ezekben a napokban már majdnem telt ház van. jönnek-mennek az átutazók is., az új medencében pedig reggeltől estig fürödhetnek felnőttek és gyerekek Szigetköznél tetőzött az árhullám Szigetköznél szombat délelőtt tetőzött a Duna idei eddigi legnagyobb árhulláma. A dunaremetei vízmérce legmagasabb vízállása 656 centiméter volt. Továbbra is harmadfokú a készültség a szigetközi gátakon. Az árvédekezésben az ÉszakDunántúli Vízügyi Igazgatóság területén 500-an vesznek részt. Győrnél tovább tart az áradás, a tetőzést vasarnapra várják. A város határában folytatódik a püspökerdei n^ári gát erősítése. A folyóparti csónakházak egyes részeit elborította a víz. Az itt levő felszereléseket időben biztonságba helyezték.