Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

8 Péntek, 1981. július 3; Lázár György fölszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) reskedelmi mérleg hiánya lényegesen csökkent, de az egyensúly tartós biztosítósá­hoz még több év megfeszí­tett munkáióra van szükség. Ezután így folytatta: Pártunk 1980 márciusá­ban megtartott XII. kong­resszusa jóváhagyta és meg­erősítette az 1978-ban kiala­kított gazdasagpolitika iranvvonalát. Ennek megfe­lelően az 1981—1985. évekre szóló hatodik ötéves tervünk ls — amelyet országgyűlé­sünk a múlt év végén emelt törvényerőre — az intenzív fejlődési szakasz követelmé­nyeit állította előterbe. Eb­ből adódik tervünknek az a karaktere, hogy viszonylag mérsékelt — évi 2—3 száza­lék — növekedést irányoz elő. de szigorú minőségi kö­vetelményeket támaszt. Ezt másképpen úgy fogalmazha­tom nieg. hogy gyakorlati gazdaságpolitikánk legfőbb törekvése nem a növekedés korlátozása, hanem azoknak a társadalmi-gazdasági folya­matoknak az erőteljes kibon­takoztatása. Azoknak a köz­gazdasági és szervezeti intéz­kedéseknek a folytatása, amelyek jobb feltételeket biztosítanak ahhoz, növelik az érdekeltséget abban, hogy meggyorsuljon a tudo­mányos vívmányok, az új műszaki eredmények beveze­tése, korszerűbbé és jövedel­mezőbbé váljon a termelés, javuljon a versenyképesség, csökkenjen a fajlagos ener­gia- és nyersanyag-felhasz­nálás. termelékenyebbé vál­jon a munka. Az elosztásban csak sze­rény célokat tűzhetünk ma­gunk elé. mert a nemzeti jö­vedelem növekményének mintegy kétharmadát a kö­vetkező években ls a külgaz­dasági egyensúly javítására kell fordítanunk. Ez azt. je­lenti. hogy a belföldi fel­használást 1985-ig mindösz­sze 5 szazalékkai növelhet­Programunk feszes és szigorú. Nemcsak azért, mert az intenzív fejlődési szakasz követelményei önmagukban véve is szigorúak. hanem azért is. mert miközben a dolgozóktól az élet minden területén jobb minőségű munkát és nagyobb teljesít­ményt kérünk, ennek ellené­ben nem Ígérhetünk többet, mint hogy megőrizzük ós megszilárdítjuk a már elért életszinvonalat, és megte­remtjük egv későbbi gyor­sabb fejlődés lehetőségét Számolunk vele. hogy nehéz évek várnak ránk, mégis bizakodók vagyunk. mert tervünk végrehajtásához a legfőbb feltétel adott: né­pünk cselekvően támogatja pártunk politikáját, érti és vállalja a nehezebb felada­tok teljesítését. Eredményes éviized Tervünk végrehajtásának másik nélkülözhetetlen félté­tele a KGST-tagországokkal, ezen belül a Szovjetunióval folytatott tervszerű, a kölcsö­nös előnyökre épitett. inter­nacionalista együttműködés bővítése. Legsajátabb nem­zeti érdekünknek megfelelő­en. mint a múltban, a jövő­ben is. aktívan részt fogunk venni a szocialista gazdasá­gi Integráció további kibon­takoztatásában, a hosszú tá­vú célprogramok megvalósí­tásában. Ugyanakkor hely­zetünk megkívánja, hogy fenntartsuk és bővítsUk a fejlődő, valamint a tőkés országokkal meglevő. az t'H enjogúságra és a kölcsö­nös érdekekre alapozott gaz­dasági kapcsolatokat is. Tisztelt Elvtársak I Az eredmények a tények erejével bizonyítják. hogy az 1971-ben elfogadott komp­lex program gyakorlati meg­valósítása elmélyítette a tag­államok egymás közötti gaz­dasági kapcsolatait, és fon­tos szerepet tölt. be nemzeti terveinek megalapozásúban. Nem mulaszthatom el. hogy ez alkalommal is köszönetet mondjak a Szovjetuniónak azért az internacionalista hozzájárulásért, amivel elő­segítette a komplex program mindannyiunk javát szolgá­ló létrehozását, és eddigi végrehajtását Összhangban a beszámolóval, jó érzéssel állapíthatjuk meg. hogy kö­zös erőfeszítéssel az elmúlt tíz év alatt nagy dolgokat alkottunk, s erre méltán büszkék lehetünk. Most. amikor választ kell adnunk arra. hogy együtt­működésünk továbbfej lesz'é­sében a nyolcvanas évtized­ben milyen feladatokra össz­pontosítsuk erőinket, külön is nagy fontossága van a ta­pasztalatok elemzésének, mert a gazdasági építőmun­ka feltételei ma merőben mások, mint voltak tíz év­vel ezelőtt, amikor a komp­le* program elfogadásra ke­rült. Azóta lényegesen megerő­södött a szocialista közösség gazdasági potenciálja, ugyan­akkor országaink többségé­ben kimerültek, vagy leg­alábbis erősen megcsappan­tak az extenzív fellődés for­rásai és előtérbe kerültek az intenzív szakasz követel­ményei. Új kérdések Az építőmunka külső és belső feltételeiben végbe­ment változások olyan új kérdéseket tettek és tesznek fel számunkra, amelyek egylkére-másikára még nem adtunk kielégítő választ. Az idő viszont sürget. Közös ér­dekünk, hogy mielőbb meg­találjuk azokat a megoldá­sokat. amelyek lehetővé te­szik, hogy a megváltozott feltételekhez igazodva új lendületet adjunk együttmű­ködésünknek. A magunk ré­széről messzemenően ielye­seljük és támogatjuk, hogy — amint Brezsnyev elvtárs az SZKP XXVI. kongresszu­sán megfogalmazta — a nyolcvanas évek váljanak a, fttogjalista országok intenzív termelési és tudománvos­mgápkl együítpiűjíödésének, Napirendünkhöz kapcso­lódva. külön is szeretném ki­emelni a következőket: Először: stratégiai fontos­ságú feladatnak tartjuk, hogy hosszú távra és bizton­ságosan megoldjuk a fűtő­anyag-, energia- és nyers­anyagellátást, új energia­fajták és nyersanyagforrások felkutatásával segítsük elő jövő fejlődésünk megalapo­zását. Ugyanakkor a terme­lőkapacitások bővítésével egyenrangú feladatnak tart­juk. hogy közös munkával mielőbb megteremtsük azo­kat a műszaki es közgazda­sági feltételeket. amelyek lehetővé teszik a rendelke­zésre álló energiaforrások racionálisabb kihasználását, a fajlagos energiafelhaszná­lás csökkentését elősegítő technológiák és berendezé­sek kifejlesztésének meg­gyorsítását. Másodszor: a szakosítás és a kooperáció elmélyítésével az egyes országok adottsá­gaira alapozva és közös munkával lehetővé kell ten­nünk. hogy meggyorsuljon a feldolgozó iparok termelésé­nek korszerűsítése. Ebből a szempontból külön ls meg­határozó jelentősége van a mikroelektronika fejlesztésé­nek. az élenjáró gyártástech­nológiák meghonosításának, a korszerű részegységek, al­katrészek. a magas minősé­gű féltermékek, vegyj kom­ponensek nagyobb mennyi­ségben való előállításának. Harmadszor: halaszthatat­lannak tartjuk a mezőgaz­dasági és az élelmiszeripari termelés nagyobb mértékű növelésének megalapozását Ehhez, mint ahogy az a ko­rább! ülésszakokon ls szóba került, véleményünk szerint megfelelő természeti adott­ságokkal rendelkezünk. de hogy ezeket lobban kihasz­nálhassuk. meg kell erősíte­nünk a mezőgazdaság fej­lesztését szolgáló tudomá­nyos — elsősorban a bioló­giai — kutatóbázist, korsze­rű ipari hátteret — nagyobb termelékenységű mezőgazda­sági gépeket, több és jobb minőségű kémiai anyagot — kell biztosítanunk. Gondos­kodnunk kell az élenláró termelési rendszerek és eljá­rások meghonosításáról, el­engedhetetlen továbbá, hogy a termelés tőke- és alap­Igényességében végbement változásokat figyelembe vé­ve a jelenleginél ösztönzőb­bé tegyük a közgazdasági feltételeket, is. Gyorsaság, hatékonyság Tisztelt Elvtársaki Most. amikor az intenzív fejlődési szakasz követeimé, nvei kerültek előtérbe. a korábbinál is nagyobb fon­tossága van annak. hogy megújítsuk és a célokkal jól összehangoljuk a végrehaj­tás eszközeit. Ebből kiindul­va tovább kell fejleszteni a gazdaságpolitikai konzultá­ciókat, és a tervkoordináció rendszerét is. Mielőbbi gya­korlati lépésekre van szük­ség a tudományos-műszaki együttműködés hatékonysá­gának növelésére is. Ehhez véleményünk sze­rint nem új intézmények lé­tesítésére. hanem elsősorban arra van szükség, hogy a mór meglevő szervezete* munkáját tegyük eredmé­nyesebbé, olyan módszere­ket és együttműködési for­mákat alakítsunk ki. vezes­sünk be. amelyek biztosítják a szoros összhangot a ter­melés hatékonysági követei­ményel és a műszaki fej­lesztés között. Mint korábban többször kifejtettük, most ls szeret­ném hangsúlyozni: a gyor­sabb előrehaladásnak meg­győződésünk szerint az is feltétele, hogy komplexen továbbfejlesszük a közgaz. dasági. az ár- és a pénzügyi viszonyokat. Véleményünk szerint növelni kell közös valutánk, a transzferábilis rubel, valamint a hitelmű­veletek szerepét, mert ez is fontos feltétele a gazdasági együttműködés bővítésének. A tapasztalatok azt mutat­ják. hogy az eddiginél na­gyobb figyelmét kell fordí­tanunk a döntési folyamat rövid ltosére. a már elhatá­rozott és az új feladatok gyorsabb megoldására, a vál­lalatok és intézmények közvetlen kapcsolatainak fejlesztésére ls. Példát mutatva Tisztelt Elvtársak! A komplex program jóvá­hagyása óta eltelt tíz év eredményei — a tőkés gaz­dasági válság tükrében — még világosabbá teszik, még inkább igazolják, mi­lyen hatalmas erőt jelent szocialista gazdaságaink számára, s milyen vonzó pél­dát mutat a világnak a KGST keretében folytatott gazdasági együttműködés. Közös feladatunk és egyben kötelességünk, hogy ezt a hatalmas erőt testvéri orszá­gaink népei javára az eddi­ginél is eredményesebben kamatoztassuk. Mi erre ké­szek vagyunk, és minden tő­lünk telhetőt meg fogunk tenni, hogy aktív munkával hozzájáruljunk közös ügyünk előreviteléhez. Bejelentem, hogv az ülés­szakra beterjesztett határo­zattervezet a további mun­kához, véleményünk szerint, jó alap s azt a vita tanul­ságainak felhasználásával egvütt készek vagyunk tá­mogatni. Kádár János Borsodban (Folytatás az 1. oldalról.) a megrendelések nem kötik le teljes egészében, ezért a minőség javításával, a ter­mékszerkezet módosításával igyekeznek bevételeiket nö­velni. Kátóczi József, a leninvé­rosi pártbizottság tagja. a TVK nyugdíjasa az idősebb generáció nevében is mon­dotta: örülnek, hogy a vá­rosi pártbizottság számit rájuk. Csak egy példa: a különböző munkabizottságok­ban hasznosíthatják hosszú munkás éveik alatt megszer­zett tapasztalatalkat, tudá­sukat. Kopcsó Józsefné az Analitika szocialista brigád vezetője elmondotta: koráb­ban e kollektívának bárki tagja lehetett, de ma már bizonyítania kell, hogy mél­tó a szocialista brigádtag megtisztelő címre. Majoros István, a műanyaggyár! pártalapszervezet titkára azokat a politikai teendőket sorolta, amelyeknek elvégzé­séből hagy részt vállalnak a kommunisták. Segítségük­kel válnak például valóban Ipari munkásokká a környe­ző falvakból a gyárba ke­rült dolgozók. Liikő András, az energia­főosztály II. Rákóczi Ferenc brigádjának vezetője el­mondta : csoportjának fel­adata száz megawatt villa­mos energia biztonságos el­osztása. a berendezések kar­bantartása. s a felelős mun. káért nem is marad el az er­kölcsi. anyagi elismerés. Németh István, a Szőke Ti­sza Tsz pártalapszervezeté­nek titkára elmondotta, hogy közös gazdaságuk hat­száz taggal indult, ma száz­húszan vannak, a többieket elszívta az ipar. egyebek között éppen a TVK. Az iparosítás, az építkezések miatt háromszáz hektárjuk ás al'apewm-megfogyott* de a halyi Dámzerrek segítségé­vel megtalálták a megol­dhat-:.;,.. kifizetődő* . szarvas­marha- és juhtenyésztésbe kezdtek. Á szocialista együttműködés eredménye: Leninváros Nemcsak az elhangzottak­ra válaszolandó, mintegy a látogatást is összegezve kért szét ezután Kádár János. A Központi Bizottság első titkára visszaemlékezett ar­ra; már akkor is járt ezen a vidéken, amikor még a ha­talomért folyt a harc. és még nyoma sem volt a mai hatalmas ipari létesítmény­nek. Ami Leninvárosban felépült, az az itt élő em­berek és az egész magyar nép nagy közös vállalkozá­sának szép eredménye. Örömmel állapíthatjuk meg — mondotta —, hogy né­pünknek nem kell salnálnla az Ide befektetett forinto­kat. Az ilyen szocialista építkezés olyasmi, mint egy társadalmi kohó. Kihat a közösségre, erősíti a szemlé­leti-cselekvési egységet. A pártalapszervezetek ereje pe­dig olyan, mint a jó kovász: jó közösséget erjeszt. Szólt arról, hogy a Leninvárosban megvalósult építkezés szép oéldája a szocialista együtt, működésnek, a nemzetközi összefogásnak ÍS. A magyar —szovjet kooperáció segíti a szocialista, kommunista épí­tőmunkát. mindkét ország gyarapodását, népeik javá­ra. A Központi Bizottság el­ső titkára elmondotta, hoey a látottak-hallottak örömmel töltötték el. de megjegyezte: bizonyéra több gondjuk van annál, mint amennyiről e baráti hangulatú találkozón tájékoztatták öt. Biztosította u jelenlevőket, hogy a párt Központi Bizottsága és a kormány figyelemmel kíséri a leninvárosi kollektívákat foglalkoztató problémákat, amelyeknek megoldását nemcsak helyi feladatnak tartják. Akarat és tettrekészség Belpolitikai helyzetünkről szólva a Központi Bizottság első titkára kijelentette: népűnk értékeli a szilárd társadalmi viszonyokat. a töretlen fejlődést, az élet­körülmények javulását. a gondokkal, a megoldásra vá­ró problémákkal együtt. A magyarnak, bárhova megy is a világon, ma már nem kell szégyenkeznie. Mindezért meg kellett dolgozni és van init félteni. Egy csapásra ez­után sem megy minden, ez­után is mindenéit keményen meg kell dolgozni. A XII. kongresszus hatá­rozataiból adódó tennivalók­ról szólva kiemelte, hogy a kongresszus Jövőbe mutató, szocialista programot foga­dott el. reális ám nem kis feladatokat tűzött ki. közép­pontba állítva a gazdasági munkát. Ha az ott megha­tározott teendőket végrehajt­juk. kitűzött céljainkat el­érjük. az azt jelenti, hogy helyreállítjuk gazdaságunk egyensúlyt. ' megőrizzük életszínvonalunkat. .vívmá­nyainkat, és tovább lavítjük az életkörülményeket. Eh­hez azonban milliók akara­ta. tudása tettrekészsége szükséges, az az eltökéltség, amelyre már több évtizede bizton számíthatunk. Kádár János az egyik szo­cialista brigádvezető felszó­lalásához kapcsolódva hang­súlyozta. valóban: a felünket is használnunk kell. hogy iól gazdálkodjunk minden­nel,. tudással, j anyaggal, '.nergiával. egyszóval a gya­rapodást. tt fejlődést szolgáló termelési eszközökkel. Végül a Központi Bizottság első tit­kára a nemzetközi helyzet­ről szólva is azt húzta alá: a mi feladatunk az. hogy dolgozzunk, végezzük el ten­nivalónkat. s akkor minden­képpen boldogulunk. Befe. jezésül gratulált az elért eredményekhez, további sok sikert kívánt a Leninváros, ban dolgozóknak. Kérte » szocialista brigádvezetőket, pártmunkásokat, tolmácsol­ják kollektíváiknak a Ma. gvar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üd­vözletét. Ismerkedés a várossal, lakóival A gyárlátogatás végezté­vel a Központi Bizottság el­ső titkára rövid sétát tett Leninváros főterén. Érkezé­sének hírére összesereglett a város apraja-nagyja. Ked­ves jelenet volt. hogv itt. az átlagéletkort nézve legifjabb városban Markovics Mlhály­né Gombos Katalin. 1919-es kommunista köszöntötte vi­rágcsokorral Kádár Jánost. * A Központi Bizottság első titkára befejezte Borsod­Abaúj-Zemplén megyei láto­gatását, és csütörtökön «st« visszaérkezett Budapestre; ­A lengyel parlamentben Előtérben a gazdasági kérdések # Varsó (MTI) Varsóban csütörtökön dél­előtt a lengyel parlament megkezdte kétnaposra ter­vezett ülését, amely főként gazdasági kérdésekkel fog­lalkozik. Első napirendi pontként Zbigniew Made) miniszterelnök-helyettes. a tervbizottság elnöke a kor­mány nevében három ter­vezetet terjesztett elö: az idei népgazdasági terv mó­dosításáról, a költségvetési terv megváltoztatásáról, va­lamint a gazdasági válságból való kiútról. Mint elmond­ta, az idei népgazdasági és költségvetési terv tavaly ősszel készült el első vál­tozatában (ami jelenleg is évényben van), ém „akkor még nem lehetett átlátni a válság méreteit Tavaly ősz­szel feltételezhető volt, hogy a termelés és a nemzeti 1ö­vedelem 19Hl-ben az 1980­ashoz hasonló lehet. Ma már azonban minden kétséget ki­záróan látható, hogy az ere­BRANDT ELUTAZOTT MOSZKVÁBÓL Csütörtökön Moszkvából hazautazott Willy Brandt, az SPD elnöke. A nyugatnémet vendéget a repülőtéren Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke búcsúztatta. GÁSPÁR SÁNDOR FOGADTA H. EHRENBERGET A hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó dr. Her­bert Ehrenberget, az NSZK szövetségi munka- és szo­ciálisügyi miniszterét csü­törtökön fogadta Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. A szívélyes légkörű megbeszé­lésen részt vett Trethon Fe­renc és Norman Dencker. az NSZK budapesti nagyköve­te. HETÉNYI ISTVÁN BELGRÁDBAN Hetényi István pénzügy­miniszter küldöttség élén, csütörtök délelőtt Belgrád­ba érkezett a magyar—Jugo­szláv gazdasági együttműkö­dési kormányközi bizottság ülésére. Veszelin Gyurano­vlus. a Jugoszláv szövetségi kormány elnöke csütörtökön fogadta Hetényi István pénz­ügyminisztert. A szívélyes és baráti légkörű megtjeszélé­sen pozitívan értékelték a két' ország Jószomszédi vi­szonya és sokoldalú együtt­működése fejlődését, s köl­csönösen kifejezésre juttat­ták készségüket további bő­vítésére és erősítésére. ELUTAZOTT A KUBAI CDR-DELEGÁCIO Az Armando Acosta Cor­deiro vezette kubai CDR­küldöttség, amely a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának meghívására tar­tózkodott hazánkban, csütör­tökön elutazott. A vendége­ket a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára búcsúztatta. detl tervcélokat nem lehet elerni". Mint Made.j mon­dotta. az ipari termelés az idén januároan Ili, ma.iusuan azonban már 18 szazalékkai csökkent, és „félő, hogy az utóbbi irányzat érvényesül u második félévben is". A nemzeti jövedelem az idei esztendő első félévében 15 százalékkal csökkent az el­múlt év hasonló Időszaká­hoz képest. A tervbizottság elnöke két változatot terjesztett a szejm elé a népgazdasági- és költ­ségvetési terv módosításával kapcsolatban. Az egyik: a kormány új mutatókat álla­pít meg. s ezeket elfogadás végett a szejm elé terjesztik. A másik: kidolgozza az új mutatókat, de ezeket csak tájékoztató jellegűnek te­kinti. Ami a válságból való kiút programlát illeti, ez intéz­kedések széles körét tartal­mazza a mezőgazdasági ter­melés előmozdítására, a ter­mények jobb felhasználásá­ra. a nyersanyagokkal való ésszerű gazdálkodásra, az infláció megfékezésére, a piaci egyensúly helyreállítá­sára, a költségvetési eszkö­zökkel való takarékoskodás­ra. Madej végezetül elmondta; megjelelő társadalmi aktivi­tással, munkával a mező­gazdaságban 2—3, az ipar­ban 3—4 év alatt lehet el­érni a válság előtti szintet. Második napirendi pont­ként Andrzej Jedynak mi­niszterelnök-helyettes — szintén első olvasásban — előterjesztette az állami vál­lalatok munkásöniguzgatásá­rót. valamint az állami vál­lalatokról szóló törvényter­vezeteket. A két referátum elhang­zása után megkezdődött a vita. f I

Next

/
Oldalképek
Tartalom