Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

Péntek", 1981. július 3. 3 Semmelweis születésének évfordulóján Egészségügyi dolgozók kitüntetése Semmelweis születésének évfordulója alkalmából az egészségügyi dolgozók napján ünnepséget rendezett tegnap, csütörtökön a Csongrád me­gyei tanács vb egészségügyi osztálya. Jelen volt Schmidt József, a városi pártbizottság osztályvezetője és Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese is. Dr. Rózsa József megyei főorvos üdvözlő szavai után dr. Janó János, az Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezete megyei titkára mondott ün­nepi beszédet. Méltatta Sem­melweis Ignác munkásságát, hivatástudatát és elkötele­zettségét, példaképül állítva az egészségügyben ma tevé­kenykedők elé. Ismertette szocialista egészségügyünk eredményeit, a további fel­adatokat Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke kitüntetéseket adott át a kimagasló telje­sítményt nyújtott egészség­ügyi dolgozóknak. A szegediek közül a Kiváló Munkáért kitüntetést kaptai Czikkely Lászlóné vezető fő­nővér (Egészségügyi Gyer­mekotthon), Dorozsmai Pálné gyógyszertári asszisztens (Megyei Gyógyszertári Köz­pont), Fórián Lajosné üzemi asszisztens (Kórház-Rendelő­in tézet), dr. Hetyei Pál osz­tályvezető főorvos (Kórház­Rendelőintézet), dr. Kajtár Györgyné intézet vezetőhe­lyettes (Városi Tanács Egye­sitett Szociális Intézet), Ko­hón Istvánná házi betegápoló (Mórahalom), Markó Lajosné osztályvezető főnővér (Egész­ségügyi Gyermekotthon), dr. Mile Ibolya csoportvezető fő­orvos (Gyermekkórház-Ren­delőintézet). Nagy Lajosné szakoktató (Kossuth Zsu­zsanna Egészségügyi Szak­középiskola), Némethy Gyu­láné gazdasági vezető (Egész­ségügyi Gyermekotthon), Or­szágh Zsigmondné osztályve­zető főnővér (Kórház-Ren­delőintézet), dr. Papp Zsu­zsanna adjunktus (Kárház­Rendelőintézet), dr. Pataki Lajos igazgató főorvos (Gyer­mekkórház-Rendelőintézet), dr. Sávai Gyuláné szakfel­ügyelő (Gyógyszertári Köz­pont). dr. Scultéty Sándor osztályvezető főorvos (Kór­ház-Rendelőintézet), Szecskó Ferencné főelőadó (megyei tanács vb), Szemán Jánosné röntgenasszisztens (Gyermek­kórház-Rendelőintézet), Szögi Jenöné gondozónő (Egészség­ügyi Gyermekotthon) és dr. Vári Klára főorvos (Kórház­Rendelői ntézet). Miniszteri dicséretet vett át: Lajos Mihályné intézet­vezető (Városi Tanács Egye­sitett Szociális Intézet), Sas­csin Éva szakdolgozó (Váro­si Tanács Kórház-Rendelő­intézet) és Zelena Ferencné gyógyszertári csoportvezető asszisztens (Gyógyszertári Központ). A kitüntetettek nevében dr. Scultéty Sándor mondott köszönetet s egyben ígéretet tett: továbbra is hasonló lelkesedéssel, hivatástudattal dolgoznak az emberek egész­sége védelmében. Az ünnepségen végül dr. Végh Gyula, a megyei párt­bizottság osztályvezető he­lyettese mondott pohárkö­szöntőt. Munkások Szegeden 3. Néhány fontosabb társadalmi jellemzőről Kérdőívünket 789 személy ebbe a csoportba. A többi töltötte ki. Ezek 66 százaléka üzemben arányuk 8 száza­férfi, 3i százaléka nő. A nők lék (kábelgyár) és 15 száza­viszonylag magas aránya a lék (szalámigyár) között mo. mintegy másfél-két évtized- zog. dej ezelőtt megkezdődött fo- Az érettségizett munkások kozottabb gazdasági tévé- igen kedvező aránya' esetleg kenységük folyamatának összefügghet a kiválasztott Mind a közvetlen termelés­irányítói kategóriában, mind a szakmunkások kőzött a fér­sztösi vgyárnak A Szegedi Konzervgyár — forintot is. Ebből a pénzből a nagyon rossz _ __ állapotban amint az közismert —• az a paprikafeldolgozást korsze- levő gyári közművek felújí­technológiai szem- rüsítik. S hogy ez miért tását illeti. Vagyis, abból a ilyen fontos? Nagvon sok szemszögből, hogy a bizton­paprikát dolgoznak fel, amit ságos termeléshez szükséges mindeddig kézzel csumáztak. alapokat majd megteremt­Erre a munkára — a nvers- hessék. A technológia fej­iparag pontból egyik legrosszabb helyzetben lévő vállalata. Már hosszú évek óta esedé­kes lett. volna a gvár re­konstrukciója. szinte telies anyagok beérkezése szerint lesztésében viszont már nem felújítása, ami viszont rend­re elmaradt. Igaz. a gyár­ban sor került egv-egv na­gyobb fejlesztésre is — pél­dául a mintegv százmillió fo­— 80—200 embert kellett be- valamiféle generális átalaki­állítani. ami egvre nehezebb tás lebeg szemük előtt, ha­helvzetet teremtett a szezon- nem az, hogy különböző ban. A napokban megérke- pénzügyi lehetőségeket fel­zett a gyárba a 4.6 millió használva sorra megoldhas­rintos paradicsomsűrítő vo- forintba kerülő osztrák pap- sák legszorítóbb gondjaikat, nalak megépítésére —. mind­ez azonban alapvetően nem változtatott helyzetükön. Mármint azon. hogv techno­lógiai elmaradásuk egvre nyomasztóbb gondokat oko­zott. Közben azután megválto­zott az ország gazdasági helyzete is. s ami talán még fontosabb: az új helyzet új szemléletet is követelt meg a fejlesztések tekintetében. Ma már egyszerűen számíta­ni sem igen lehet a régi ér­rikacsumázó gép, amely a mindig a legkorszerűbb, a szezonban már dolgozni fog. piaci keresletnek éppen leg­A fennmaradó összegből e inkább megfelelő módon, gépsorhoz különböző kiegé- # szító berendezéseket szerez még be az üzem például két A „kis lépések taktikéjá­mosógépet. E feilesztés révén val" ily módon folyamatosan tehát ismét sikerült egv fon- javíthatják technológiai szín­tos és nagyon szorító gond- vonalukat, segíthetnek nyo­jukat megoldani. És hogy miért érdemes ennyi figyelmet szentelni két, bankhitelből finanszírozott fejlesztésnek, ami végül is telemben vett. ..telies re- rutinműveletnek tekinthető? konstrukcióra", s időközben az is bebizonyosodott hoav az ilyen, „komplett" fölújítá­sok gazdasági szempontból sok veszélyt is rejtenek ma­gukban. A „komplett" föl­újítások helvét egyre inkább át kell hogy vegye a techno­lógia folyamatos, megújítása. komplex" mondotta, lalkoznak Azért, mert a módszer, az elképzelések kialakítása az iparban oly régen várt és sürgetett szemléletváltást tükrözi. Ahogyan Kopasz Jó­zsef, a gyár főmérnöke el­továbbra is fog­a „rekonstrukció" gondolatával, legalábbis, ami masztó létszámgondjaikon, • javíthatják termékeik minő­ségét is. Emellett pedig ezek­kel a fejlesztésekkel folya­matosan megteremtik azt a technológiai hátteret, amely­nek révén lehetővé válik számukra, hogy mind rugal­masabban reagálhassanak a kereslet, a piaci követelmé­nyek gyors változásaira. Oly­módon, hogy a kereslet je­lentkezésekor azt nemcsak minőségben és jellegben, ha­nem mennyiségben is kielé­gíthessék. St. 1. A szükség, de az értelem i« azt parancsolta, hogy a Szegedi Konzervgyár ez eredménye. A mintába került munká­sok átlagos életkora kedvező, 36—37 áiv,között van. A nők között több a fiatalabb kor­osztályhoz tartozó, mint a férfiak között. A szegedi nagyüzemi munkások átlag életkora valamivel alacso­nyabb. mint ahogyan az a magyar munkásosztályra jel­lemző. Ez minden bizonnyal az utóbbi két évtized foko­zottabb szegedi iparfejleszté­sével és a munkáslétszám di­namikus megnövekedésével függ össze. A nemek természetesen nem oszlanak meg arányosan az üzemek között. A nők leg­nagyobb aránya hagyomá­nyosan a könnyűiparban, a ruhagyárban dolgozik. Itt a munkások négyötöde női munkaerő .A többi üzemben arányuk alacsonyabb. 40 szá­zalék (kábelgyár) és 13 szá­zalék (NKFV) között mozog. A szegedi munkások há­romnegyede házas, 18 száza- végzettséggel léka nőtlen vagy hajadon. 7 tapasztalunk, százaléka özvegy vagy elvált. A nők közül négyszer töb­ben magányosak, mint aho­gyan ez a férfiak között ta­pasztalható. Az iskolai végzettségre két tény a jellemző. Nem végezte el az általános iskola 8 osz­tályát. illetve nem szerzett ennek megfelelő végzettséget kásnőknek. 14 százalék és ' ugyanilyen Az iskolai végzettséghez arányban dolgoznak érettsé- hasonlóan a centrumból ki­gizett munkások az iparban, felé haladva csökken a külső Az, hogy „mindössze" min- övezetekben lakó munkások den hetedik munkás nem szakképzettségének mérlege, rendelkezik az általános is- A bejárók 44 százaléka szak­kola végbizonyítványával, képesítés nélkül elvégezhető jobb, mint az országos átlag, munkakört vállal. iparágak sajátosságaival is. A kábelgyárban minden ötö­dik. az NKFV-nél minden harmadik munkás elvégezte a középiskolát. A kedvezőbb képet elősegítő iparági vá­lasztás ellenére is állíthat­juk, hogy a szegedi munká­sok iskolai végzettsége ma­gasabb. mint a megyei átlag, hisz néhány évvel ezelőtt az érettségizetteknek még csak 4 százalékos megyei átlaga volt kimutatható. Az iskolai végzettség a la­kóhelyi övezetek szerint is figyelemmel kísérhető. A centrumból — Belváros és az új lakótelepek — kifelé ha­ladva csökken az iskolai végzettség szintje, legala­csonyabb a bejárók között. A házastársak iskolai vég­zettsége megközelítően azo­nos szinten mozog a megkér­dezettekével. A szakképzettség mutatói lényegesen kedvezőtleneb­bek, mint amit az iskolai kapcsolatban Semmiféle vég­zettséggel sem rendelkezik 34 százalék, a férfiak közül minden negyedik-ötödik munkás. 10 megkérdezett nő közül viszont már 6 fő. A férfiaknak majdnem három­szor nagyobb esélyük van valamilyen szakképesítés megszerzésére, mint a mun­fiak aránya magasabb, mint1 utóbbi utat kövesse. Vagyis a nőké. A férfiaknak négy- apránként és folyamatosan korszerűsítse technológiai berendezéseit, mindig ott. ahol a piaci igénvék. a ke­reslet azt a legfontosabbá te­szer nagyobb eselyük van ar­ra, hogy közvetlen vezetővé lepjenek elő. és közei két­szer magasabb az arányuk a szakmunkasok között, mint1 szik- S mivel a gyárnak fei­ami a női munkaerőnél ta­pasztalható. A nők között vi­szont két és félszer maga­sabb a betanított munkások aránya és valamivel na­gyobb százalékban végeznek kisegítő munkát, mint aho­gyan azt a férfiak esetében láttuk . A műszakbeosztás emberi oldalát vizsgálva meg kell állapítanunk, hogy a nők sokkal hátrányosabb hely­zetben vannak, mint a férfi­ak. A férfiakkal összehason­lítva a női munkaerő közel kétszeres arányban dolgozik két, illetve három műszak­ban. A volt községek területén és a bejárók időgazdálkodá­sát kedvezőtlenebbül és na­gyobb mértékben érinti- a többműszakos beosztás. Ilyen körülmények között a fent­említettek magasabb aránya dolgozik, mint ahogyan azt a város belterületén tapasztal­tuk. lesztésre saiát forrásai alig vannak. erre a célra hitele­ket vesz igénybe. Tavaly komoly előrelépést hozott, számukra az. hogv 9.6 millió forintos hitelt kaptak húsfeldolgozó gépek beszer­zésére. amelyek révén ielen­tős mértékben korszerűsít­hették a húskonzervek elő­állítását Ez a beruházás el­sősorban a változó külpiaci kereslet gyors követésének a feltételeit teremtette meg a gvár számára. Az idén azu­tán ujabb hitelkérelmekkel fordultak a bankhoz, s két kérésükre nemrégiben meg­érkezett. a jóváhagyó válasz. Mire is kapott pénzt a gyár? Kaptak négymillió fo­rintot a higiéniát, a minősé­get javító mosógépek beszer­zésére. s a gyártási fázisok között szükséges anyagmoz­gatás gépesítését szolgáló szállítószalagok megvásárlá­sára. Ebből az összegből emellett még különböző, ki­sebb berendezések beszerzé­A jelenlegi üzem a szege-, sére is futja. Eddig például a A nemek iskolai végzettsé­ge nem azonos szintű. A fér­fiak között említésre méltó mértékben magasabb a szak­munkásképzőt. középiskolát végzettek és az egyéb — esetleg felsőfokú — bizcx. nyítvánnyal rendelkezők ará­nya, mint a nők között. Itt is rá kell mutatnunk arra, hogy az alacsonyabb iskolai végzettség a nők — később Az életmód szempontjából sem a szakképzetlenek, sem a bejáró szakképesítés nélkü­liek magas arányát nem tartjuk kedvezőnek. A szak­képesítés nélküli bejáró munkások kiemelkedően ma­gas aránya a csekély számú lakóhelyi munkalehetőség­ben kereshető. Ezért kell többségüknek napi többórás utazást vállalniuk. De ez di nagyüzemi munkások át­lag 2,4 munkahelye. Ügy gon­gondoljuk, ez az arány ked­vező és hozzájárulhat az üze­mek stabil munkás gárdájá­nak kialakulásához. Nem be­szélhetünk nagy mértékű fluktuációról, sem a munka­helyeket sűrűn váltogató ún. vándormadarakról. Ez utób­biak aránya mindössze 1 szá­zalék. A szakképzettség maga­sabb színvonalán álló mun­kások jobban ragaszkodnak első-második munkahelvük­höz. mint az alacsonyabb szakképesítéssel rendelkezők A segédmunkásokat lehet legkevésbé egy-egy üzem törzsgárdájához tartozónak tekinteni. Dr. Szentlrmai László z&ugorfóliás csomagológépről kézzel kellett leemelgetni a nehéz csomagokat. Most ezt a munkát is gépesíthetik csomagpalettázó géppel. Ezek a feilesztések több célt is szolgálnak. Kevesebb ember­re lesz maid szükség a gvár­tási folyamatokhoz, s az ő munkáiuk is sokkal könv­nvebb lesz. mint eddig. Ez nagvon is fontos szempont akkor, amikor a gvár mun­kaerőhiánnyal küszködik. Eme1'ett ezek a feilesztések lehetővé teszik a zárt tech­nológiai rend k'a'akftását ami a termel éken vsőgrp és a minőeé-e-e egyaránt ió ha­tással lesz. A négymilliós hitel mellett a gyár kapott, még 5.5 millió többször is említésre kerülő egyben azt is jelenti, hogy hátrányos helyzetének ezek a munkások igen ma­jellemzője. gas arányban a kereső terme­Az alapfokú iskolai isme- lőmunka után végzett — retekkel sem rendelkező több órát is meghaladó — munkások legnagyobb arány- mezőgazdasági jellegű tevé­ban a DÉLÉP-nél dolgoznak, kenységgel egészítik ki a Valamivel több, mint min- szakképzetlen munka elvég­den ötödik munkás tartozik zésért járó bérüket. impozium Nemzetközi diabetes Duna kozásán mintegy 300 részt­szimpózium kezdődött csü- vevő — köztük másfél száz törtökön Budapesten, az külföldi orvos — számol be Építők Rózsa Ferenc szék- a cukorbetegséggel kapcso­. , .. , ,. latos tudományos kutatások hazaban. A Duna-menti or- eredményeir61> a diabetes szágok kutatóinak, szakem- kezelés konszerű módszerei­bereinek VI. ilyen tanács- rő' Három ország szakembereinek részvételével Gázipari konferencia, termékbemutató Magyar, csehszlovák és gáltatást, a tüzelőberende­NDK-beli szakemberek rész- zéseket és gázszállító ész­vételével kétnapos gázipari közöket, szakmai konferencia és ter- A mostani találkozó célja mékbemutató kezdődött csü- a műszaki együttműködés törtökön a Középdunántúli továbbfejlesztése, a párhu­Gázszoígáltató és Szerelő zamos kutatások és fejlesz­Vállalat nagykanizsai ipar- tések kiküszöbölését szolgáló telepén. A három ország kooperációs gyártás feltéte­gázipari szakemberei egy leinek megteremtése, az évtizede szoros együttműkö- együttműködés szorosabbá désben fejlesztik a gázszol- tétele. Elhunyt Oláh Mihály Oláh Mihály elvtárs, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, 82 éves korában, 1981. július 1-én meghalt. Temetése július 4-én, Hódmezővásárhelyen, a Kincses te­metőben, délelőtt 10 órakor lesz. MSZMP HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROSI BIZOTTSÁGA HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROSI TANÁCS SZAKSZERVEZETEK C SONGRÁD . MEGYEI TANÁCSA Oláh Mihály 1899-ben Hód­mezővásárhelyen született, kőművesnek tanult, mint fia­tal építőmunkás 1918-ban be­lépett a szakszervezetbe; a forradalmi mozgalom fellen­dülése idején ott volt szak­társaival azok között, akik siettették a történelmet. A Tanácsköztársaság idején be­lépett a Vörös Hadseregbe. A felvidéki harcokban megse­besült. a bukás után Oláh Mihály is internálótáborba került, mint annyian mások. 1922-ben belépett a Szo­ciáldemokrata Pártba. Vál­lalta az üldöztetés éveit. A mozgalom sok neves harco­sával dolgozott együtt, töret­december 21-én képviselővé választották. 1948-tól a város polgármestere, majd a taná­csok megalakulásától Hód­mezővásárhely első tanácsel­nöke volt. 1954-ig, nyugdíja­zásáig. A forradalmi mozgalom­ban tanúsított több évtize­des, mindig példamutató helytállását a szocialista Ma­gyarország számos kitünte­téssel ismerte el. Tulajdono­sa volt a Magyar Népköztár­sasági Érdemérem arany fo­kozatának. Háromszor is megkapta a Munka Érdem­rend arány fokozatát, az Or­szágos Béketanács és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­len akarattal és elszántság- ság is kitüntetésben részesí­gal, azért hogy egyszer fel- tette. A szakszervezeti virradjon a munkáshatalom napja. 1944-ben szülővárosá­ban az elsők között lépett a Magyar Kommunista Pártba, amelynek titkárává válasz­tották. Tagja volt az Ideig­lenes Nemzeti Kormány elő­készítő bizottságának. 1944. moz­galom is kifejezte elismeré­sét Oláh Mihálynak. 1967­ben megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet. Oláh Mihályt 1964-ben választotta elnökévé a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa, • tisztséget haláláig betöltött*. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom