Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-19 / 168. szám
Szegedi műemlékek A felsővárosi halászházak Szeged egyik leghangulatosabb városrésze Felsőváros. A nagy barokk templom körüli, néhol enyhén kanyargós, helyenként macskaköves utcák számos értékes épületet rejtenek. Ilyen maga a templom, a tímárház, a Dugonics utca régi. lestől házsora és nem utolsósorban a KlsTisza utca halászházai. Felsőváros valamivel magasabban fekszik a város többi részénél, ezért az árvíz után viszonylag sok ház épen. lakható. «n maradt. Akkoriban szokás volt a házakat ún. szárazbejárattal építeni. A kapubeiárat egybeépült az utcai homlokzattal. így az érkező rossz idő esetén már a kapuban fedél alá jutott. A Kls-Tisza utcában főként halászok és hnlősgazdák laktak, az utóbblak elsősorban gabonával kereskedtek, melyet a ház végében épített raktárban tároltak. Számukra igen fontos volt hogy eső esetén ls rakodhattak a kapubeláratban. a náz építési módja megvédte a gabonát a piegázástól. A tehetősebb gazdák házuk szárazbeláratának falait freskószerű festményekkel díszittették. Ezek egyetlen maradványa ma is látható a 7. számú házban. A bibliai tárgyú képeket 1896-ban festette újhelyi „virágzó-asztalos". Bitó Ferenc halászmester megbízásából. Kép és szöveg: TAKÁCS GÁBOR holdnyi területet, mondván: „Ez csak terv. mert ezt még jóvá kell hagyatni a tanáccsal és a közgyűléssel." Tanácsolta, hogy a város vezetőségével is ismer, tessem elképzelésemet. Figyelmembe ajánlotta Mison Gusztáv kerületi tanácselnököt, mert. ha 6 támogatja a siker valószínű lesz. Felkerestem hivatalában, és előadtam elképzelésemet, azt is, hogy a tervet mind Somorjai, mind Pálfy-Budinszky helyeslik és támogatják, ö is megígérte, hogy városrendezési ügyben értekezdetet hív majd össze, és ar. ra engem, mint a füvészkert igazgatóját és az egyetemi gazdasági hivatalt is meghívja. Ez is megtörtént. Az értekezleten kifejtettem véleményemet, és a bizottság is hozzájárult a terv megvalósításához Mindez az 50-es évek végén, illetve a 6p-as évek legelején történt. Somorjai Ferenc 1960ban nyugalomba vonult Hasonlóképpen Pélfy-Budinszky ls 1965 júniusában. Én is nyugalomba vonultam, ugyancsak 1965-ben. Pálfv-Budinszky nyugalomba vonulása előtt figyelmeztetett, hogy az átírás még mindig nincs meg. járjak utána. De Mison Gusztáv nem feledkezett meg róla. Az átírás csak akkor történhetett meg, ha a kísérleti intézetet Űjszegeden felszámolják, és a 10 holdat felszabadítják. Ér. 1965-ben nyugdíjba mentem, utánam Horváth Imre vette át a Növénytani Intézetet és a Füvészkert vezetését, igy az átírást is már ő intézte el. Az egvetemi gazdasági hivatallal együtt vette át, és ezzel az egyetem régi füvészkertje véglegesen 10 katasztrális holddal bővült 1965ben. Horváth Imre 12 évig volt a tanszék és a füvészkert igazgatója. Ezen idő alatt ő is sokat tett a füvészkert fejlesztése érdekében. 0 építtette a régi esőszház és lóistálló helyett a fltotronkutató részleget, az új 10 holdas szántóterületet tájképsze. rűen 'oenéuesítetie, vízvezetékhálózatot létesített, amelven ma mér ugyanolyan pezsgő élet van, mint a másik 10 holdas területen. Csupán egyetlen dologban maradt közöttünk lényeges különbség. Én eredetileg a világszerte elismert Engler-féle természetes rendszerben csoportosítottam a növényországot. Hor. váth Imre ezt megváltoztatta, és helyébe a Soó-féle egyéni rend. szert vezette be. A Soó-féle rendszert tudtommal csak Szegeden használják. Horváth Imre halála után (1979) Simonesics Pál docenst bízták meg a tanszék és a füvészkert vezetésével, aki éppen úgy szívén viseli Szeged város büszkeségét, mint a munkáselődök. Somorjai Ferenc halála alkalmat adott arra, hogy kegyelettel emlékezzünk meg róla. Emlékét az Egyetemi Füvészkert ls megőrzi. DR. GREGUSS PAL Kossuth-díjas. nyug. egyetemi tanár pénzt, húsz fillér kellene még a .tíz forinthoz. Jön a fia. Megkérdezi Mária nénit, nincs-e tíz fillérje. Van. S most a lényeg: a fia, amíg otthon volt de azóta is. hosszú évek óta mindig számíthat az újságpapírba csomagolt tíz forintra. Ezért okozott gondot a hiányzó tíz fillér. De most már nincs semmi baj. ; Megérkezik a fia. meg a menye. Üdvözlések, gyertek, nézzétek meg a kertet, már szépen zöldell, csak egy kis eső kéne. Visszamennek a házba. ekkor Ilonka fiénl odacsúsztat.ja a fia kezébe újságpapírban a tíz fa. rintot. Fiam, ha felmész a faluba széjjejnéznl. Igyál meg egy pár pohár sört. A fia kézcsókkal köszöni meg az alándékot. a pénzt zsebrevágja a többi mellé, amit majd oda fog adni az anyjának. Aki nekem elmesélte a történetet, megkérdezte, van-e az tlyenre törvény? Azt válaszoltam. van. még pereskedhetnek is a ^zülők. nem is ritkán fordul elő. hogv bírósághoz mennek a mindennapi kenyerük miatt. Ilonka néni nem ismert ezt s törvénvt. A fia sem Egy fejezet a Füvészkert történetéből Ilonka néni, meg Mária néni házszomszédok, Ilonka néni nyolcvanadik. Mária néni hetvenkilencedik éves. Egyedül élnek, egymásra vannak utalva. Ilonka néniben van kis Irigység, a másik egy évvel fiatalabb. Most már jelentősége van az apró különbségnek is. Mindketten szikárak, szívósak, határozottak és következetesek. Jól megvannak, szeretik egymást. Mária néni gyerektelen, Ilonka néninek egy fia van. igazgató. Ilonka néni állandó beszédtémája rokonságban, ismerősök között. A fia nem engedte meg. hogy anyja egv Jól felszerelt, kulturált szociális otthonban éldegéljen összkomfortban, inkább rendszeresen, nagyobb összegekkel támogatja, sűrűn meglátogatja. törődik vele. Pedig meszsze él. Meg aztán jönnek az unokák, hozzák a dédunokákat ls. Volt valaha régen, amikor Ilonka néni férje meghalt, hogv a fia cseperedve is szeretett tanulni. tehát taníttatni kellett végig. az egyetemig. De miből? Ilonka néni apróbb dolgokat adogatott el. a télikabátlát alakíttatta át a fiának, ő maga ettől kezdve az ócska ballonban járt télen is. rengeteget dolgozott Forintonként meg tíz-, húszfilléresenként rakosgatott félre, ahogy tudta, mert élni ls kellett, de minden szombaton délután újságpapírba csomagolva tíz forintot csúsztatott a fia kezébe. Menjél fiam. szórakozzál, igyál is egy pohár sört. Ez volt valaha régem De ezt csak az akkori szükség hozta így, hiszen ahogy mondottam. ma már a fia támogatta Ilonka nénit De még mindig nem akarok a dolgok elébe vágni. Ilonka néninek van egy kis kertje a ház mellett, a szemefénye, igaz öröme. Az életet szeretve lesi. mikor bújik ki a földből a borsó, a bab. a hagvma. meg ott az a rengeteg szép virág. Gyönyörködtető attrakciója a természetnek. Ma Mária néni vállalta a bevásárlást. Megérkezik, lerakja a szatyrot, elszámol, visszaad tíz fillért. Ennyi maradt. Ilonka néni zavarban van. Nem az elszámolás miatt, az mindig megbízható. A tíz fillér miatt. A rendcsinálás közben megnézte a komód fiókjában lerakosgatott A megszokott tízes A szegedi egyetem a múlt évben volt 60 éves. A vesztes háború után 1920ban a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Szegeden kapott menedéket. A gyökérverés is itt vált lehetségessé. Így pl. Györffy István, a növénytan professzora, a növénytani oktatás és kutatás érdekében egy egyetemi füvészkert céljaira Újszegeden. a Mezőgazdasági Kutató Intézet mellett 10 holdas területet kért és kapott. A terület kijelölése 1922-ben történt Kezdetben csak szántóföldi művelésben volt, mert ennek jövedelméből tartotta el magát Györffy István 18 évig volt a Növénytani Intézet és Füvészkert Igazgatója, de ebből az időből a mai napig emlék gyanánt csupán az artézi kút a nagy tó, a hegy, továbbá néhány, abból az időből származó tölgyfa és a csemetekert maradt meg. Horváth Imre, a későbbi igazgató 1977-ben. Györffy István, mint a „füvészkert megalapítójának" emlékére, egy életnagyságé bronz relief szobrot készíttetett. amely jelenleg a nagy tó közelében látható. 1940-ben a kolozsvári egyetem visszament Kolozsvárra és a Növénytani Intézetet és a Füvészkertet én vettem át. 1965-ig voltam igazgatója. Az újjáépítés nagy nehézségekkel kezdödött Az 1942-es tavaszi árvíz az egész füvészkertet elöntötte, fél év múlva ls térdig érő víz borította egyes részelt, aminek következtében a fejlődő csemetefák nagy része teljesen elpusztult. Mivel a füvészkert mai területe is Újszeged egyik legmélyebb pontja, félő volt. hogy az árvíz Újból bekövetkezik, 4a a murv. nak látszottak. Sajnos, ilyet nem találtunk. Belenyugodtunk abba. hogy a füvészkert 10 holdas területe végleg megmaradt. Megkezdődött az újjáépítés munkája. Az 50-es évektől kezdve több modern üvegház is épült. Mindezt azért említem meg. mert Pálfy-Budinszky nevével Somorjai Ferenccel kapcsolatban is találkozunk. Somorjai Ferenccel elég korán megismerkedtem. Hogy az egyetemi hallgatók a gyakorlati élethez közelebb kerüljenek, 1943-ban, megkértem Somorjai Ferencet, hogy részükre a gyakorlati mezőgazdaság köréből előadásokat tartson. Erre ő készségesen vállalkozott. Innen van a jóbarátság. 1950-től 1960-ig Somorjai Ferenc len a Dél-alföldi Növénytermesztési Intézet Igazgatója. Fejleszteni akarta ő is az Intézetét és a kísérleti telepet, apai csakis úgy sikerül, ha az újszeged! telepet felszámolják, és Dorozsma alá. a Fehér-tó közelében fejlesztik kl. Erről a tervről valahogyan én is tudomást szereztem. Felmerült bennem az a gondolat: itt van az egvetlen lehetőség arra, hogy a mai 10 holdas területet valamiképpen bővíteni lehetne. Egy alkalommal a bélyegeseknél — mert 6 ls szenvedélyes bélyeggyűjtő volt — találkoztam vele. és a bővítés lehetőségét la megtárgyaltuk. Ügyszólván minden tőle függött, ha 6 akarja, akkor talán sikerül. Utána felmentem hivatalába, és a haditervet együttesen megbeszéltük. Megígérte, hogy a tervet az egyetem Iránti tiszteletből és a tudomány érdekében támogatni fogja. „Én támogatni fogom a tervet, de ez nemcsak tőlem függ. Ebbe beleszólása van még a Városrendezési Hivatalnak is, amelynek Pálfy-Budinszky a vezetője. Eredj hozzá, és beszéljétek meg az egész tervet." Elmentem hozzá, aki, mint régi jóbarátot szívesen fogadott. „Éppen idejében jöttél, mert amint látod, most készítem Szeged város rendezési tervét" Elővette a tervrajzot és ideiglenesen belerajzolta az új 10 katasztrális kát. valamint a növényzetet Is tönkre teheti. Ezért felmerült az a gondolat hogy az Egyetemi Füvészkertet lehetőleg a város közelségébe hozzuk. Elmentem a Városi Mérnöki Hivatalba, ahol annak főmérnöke. Pálfy-Budinszky Endre volt. A füvészkert lovas kocsijával meglátogattuk azokat a területeket, amelyek füvészkert céljaira alkalmasak-