Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-02 / 153. szám

CsStörtSk, mi. július 2. , 3 Tovább korszerűsítik a közigazgatást Szerdán kibővített ülést iartott a Közalkalmazottak Szakszervezetének Központi Vezetősége A testületet dr. Markója Imre igazságügy­miniszter tájékoztatta az állami és jogi élet, ezen belül a közigazgatás fejlesz­tésének időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az új — 1982. január 1-én hatályba lépő — államigazgatási el­járási törvény végrehajtásá­nak feladataira. Kiemelte, hogy az állami munkában a legközvetleneb­bül érintett és érdekelt szak­szervezeti szerv sokat tehet az új törvény jogpolitikai céljainak, a jogalkalmazás­sal szemben támasztott kö­vetelmények gyakorlati ér­vényesítéséért. Emlékeztetett arra. hogy a párt XII. kong­resszusának az állami és a jogi élet fejlesztésére vonat­kozó. irányt mutató állásfog­lalásai alapján a kormány hozzálátott azoknak a prog­ramoknak a kidolgozásához, amelyek a jogrendszer, s a jogalkalmazó szervek mun­kájának folymatos tökélete­sítését szolgálják majd. A Minisztertanács elfogadta a közigazgatás fejlesztése komplex tudományos vizsgá­latának középtávú kutatási tervét, s jelenleg már dolgoz­nak az öt évre szóló intéz­kedési terv kialakításán. A kormány jelenlegi középtávú kodifikációs programja pedig meghatározza a tervidőszak legfőbb feladatait. E prog­ram a társadalmi-gazdasági teendőkkel összhangban min­denekelőtt az állami élet fej­lesztésére, ezen belül is a közigazgatás k/rrszerűsitésére és egyszerűsítésére, valamint a népgazdaságban folytatott munka tökéletesítésére he­lyezi a fő hangsúlyt. Alap­vető követelmény a szocia­lista demokratizmus széles körű kibontakoztatásához szükséges további jogi esz­közök biztosítása. Az ülésen Kőrössy Jenő titkár előterjesztésében meg­vitatták és elfogadták a szak­szervezet IX. kongresszusa határozatának végrehajtását szolgáló ötéves munkaprog­ramot. Eszerint a Közalkal­mazottak Szakszervezete az elkövetkező esztendőkben te­vékenységében kiemelt fi­gyelmet fordít az állami munkát segítő szakmai-poli­tikai tevékenységre, az élet­színvonal. az életkörülmé­nyek alakulásának figyelem­mel kísérésére, valamint a nevelőmunkára és a szak­szervezet belső életének fej­lesztésére. Társulás, játékok gyártására Hosszú idő óta válság tüne­tekkel terhes a magyar já­tékgyártóipar. A választék és a minőség egyaránt, kívánni valókat hagy maga után. A bajok okai ismeretesek. Sok gondot okoz például a szét­aprózott gyártás, a gvakori párhuzamos feilesztés. a műszaki és technikai feltéte­lek hiánya, valamint a nem kellő fokú piacismeret. A helyzetet feismerve a Budapesti Gép- és Vegyipari Szövetkezetek Szövetsége gaz­dasági társulásra szólította fel a játékiparral foglalkozó vállalatokat, szövetkezeteket. A Játékipari Gazdasági Tár­sulás alakuló ülését szerdán tartották Budapesten, a Szö­vetség bemutatótermében. A társulásban mintegv 30 olvan gyártó vállalat és szövetkezet, valamint belkereskedelmi és külkereskedelmi vállalat vesz részt, amely valamilyen mó­don érdekelt a fa. fém. tex­til. műanyag, elektromos já­tékok gyártásában. Munkások Szegeden 2. Kiket kérdeztünk meg? Ünnepségek Semmelweis születésének évfordulóján Egészségügyi dolgozók kitüntetése Mielőtt megkérdeztük vol- foglalkozású közül legalább na a munkásokat, először 10 4 bejáró az Olajipari KV­szegedi nagyüzemi 10—10 nál és a DÉLÉP-nél. Legki­vezető állású dolgozójának sebb a bejárók aránya — névsorból arányosan válasz­tottuk ki. Figyelemmel vol­tunk a nemek megoszlására, a betöltött munkakörre, az küldtünk kérdőívet, hogy tá- minden hatodik munkás — üzemben dolgozók arányára és a lakóhelyre. A Szegeden dolgozó munkásokat lakóhe• jékozódjunk. hogyan látják a szalámigyárban, ók a termelés kérdéseit, a A végzett munka igényé- , munkafegyelmet, a munka- nek megfelelően, az ellátott lyük szerint négy övezetbe idő kihasználását, a beosz- munkakör jellege szerint is osztottuk be. tottak és vezetők kapcsola- különböző mértékben diffe- Belváros és az úi la­tát. az üzemi demokrácia renciálódnak a munkások, kótelepek (Odessza. Tarján, megvalósulását, az üzemek Legmagasabb a közvetlen Északi városrész), szociális ellátottságát; ho- termelésirányítók aránva a 2- Nagykörúton kívül eső gyan vélekednek a munká- kőolajvezeték ' vállalatnál, terület, a régi telepekkel sok iskolai és szakmai kép- legalacsonyabb a Taurus (Petőfi-. Ságváritelep stb.). zettségének színvonaláról, a Gumigyárban. A munkás- 3- A szegedi agglomerációs szabad idő felhasználásáról, létszám közel 80 százaléka övezethez tartozott volt köz­a kisegítő gazdaságban való szakmunkásbeosztásban dol- sések. amelyek 1973-ban tevékenységről és a műve- g0zik a kábelgyárban a közigazgatásilag Szegedhez lődésrőL legkisebb arányt a ruha- csatlakozak (Szőreg. Dorozs­Az alábbi 10 szegedi nagy- gyárban találjuk. Itt csak TáPé' A1Ryő. Gyálarét). tizemre terjedt ki figyel- minden negyedik fizikai dol- 4- Szeged közigazgatási münk: DÉLÉP. kábelgvár, gozó szakmunkás. A ruha- natarain kivul lakók. Ezeket Taurus Gumigyár. Kender- gyár dolgozóinak közel két- tekintettük bejároknak, fonó és Szövőipari Vállalat, harmada betanított munkás, A lakoovezetek elhatárola­textilművek. szalámigyár és a konzervgyárban viszont aakor az vezetett bennünket, húskombinát, konzervgyár, csak minden hatodik fizikai hogy a különböző lakóhelyi kőolajvezeték vállalat.. Nagy- állományú dolgozik ilyen környezetben lakó munka­alföldi Kőolaj- és Földgáz- beosztásban. A segédmun- soknak (pL Belváros — be­termelő Vállalat és ruha- kások aránya legmagasabb a iarók) teljesen mas lehetose­gyár. konzervgyárban, ahol • meg­A felsorolt 10 üzemből haladja az 50 százalékot, bekértük a munkások réteg- legalacsonyabb a ruhagyár­zett adatait Megkaptuk a ban. 6 százalék, közvetlen termelésirányítók, A következő szakmunkások, betanított és mintavételünkbe már csak segédmunkások geik vannak a kereső-, ter­melőmunkán kívüli kisegítő gazdaságban való munka­végzésre, mások a művelő­id • u i öési lehetőségeik, és szabad­tepesKent időfelhasználásuk. Ezeket, a létszámada- 5 nagyüzem munkásait von- i^^wSrité-" tait nem szerinti bontásban, tuk be. Ezek: DÉLÉP. ká- életmod felderítene és aszerint, hogy az üzem beígyár, ruhagyár, olajipar kiket tart nyilván bejáró- NKFV és szalámigyár. Így aKa ™ Köveim. érdeké­nyomon ként. Vizsgálatunk előtt az utol- terjeszthettük az építőiparra, só rendelkezésünkre álló a nehéziparra, a döntően nő­KSH-adat szerint 1977-ben ket foglalkoztató könnyü­Szegeden a szocialista ipar- iparra és a magas arányban ban foglalkoztatott fizikai férfiakat alkalmazó élelmi­foglalkozásúak száma 24 991 szeriparra. Mindezek az kérdőíves vizsgálatunkat ki Kérdőívünk tartalmazott Kerao^^izsgaiawnKar^m- ún tegnapinterjút is. fő. Ez a létszám a később kezünkbe került adatok sze­rint 1978-ban már 1 száza­lékkal csökkent. A 10 szegedi nagyüzem­ben dolgozó fizikai foglalko­iparágak egyben Szeged ipgri szerkezetét is. A fenti üzemekből meg­kaptuk a dolgozók névsorát a beosztás megjelölésével, és az otthoni lakcímmel együtt. Zásúak aránya az 1977-es Kutatásunk során kerülni amely alapján a munkások elmondták, hogy a kikérde­zést megelőző hétköznap és vasárnap mit csináltak fél­óránként reggel 4 órától es­te 23 óráig Ennek alapján J-iiiTL állítottuk össze a hétköznap és a vasárnap 24 órájának időmérlegét. A kérdőíveket kiképzett egyetemi hallgató kérdező­biztosok segítségével töltöt­ték ki a megkérdezettek. A létszám 70 százaléka, tehát akartunk minden olvan kö- feivAteire 1979 szeptemberé­J — i:,. A— : w.'í'lmAnirl' OmollT o inílacr nek második és október első Szegeden a szocialista ipar- rülményt, amely a válasz- ^ ^ ^ ^ ban foglalkoztatottak több adást zavarhatta volna, ezért feiéb'énlcerült^sor' mint kétharmada 10 nagy- a kikérdezést a lakóhelyen üzemben összpontosul. Ezek bonyolítottuk le. 5 százaléka közvetlen ter- Különböző megfontolások melésiránvító. 10 munkás alapján (amelyben nem cse Az adatok feldolgozását a József Attila Tudomány­egyetem Kibernetikai Labo­ratóriuma munkatársainak közül valamivel több mint kély szerepet játszottak csooortia végezte 1 T 1 ' „L. , — ^ n nni,n/f! löVlftlÁpArtOl ntr í C \ * ^ 4 szakmunkásbeosztásban anyagi lehetőségeink is), dolgozik, betanított munká- úgy döntöttünk, hogy mint­sok aránya meghaladja az egy 800 főt kérdezünk meg. egyharmadot, és 19 százalék Végül 789 kérdőívet dolgoz­eegédmunkási feladatokat tunk fel. Ez a szám a szege­lát el. di szocialista iparban dolgo­A létszámadatok megosz- zó fizikai foglalkozásúak vá­lása további sajátosságokat lamivel főbb mint 3 száza­Dr. Szentirmai László Semmelweis Ignác születé­sének évfordulóján, a magyar egészségügyi dolgozók nap­ján, a gyermekágyi láz oká­nak felfedezőjére emlékezve rendeztek ünnepséget szer­dán, a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem Nagyvá­rad téri épületének díszter­mében. Ez alkalommal — hagyományosan — kitünteté­sekkel ismerték el az egész­ségügyi dolgozók kiemelkedő teljesítményét, a gyógyító­megelőző munka legjobbjai­nak fáradozását. Az ünnep­ségen részt vett Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai. Dr. Pesta László, az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Fűzi István, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára mondott beszédet. Az orvos­tudomány kimagasló egyéni­ségének emléke előtt tiszte­legve hangsúlyozta: Semmel­weis örökét, munkásságának szellemét maradéktalanul megvalósítani csak a mai szocialista egészségügy tudja, s ez az egész társadalom ügyévé vált. Ezt tükrözte az új egészségügyi törvény meg­alkotása is, amely egészség­politikánk legfőbb céljait rögzíti. A dokumentum alap­elveinek megvalósítása és az orvostudomány fejlődése idő­szerűvé tette, hogy a gyógyí­tó-megelőző ellátás intéz­ményrendszerét — az eddig elért eredményeket és a ta­pasztalatokat is figyelembe véve — tovább fejlesszük. Ennek célja az intézmények egységének, illetve szakmai együttműködésének és ész­szerű munkamegosztásának megteremtése, annak érdeké­ben. hogy az ország egész területén azonos elvek sze­rint korszerű. magas színvo­nalú ellátást nyújtó egész­ségügyi szolgálat várja a la­kosságot. — Semmelweis küzdelmek­ben és szenvedésekben oly gazdag életpályája példát mutat az orvosi hivatás mai művelőinek is, hiszen mun­kásságával az igazságért való harcot, az etikus magatartasi és a legtisztább orvosi hit­vallást is örökül hagyta, amelynek érvényesítése idő­szerűbb ma, mint bármikor — mondotta a továbbiakban. — Feladatainkat csak társa­dalmunk és a szocialista egészségügy eszméit magu­kénak valló dolgozók végez­hetik el sikeresen, olyanok, akikben mélyen gyökerezik a hivatástudat, ismereteik és gyakorlatuk a korszerű or­vostudomány szintjének meg­megfelel, s tudásukat rend­szeresen gazdagítják. Ezt követően dr. Schult­heisz Emil egészségügyi mi­niszter köszöntő szavak kísé­retében kitüntetéseket nyúj­tott át. A „Kiváló Orvos" ki­tüntetést 37-en, a „Kiváló Gyógyszerész" kitüntetést nyolcan kapták meg s ötven egészségügyi szakdolgozó ve­hette át a „Kiváló Munká­ért" miniszteri elismerést. A budapesti, központi Semmelweis-ünnepségen Vet­te át a Kiváló Orvos kitün­tetést dr. Kocsis Julianna, a SZOTE docense, a Kiváló Gyógyszerész kitüntetést pe­dig dr. Kedvessy Györgyné, a városi tanács kórház-ren­delőintézetének főgyógysze­része. * A Szegedi Orvostudományi Egyetem tegnap, szerdán dél­után tartotta Semmelweis emlékünnepélyét az egyetem oktatási épületében. Dr. Szi­lárd János tanszékvezető egyetemi tanár, a SZOTE klinikai rektorhelyettese mi­niszteri kitüntetéseket adott át. Kiváló Munkáért kitünte­tésben részesült dr. Tószegi Anna egyetemi adjunktus (kórbonctani intézet), Bódi Szilveszterné vezető főnővér (1. sz. sebészeti klinika), S?a­bó Istvánné vezető ápolónő­vér (ideg- és elmeklinika), dr. Gazdagh Istvánné (la­borasszisztens (bőrklinika), Szombatfalvi László labor­asszisztens (1. sz. sebészeti klinika) és Köntös Istvánné csecsemőápoló nővér (szülé­szeti klinika). Miniszteri Dicséretet ka­pott Hernyák Imréné gond­nok (fogászati klinika). Ko­vács Rozália asszisztens (vér­transzfúziós állomás), Tósze­gi istvánné szülésznő (szülé­szeti klinika) és Varga Mária ápolónővér (1. sz. belgyógyá­szati klinika). A törzsgárda aranykoszo­rús fokozatát 52-en, arany fokozatát 46-an, ezüst foko­zatát- 72-en, bronz fokozatát 109-en vehették át. A Ki­váló Véradó kitüntetés ezüst fokozatát hatan kapták meg, bronz fokozatát 16-an vették át. Ugyancsak tegnap, szerdán Szegeden, a Lenin körúti rendelőintézet tanácstermé­ben a kórház-rendelőintézet ünnepségén dr. Deák György főorvos köszöntötte a meg­jelenteket. majd dr. Antal Albert főorvos ismertette az anyák megmentőjének élet­útját, méltatta áldásos mun­kásságát, emlékeztetve örök­ségére: „Tiszta kézzel, tiszta szívvel dolgozni." Dr. Szarvas Ferenc, a kór­ház igazgatóhelyettese ezután kitüntetéseket adott át az egészségügyben kimagasló munkát végzetteknek és azoknak, akik hosszú éve­ken át hűek maradtak hi­vatásukhoz és munkahe­lyükhöz. Huszonhatan a kiváló Dolgozó kitüntetést vették át. harmincegyen pe­dig a 35, a 30 és a 25 éves törzsgárdatagságért járó ki­tüntetést kapták. Ez alka­lommal adták át az Alkotó Ifjúság pályázatra benyúj­tott munkáért odaítélt díja­kat. is az egyetemi, főis<­kolai végzettségű fiataloknak és az egészségügyi szakdol­gozóknak. Ezen az ünnepsé­gen nyújtották át a városi KISZ-bizottság jutalmát is. * Szerdán Kaposvárott ér­met alapítottak dr. Arató Miklós, a Somogy megyei kórház volt igazgatójának emlékére. Dr. Arató Miklós családja által felajánlott ösz­szeg évi kamatából minden esztendőben — a Semmel­weis-évforduló alkalmából — azt a Somogy megyei or­vost jutalmazzák meg, aki a legeredményesebb tudomá­nyos munkát fejtette ki. Az első emlékérmet dr. Bódosi Mihálynak, a kórház nyugal­mazott főorvosának ítélték oda. Vízgazdálkodás Szerdán a Pécsi Poilack Mihály műszaki főiskolán megkezdődött a Magyar Hid­rológiai Társaság II. országos vándorgyűlése. A tanácsko­záson több mint félezer ha­zai szakemberen kívül az osztrák vízügyi szervek kén­viselői is részt vesznek. A kétnapos konferenciát, beve­zető plenáris ülés volt az első nyilvános szakmai tár­sadalmi fórum, amelven Ko­vács Antal államtitkár. az Országos Vízügyi Hivatal el­nöke. áttekintést adott víz­gazdálkodásunk VI. ötéves tervéről. Utak, parkok Szegeden, a Csillag tér környéke és a felsővárosi lakó­házak közötti területek napról napra változnak, a parkok­ba és játszóterekre új fák bokrok, virágok kerülnék, a városgazdálkodási vállalat brigádjainak munkája nvomán. Képeink a Csillag tér közelében készültek, ahol úi lépcső­ket. utakat, is építenék. árul el a szegedi ipar szer­kezetéről. A 10 nagyüzem­ben dolgozó fizikai foglal­kozásúaknak csaknem fele három helyen összpontosul. A DÉLÉP. a ruhagyár és a textilművek foglalkoztatja a lé ka, és a 10 nagyüzemben foglalkoztatott fizikai állo­mány mintegy 4.5 százaléka. A megoszlás jól reprezen­tálja a szegedi nagyüzemi munkásságot. A megkérdezettek nevét a legtöbb munkást Tíz fizikai rendelkezésünkre bocsátott Honismereti diáktábor Szerdán Egerben megnvi- és helvtörténeti szakkörök tották a 14. országos honis- legtapasztaltabb tagjai, s már mereti tábort. A tíznapos évek óta kapcsolatban áll­találkozóra az ország külön- nak a honismereti mozga­böző részeiből mintegy 120 lommal . sőt. hosszabb-rövi­középiskolás és szakmunkás- debb írásaikkal részt vettek tanuló érkezett. Valamenv- az 1981. évi diáknapok oá­nyien az iskolai honismereti lvázatain is. Füvesitiik a parkokat Somogyi Károlyné felvételei Lépcsőfeljáró készül a garzonház előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom