Délmagyarország, 1981. július (71. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-02 / 153. szám

4 • Csütörtök, IMI. Jültas ! Túl az ötraillieinodikoii Kettős jubileumot ünnepel a berlini BarÉtság Színház Az NDK népszerű központi gyermek- és ifjúsági színháza 30 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a fiatal nézők előtt, s nemrégiben váltott* meg jegyét az intézmény ötmilJiomodik látogatója is. A Barátság Színház az elmúlt 30 év alatt 150 darabot mutatott be, s mint azt * nézőszám bizonyítja, igen szép sikerrel. A társulatot külföldön is jól ismerik és kedvelik. Legutóbb az antwerpeni Királyi Ifjúsági Színház vendégei voltak. Klaus Úrban, a színház Intendánsa így nyilatkozott céljukról és küldetésükről: „Mindenekelőtt nézőink fantáziáját kívánjuk megmozgatni, szeretnénk, ha valamennyi előadásunk élmény lenne számukra. Nemcsak szórakoztatni akarunk, hanem esztétikai élvezetet is kívánunk adni. A gyermekek — komoly közönség. Azt tapasztaltuk, hogy csak azt • darabot fogadják szívesen, és csak azt értik meg, •melyik az 6 korosztályuk problémáival foglalkozik, s amelyet nagy igénnyel, magas művészi színvonalon írtak meg. és adnak elő e színeszek." Kiállítási napló Ablakok Hellászra A feketével burkolt kiállítót erem ben 22 ablak rtrrilik az Akropoliazra. a görög mitológiára, a hetién tájra. Az aranvbarna keretek négyszögében Derecseri Gábor mitológia ihlette verseinek részleteit írta Vinkler László, s mellé Rlctolíával megidézte az Akropolisz oszlopait, az archaikus mosolyú kórékat, Poszeidon nemes arcélét Odüsszeusz alakját. Olümprát és Mükénét, Elektrát, Télemakhaszt és társait A Bartók Béla Művelődési Központban a fél évvel ezelőtt elhunyt Vinkler László Akropoli&zi pillanatok című grafikai emlekkutltitásával nyílt meg a Szegedi Ünnepi Hetek képzőművészeti eseménysorozata. Egy immár soha meg nem valósuló (?!) könyv előéletének lehetünk tanúi, azokat a vázlatokat láthattuk, amelyeken ritka egységben ötvöződik egy költő és egy képzőművész gondolata-érselme-indulata. hasonló erkölcsi. művészi, esztétikai alapállása, filozófiája. - Csoda-e. ha egymásra találtak? Devecseri Gábor egy 1987. ben készült interjúban ezt monda: „Az antikvitáshoz nem leket -visszavonulni*. Irodalmában, műrésze tébe-n a formai gazdaság harmónia, cjrrtuazrtas élvezete is közvetíthetősége, a mesterség izgalmas gyakorlata mellett és előtt az vonz, hogy a homéroszi humanizmustól a menandroszüa és tovább egyenes utat jelöl az emberiesség igényében és gyakorlatában. A jelent bt szívesen ítélem meg ennek alapján, mert jó mércének tartom. Nem én vagyok az alsó, de az utolsó sem. aki — más egyebek Között — mitológiai tárgyú, de nagyon is a mindenkor jelenről és jelenhez szóló munkákat ir." Vinkler László 1979-ben így vallott a görög mitológia iránti vonzalmáról: A mitológia nyelvének gazdag, bő kém tartalma van. Alakjai azért nem vesztették el az évszázadok során aktualitásukat. mert nem alapított dogmatikus vallás alakjai, hanem a természet, illetve az emberi természet lényegének, tulajdonságainak megjelenései... A görög istenalakok a valóságnak nem egy-egu elkülönült szektorit jelképezik, hanem ugyanazon valóságnak egy. Ikercsillagok A szabadkai Dér Zoltán könyv* Tiszteletre méltó szorgalommal és egyre mélyebbre ásva kutatja Szabadka szellemi kincseit. irodalmi irányzatait és múltját Dér Zoltán. • nem tévedünk, ha a nyolcvanas évek elejét a betakarítás időszakának nevezzük, amikor is olyan művek megszületését várjuk, reméljük, mint ua Ikercsillagok. Legújabb kötetében a szerző gazdag dokumentumanyagot gyűjtött össze Kosztolányi Dezsőről és Csáth Gézáról, levelezésüket kézirataikat ismeretlen szőve, gelket fedezte fel, s rendezte sajtó alá Hosszú évekig kritikákban. tanulmányokban méltatta a két író — vérségileg és szellemileg rokonírók — műveit ám ez a gyűjtemény alaposságával, tág ismeretével kiteljesíti és eddig ismeretlen tulaidonsagalnak bemutatásával köze. lebb hozza szivünkhöz a sokoldalú művészetet és korszakos művelőit Hiába a legszívósabb kutatás és anyaggyűjtés is, ha egy mű nem törekszik szintézisre, s nem emeli ki az értékeket, nem nróbál üzenni a jövőnek, könnyen önmagán alulivá válik. Szerencsére ' az Ikercslllagok nem ilyen könyv. Bár nyilvánvaló, hogy a szakembereket további kutatásba, esetleg vitára ösztönzi, ám az olvasó nem csalódik, mert végig élvezhető stílusban. hiteles képet kap a magyar irodalom ikercslllagaínak. Kosztolányinak és Csáthnak indulásáról, s arról a forrásvidékről ahol e művészet születik, egészen az apró részletekig — életmód és munka —, amelyekre Dér Zoltán kíváncsisága, ereje és szenvedélyes értelmezése elkalauzolja. A filológiai Jellegű feldolgozás az életrajz vonalán halad elő. re. az értelmező, értékelő tanulmányok az érett mű felől boncolgatják a titkot, a művészetet, egy tökéletesen azonosulni tudó művész igényességével és szeretetével. Nagy csoda már maga az Ls. hogy látni tudjuk a szabadkai hetedikes gimnazistát azt a Kosztolányit, aki az önképző kör tagja lett s megkezdi véresen komoly harcát a halhatatlanságért Nagy csoda, mert hiszen Kosztolányi Dezsőt az Édes Anna, a Pccsirto. «z Aránysárkány írójaként akarjuk csak leginkább ismerni, megőrizni, pedig mennyivel több volt, és mennyivel mis is. Ehhez a teljesebb képhez írt alapművet most Dér Zoltán. Kosztolányi hivatáslátának motivációit kutatja, annak a hivatásláznak, amelynek nagy része van abban. hogy kudarcaiból, vereségeiből mindig valamilyen magas rendű bravúrral vágta ki magát a költő. Külön nagy fejezetet szentel a könyv Kosztolányi Dezső és Csáth Géza (Brenner József előbb) levelezésének. Fokozza az érdekességet. hogy az irodalmi levelek fenhkölt eszmeembere itt az intim bizalmasság, sőt a pletyka fesztelensegével közli mondanivalóját. Így a szerelmekről szóló beszámolókban az egyik Poliuer Erzsike szépségét állít ja végzetesnek. míg a másik Tichy Margitét Aztán a Heddaszerelem. külön regény. Kosztolányi és Lányi Hedvig szerelme 1907 szilvesztere Uján kezdődött. 1910 májusában szakadt meg. Nagy tüzű szerelem volt. Teret szentel ez a könyv Kosztolányi és Juhász Gyula barátságának, levelezésének is. A költők fellődésrajza szempontjából tud újat mondani, elég csak arra utalnunk, hogv a neves gnosztikus Schmitt Jenő Juhász Gyulára és Kosztolányi Dezsőre egyaránt mély benyomást tett. Csathoz Irt levelében így mutatja be a legnagyobb szegedi poétát; „Megismerkedtem Juhász Gyulával. akitől sikerült verseket hoz a Pesti Napló." Aztán már nem is olyan sokára, feltételezhetően az Ady Endre megítélésében támadt nézetkülönhség hatására Bécsből Így ír engesztelően Juhász Gyuláról; „Juhászt, ha meglelitek, köszöntsétek a nevemben is. Nem szeretném. ha ellenségemmé lenne; még azt hihetné, hogy komolyan tudok haragudni oly kicsinységek, re ls. mint ő." A két írás között ott feszül a tragédia, amely bőséges metlváelót kínál Juhász későbbi hanyatlásához. szomorú sorsahoz. Pedig, ha a Babitshoz és Juhasz Gyulához szóló le. veleket vizsgáljuk, azok egy nagyszabású szellemi sze. ánsz aktusai. • Külön rész foglalkozik a Csáth Géza és Kosztolányi levelczésevel, s megrendítő, en tanulságos kép tárul elénk Csáth morfiummal való küzdelméről. És egy csendes dráma is. bár ezt inkább csak sejtjük, hiszen Kosztolányi egv életen át lelkiismeret-furdalással járt. kelt unokaöccse halála után, hiszen nem tett mee érte annyit, amennyit megtehetett volna. Szólnunk kell a könyvnek Kosztolányi a lukácsi aspektusból fejezetéről is. Annál Inkább, mivel Lukács György és iskolája jelentős, egyre nagyobb területét hódítja meg a mar. xlsta esztétikának. A luká. esi esztétika viszonya Kosz. tolánvlho* még ennek nz esztétikának a kiteljesedése előtt alakult ki. amikor a maga dogmái beárnyékolták Ám még Igv is. ebben a ml. nőségében is « legfontosabb szerepet töltötte be a művek megítélésében. értékrendbe sorolásánál. Igaz, ez önmagában meglepő, hiszen a két név egymástól távol eső világot, terrénumot jelöl. Lukács György az irodalmat a valóság tükrének, a világ és az ember jó irányú alakítása eszközének tekintette. Kosztolányi viszont az egyéniség rejtelme és csodás megnyilatkozásának; hogy az ember ée a társadalom megváltható volna, abban többnyire kételkedett. Sorolhatnánk a különbsé. geket, ám Dér Zoltán hitelt érdemlő bizonyításokkal mutatja meg, hogy a teoretikus Lukács minősítése mennyire érvényes a század egy kétségkívül fontos értékére. a Kosztolénvi-életműre. (Fórum Könyvkiadó.) Sz. Lukács Imre egy megnyilatkozási formáját jelentik. Ugyanaz a világ hol apoltmei. kot dionüszoszi tulajdonságait tárja fel... A mitológia olyan képi nyelv, amely a valóság különböző megnyilvánulási formáit, különböző vonatkozásokban és területeken abrázolhatóvá teszi." Irodalom ée képzőművészet. vers és rajz találkozik ezeken, a lapokon harmonikus, szép, egységben. A görög mitológia, az egész Hellén-kultúra az Akropolisz csodálatos oszlopaiban, frízeiben. márványszentélyeiben, szobraiban sűrűsödik. Az ókori görögségről szinte mindannyiunknak az Akropolisz jut az eszünkbe. Fotókról. filmekről ismerjük ezt a csodálatos építészeti hagyatékot. művészettörténeti könyvek lapjairól, a görög dráma újra és újra megelevenedő színpadi megjelenéseiből a mitológia alakjait, filozófiájuk leglényegesebb mondandóit... S mégis! Ez a kiállítás, rádöbbent bennünket arra. mennyire egysíkúak ismereteink. mennyire nem vagyunk nyitottak az egyetemes múlt érdekeire, s ha ezeket netán a művészet eszközeivel újrateremtik, micsoda erővel képes hatni mindannyiunkra. Az ókori görögségből sokan es sukmindent félreértettek, félremagyaráztak az évezredek során. E kultúra korszerű újraértékelése tudományban és művészetben egyaránt nagyszerű és nemes feladat Hisz Európa bölcsőiéről, emberségünk egvik magy (történelmi tisztítótüzéről van szó. Ehhez is hozzásegít ez a szépen rendezett, Vinkler pályájának egyik szeletét bemutató emlékkial. lítás. A könyv-csíra vázlatait Vinkler László a repülő, szárnyaló gondolathoz Jól alkalmazkodó. de az évek 80. rán kifakuló filctollal készítette. Ez a tárlat bebizonyította, micsoda értéket hozott létre, s ha nem születik meg könyvalakban, egy-két év múlva milyen alkotásokkal leszünk szegényebbek. Nagy. szerű tett lenne, ha a szép könyvet, az igazi kulturális értéket és művéiizl szinvona. lat tisztelő nyomdászok MTESZ-csoportja fölvállalná a kötet gondozását. Measokszorozhatnák és megőrizhetnék a ritka élményt I Tandi Lajos Gyermekek klinikája A Szovjetunió egyik vezető gyermekgyógyászati intézménye a Moszkvai 2. számú Orvostudományi Intézet Különösen híres a gyermeksebészeti és ortopédiai tanszék. Itt számos tudományos problémát oldanak meg sikerrel, többek között új irányban kutatnak a plasztikai sebészet terén. A klinikán évente 6000 gyermek kaphat szakorvosi segítséget. A gyermeksebészeti tanszéket a harmincas években hozták létre, Akkor Jött létre a Szovjetunióban és a világon az első gyermekgyógyászati kar, A klinikán már a kezdet kezdetén bevezették a gyermekek égési sebeinek kis védősátor alatti, nyitott gyógyítási módját, a combcsonttörés gyógyításának funkcionális módszerét. A Moszkvai 2. számú Orvostudományi Főiskola méltán viseli Nvlkolaj Plrogov (1610—1801) híres orosz sebész nevét, ak! először műtött a harcmezőn narkózis alkalmazásával és meghonosította a gipszkötést. eflekto Sebesség és kőzlekedésbtstanság Ritka kivételnek számit az. aki autóban úlve nem élvezi a sebességet, a moazaitatlan szelcsóndben is a tégellen^Hás-kavarta suhogást, az egybeolvadó bokrok látványát, a táj gyors változását. Ez az. ami nemcsak a járművezetőt. de utasait is gyakorta lenyűgözi, magával ragadja, az autózást egyszerűen élményszámba emelt. S k> gondol ilyenkor arra, hogy következik egy kanyar, netán megváltozik — mondjuk egy megyehatárhoz érve — az úttest szilárd burkolatának minősége vagy esak egy közeli földútról felhordott és leszóródott sárgombócra fut rá valamelyik kerék, s attól a pillanattól kezdve mar hiába van kézben a volán, hiába a gázpedál mellett a tek pedál „Ma ott tartunk, hogy a biztonsággal foglalkozó szakemberek az autó egyik legvonzóbb tulajdonságát, a sebességet egyenesen károsnak ' ~ esősei*® időjárás, a fényviszonyok — mert ugye nem mindegy, hogy nappal van, szürkület, vagy éjjel —, az éppen adott járműforgalom én a használt járma tiiiajdonsapai, „képességei" határozzák meg a legmegfelelőbb haladási tempót; szorítják, kényszerítik a járművezetőt annak be tártáéi mindenkeppen szigorú Mra. A* úttest, annak sokhatárok kózé szoritandának sek adott szakasza ismert az tekintik" — frja az Orszá- autósok előtt. Ennek a ténygos Közlekedésbiztonsági Tanács titkárságának ez év márelusi, e témakörrel foglalkozó kiadványa. O A járművek haladási sebessége felső határának megszabása előtt, például 1975 első féléveben országosan a balesetek 20 százaléka történt helytelen sebessegmegválasztás miatt. A sebességkorlátozási Intézkedések bevezetése — a sokak által helyeselt ét ugyancsak sokak által kifogásolt 89, illetve autópályan H>0 kilométer/órás felső határ megjelölés — után sem következett be lényeges eredményjavulás e vonatkozásban. Az OKBT titkára elmúlt heti sajtótájékoztatóján jelentette be országos adatként: „A járművezetők által okozott balesetek egyharmada a sebesség helvteien megválasztása miatt fordul elő, és minden kilencedik baleset halállal végződik." Csongrád megyében — bár nek viszont legalább annyi hátránya is lehet, mint előnye. Előny, hogy tudjuk, melyik kilométerszelvényben milyen ívű kanyar követkesik; de már hátrány, hogy oda se figyelünk egy qtt éppen előttünk megtörtént ssu* zalékszórásra. 5 hiába ismert a kanyar íve, az ezerszer is bevált tempó mellett kifelé sodródik a kocsi, olykor megállíthatatlanul- A legismertebb „hazai fcá'ya" (gy válhat életveszélyessé, A sebességbe csillést — haladó járművek esetében «* valósággal tanulni keü- A megengedett 89 kilométeres tempó mellett életveszélyes lehet akár egy kerékpáros előzése is. ha szemben ugyanolyan tempóban más jármű közeledik. Haladó járműből közeledő gépkocsi vagy motor távolság- és sebességfelbecsű lese még a legnagyobb rutinnal rendelkező autóa szamára ia elég nagy tévédé* H lehetőségeket rejt magéban- Akár félórán belül is kovásabb baleset volt, mint soksaor lathatunk ilyen tor. tavaly azonos időszakhan — galmi szituációkat közútjaina közlekedési karambolok 34 százaléka a sebesség rossz megválasztása miatt következett be. I O Az OKBT éppen ezért Indított országos méretű akciót az autósok, motorosok kon, a legfeljebb azt tapasztalhatjuk, hogy a szabálydaan közeledő öklét rázza a „esínbe menő" felé, vagy a türelmeaebbje figyelmeztetésként fényszóróját villantja rá. A közeledő jármú ér, késését a gyalogos még anykörében a száguldozás, gyors- nyira sem tudja kiszámítani, hajtás veszélyeinek közép- mint a járművezetők.- Ezért pontba dl Ittasára. A jelmon dat egyszerű, tartalmára: „a megengedett határokon belül mindenki olyan sebességgel hajtson, ami biztonságos" nem hozható fel érv cáfolatként. Ez az egyetlen mondat természetesen azt is jelzi, hogy nemcsak sebességmérő árával kimutatható, de relatív értelemben vett gyors, hajtás ls létezik, sót, többnyire ez utóbbi vazet karambolokhoz. sérülésekhez, • már jóvátehetetlen tragédiákhoz te. A hazánkban évek óta bekövetkezett halálos közúti baleketek RO százalékánál közvetlen, vagy közvetett szerepe volt a nagy. vagy nem megfelelő sebességnek, Ez olyan magas arány; hogy feltétlenül további tanulmányozást Igényel. O Ac 1978 augusztusában bevezetett új sebességkorlátozások tehát nem oldották meg az a vonatkozású problémákst. A magfelelő utazási, fori»alom-rltmu»Váltásl sebességeket tehát meg kell tanul nla mindenkinek, aki motor ra ül, volán mögött csatolja be a biztonsági övet. Mindenekelőtt az űtf az Ja vannak az úttesten áthaladáskor a gyalogosok különös veszélyben, « emellett az a legnagvohb baj, hogy a ,.gy«logas-látá-módra" # gépkocsizik nincsenek tekintettel. O Gyakran esik szó a közhasználatú gyorshajtás helyett a nem megfelelő sebes* séguálasztás fogalmáról. Fenti példáink szipte csakis Ilyenek. Am kívülük lehet még relatív értelemben vett gyorshajtás a 30—40 kilométeres haladási sebesség, vagy annál kevesebb is. Mindezt adott helyen —• úton —, adott viszonyok — például idöjérás, láthatóság, forgalom, gyalogos-átkelés — döntik el. Pontosabban azok csak meghatározzák, mert dönteni végülls az fog, aki a motoron a volán mögött ül: az ember. Megyénkben baleseti okként 24 százalékot kitevő helytelen sebesség-választásl Hiány azt. mutatja, hogy •ekünk, közlekedő embereknek még nagyon sok megta. nulni is megszívlelni valónk van e téren. Zrínyi Péter