Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-26 / 148. szám

4 Péntek. 1981. június 19. Nagyobb vállalati érdekeltség fl megváltozott munka­képességűek foglalkoztatása Hazánkban mintegy 150— 200 ezer azoknak a uáma, akik valamilyen okból ere. deti szakmájukban vagy be. osztásukban már nem tud. ják régi teljesítményüket nyújtani, de más beosztás­ban teljes értékű munkát végezhetnek. Sem a válla, latnak, sem a dolgozónak nem érdeke, hogy szociális meggondolásokból alkal­mazzanak bárkit számára nem megfelelő helyen. A megváltozott munkáké­Dcsségűek alkalmazása a vállalatok számára gyakran többletköltséggel jár. mert foglalkoztatásukhoz helyen, ként speciális gépek, felsze­relések szükségesek. Mint u Pénzügyminisztériumban el. mondták, az Ilyenfajta hát­rányokat az állami költség, vetésből segítenek megszün­tetni. Vagyis a villalat sem­miképpen nem „jótékonyko­dik", amikor megváltozott nunkaképességüt foglalkoz­tat. hanem nyereséget hozó munkaerőhöz jut. A vállala­tok jelenleg a megváltozott munkaképességűek bérének 30 százalékát kapják támo­gatásként az államtól, s már döntés született arról, hogy 1982-től a támogatást 40 szá­zalékra emelik. A vállalatokon és szövet­kezeteken kívül költségveté­si üzemekben is dolgoznak rokkant munkavállalók. A kormányzat azt tervezi, hogy a jövőben ilyen üze­mek számára is lehetővé te­szi a vállalatihoz hasonló támogatást. Egy-egy váBaíat vagy szövetkezet általában kevés megváltozott munkaképessé­gű embert alkalmaz. Van­nak olyan gazdálkodó egysé­gek is. amelyeknél a dolgo­zók többsége e kategóriából kerül kl. Ezeknél a vállala­toknál és szövetkezeteknél a Pénzügyminisztérium — a felügyeleti szervek javasla­tára — egyedileg állapítja meg a támogatás mértékét. Az említett 30 százalékostól eltérően Ilyen esetekben akár 320 százalékig ls ter­jedhet, a támogatás. A rehabilitáltak számának növeléséhez arra alkalmas munkahelyekre is szükség van. A szűkös beruházási lehetőségek ellenére kiala­kítanak a VI. ötéves terv­időszakra évi 30 millió fo­rintos beruházási támogatá­si keretet az Állami Fejlesz­tési Banknál. Ebből a taná­csok vagy — a tanácsok út­ján — vállalatok, szövetke­zetek részesülhetnek. ha megváltozott munkaképessé­gű dolgozók számára alkal­mas üzemek létrehozására vagy bővítésére vállalkoz­nak. A megváltozott munkaké­pességű dolgozó foglalkozta­tása elsősorban a vállala­tok. szövetkezetek feladata. Az érdekeltség megteremté­sét az állam az említett, mó­rion támogatja. De nemcsak pénz szükséges: ennél sok­kal fontosabb a nagyobb fi­gyelem a megváltozott mun­kaképességű emberek iránt. (MTI) Kisgépekből - nagyobb választék A háztáji ..gazdaságok" egyik legnagyobb gondia. hogy kevés a kisgép. Való* ban olyan kevés? Az Ipari Minisztérium szakértői csoportiának elő­erjesztése szerint a mező­i ,va latságl kisgépei látás az <: ...ízehangolt ipari, kereske­delmi Intézkedések eredmé­nyeként fokozatosan javult Az ellátási feszültséget első­sorban a belsőégésű motor­ral működtetett kisgépek <- '.ózták (motoros kapák, egv­i ngelves kistraktorok. moto­roe permetezők stb.). mert ag igénveket — jelentős (évi 5,5 millió) tőkés importtal — Ls csak kétharmad részben lehetett kielégíteni: Ennek alapvető oka. hogv belsőégé­sű kismotorokat nem tud­tunk vásárolni szocialista or­szágokéi. Jelenleg — a meg­tett intézkedések eredmé­nyeként — a kínálat lénye­gesen javult. A mezőgazda­sági kisgépellátást a követ­kezők jellemzik: A kézi erővel működtetett és a villanymotorral hajtott kisgépekből az ellátás meg­felelő. A gyártó vállalatok az idei öeszee megrendelést vis­szaigazolták. A termelők gyártókapacitása növekvő mén vek kielégítésére la al­kalmas. ezért az ellátás ki­sebb szocialista Importtal kiegészítve (pl. NDK fejő­gép) továbbra ls megfelelő lott. A MÉM—BKM igényprog­nózisa szerint a belsőégésű motorral hajtott kertművelő kisgépekből az évi átlagos szükséglet 1985-ig mintegy 30—35 000-re tehető. Az Ipa­ri Minisztérium és a KKM a belföldi ellátás deviza tar­talékos megoldására progra­mot dolgozott ki. A telies körű hazai gyártás megszer­vezése helvett gyártási együttműködések (kooperá­ciók. licenckooperációk, ex­port-import zártkonstruk­ciók) alakultak, aminek kez­deti eredményeit már tavaly tapasztalhatták az ellátás­ban, érdemi javulás azonban csak idén várható. Ezek nem­csak reménvek. ezt bizonyít­ja. hogy pl. a Szegedi Vas*, ipari Szövetkezet 10 000 db 4 LE-a motoros kapát (RK —02) gvárt. A csehszlovák­magyar kisgénkooperácló ke­retében 2800 db 5—7 LE-s egytengelyes kis traktort Im­portálunk. A Veszprémi Me­zőgép Vállalat licenckoope­rációt épített ki a francia Briban céggel kistraktorok gyártására, ennék keretében az idén 18 700 db 3 LE-s kis­gépet szeretne forgalomba hozni. A Ráhe-termékékért cseré-' ben Jugoszláviából egyten­gelyes kistráktorokat impor­tálhatunk. Eddig 3000 érke­zett és ez évben még 7000 behozatalát tervezik. Ezek o magas műszaki színvonalú és drágább kisgépek a vá­lasztékbővítést 6zolgál iák. En­gedélyezték 1000 olcsóbb 10 LE-* kis traktor tőkés Im­portját is. Az előzőek eredményeként 1981-ben várhatóan 43100 belsőégésű motorral hajtott kertművelő kisgépet hoznak forgalomba, ami a prognosz­tizált szintet — évi 30—35 ezer db — meghalod ia. Eb­ből 41 500 darabot már a ha­zai ipar gyártásszervező in­tézkedései biztosítottak. A gyártási és kereskedelmi együttműködések alkalma­sak a belföldi igénvek pers­pektivikus kielégítésére. Emellett a minisztérium to­vább vizsgáli a a kisgéogvár­táson belül a szocialista együttműködés lehetőségeit is. További intézkedéseket tesznek a ma még tőkés im­portból származó, belsőégésű motorral hajtott kisgépek (pl. 10 LE-s klstraktor, motoros permetező) kooperációs gyár­tásának megszervezésére. A hazai ipar törekvése, hogy a mezőgazdasági kis­termelőket a legfontosabb gépekkel ellássa, minden igény kielégítésére azonban nem vállalkozhat, s ezért a teljes választékhoz a lövő­ben ls kiegészítő importra lesz szükség. R. P. Magénház -panelül Az állami megrendelések csökkenésével az úttörő DÉ­LÉP után egyre több válla­lat igyekszik kapacitását — leginkább a házgyári pane­lokat — a magánépítők ré­szére konvertálni. Így sor­házak. Illetve szabadon álló családi házak szerelését vállalja többek közt az Ál­ba Regía, a Szabolcs. a Borsod és a Veszprém me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat is. A Zala megyei ÁÉV, valamint a Budapes­ti Lakásépítő Vállalat sor­házak, illetve kis társashá­zak alagútzsaluzatos tech­nológiával történő építését kívánja meghonosítani. A kínálat ma még nagyobb a keresletnél, s ezért elsősor­ban nem a magánépítők konzervatív szemlélete okol­ható. Nemrégiben a BNV-n a nagyközönség ls megtekint­hette az állandó építésügyi kiállítás szomszédságában a Veszprém megyei ÁÉV által felépített panelos ikerházat. De kézbe véve az ártájékoz­tatót legtöbben csak a fe­jüket csóválták. Ugyanis a kivitelező ajánlata az alap nélküli nyers szerkezetre 4500—5000 forint volt négy­zetméterenként. A kész la­kás ára 7700—8400 fo­rint/négyzetméter. előkészí­tési. 'járulékos és szállítási költségek nélkül. Tessék szá­molni! Mielőbb dönteni kel­lene arról, hogy a kapacitás maradjon kihasználatlan, vagy a finanszírozás módja és mértéke változzon. Másik általános változás az építőipari vállalatoknál, hogy javító, garanciális egy­ségek szervezésével Igye­keznek mielőbb kijavítani a lakások hibáit. Ugyancsak az építőipar híre: Az Álba Regia Állami Építőipari Vállalat új szol. Báltatása: a leendő lakók előre meghatározhatják mi­lyen fal-, illetve padlóbur­kolatot szeretnének jöven­dőbeli lakásukban. Igazán követendő a példa! Növényvédő szerek A felét exporfálhcsSnánh Lökéshullám zúzza a vesekövet A müncheni—grosshnderni urológiai klinikán klpró­báltuK — egyelőre 16 be­tegen — egy eljárást, amely­lyel a vesekövek bizonyos fajtál sebészi beavatkozás nélkül, mechanikai lökés­hullámokkal felapríthatok. A homokszem nagyságú töre­dékek, azután, néhány na­pon belül kiválasztódnak a vizelettel. A kezelendő beteget víz­fürdőbe helyezik. A készü­lék lényegileg egy ellipszis alakú, a vízbe merülő ref­lektor, amelynek egyik gyúj­tópontjában rövid szikraki­sülésekkel lökéshullámokat hoznak létre. Ezeket a ref­lektor nyalábolja, és a vese­kőre Irányítja. A kő pon­tos helyét előzőleg röntgen­nel állapítják meg. Már öt év óta dolgoznak ennek _ a — még csak a kísérleti sza­kaszban levő — eljárásnak, és a hozzá szükséges be­rendezésnek a kifejlesztésén. Háromnapos tanácskozást tartottak nemrégiben Keszt­helyen, a mezőgazdaság ke­mizálásáróL A résztvevők előadásokat hallgathattak meg a növényvédelemről, a műtrágyázásról és a kör­nyezetvédelemről. A legújabb kutatások ki­mutatták, hogy az elkövet­kezendő 20 évben 80 szá­zalékkal nőhet a növények terméshozama. A jelenlegi 1 tonna (főre eső szemtermés az ezredfordulóra megkét­szereződhet. Ebben az eset­ben hazánk élelmiszer-szük­ségletét a megművelt terü­let 50 százalékáról kielé­gíthetnénk, a többit tehát exportálni lehetne. Ennek a termésnövekedés­nek — többek között —elő­feltétele a talaj minőségé­nek megőrzése, illetve ja­vítása, a műszaki állomány fejlesztése, o kemikáliák op­timális felhasználása, és nem utolsósorban a dolgo­zók anyagi érdekeltségének fokozása. Az elmült tíz évben meg­négyszereződött a mező­gazdaság növényvédőszer­felhasználása. Legnagyobb mennyiségben gyomirtó szert, rovarölő szert, valamint gombaölő szert használt fel mezőgazdaságunk. A nö­vényvédőszer-forgalom éven­te 6—7 százalékkal nő, a -felhasználás 1,5—2 száza­lékkal. A BVM és a többi növényvédőszer-gyártó vál­lalat a hazai hatóanyagú szerek gyártásának tovább­fejlesztésére törekszik, az összforgalomban ezek ará­nya 1985-ben már csaknem 90 százalékot tesz ki. Több gondot kell fordítani a meg­levő szerek további javítá­séra, mert egy új termék kifejlesztése 15—20 millió dollárba kerül. Jelenleg egy termésidő­szakban átlag 1,8-szor vé­dekeznek a kártevők és kórokozók ellen, ez azon­ban kevés: legalább 3,4-sze­res átlagot kellene elérni. Az egy hektárra jutó átlag 5,1 kg-os növényvédő szer meny­nylségét pedig legalább 5,3 kg-ra kell növelni. Nagyobb figyelmet kell fordítani a házi kertekre, mert azok fe­le elhanyagolt, s az Innen kirajzó kártevők csökken­tik a nagyüzemi védekezés hatásosságát. Néhány éve a közvéle­ményt erősen foglalkoztatja a balatoni vízszennyeződés kérdése. Bár csökkent a nö­vényvédőszer-szennyeződés a Balatonban, még mindig az „eltűrt" szinten van. A szennyeződés további csök­kentése érdekében minden lehetséges intézkedést meg­tettek, s kéthetenként ellen­őrzik a víz minőségét. K. J. Az elvárható figyelmesség és bízonyop szakértelem hiánya következtében egyes boltok olyan méregnek szá­mító növényvédő szereket hoznak forgalomba, ame­lyek szavatossági ideje le­Járt, vagy amelyek ható­anyaga csökkent, az enge­délyezettnél hosszabb táro­lási idő alatt. Előbbieknél előfordulhat, utóbbiaknál bizonyos, hogy a csomago­láson feltüntetett mennyisé­gű szer keverésével készí­tett permetlé kiszórása ha­tástalan marad. Az ennél is nagyobb kár megelőzése ér­dekében az alábbiakra hív­juk fel a növényvédelemben érdekeltek, elsősorban a háztáji és egyéni gazdálko­dók, a kiskerttulajdonosok figyelmét. Csak olyan növényvédő szert vásároljapak, amelyek csomagolóanyagán közért­hetően feltüntették a fel­használhatóság Idejét, és ez az idő még nem telt el. Az eredetileg — leggyakrabban nyomdai úton — feltüntetett szavatossági1 idő eltelte utón a növényvédő szert a for­galomba hozó kereskedelem köteles megvizsgáltatni. Is­mételten forgalomba hozni pedig csak az illetékes la­boratórium engedélye szerint szabad. Az engedélynek meg kell határozni a forgalomba hozhatóság újabb határide­jét, hatóanyag-csökkenés ese­tén az újabb keverési arányt. Ezeket az adatokat a for­galomba hozó minden egy­ségnyi (üveg, flakon stb.) növényvédő szeren tartozik feltüntetni, helyesbíteni. A megállapított szavatos­sági időn belül levő nö­vényvédő szer árengedmé­nyes árusítása nem jelent' azt, hogy a hatóanyag is kisebb. Az ármérséklés mér­tékével arányosan tehát nem kell, illetve nem sza­bad a keverési arányt vál­toztatni, növelni. A keve­rési aránynak mindig a használati utasításban meg­határozottnak kell lenni. Ha valakinek olyan, a közel­múltban vásárolt növényvé­dő szer van a birtokában, amelyen a szavatossági idő nincs feltüntetve, vagy amelynek szavatossági ide­je a vásárlás Időpontjában már lejárt, azt a bolt (ha az áru még bontatlan) a blokk felmutatása esetén, vagy a vásárlás másként va­ló bizonyításával köteles visszavenni. A növényvédő szerek kö­zött vannak méregjelzés nélküliek, gyenge és erős mérgek. Forgalmazásuk, ke­zelésük és felhasználásuk nagy figyelmet igényel. Elő­írás szerinti kezelésükkel pedig a termés a kártevők­kel szemben megvédhető; a terméseredmények fokozha­tok. Míg a figyelmetlenség anyagi veszteséget, és az egészség károsodását idéz­heti elő. Kereskedelmi Felügyelőség idegenforgalmi kaleidoszkóp Horgászbottal Az üdülés során gyakran jut vízközeibe a pihenésre vágyó ember, s a zsákmá­nyolás csábítása, no meg a mindenkiben ott szunnyadó ősi ösztön könnyen horgá­szatra ingerel. Ilyenkor gyorsan kerül másfél-két méteres vessző, a végére da­rab damil, arra akár egy kisebb parafadugó, a végére hajlított gombostű. Ahol hal van, ott ezzel a szereléssel is lehet fogni. No, de vigyázat! Horgászni csak engedély­lyel szabad. Hogy hol, mi­lyennel, azt a Magyar Hor­gászok Országos Szövetsége állapítja meg. Az engedé­lyek nem egyformák. Mást kap az alkalmi üdülőhor­gász, mást az egyesületi tag, más azt, aki az országot akarja járni. Hazánkban sok szép, jól horgászható vi­zet találni. Közülük néhány jelentősebb a folyóvizeken kívül: Balaton, Velencei-tó, Csepeli Kavicsbánya tavak, Kiskunsági csatorna, Szelidi tó, Cikolai tavak, Kákafoki holtág, Bánhldai, Oroszlá­nyi, Lőrinci hűtőtavak, Ráckevei Duna-ág, Délegy­házi tavak, Pécsi—Orfüi ta­vak, Lázbérci víztározó, Rakacai tó, Mályi tavak, Fehérvárcsurgói tározó, Fan­csikai tározó, Hortobágy­csatorna, Cseke-tó, Császár­szállás! víztározó, Kiskörei tározó, Faddi Holtág, de még százával lehetne so­rolni a jobbnál jobb hor­gászhelyeket. Aki kedvet kap ehhez a kellemes, szórakoztató és egészséges időtöltéshez, az a MOHOSZ központjában, az ügyfélforgalomnál (V., Október 6. u. 20., I. emelet. Nyitva szombat-vasárnap kivételével reggel 8—17, pénteken 18 óráig. Tele­fon: 325-315) felvilágosítást kaphat arról, hogy melyik vízre, milyen engedélyt, mi­lyen áron lehet váltani. Ter­mészetesen a főbb vizekre, mint például a Balatonra, a Velencei-tóra nem szükséges állami horgászjegy, területi engedély vagy napi Jegy, mert ide úgynevezett üdü­lőjegy is váltható egy és két hétre, az üdülés ide­jére. Hazánk vizeiben 6okféle hal található, békés, raga­dozó, kis testű és nagy sú­lyú egyaránt. Ilyenkor nyá­ron, leginkább a pontyra, a keszegfélékre, az amúrra, a ragadozók közül a süllő­re a legérdekesebb horgász­ni. Pontyra legalább 30-as zsinórral, tízesnél nem na­gyobb számozású horoggal, főtt kukoricával, főtt krump­lival, kenyérgyurmával csa­lizva érdemes horgászni. A már jártas horgásznak nem újdonság az ilyesmi, de akik először próbálkoznak, azoknak jó tudni. Mint pél­dául azt is, hogy a horgá­szat nem olcsó, de nem is olyan drága. Nem muszáj mindenképpen márkás fel­szerelést vásárolni, kezdet­nek az egyszerű is megfe­lel. A kezdő lehetőleg gyak­rabban előforduló, köny­nyebben kapó, ezért keve­sebb türelmet Igénylő ke­szegfélékre horgásszon elein­te, s ezek fogása közben ta­nulja meg az elemi tudni­valókat. A keszegezéshez szükséges felszerelés lehet egy vessző, néhány méter zsinór, parafa úszó, de a horgászboltokban (Budapes­ten, a Lenin körút 92. és a Váci utca 59. szám alatti a legnagyobb) 300 forintért meg lehet vásárolni egy fel­szerelt nádbotot, hozzá kis tárolóorsót 15—20-as zsi­nórt, horgot, könnyű úszót. A Shakespeare, a DAM-bo­tok és orsók, valamint já­rulékaik csak a már igazi hozzáértőknek valók, arról nem szólva, hogy borsos az áruk. A horgászáshoz idő és tü­relem kell, de a víz, a kör­nyezet szépsége, a levegő, a napfény frissítő, egészsé­ges hatása, valamint a fo­gás élménye, izgalma ezt bőségesen ellensúlyozza. P. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom