Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

Cíütörtök. 1981. június 25. Kínéban Ötnapos munkahét több mint 100 vállalatnál Július első napjaiban az ötnapos munkahétre több mint 100 vállalatnál, elsősor­ban a több műszakos és a folyamatosan termelő üze­mekben, gyárakban, telep­helyeken térnek át. A rövi­debb. 40—42 órás munkahét, s a több. szabad idő minde­nütt kedvező fogadtatásra talált. Bevezetése azonban gon­dokkal is jár, hiszen köztu­dott. hogy a népgazdasági szinten két-három százalékos munkaidőalap-csökkenés nem mehet a teljesítmény, 6 a dolgozók keresetének ro­vására. Ölést tartott a KISZ megyei bizottsága Tegnap, Szegeden az ifjú­sági szövetség Vezetőképző Központjában tartott ülést a KISZ megyei bizottsága. A tanácskozást Bódi György el­ső titkár nyitotta meg, majd a KISZ X. kongresszusának munkájáról hallhattak rész­letes beszámolót a testület tagjai, a KISZ megyei appa­rátusában dolgozók, vala­mint a nyári KlSZ-vezető­képző táborok vezetői. Ezt követően a KISZ­kongresszus határozatának megfelelően — amely a szer­vezeti élet belső demokratiz­musának növelése érdeké­ben a társadalmi aktívaháló­zat további szélesítését jelöl­te meg egyik feladatként — réteg- és funkcionális taná­csok es munkabizottságok létrehozására tett javaslatot Bódi György, Turcsikné Süli Mária, a megyei KISZ-bi­zottság titkára és Szilágyi János megbízott titkár. A javaslat elfogadása után a megyei KISZ-bizottság má­sodik félévi munkatervét, valamint a középfokú tanin­tézetek és az egyetemi, főis­kolai KISZ-szervezetek 1981 —1982. mozgalmi évi akció­programjához kapcsolódó megyei rendezvénytervet — előadója dr. Koczor Lajos volt — tárgyalta meg a me­gyei bizottság. A III. ma­gyar—szovjet ifjúsági barát­ság fesztivál megyei prog­ramjára Turcsikné Süli Má­ria terjesztett elő javaslatot. Megelőzni betegséget, balesetet Vöröskeresztesek tevékenységéről Szegeder* az ipari üzemek­ben, vállalatoknál, ipari szö­vetkezetekben, mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekben 114 vöröskeresztes alapszer­vezet csaknem 12 ezer 700 tagja tevékenykedik. Szeren­csések, akik az üzemegész­ségügyi szolgálat szakmai irányításával végzik munká­jukat, több üzemben azon­ban csak részfoglalkozású vagy szaktanácsadó orvosok dolgoznak, akik időhiány miatt aligha tudnak egész­ségneveléssel foglalkozni. Ezeken a munkahelyeken különösen nélkülözhetetlen a Vöröskereszt tagjainak akti­vitása, hiszen csak rájuk há­rul a szervezés: legyen, aki főihívja a figyelmet az egészségügyi ártalmakra, a balesetek megelőzésének le­hetőségeire. Üzemekben, munkásszállásokon, leány­szállásokon rendszeresen hangzanak el ilyen témájú előadások. A vöröskeresztes aktivisták gondoskodnak ar­ról, hogy elsősegélynyújtó­tanfolyamokon sajátíthassák el a dolgozók a legfontosabb tudnivalókat, így képezve ki az üzemi segélyhelyek szol­gálattevőit is. A tanfolyamoknak egy-egy alkalommal 15—20 hallgató­ja van, akik 16—24 órán át tanulják az egységes tema­tika alapján összeállított egészségügyi ismereteket. Emellett természetesen fo­kozottabb figyelmet szentel­nek az előadók olyan speci­ális tudnivalókra is, ame­lyeknek az adott üzemben, esetleges baleset alkalmával, különösen hasznát veszik. A húsüzemben például gyako­riak a kézsérülések, ezek el­látásáról több szó esik, akár a DÉMÁSZ-nál az áramüté­sekről vagy az olajosoknál az égési sérülések kezelésé­ről. Az előadók orvosok, ahol van, ott az üzemi or­vos vezeti a tanfolyamokat. Tavaly Szeged üzemeiben 2153-an sajátították el az el­sősegély-nyújtási ismerete­ket. Ez dicséri a vállalatok gazdasági vezetőinek készsé­gét is: az üzemi Vöröske­reszt alapszervezetek mun­káját elismerik, sőt anyagi­lag is támogatják őket. A mentőládák feltöltését pél­dául a gazdasági vezetők te­szik lehetővé. A rendszeres felvilágosító munka eredményeként köny­veli el a Vöröskereszt, hogy tömegével jelennek meg a dolgozók az alapszervezetek által rendezett szűrővizsgá­latokon, megelőzve betegsé­get és balesetet is. Tavaly az üzemegészségügyi hónap alatt 36 üzemben 10 ezer ember vett részt a rákszűrő-, a hallás- és a szemészeti szűrővizsgálatokon. Ch. A. Szállítások a lakosságnak A vásárlók nagy gondja az építőanyag és a tüzelő fuvaroztatása A tavaly közzétett 1002. számú minisztertanácsi hatá­rozat értelmében az állami és gazdálkodó szervezetek­nek a korábbinál nagyobb gondot kell fordítaniuk arra, hogy minél nagyobb szám­ban tegyenek eleget a lakos­ság fuvaroztatási igényeinek. A fuvarozásban ezért, a szükségletekhez alkalmaz­kodva, fokozottabb tervsze­rűségre kell törekedni. Egye­bek között a fuvarozó, illet­ve a velük együttműködő ke­reskedelmi és ipari vállala­tok. szövetkezetek tevékeny­ségének összehangolásával, az együttműködést részletei­ben is szabályozó szerződé­sek kötésével. A tanácsi szer­vezeteknek — mutat rá a ha­tározat — az eddig tapasz­taltnál nagyobb figyelmet kell szentelniük a lakosság fuvaroztatássál kapcsolatos gondjainak feltárására, a pa­naszok vizsgálatára. A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegnap, szerdán délelőtt, a megyei tanács székházában tartott ülésén — első napirendi pontként — az 1002. számú minisztertanácsi határozat célkitűzéseinek megvalósítá­sát vizsgáló anyagot vitatta meg. Mégpedig abban a szel­lemben. miszerint a határo­zatban rögzített szempontok követktietes érvényre jutta­tása fontos társadalom- és gaitiatiágyottUkai Maflát, nagy mértékben hozzájárul­hat a lakosság életkörülmé­nyeinek javításához a kise­gítő és háztáji gazdaságok fejlesztéséhez az ellátás szín­vonalának növeléséhez. A népi ellenörök vizsgálata — melyben a népfront megyei bizottsága, a megyei tanács vb építési és közlekedési osz­tálya. a KPM Autófelügyelet is segédkezett —, tizenkét szervezet, köztük fuvarozó, kereskedelmi. építőanyag­ipari vállalatok, fogyasztási szövetkezetek tevékenységét vette nagyító alá. Témájával a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság átfogó vizsgálatá­hoz kapcsolódva. Tíz közülettel fuvaroztat­hat a lakosság Csongrád me­gyében — állapították meg. A kiskereskedelemben for­galmazott tartós fogyasztási cikkek házhoz szállítása alapjában véve megoldott, de a szolgáltatás színvonalában lényeges eltérések tapasztal­hatók a különböző kereske­delmi egységeknél. Ennél na­gyobb gond, hogy a tüzelő­és építőanyag fuvaroztatás­ban a vásárlók kiszolgálta­tottnak érzik magukat Kár­hoztatható jelenség továbbá: a tanácsi szakigazgatási szer­vek. a fuvarozók és a kiske­reskedelem sem tett folya­matosan ható, átfogó intéz­kedéseket annak érdekében, hogy a lakosság igényeinek megfelelően éljen a fuvaroz­tatás lehetőségével. Különö­sen jelentkeznek az ellent­mondások például a tüzeló­és építőanyagok vásárlásá­nak szezonjában. A szerve­zetlenség, az elkésett szállí­tások a lakosságnak sok bosszúságot okoznak. Erre annál is inkább érzékenyen reagálnak a vásárlók, mivel egyes árufajták, így a jobb minőségű szenek, a bur­koló anyagok csak korlá­tozott mennyiségben kap­hatók. A vizsgálat ta­pasztalatai alapján több ja­vaslatot is megfogalmaztak a népi ellenőrök. Tegnapi ülésén egy koráb­bi vizsgálatukra is visszatér­tek a megyei NEB tagjai. Számba vették, hogy a bel­ső ellenőrzés fokozásának érdekében milyen intézkedé­seket tettek a megye mező­gazdasági és fogyasztási szö­vetkezeteinél. nisszH A kislány első osztályos. Az órákon csendesen ül, házi feladatát maga készíti, az iskola folyosóján nem futkos, hetesként senkit nem enged szü­netben a tanterembe. Amikor feladatlap­ját tölti ki, padszomszédja4 nem leskelőd­het. A színes kréták eltűnésekor ő árulja el a tettesek nevét. A kislánynak már vannak piros pontjai, ötösei, de nincsenek barátai. Osz­tálytársai irigylik, de nem játszanak vele. A kislánynak mindez nem tűnik fel. Próbált társakat keresni, ám azok ha­mar ráuntak. Mert a kislány rászólt a szabad szájúakra: nem szabad csúnyán be­szélni! A veszekedőket pedig leintette: mi­nek civódni? A többi kisiskolás nem szereti a kis­lányt. Számukra ő túl tökéletes. Nem elég, hogy pedáns és jól nevelt, ráadásul maga is nevelni akar. Ezt a többiek nem tűrik. A szülők az otthoni beszámolókból sejtik a bajt — és saját felelősségüket. Furdalja őket a lelkiismeret. Gyermeküket ők nevel­ték ilyenné. Tiltották a hazugságtól, szok­tatták a rendre, az írott és íratlan szabá­lyok tiszteletére. Most az apa mégis azt magyarázza, nem baj, ha Béla, a padszom­széd látja, miként kell kitölteni a feladat­lapot. Ha nem figyel, akkor is szabad se­gíteni. Az anya az árulkodést tiltja. Kér­dezheti a tanító néni, ki rosszalkodott, amikor az osztály hallgat, neki sem szabad megneveznie a tetteseket. Mindez ellenté­tes a régi intelmekkel — érzékeli a kis­lány. Aztán megnyugszik: szüleinek min­dig igazuk van. A következő napon súg Bélának. Nem háborodik fel. amikor tár­sai a poharas tejjel locsolják egymást, és a többiekkel együtt lapul, amikor osztály­főnöke a szemetelők után érdeklődik. Egy hét múlva a szünetben már fogócskázhat, és az iskola kapujában „réggel találko­zunk" kiáltással köszönnek el tőle kis ba­rátai. Miért mondom mindezt? Szeretném bi­zonyítani, hogy gyermekként sem élhetünk szigorú illemkódexek szerint. Korunk nem képes elviselni a tökéletes, kifogástalan embereket. Nem is igényli őket, elvégre igényeit meg sem tudná fogalmazni. Annál inkább kifogásait. Legenyhébb kifejezése az „unalmas" lenne. Egy víg társaságban, ahol mindenki megissza a magáét, a több­séget feszélyezi az alkoholt elutasító. De kellemetlen az örökösen igazat mondó, vagy a más hibáit következetesen szóvá tevő ember is. Emberi viszonyaink közt az alkalmazkodás legalább akkora erény, mint a bátorság, vagy az önfeláldozás. Az egykori igenek és nemek „talán"-ná szelí­dültek, a lehetetlen „megfontolandó"-vá. A szerény nevetséges, a törtető belevaló. Sze­repe van ebben egyfajta bizonytalanság­nak. Persze, a kislány történetével az ls bi­zonyítható, hogy erkölcsi normáink nem elég szilárdak. Legalábbis nem mindenki azonosul velük. Sokak szerint könnyebb a szabályokat megszegni, mint betartani. Ha pedig valaki személyes példájának követé­sét erőltetné a közösség minden tagja szá­mára érvényes viselkedésformaként — csaknem bizonyos, hogy magára marad. De vajon csak az iskolában feszült az el­várás és végrehajtás ellentéte? Aligha. Is­merősöm gépgyári szerelő, egyedi normá­ban dolgozik. A műhelyben még hatan végzik ugyanezt a munkafolyamatot. Is­merősöm házat épít. szüksége van minden forintra. Kollégái egy óra alatt két kon­denzátort tekercselnek, ő két óra alatt he­ttt. Társai figyelmeztetik: ne hajts! Ha így folytatod, rendezik a normát. Ismerősöm magyarázkodik: építkezem, kell a pénz. a cementre, gerendára, téglára. Hiába. a többség nem ért egvet vele. Legközelebb a minőségi ellenőr visszadobja elkészült kondenzátorainak felét. Sorolja melyiknek mi a hibája, ragaszkodva a minőségi kö­veteiménvek betű szerinti betartásához. Eddig ezt senkitől nem kívánta. Ismerő­söm észbe kap Ha felemelik a normát, ak­kor az ellenőrnek is többet kell dolgoznia. Eddig a felismerés. De mit ér vele? Ki hinné el, hogy összefogtak ellene? És ér­demes bemártani a régi munkatársakat? Másnap csak két munkadarabot ad le óránként. Ugyanolyan minőségben, mint annak előtte. A meós átveszi, és elismerő­en bólogat A kompromisszum a hagyományos meg­határozás szerint kölcsönös engedménye­ken nyugvó megegyezés. Csakhogy — az említett példák bizonyítják — olykor nem annyira rugalmasságról, hanem a helyes­nek tartott elvek feladásáról van szó. Megalkuszunk, hogy jobb legyen, vagy hogy ne legyen rosszabb. A differenciálás sem véletlenül valósítható meg oly nehe­zen. A vezetők, félve az irigységtől, a meg nem értéstől, életben tartják az egyenlősdit. Egy vállalatnál az idén csak ötezer forinttal lehet fejleszteni 80 admi­nisztratív dolgozó bérét. Tehát, mondjuk, húszan kaphattak volna 200—200, tízen 100 —100 forintot, a többiek semmit. Az osz­tályvezetők kérték: az összeget most ne használják fel. Szerintük a bérfejlesztés­ből kimaradtak egy életre meggyűlölnék a többieket. Az igazgató ezek után tartalé­kolta a pénzt. K ompromisszumaink magyarázata többnyire érthető, logikus. Még csak az sem mondható, hogy a kis­lányukat féltve nevelő szülők, vagy a tiszt­viselők intrikáitól tartó igazgató az adott helyzetben nem a legkényelmesebb megol­dást. választották. Csakhogy a gyakori megalkuvások magukban hordják fontos erkölcsi normák devalválódását. A gyenge­ség azzal a veszéllyel jár, hogy vétséggé szelídíti a bűnt, hevességgé a garázdasá­got. füllentéssé a hazugságot. Megdöbben­tő, milyen kétségbeesetten ragaszkodnak a vállalatok — munkaerőhiányra panaszkod­va — alig használható embereikhez! De miközben a munkáltató alkudozik, csök­kennek a dolgozóval szembeni igények. Valamikor az iparos százszázalékos meg­bízhatósággal dolgozott. Ma felelős veze­tők dicsekszenek azzal, hogy termékeiknek mindössze másfél százalékával elégedetlen­kednek a vásárlók. Egy vállalati újság „Portrék" címmel négy esztendeje mutatja be dolgozóit. Kezdetben legkevesebb tízesz­tendős törzsgárdatagsággal rendelkező, ki­váló munkásokat mutathattak csak be. Ma az egy esztendeje érkezett arcképe is fel­kerül a tablóra, ha nem volt igazolatlan hiányzása, és nem dézsmálta a közös tu­lajdont. Félő, hogy az ilyen igénytelenséget meg­honosító kompromisszumok mindenki ká­rára születnek. H. K. Zöldségtermesztés a megye féeszeiben Jobb és biztonságosabb gé­pekkel dolgoznak a földeken, javult a szociális ellátás a Csongrád megyei mezőgaz­dasági szövetkezetekben, je­lentősen változott a falu élet­módja — állapította meg a Lóra — a tónál Látványos lovasprogram várja az év minden szakában a turistacsoportokat, kirán­dulókat és nyaralókat a Ve­lencei-tónál, Velence üdülő­teleptói öt-hat kilométernyi­re, kapolnásnyéki Vörösmar­ty Termelőszövetkezet pet­tendi lovasiskolájában, ahol hetenként több alkalommal rendeznek lovasb"-nutátót, csikó- és fogathajtást. A csaknem kétórás program keretében a gazdaság híres félvér sportlovai mutatják be tudományukat. tegnapi, szerdai ülésén a TE­SZÖV elnöksége. A Csongrád megyei Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Szövetségének el­nöksége szerdán Forráskúton a Jerney János Művelődési Házban tartott ülést. Megvi­tatták és elfogadták a szö­vetkezetpolitikai és munka­ügyi, valamint a közgazda­sági és termelesi bizottság jelentését, majd személyi ügyekben döntöttek. Mint is­meretes, Ábrahám Vincét megválasztották a rúzsai Napsugár Tsz elökének, s ezért lemondott TESZÖV tit­kári, beosztásáról. A titkári teendők ellátásával dr. Masa István titkárhelyettest bízták meg a választásig. A zöldségtermő területek csökkenésének okairól is mondtak Véleményt az ülé­sen. Az érdekeltségi rend­szer módosítására megéret­tek a feltételek. Azon mun­kálkodik a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is, hogy ösztönzőbb segítsé­get adjon a zöldségtermesztő gazdaságoknak. Részt vett és felszólalt a TESZÖV elnökségi ülésén Haskó Pál, a megyei pártbi­zottság munkatársa. Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságá­nak elnöke és Szilágyi Ernő, a megyei tanács vb mező­gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője is. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom