Délmagyarország, 1981. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-24 / 146. szám

Szerda. 1981. június 24. S Kiállítási napló A népélet dokumentumai Vásárhely és a mqgyar néprajztudomány méltó módon emlékezett az elmúlt napokban a száz éve született Kiss Lajosra, a magyar néprajztudomány Kossuth-díjas alakjára. A Gondolat Kiadó A magyar néprajz klasszikusai című sorozatában az évfordulóra megjelentette .4 szegény emberek élete című munkáját, a hódmezővásárhelyi tudományos programok kísérőjeként kiállítást rendeztek a Tornyai múzeumban Plohn József archív fotóiból, valamint vásárhelyi festők tanyaképeiből. Négy, az alföldi festészet immár klasszikus, kimagasló alkotása díszíti Kiss Lajos A szegény emberek élete című kétkötetes munkájának négy borító oldalát. Munkácsy Mihály, Bihari Sándor, Rudnay Gyula és Koszta József paraszti világot megjelenítő képei nagyszerű utalások Kiss Lajos immár alapműnek számító könyvéhez. A Szegény ember élete először 1939-ben. a Szegény asszony élete 1943-ban jelent meg, majd a két mű összevontan 1955-ben látott napvilágot. A centenáriumi kiadvány ismét két kötetben adja közre ezt a nagyszerű munkát. A társadalmi érdeklődés soha nem fordult olyan intenzitással a népélet felé, mint napjainkban. Az első divathullámok — cserépgyűjtés, kolomphajszolás, petróleumlámpa-kutatás stb. — levonultával mind többen érdeklődnek az életmód, a hiedelemvilág, a szellemi néprajz iránt. Ezt igyekszik kielégíteni Kiss Lajos könyvének harmadik kiadása. Megismerhetjük belőle a paraszti élet mindennapjait, a hagyományos foglalkozásokat, régi mesterségeket, szokásokat, a paraszti hierarchiát, sajátos gondolkodásmódot — a szegény emberek mindennapi életét. Plohn József archív fotói mintha csak dokumentációk lennének Kiss Lajos könyvéhez. Az egykori vásárhelyi fotográfus tudatosan vállalt krónikása volt korának — történelmi hitelességű tablót készített a századforduló világáról. Képein típusok, foglalkozások, a mindennapi munka fázisai jelennek meg. Megörökítette az egykori Vásárhely terelt, utcáit, a környező falvak életét és nagyszerű sorozatot készített az alföldi tanyákról. A vásárhelyi fazekasok munkájának minden részlete, mozzanata nemcsak dokumentumértékű hitelességgel, de magas rendű esztétikai biztonZenei naptár Elekes Zsuzsa orgonaestje Fiatat szépreményű orgonaművésznő. Elekes Zsuzsa adott koncertet — immáron 8Z ünnepi hetek előrehozott programjaként — hétfőn este a dóimban. Neve egyelőre kevésbé Ismert, ennek okán némileg szerényebb érdeklődés fogadta (mármint az orgonakoneertek rendkívüli népszerűségéhez mérten szerényebb), ámbátor minden kezdet nehéz, s Elekes Zsuzsa igazán kitett magáért, hogy legközelebb érte is tömegeijenek maid Szegeden, A bennfentesek persze hallottak felőle, versenvsikereiről. Zeneakadémiai diplomával a tarsolyálban Lipcsében tanult három évig. sa Bach szellemi tűzhelyén végzett stúdiumok áldásos hatásaképpen csöppet sem véletlen, ha a Prágai Tavaszon második díjat nyert, a legutóbbi lipcsei versenyen pedig elsőt A időm orgonamonstrumára korosztályához méltóan — „ide nekem az oroszlánt is" — olvan tekintélyes műsort hozott hogy zárószámáról. Liszt BACH preludium és fúgájáról úgy kellett lebeszélni. Így is maradt ..naev falat" elég. Bach E-dúr toccatájában előbb lábtechnikáját majd frappírozott futamait csillogtatta, a Korálelőjátékban bensőséges színkezelését. Mendelssohn B-dúr szonátájában virtuozitását és stílusérzékenvségét. Mindezek után átváltott korunk zenéiére. Huzella Elek Epilógusát (melyet a komponista. Liszthez hasonlóan, a B-AC-H hangok alapmotívumából szőtt). Koloss István szaggatott impulzusokból akkordikus hatásokat fakasztó Final-ját maid a francia mester Messiaen: Áldozócsütörtök című művének (ha jól fordítom. L'Ascension) két tételét játszotta — puritán közvetlenséggel, minden szélsőségektől mentesen, mégis szárnyal óan. Elekes Zsuzsa úgy orgonál mintha zongorázna. S ez a technikai többlet aligha árthat azoknak. akik a hangszerek feiedelmét vallatják. Ám kitűnő manuális adottságai sohasem válnak öncélú fitogtatássá. mindiglen zenei tartalmakat szolgálnak. ezért gondolom, sokra viszi még. E kemény program közben mellesleg Keneseu Gábornak. a szegedi színház baszszistájánák asszisztált. Négy áriát kísért orgonán, olvan számokat. melyek alá eredendően zenekar illenék (Stradella: Piéta Signore. Rossini: ária Sta-bat Materből. Handel: Largo. Bach ária a h-moll miséjéből. S bár a Rossími-áriában kiütközött összeszokottságuk hiánya. azért pasztelfinom iátékával Elekes általában okosan követte a szólistákat. Kenesev érdeme. hogv — miután bizonytalan akusztikája miatt kevésbé ismert művek népszerűsítésére hálátlanabb közeg a templomé — nem félt. ismert darabokat választani. S azokat különösebb manírok. obi égetések nélküL racionálisan, üzembiztosan — és igen muzikálisan énekelte él. N. I. sággal jelenik meg sorozatán. Egy életszemlélet, egy gondolkodásmód is tükröződik a mesterségeket megörökítő műtermi fotóin, ahol például a festett táj előtt kiglancolt vadász tartja a hatalmas nyulat, a halász hálóját, a kisbíró a dobot. Megörökített olyan kollektív munkákat, mint a kukoricafosztás, a káposztasavanyítás, ott volt fényképezőgépével a vásárok forgatagában, a mutatványos bódék körül is. A közelmúltban Plohn öreg 48-as honvédeket megörökítő fotográfiának bemutatója országos visszhangot váltott ki. A most bemutatott anyag is rika érték, pótolhatatlan nemzeti kincs. Nemcsak szép, de rendkívül tanulságos és hasznos album készülhetne a felbecsülhetetlen felvételekből. Egy motívum variációinak is nevezhetnénk A tanya a vásárhelyi festészetben című kiállítást. Az anyag eléggé szedett-vedettnek, a rendezés koncepciótlannak tűnik. A tanya természetesen nem csupán az épületet jeienti, e fogalom tartalmazza mindazt, ami a tanyával kapcsolatos — környeszet. tárgyak, állatok, emberek, s azok tanyához kötődő élete. A kiállítás elsősorban a tanyát; épületként mutatja be s ke-" vés az olyan művész, mint Tornyal vagy Kohán, akik egy tanyaképbe életeket, sorsokat, társadalmi töltést tudtak sűríteni. Számukra ez a motívum jelkép, sűrítési lehetőség volt. Később ez egyeseknél díszletté, másoknál idillé, Ismét másoknál pusztán dokumentummá, öncélú témává vált. A kortárs művészek között kevesen vannak — legalábbis ezen a tárlaton —, akik ezt a festői témát, motívumot a maga koplexitásában képesek lennének feldolgozni. A tanya — bizonyság rá az elmúlt húsz esztendő Vásárhelyhez kötődő festészete — alapmotívuma az e tájhoz kötődő művészeknek. A tanyaképeknek pedig óriási a keletje! Ez tömegtermelést eredményez, mely óhatatlanul a motívum devalválásához vezet. Ennek jelei is tetten érhetők ezen az alkalmi tárlaton. Mindenesetre jól jelzi egy motívum változásait a klasszikusok alapképleteitől a mai variációkig. Tandi Lajos üpaszkodó érettségi után Gyakorlati tárgyak a gimnáziumokban A szülők gyanakvóak. Az elbizonytalanodott papa úgy jött a szerkesztőségi szobába. mint aki elhatározta: „felmegyek a miniszterhez!" „Tessék nekem az igazat megmondani! Nem hiszek én már se a gyereknek, se a tanárnak." Mint kiderült, a nyolcadikat végezte (jelesen) a kislánya. A szülők már rnost kiadták a jelszót: irány az egyetem, következésképpen a gyerek gimnáziumba jelentkezett. „Orvosnak szeretnénk majd..." — így a papa. A lány meg erősködik, hallotta az iskolában, hogy a gimnázium harmadik osztályától idegenvezetést is tanulhat. A szülők nem értik, „mi van emögött?" Ügy hiszik, idejekorán igyekeznek eltanácsolni csemetéjüket az orvosi pályától, ezért kecsegtetik mindenféle más szakmákkal. De hát nem arra való a gimnázium, hogy jövendő egyetemistákat képezzen? Nos, igen, ez a középiskola-típus elsősorban a továbbtanulásra készíti fel a diákokat. A szülőket talán az zavarta meg. hogy kevéssó tájékozottak, a szeptembertől minden gimnáziumban kötelezően bevezetendő fakultáció ügyeiről. A nagyjából közismert oktatási formának ugyanis lesz egy új vonása a következő tanévben. A fakultáció keretében a harmadik osztályosok már nemcsak a „hagyományos" tantárgyblokkokat választhatják, hanem úgynevezett gyakorlati ismereteket is tanulhatnak. Vagyis: a legtöbb felsőoktatási intézmény felvételi tárgyain (matematika, fizika, kémia, biológia, magyar, történélém, idegen nyelvek) kívül más. új tantárgyakat is választhatnak, amelyekkel — a többi tárgy rovására természetesen -»több tanórában foglalkozhatnak. Így például tanulhatnak idegenvezetést, nevelési alapismereteket, gép- és építőipari műszaki rajzot, államigazgatási ismereteket, nyomda- és könyvtártechnikai ismereteket. gépírást stb. — az országban összesen 16 féle tárgyat. A fakultatív gyakorlati is>meretek oktatásával többféle gondon próbálnak segíteni. Mindenki tudja, hogy a gimnáziumot végzett fiataloknak több mint a felét nem veszik föl az egyetemekre és a főiskolákra. Mi történik velük? Az értékes érettségivel, de a legcsekélyebb szakképzettség nélkül, megpróbálnak „jó álláshoz" jutni. Iróasztalos álláshoz. Sokaknak sikerül, évekig ülnek ezeknél az asztaloknál, kispénzért, de fehér köpenyben, s a társadalomnak Igen kevés hasznot hozó „munkákkal" bíbelődve, Egy csomó foglalkozási ágban pedig leküzdhetetlen a szakemberhiány. Még mindig többen vannak a kelleténél azok a gimnáziumi tanulók, akik kizárólag a szülői vágyakat teljesítve kínlódnak, ahelyett, hogy a szívük szerinti szakmát tanulhatnák. Szépszámú az a csoport is, amelyhez tartozók egyszerűen nem képesek nyolcadikban megválasztani az életre szóló pályát. a szakmát, s jobb híján az általános képzettséget nyújtó gimnázium végére tolják ki a pályaválasztás idejét. Csakhogy: nem sikerül az egyetem, s kl az, aki érettségi után kezd el szakmát tanulni? Á járásban eredményes párfoktatási évet zártak Kőbányászat Nagyszabású rekonstrukciós munka kezdődött a Dorogi Mészmű kőbányájában. A már harminc ' éve müvelés alatt álló bánya berendezései alaposan elhasználódtak, és szükségessé vált a teljes felújítás, a nagyobb teljesítményű gépek felszerelése. Többek között új törőművet, osztályozót, szállítószalagot és kőtárolót építenek. Tegnap, kedden délelőtt sok feltárása is sokat feilőtöbb mint. 120 pártpropagan- dött a pártoktatás különbödista részvételével tartottak ző fórumain, összességében ünnepélyes összejövetelt a a járási pártoktatásszegedi járási hivatal tanács- ban mintegy 3400 hallgató kozó termében a szegedi iá- vett részt. s 59,5 százalékuk rás pártoktatási munkáját volt párttag. érté]^'ve- fabó » A szegedi járfcfcan ÍR) szegedi iárási pártbizottság ^pagandlsta dolgozik, akiktitkára. üdvözlő és megnyitó nek politikai felkészültségét szaval után Garainé Csanádi segítette a járási pártbizottMária. a szegedi iárási párt- ság szervezte klub- és szemibizottság osztályvezetője náriurni foglalkozások rendelemezte az 1980—81-es párt- szere Mórahalmon. Kisteleoktatási év tartalmi és szer- ken és Szegeden. A lövő felvezeti munkáiét. A iárási adatairól szólva elmondotta párt-végrehaitóbizottság ér- többek között, hogv a oróoatékelését tolmácsolva el- gandisták munkájának, szakmondta. hogv eredményes mai igényességének a napártoktatási évet zártak és gyobb feladatokhoz mérten teljesítették a célkitűzéseiket, kell növekednie, hogv mlnElsősorban a tartalmi mun- den szempontból alkalmassá ka lényegét kifejező demok- váljanak a meggyőzésre és a ratizmus. aktivitás és a részt- vitára. Garainé Csanádi Mávevők vitakészsége érvénve- ria tolmácsolta a szegedi iásült. Különösen figvelemre rás pártpropagandistáinak a méltó — és a oropagandis- pártbizottság köszönetét, ták 6zakmai felkészültségé- ma id Szabó La jos jutalmanek is bizonyítéka —. hofiv kat adott át a kiemelkedő a társadalmi jelenségek munkát végző aktivistáknak. elemzése és az ellentmondá- Jutalmat kapott: Samu Migyak oktatását is engedélyezik. (Erre példa Szegeden a Radnóti gimnáziumpan a könyvtárkezelői ismeretek tantárgy bevezeztése, hiszen az ezt választókra nagy szükség lesz az épülő, uj könyvtárban.) hály. Lajkó Lajos. Kiss István. Szeberényi Jenöné. Gali László. Dobó Lajos. Szűcs Zoltán, dr. Kószó Péter. Balogh Lajos, Vörös Árpád Horváth János. Gősi János. Olase Józsen. Hausmann Aurél. Balogh István. Bárkai Mihály. Székesi Béla. Balogh Sándor. Vetró István Kalmár Vince. Gyuris Dezső Ruzsalicz Éva. Csókási István. Dénes Lajos. Molnár Lajosné. dr. Kálló Antal Zsótér Gergely, dr. Báló Károly. Kovács József. Kippel József né. Szűcs Lajos. Práaai Mária, Hargitai Imre. Kocsis József. Gulácsl János. dr. Jakab Ottóné. Fődi István. Kispéter János. dr. Faragó M. Vilmos. Gruber János Iván Antal, Vitai Sándor Nagy József. Bunvevác Miloje. dr. Fórizs Sándor. Földes Sándor. Bakacsi Géza. Keresztes János. Szögi Zoltán. Daróczi Ambrus. Király József. Kása István. Harangi Sándor. A fakultatív gyakorlati oktatás nekik segít — ha elfogadják. A szülői berzenkedés is érthető, de előbbutóbb kényszerülünk azt is belátni: nincs szüksége az országnak annyi felsőfokú végzettségű szakemberre, ahányan pillanatnyilag ilyenekké szeretnének válni. Hogy akkor miért a sok gimnázium és a gimnazista? Nyilvánvaló, hogy ezt a nagy múltú középiskola-típust meg kell őrizni, megadva a lehetőséget: a legtehetségesebb, rátermett fiatalok megfelelően készülhessenek egyetemi, főiskolai tanulmányaikra. A gyakorlati ismeretek bevezetése pedig lehetőséget teremt a gimnazistáknak, hogy az érettségi után azonnal mvnkába álljanak. társadalmilag is hasznosan dolgozzanak. A központilag szervezhető gyakorlati tárgyakon kívül a helyi igényeknek megfelelő tárNézzük most már, hogy a szegedi gimnáziumokban milyen konkrét változásokat jelent a fakultáció, illetve a gyakorlati ismeretek bevezetése? A lehetőségekről a Pályaválasztási Intézet kétévenként megjelenő tájékoztató füzetéből értesülhettek a szülők. Ehhez évente kiegészítő tájékoztatókat bocsátanak az általános iskolák rendelkezésére, az újdonságokról tehát minden évfolyam időben értesülhet. Igaz. a fakultáció — természete szerint, s a tanulók érdekében — rendkívül rugalmas oktatási forma, vagyis lehetséges, hogy a beiratkozáskor megismert lehetőségek megváltoznak, mire harmadikosok lesznek a gyerekek. Végül is, bizonyos kereteken belül. ők maguk választják meg, milyen tantárgyakból igényelnek több órát. A Ságvári ban történt például, hogy eredetileg 13-an választottak idegenvezetői képesítést adó tantárgycsoportot, a végleges jelentkezéskor azonban kiderült. mindössze öten maradtak meg korábbi elhatározásuknál. Ilyen kicsi csoportot viszont nem lehet indítani. Pillanatnyilag tehát úgy látszik, a Ságváriban nem oktatnak ősztől gyakorlati ismereteket. Ha tudjuk, hogy ebből az iskolából (akárcsak a Radnótiból) az érettségizettek 90 százaléka (tehát jóval többen, mint az országos átlag) tanul tovább — a dolog megérthető. A Tiszaparti gimnáziumban viszont két gyakorlati blokk is felvehető szeptembertől: építőipari műszaki rajz, valamint testnevelési és sportszervezési ismeretek (illeszkedve a testnevelési tagozathoz!). De van az iskolának megfelelő „gépparkja", tehát gépírást is választhatnának, sőt nevelési ismereteket is. Az intézmény több más szakma oktatását is vállalná, meghívott oktatókkal. Érthető, hiszen innen a gyerekek 70 százaléka nem jut be az egyetemekre. (Ugyanitt találtuk a „helyi szükségletekhez igazodás" példáját is: a vízügyi szakközépiskola részlegében termálkút-kezelők képzését is tervezik, akikre nagy szükség lesz, ha megvalósul a szegedi termálvízfölhasználás programja.) A Radnótiban, mint említettük, könyvtárkezelőket és a pedagógiai" pályákra segítő nevelési ismereteket választottak, építőipari műszaki rajzot is lehetne. A Tömörkény gimnáziumban nevelési ismereteket és gépírást tanulnak a gyakorlati fakultációban. 1982-től pedig kémiai anyagvizsgálatot is, &-íiely laborasszisztensi képzettséget nyújt. Mint látható, egyelőre nem túl gazdag a fakultatív gyakorlati ismeretek oktatásának szegedi skálája. Pedig... a kedves szülők egészen biztosak lehetnének abban: senki sem akarja kényszerpályára „taszítani" gyermekeiket. Csak szerény kapaszkodót nyújtani nekik, érettségi után. Sulyok Erzsébet Felvételi vizsgák Kedden megkezdődtek a felvételi vizsgák az ország egyetemein és főiskoláin. Az idén is több mint 33 ezer fiatal jelentkezett a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára, s akárcsak tavaly, kétszer annyian szeretnék megkezdeni tanulmányaikat. mint amennyien I felvehetők.