Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-10 / 108. szám

4 Vasárnap, 1981. május 10. Elutazót! a román pártmunka A román pártmunkások öttagú küldöttsége, amely Ion Bucurnak, a Román Kommunista Párt bukaresti bizottsága titkárának, a Központi Bizottság tagjának vezetésével a külgazdasági kapcsolatok pártirányításának tapasztalatait tanulmányozta Csongrád megyében, tegnap, szombaton délelőtt Papdi Józsefnek, a megvei pártbizottság titka-1 rának és Berta Istvánnak, a szegedi városi pártbizottság titkárának kíséretében először városnézésen vett részt. Román vendégeink ezután a ZÖLDÉRT vállalathoz látogattak, ahol a megye zöldség-gyümölcs termeléséről és a vállalat külgazdasági kapcsolatairól Regőczi István igazgató és dr. Bátyai Jenő. a pártalapszervezet titkára tájékoztatta őket. A delegáció ezt követően látogatást tett a Szeged Nagyáruházban. A vidék legnagyobb kereskedelmi létesítményében Balogi Sándor., a társulás igazgatója kalauzolta őket. Vendégeink szombaton a déli órákban hazautaztak. Központi etienorzes Jobb minőségű, ízletesebb hentesáru kerül a fogyasztókhoz, annak a minőségellenőrző szervezetnek a működése nyomán, amelyet a fővárosba szállító húsipari vállalatok megbízásából a Budapesti Húsnagyicereskedelmi Vállalat hívott életre. A nagykereskedelmi vállalat ezentúl a termékekből rendszeresen kóstolókat, bemutatókat szervez. A véleményeket összegzik, megküldik az üzemeknek. ahol ezek figyelembevételével módosítanak a gyártástechnológiákon. (MTI) Máig kevés a becsülete a téeszekben a közgazdasági elemző munkának. A számvitel dolgozói közül kevesebben kapnak Ja tüntetést, a megbecsülés hiánya munkakörülményeiken is lemérhető: középkorinak számító módszerekkel összegzik az európai elismerést kiváltó termésátlagokat, vagy a világszinvonalat képviselő John Deere traktoros teljesítményét. Pedig a „mennyit termelünk" mellett egyre nagyobb súlyt kellene kapnia annak is: mennyiért. Mert kívánatosabb egy hektár földön harminc mázsa búzát termelni nyereséggel, mint ráfizetéssel hatvanat. A megtermelt érték a piacon realizálódik, s nem mindegy, hogyan. Aki nem ismeri a piaci helyzetet, az a legszínvonalasabb termelőmunka eredményét is elvesztegetheti. A mezőgazdasági nagyüzemek vezetői többségükben agrárszakemberek, akik olyan időszakban szerezték szaktudásukat, szemléletüket, amikor a termésátlagok emelkedése volt a központi érték. Az agráregyetemeken ma sem tanítanak kellő súllyal közgazdasági ismereteket A gazdasági helyzet előbbutóbb kiköveteli a szemlélet változását. Ám az sem mindegy, mikor. Minél később követi a számviteli és a közgazdasági elemző munka a termelés előkelő színvonalát, annál több, gyakran fel sem ismert veszteséggel, elmaradó haszonnal lehet — és kell — számolni. Vannak vezetők, akik intuitív eszközökkel is ráhibáznak a legmegfelelőbb döntésre, az alternatívák tömegéből ösztönösen az optimálisát választják. Ehhez azonban kivételes képességek kellenek, s a valóságban ritka az ilyen vezető — nem is csak a mezőgazdaságban. A biztonságos döntésekhez azonban nem feltétlenül szükséges kivételes képességű embernek lenni: elegendő, ha a vezetők naprakész, pontos, megfelelő szempontok szerint rendszerezett információval rendelkeznek. Az információk jeldolgozását könnyíti és gyorsítja a gépesített ügyviteli rendszer. Második esztendeje működik a Csongrád megyei Termelőszövetkezetek Szervezési és Cgyvitelgépesítési Társulása, mely. azt a célt tűzte maga elé. hogy egységes, gépesített ügyviteli munkát alakítson' ki a megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben. Nagy ügyszeretettel és szakértelemmel látott munkához a társulás .agytrösztjét" jelentő szakemoergárda, a pusztaszeri Hét vezér Tsz ügyvitelének vezetői. Nem látványos, mégis jelentős eredményeket értek el az induló évben. A taggazdaságok dolgozóinak gépkönyvelő tanfolyamot szerveztek, amelyen a résztvevők elsajátíthatták a munKa alapismereteit. Szakmai tanácskozást tartottak a gazdálkodó egységek napjainkban egyik legégetőbb problémáiról, az önköltségstómílásról. Az anyagkönyvelésről es a bérszámfejtésről' olyan modellt készítettek, amely egységesíti a különböző gazdaságokban folyó számviteli munkát. A mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet, a makói Kossuth és az apátfalvi Aranykalász Termelőszövetkezet a társulás segítségével tért át a gépkönyvelésre. A tagszövetkezetek egy része PTK—1096-os mini adatfeldolgozó gépet vásárolt, amelyeket megfelelő programokkal ellátva használatba is vettek. ABC—80 a jele annak a kazettás adatgyűjtő asztali kisszámítógépnek, amely vezérlőegységből. monitoregységből és kazettás adagolóegységből áll, és írószerkezettel is kibővíthető. Nem túl drága, mindenestől mintegy 250—300 ezer forintba kerül. Használatára két példát mondtak a társulás szakemberei. Igen munkaigényes feladat kiszámolni, hogy a havi bérkifizetéshez hány ötszázasra, százasra és kisebb címletű pénzegységre van szükség. Az apró adatfeldolgozó gépbe percek alatt betáplálható, hány dolgozónak milyen összegeket kell kifizetni, s kiírja, milyen címletből hány darabot kell hozni a bankból. Vagy: a főállattenyésztő válogathat például négyféle különböző takarmányból. Mindegyiknek mások a beltartalmi értékei, különbözik az áruk, eltér esetleg a szállítási költségük. Az ABC—80 segítségével rövid idő alatt és nem túl bonyolult módon ki lehet számolni, melyik takarmány alkalmazható a leggazdaságosabban. A közgazdasági elemző munka, vele együtt a számvitel akkor kaphat nagyobb megbecsülést, ha mindenki számára nyilvánvalóvá válik jelentősége. Ehhez emelni szükséges a számviteli munka színvonalát: megszilárdítani a bizonylati fegyelmet, elérni. hogy a termelő munka minden fázisa mindenkor nyomon követhető legyen. Végső soron tehát a termelőszövetkezetek legfelsőbb vezetőinek kellene módosítani a szemléletüket, hogy az ügyvitel fejlődéséhez segítséget — anyagit és a bizonylati fegyelem szigorú számonkérését jelentő erkölcsit egyaránt — adjanak. Őket meggyőzni pedig valamiféle modern hittérítő munka, ahogyan dr. Bozóky László, a pusztaszeri Hét vezér Tsz főkönyvelője, a társulás irányítója fogalmazta. A kezdeti eredményekből úgy tetszik, munkájuk eredményes lesz. Tanács István J műszaki hónap p?o§gFam$ákél Holnap, hétfőn délután fél 3-kor az AFXT kultúrtermében (Vásárhelyi Pal u. 4.) dr. Csonka István Városunk iparát és közlekedését érintő fejlesztési célkitű, zések a VI. ötéves 'ervben címmel, délelőtt 10-kor a Technika Házában Czeglédi Sándor A híradástechnikai szolgáltatások fejlesztése címmel, délután 3-xor a Volán vállalatnál (Bakay Nándor u. 48.) Augusztino. vicz Fülöp Gépkocsi differenciálművek hibafelismerésének lehetőségei rezgésmérés segítségével címmel tart előadást. Holnapután, kedden délután 2-kor a Technika Házában Vajda Béla A VI. ötéves terv energiagazdálkodási akcióprogramja, az energiaracionalizálás szerepe a népgazdaság energiagazdálkodásában címmel, [délelőtt 11-kor, ugyancsak a Technika Hatóban dr. Vize László Lézerek méréstechnikai alkalmazásai, ár Kovács József pedig Lézeres anyagmegmunkálás címmel, délután 2-kor szintén a Technika Hátóban Tóth Barna A VI. ötéves terv pénzügyi politikája és a szabályozók . változásaiból adódó építési ágazati feladatok címmel tart előadást. Szintén a Technika Házában kerül sor délelőtt 11-kor arra a programra, amelynek keretében dr. Nagy József Az üzemviteli szakszolgálat üzemgazdasági problémái, dr. Bessenyei Gábor A gazdasági tervezés és költséggazdálkodás aktuális problémái, Császár Ferenc pedig Az üzemviteli szakszolgálat üzemgazdasági munkájának áttekintése, néhány aktuális problémája címmel tartja meg előadását. Szintén holnapután, kedden délután 2-kor a megyei sütőipari vállalat kultúrtermében Szabó istván Az energiagazdálkodás hatékonysága címmel, ugyancsak délután 2-kor a paprikafeldolgozó vállalat kultúrtermében Németh Zoltán Az ipari zajok egészségi ártalmai, védekezési lehetőségek címmel, szintén 2-"kor, a Technika Hátóban dr. Salamin Pál Az erózió elleni küzdelem címmel, déli 12kor a Technika Házában Jobbáay Endre A miskolci rendező-pályaudvar -:tómítógépes irányítási rendszerének hatása az á'loinási-üzemi technológiai folyamatok szervezésére címmel, délután 3-kor, szintén s Technika Házában dr. Muszka Dániel A számítógép, mindennapi életünk segítője címmel, este 7-kor oedig a bordányi művelődési házban Pataki András A mezőgazdaság korszerű gépei címmel tart előadást. apírokból hegyeket lehet építeni, de mit érnek — ha nem élnek! Ráadásul mi igen-igen szeretjük a látvényos-szép szövegeket, merített papíron, esetleg díszbe kötve és felszalagozva. Tetszenek a hozzá illő ceremóniák is: ünnepélyes aláírás, frappáns szónoklat, kézfogás, pohárköszöntő... Utána aztán legtöbbször vitrinbe, brigádnaplóba, irattárba kerülnek az ilyen szép dokumentumok, s leginkább akkor vesszük újra elő őket, ha a titkárnő szól, hogy lejártak, nem kellene-e megújítani őket..., esetleg megvizsgálni, hogy miként „hatályosultak" ... Ilyen képzetek élnek az emberben az együttműködési szerződésekről, védnökségekről, udvarias megállapodásokról. Ezért különösen jó érzés ellenpéldákkal összefutni, olyan szerződésekről és együttműködési megállapodásokról hírt venni, amelyek a hétköznapokban élnek és hatnak, s amelyek nem vitrinekben díszelegnek, hanem munkaasztalokon, rojtosodnak ki. A városi tanács végrehajtó bizottsága nemrégiben tekintette át a városnak különböző társadalmi és tömegszervezetekkel. .intézményekkel, vállalatokkal kötött együttműködési szerződéseit. Nem volt egyszerű dolog, mert legalább negyven darab van érvényben manapság is, s egyesített hatásuk a várospolitika egész rendszerére kiterjed. A szerződések alapeleme a kölcsönös egymásrautaltság. Mi sem természetesebb, mint hogy a város, amelyben a társadalmi és tömegszervezetek, üzemek és intézmények élnek, száz meg száz ágon kerülnek kapcsolatba a lakossággal, a közigazgatással, a tanáccsal — és viszont: ugyanennyi dologban lehetnek partnerei, segítői, formálói a várospolitikának. Egymásrautaltság és együttműködés mindig volt és lesz, g ki is verekedte magának az érvényesülést. Olyan kiterjedt kapcsolatrendszerben azonban, mint amilyen a szocialista közéletben korunkra jellemző, érdemes volt szervezett mederbe terelni. Ebből a felismerésből született a legtöbb írásba foglalt együttműködési szerződés — pontosan felsorolva, ki mit vállal abban, s azt milyen segítő gesztussal viszonozza a másik fél. Csak így lehet ugyanis a tudatosan épített várospolitika szekerébe fogni az együttműködés előnyeiben rejlő tartalékokat, s tervezni a viszonosságban kifejezésre jutó előnyöket. Nincs a városi életnek olyan területe, amely érintetlen volna az együttműködés számára. Erről a tanács így foglalt állást: „Az együttműködés ... törvényadtá kötelességünk, egyben munkánkat elősegítő jogunk, bármely formában nyilvánul is meg, s elengedhetetlen kelléke számtalan várospolitikai feladatunk ellátásának. Nem lehet közömbös, hogy a külső szervekkel tartott kapcsolatunkban mit vállalunk, illetve mit várunk el." Az együttműködés egyik legelevenebb példája a tanács és a népfront testületei között valósul meg. Politikai tartalmú együttműködés ez, amely a városi közélet kovásza, hiszen formájában a legváltozatosabb. Választások, tanácstagi beszámolók, a tanácskozási központok sikeres vitái, társadalmimunka-akciók — ilyen kilométerkövei vannak. Teljesen mindennapos dolgok sorozatai is beletartoznak. S ez az együttműködés volt például az egyik rugója annak a szervezeti változásnak, amelylyel a tanácsnál létrehozták a társadalomés területpolitikai csoportot, amely szüntelen munkakapcsolatban él és dolgozik a népfront és a párt körzeti szerveivel, szervezeteivel. Gyors és hatékony szervezés, problémaérzékelés, eleven információáramlás, hatásos cselekvés ennek a kamata, s kétségtelen, hogy teljes kibontakozása az együttműködési szerződés keretében ment és megy végbe. De említhetjük a KISZszel kötött együttműködési megállapodást is. Ebijen a városban 22 ezer fiatal él — s ez nem csak ugyanannyi lélek, hanem társadalmunknak egy saiátos és fontos alaprétege is. Az ifjúságpolitika rangja nőtt, emelkedett ezzel a szerződéssel, hiszen tartalmában benne van például egyegy ötéves terv ifjúságpolitikai intézkedés sorozata. Olyan részletekre is kiterjed mint a pályakezdő fiatalok iránti figyelem, az ifjúság érdekvédelme, nagy közös rendezvények kölcsönös támogatása — a másik oldalról pedig az ifjúság közéleti aktivitása. társadalmi munkakészsége és akciói stb. Jelentőségét és tömeghatását tekintve ebbe a sorba illik még a szakszervezetekkel való együttműködés is, amelynek egyik értelme az, hogy a szakszervezeti mozgalom társadalmi súlya és szerepe érvényesüljön a várospolitikában, a másik meg. hogy a szakszervezetek erejét és támogatását élvezze a várospolitika. Negyvenöt szerződésről csak egy-egy mondat is sok lenne, ám sajátos színt és értéket képvisel valamennyi. Hatásuk a városfejlesztésben, az ellátásban, a szakmai megalapozottságban, a gazdaságosságban mérhető. Más természetű szerződések az igazgatás egyszerűsítésében, a lakosság kényeimében kamatoznak. Ismét mások a városfejlesztés koordinálásában teremnek szép eredményeket. Pénzintézetek és építőválialatok, tudományos és szakmai intézmények, egyesületek, egészségügyi és oktatási intézmények találnak e rendszerben szervezett utat a várospolitika hatékony szolgálatához és saját gondjaiknak a várospolitika keretében való megoldásához. Nincs rá mérce és statisztika, hogy a szervezett és tudatos együttműködés forintban mit. ér a városnak. Egy fa elültetésének és száz méter járda megépítésének értékét ki lehel kalkulálni — 'az együttműködésben születő hasznos ötletek, gondolatok, javaslatok nem szerepelnek viszont semmiféle árjegyzéken, csak szépen beleépülnek a városba. Hány és hány nagy vállalkozás ment végbe sikerrel, éppen az együttműködés kereteiben. Dicsérjük a Tisza új rakpartját — de tudjuk, hogy az ATIVIZIG és a tanács példás együttműködése nélkül nem nyerhette volna el ezt az esztétikus formát. Már megszoktuk az új áruházat, de nem biztos, hogy mindenki tudja: a tanács és a beruházók meg az építők jó együttműködésének köszönheti helyét, létét és megjelenési formáját Lehetséges, hogy sok a vita a lakásépítés foIvamatában. de tudnivaló az is, hogy az OTP,_a MÉSZÖV, a DÉLÉP meg a tanács szerződéseken, megállapodásokon nyugvó együttműködése nélkül nem tudtuk volna elérni a lakásépítés ilyen dinamizmusát az ötödik ötéves tervben. Gyakran hivatkozunk Szegeden a várospolitika nyitottságára. Ezek az emlegetett együttműködési fonnák csak ebben a jegyben élhetnek. Így növekedhettek meg a városfejlesztés gazdasági alapjai és az erőfeszítések erkölcsi értéke. S

zeged friss volt ennek felismerésében és szervezőképes a végrehajtásban. Ezt most tudjuk talán kellőképpen méltányolni, amikor minden előző időszaknál fontosabb, hogy — idézek a vb határozatából — „az érdekelt szervek társadalompolitikai szempontból is megvizsgálják intézkedéseiket, döntéseiket, és minden reális lehetőséget kihasználjanak a tanácsi és nem tanácsi szervekkel kiépített és kiépíthető kapcsolatok terén. Ha célszerűnek látszik, együttműködési szerződéseket kell kötni, de fontos, hogy ezek ne legyenek öncélúak, formálisak, illetve ne váljanak azzá: élő tartalmukkal várospolitikánkat, a lakosság érdekeit szolgálják ... Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a hatályban levő együttműködési megállapodásokat. s szükség szerint gondoskodni kell felülvizsgálatukról, módosításukról, megújításukról . . . Nagyobb figyelmet kell fordítani a gazdasági célkitűzések végrehajtását szolgáló együttműködési megállapodások. kapcsolatok beteljesülésére." A város fontos mindenkinek, aki itt él, itt dolgozik. Boldogulásunk helyszíne és kerete. Gondjainak apasztásában. örömeink forrásainak továbbra is jó és hatásos eszközei lehetnek s lesznek ezek az érte való és hatásukban élő együttműködési szerződések, megállapodások. Sz. S. I. Napirenden a VI. ötéves terv Beszélgetések a tanácskozási központokban Szegeden a jövő héten tovább folytatódnak a beszélgetések a tanácskozási központokban. A tanácskozások előadói számot adnak az V. ötéves terv végrehajtásáról, a lakosság életkörülményeinek javításáról, valamint a VI. ötéves tanácsi terv célkitűzéseiről. A Szeged megyei városi tanács szakigazgatási szervei kérik a lakosságot, hogy minél többen vegyenek részt ezeken a beszélgetéseken, és véleményükkel járuljanak hozzá a VI. ötéves terv feladatainak meghatározásához. Ugyanis a városi tanács soron következő ülésén hagyja jóvá a VI. ötéves tervet, és a tervcélok kidolgozásánál felhasználja a szegediek javaslatait. A tanácskozási központok programja a következő: május 12-én, kedden 18 órakor az újszegedi partházban (Rózsa Ferenc sugárút 5 ). Petőfitelepen, az Acél utcaipártházban és ugyanebben az időpontban a 000. s Szakmunkásképző Intézi ben (Tolbuhin sugárut 8' Május 14-én, csütörtökön 3II órakor a tarjáni pártházban (Csongor tér) és a ságváritelepi művelődési házban kezdődnek a tanácskozások.