Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-29 / 124. szám

VILÁG PftOLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MS ZMP 71. évfolyam 124. szám 1981 május 29., péntek Ára: 1,40 forint L A P j A Fiatalok kongresszusa M

it várhaíunk a KISZ ma kezdődő X. kongresszusától? A igéi'dés sokakat foglalkoztat, az ifjúsági szövetség tagságán kívül mindazokat, akik felelősséget éreznek a fiatalokért. Mindazokat, akik figyelemmel kísérték például a kongresszusi előkészületeket, a központi bizottság levelének vitáját, a küldöttgyűléseket. A fiatalok, a KISZ-tagok társadalmi megítélésének mércéje eddig is, ezen túl is csak az lehet, hogy miként teljesítik alapvető kötelességeiket. Azaz: hogyan dolgoznak, tanulnak. Ma a foglalkoztatottak több mint egyharmada harmincéves vagy harmincon aluli. A szigorúbb feltételek, a növekvő követelmények természetszerűleg a fiatal munkavállalókat is érintik. A Kommunista Ifjúsági Szövetség majd negyedszázados történetében mindig is jelentős helyet kaptak a termelési mozgalmai?. Most sincs másként, sőt, törvényszerűen az eddiginél is nagyobb szüksége van az országnak a kezdeményezőkészségre, a vállalkozó kedvre. Az általános receptek kora lejárt, a tennivalók különbözőek, mindenütt mást kíván a gazdálkodás. Mást jelent a jobb munkaszervezés, a hatékonyság és a többi, oly gyakran emlegetett követelmény, attól függően, hogy az adott gyárban, szövetkezetben éppen hol tartanak, milyen gondokkal küszködnek. A „mit ad a társadalomnak" gondolat folytatása az, hogy mit kap a társadalomtól az ifjúság. A küldöttgyűlések tapasztalatai is bizonyítják, hogy napjaink és a következő esztendők legnagyobb problémája a lakás. Mit téliét megoldásáért az ifjúsági szövetség? Köztudott, hogy az ország teherbíró képessége nem teszi lehetővé a lakásépítésre fordítható összeg növelését. Korábban soha nem jutottak annyian új otthonhoz, mint az elmúlt évtizedben. Ennek ellenére a nagyvárosokban lakásra tíz-tizenőt évet kell várniuk a jogos igénylőknek. Hogyan lehet változatlan anyagi feltételek között enyhíteni e társadalmi feszültséget, csökkenteni a várakozási időt és a lakáshoz jutás pénzbeli terheit? A jó ötletek, kezdeményezések sokaságával. A KISZ ezeknek lett egyik szorgalmazóin, támoI Más természeti*. íte ugyancsak szociális kérdés ís a pályakezdők helyzete. Bérek, beilleszkedés, szakmai előmenetel lehetnének a címszavak. Rétegenként más-más hangsúllyal. A fiatal értelmiségiek egy része okkal panaszolja, hogy as átlagosnál nehezebb az elhelyezkedésük, lassúbb a szakmai érvényesülésük, s vele együtt fizetésük emelkedései Túlságosan sok energiájukat köti le létfeltételeik megteremtése, holott szellemi kapacitásukra, alkotó készségükre nagyon is szüksége van az országnak. Problémáik egyúttal arra is figyelmeztetnek, hogy az ifjúság különböző réteseiről nem lehet uniformdzáltan gondoskodni Sajátos megközelítést kíván a tizenéves korosztály. Részükről jogos kritika érte, éri az ifjúsági szövetséget is, mert igényeik olykor meg nem értésre, elutasításra találnak, következésképpen nem érzik eléggé a magukénak a KJSZ-t. (Félreértés ne essék, nem a tizenévesek szűk. okkal ellenérzést kiváltó csoportjának igényeiről van szó.) Sokallják a formalitásokat, a bürokratikus vonásokat. Mindenre nyitottak, s éppen ezért érzékenyen reagálnak a sablonos válaszokra, a külsőségek szerinti megítélésre. A kongresszus nyilván az ifjúsági szövetség belső életének, mozgalmi módszereinek, stílusának megújulásáról — folyamatos megújulásáról — is tanácskozik. Megőrizve mindazt, ami ma is, holnap is érvényes. A felsorolt példák többé-kevésbé az Ifjúsági szövetség érdekkepviseleti, érdekvédelmi tevékenységéhez is kapcsolódnak. Amiről a vitákban sokan szóltak elismerően, ugyanakkor kritikusan. A kettő között nincs lényegi ellentmondás. Elismerés illeti ugyanis a KISZ-t azért, mert a munkahelyeken immár érvényesítik az ifjúsági törvényben is rögzített jogokat, többnyire partnernak tekintik az if júsági szervezetet, bevonják őket a fiatalokat érintő döntések előkészítésébe. A

kongresszus nemcsak ifjúsági kérdések megválaszolására hivatott. Már csak azért sem, mert az ifjúságpolitika szerves része a „felnőtt politikának". E politikai hivatás betöltéséhez felkészült, elkötelezett tagságra van szükség. Másként fogalmazva: az ifjúság sorsának alakításáért felelős az egész társadalom, de felelős az ifjúság is. Mert önmaga is alakítja körülményeit, a fiataloktól is függ, hogy miként foglalják el helyüket a társadalomban. És a KISZ-tagok határozzák meg alapvetően, hogy mire képes az ifjúsági szervezet. A dolog természetéből következik, hogy nem lehet másokat hibáztatni a mozgalmi élet fogyatékossagai miatt. Ennek a régi igazságnak az újbóli tudatosítását is jól szolgálták a küldöttgyűlések és. bizonyára szolgálja a kongresszus. Az ifjúsági szövetség legmagasabb fórumának tanácskozása mindenkor mérföldkő. Az elmúlt és a következő fél évtized persze nem különül el egymástól. A szövetség története nem tagolódik kongresszustól kongresszusig tartó szakaszokra; folyamat, amely alapvető célokat erősít meg és a köznaPQl szorgos munkájánál tapasztalataival gazdagodik. ves tervéi tanács ülésétől jelentjük Nagy fontosságú ülést tartott tegnap, csütörtökön délelőtt Szeged megyei város tanácsa: ekkor tárgyalta Szeged ötödik ötéves tervének végelszámolását és a hatodik ötéves tanácsi tervet. A téma jelentőségéhez illően igen nagy volt a társadalmi érdeklődés: jelen voltak Szégied országgyűlési képviselői, a megyei és a városi pártbizottság, a társadalmi és tömegszervezetek vezetői. Részt vett a tanács munkáiéban dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke, Török József, a városi pártbizottság első titkára is. Az első napirendi pontot az írásos előterjesztéshez kapcsolódó szóbeli kiegészítésével Papp Gyula városi tanácselnök terjesztette a tanács elé, majd a tanácstagok és a meghívottak alapos és részletes vitát folytattak a fontos témáról. (A terv vitáját és tartalmát mai számunkban részletesen ismertetjük.) A továbbiakban a tanács megtárgyalta a vb hivatalának munkájáról szóló jelentést, az előterjesztések sorában pedig elfogadta a lakásügyi tanácsrendelet-tervezetet., melyet jóváhagyásra a megyei tanács végrehajtó bizottságához terjeszt lel. A vb hivatalának munkájáról szóló vitában felszólalt: Hofgesang Péter. Katona Gyula. Tamás Gábor (a lakásügyi társadalmi bizottság elnökhelyettese, . Szabadi Gyuláné és Link Mihály. Az ülésen Papp Gyula mondott zárszót. Jl wűrosellátás és a városfejlesztés tehetőségei Az írásban előterjesztett hatodik ötéves tervjavaslatot Papp Gyula indokolta szóbeli kiegészítőjében. Elmondta, hegy a terv kidolgozása, előkészítése másfél éve folyik, s a népgazdaság ötéves tervének, valamint a megyei irányelveknek az ismeretében véglegezödik. A legteljesebb társadalmi kon-' „ultáció és vita eredményeként született meg az előterjesztés. A telv alapja a megelőző ötéves terv gazdag eredménylistája, amelynek hatásai természetesen folyamatosan élnek. A jelenlegi ötéves tervben bizonyos szerkezetváltozásnak leszünk tanúi: a fejlesztési alap szerényebb lesz. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a városfejlesztés folyamata megtorpanna. Reális szükségletre alapozott célkitűzések szerepeinek az előterjesztésben, így valamennyi igény nem talál benne fedezetet. A terv rugalmas, és megfelelően nyitott, ami azt jelenti, hogy a megvalósítás éveiben adódó sajátosságokat jobban tudja követni a tanács; menet közben is élhet ésszerű és gazdaságos kombinációkkal. x A városfejlesztésben nagyobb szerepet kap a jövőben az anyagi magánerő és a társadalmi munka is. A helyi szociális és kommunális problémák meglehetősen élesek például Szegeden, s ezek megoldására a terv nem sok garanciát nyújt. E fontos ügyeket a pénzeszközök ésszerű átcsoportosításóval, a tartalékok kihasználásával, a többletbevételekkel lehet majd menet közben javítani, figyelembe véve azt. hogy hol van a lakosságnak nagyobb készsége munkával megtoldani a város anyagi lehetőségeit. Az előterjesztést sokoldalú vita követte. Gyimesi József, a számvizsgáló bizottság előzetes megbeszélésének álláspontját ismertette. Szóvá tette, hogy az előző ötéves tervből néhány súlyos adósság maradt — közöttük a színház—, és hogy Szeged, mint kiemelt felsőfokú központ, e szerepkörében nem tudott kellőképpen fejlődni. Az új tervben különösen nagy gondossággal kell megszervezni azokat a munkákat, melyekben a lakosság támogatására számítunk (parkosítás, parkolóépítés), nehogy a városkép egysége megbomoljon a megoldások sokfélesége és esetlegesen színvonalon aluli minősége miatt. Dr. Petri Gábor országgyűlési képviselő, az Elnöki Tanács tagja a terv rugalmas kezelésére ösztönözte a tanácsot és kifejtette azt a gondolatot, hogy ha a tervek mindig a frontális fejlesztésre koncentrálnak, akkor bizonyos hiányok konzerválódnak. Szükséges, hogy prioritást biztosítson a város — ügyeknek, feladatoknak, de nagyobb figyelmet fordítson a nagy ütemű fejlődés nyomáh keletkező új ellentmondások feloldására. Fránya József a tervnek a tanácskozási központokban lezajlott vitája hasznosságót hangsúlyozta, majd a lakosság és az üzemek, intézmények társadalmi munkáját méltatta. A lakásépítés, az általános iskolai fejlesztés, a tömegközlekedés és az egészségügyi ellátás javítása, a szociális gondoskodás fokozása a legteljesebb társadalmi érdek — mondotta. Dr. Mészáros Rezsőné a tervjavaslat feladatrangsorolását jónak minősítette, de minthogy körülbelül ötezerrel több lesz az általános iskolás, s főleg az útj lakótelepeken szorítanak a gondok — hozzátette: olyan fontossággal kezeljük ezt, hogy közvetlenül a lakásépítés után következzék! Ha lehet, ilyen ügyet szolgáló beruházásokat időben is előbbre soroljanak. Sürgette azt a megoldást is, hogy az iskolákban még meglevő szolgálati lakájokat mielőbb kapják meg oktatási célokra. Az épúletfelújílási programban is elsőbbséget kérnek az oktatási intézmények. Savanya Miklós a tervhez kapcsolódó cselekvési programról mondott véleményt, és sürgette azoknak a lakossági igényéknek az öszszegezését, amelyekben társadalmi munka is szükséges. A külső városrészek lakossága várja ezt a lehetőséget. Az anyagi hozzájárulások módját és mértékét is sürgős tisztázni, hogy a lakosság lássa, milyen lehetőségeket kínál a következő öt év és azt összevesse anyagi teherbírásával. Kulcsáráé dr. Kiss Piroska megerősítette, hogy a lakosság messzemenően megbecsüli a város erőfeszítéseit, a lakásépítés, a gyermekintézmények fejlesztése érdekében vállalt kiemelkedő erőfeszítéseit. Kifogásolta viszont, hogy az építési tilalmak nem mindig ésszerűek. Rugalmasabb megoldást szeretnének a minőségi lakáscserékre váró családok. A gazdasági helyzet nehézségei ellenére nagyobb figyelmet. kellene fordítani az új lakótelepek közművelődési ellátására; Üjszeged és Alsóváros pedig a kereskedelmi ellátásban van még mindig hátrányos helyzetben. Mikes Sándor is azt szorgalmazta. hogy a lakosság — különösen a külső városrészek lakossága — által gyakran panaszolt, mindennapos gondok — út, csatorna, járda, közvilágítás stb. — enyhítése határozottabban öltsön testet az ötéves tervben. Volenszky Imréné Alsóváros gázellátása ügyében a lakosság anyagi áldozatvállalásairól tájékoztatta a tanácsot, és ismertette a lakosságnak azt a hajlandóságát is. hogy a földes utak stabilizálásáért szívesen dolgoznának. Heiler István ugyancsak a külvárosi utak állapotáról szólt, főképp a tömegközlekedés járataival összefüggésben. Szegednek még vannak ugyanis közlekedéssel el nem látott kisebb területei; útjavításokkal ennek megfelelően lehetne korrigálni járatok útvonalát. Török József felszólalásában elmondta: a tanács elé terjesztett tervjavaslat valamennyi demokratikus fórumon szerepelt már, és megkapta a sokoldalú véleményezést. Az ötödik ötéves terv egyedülállóan dinamikus fejlődési korszakot képviselt Szeged életében Aki annak fokozását remél(Folytatás a 2. oldalon.) Ole^t Bartott cb Minisztertanács A népgazdasági terv végrehajtásának tapasztalatai Népességnyilvántartás - Környezetvédelem A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyta a KGST végrehai tó bizottságának 99. üléséről szóló jelentést és megbízta a Gazdasági Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésein elfogadott ajánlások végrehajtására. A kormány megtárgyalta az 1980. évi állami költségvetés végreha jtásáról szóló ielenitést ós felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy azt az országgyűlés élé tériessze. Elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az idei népgazdasági terv végrehajtásának eddigi tapasztalatairól. Megállapította, hogv az iránvitó szervek, valamint a vállalatok és szövetkezetek a feladatokra időben felkészültek és szervezetten folytatják azok végrehajtását, ennek köszönhetően a népgazdaság egyensúlyi helyzetének alakulása megfelel a tervben megjelölt, követelményeknek. A külgazdasági feltételek számítottnál nagyobb mértékű romlása és más tényezőik miatt azonban a határozatok végrehajtásában még nagyobb következetességre és a munka hatékonyságának a tervezettnél is nagyobb mértékű javítására van szükség. A kitűzött, célok eléréséhez szükséges további tennivalókra a Minisztertanács intézkedési teavet fogadott, el. A kormány tudomásul vette a Központi Statisztikai Hivatal elnökének az állami népességnyilvántai-tásrol szóló jelentését. Megállapította, hogy az eddig tett intézkedések segítséget adnak a népességnvilvantartás és az állami gazgatasi munka további korszerűsítéséhez. Ehhez folytatni kell az adatszolgáltatás egyszerűsítésé' jobban össze kell hangolni a népesséanyi' vántartás központi rendszerét és az ahhoz kapcsolódó ágazati rendszereket, meg kell teremteni az összehangolás feltételeit. A Minisztertanács elfogadta az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács elnökének ielentését a tanács legutóbbi üléséről, ahol többek között megárgyaltálk c körnveze'.v.'delmi alánok felhasználásának a VI. ötéves tervidószakxi szóló irányelveiről és a Veszprém meavr kőrnvezet- és természetvédelmi helyzetér szóló jelentest.