Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-21 / 117. szám

8 Csütörtök, 1981. május 21: l)j típusú balársz A termőföld hasznosításának ellenőrzése új módszerrel Az utóbbi években számos párt- és állami határozat hívta fel a figyelmet a termőföldek maradéktalan hasznosítására és védelmére. E határozatok erőteljesen hangsúlyozták, hogy a termőföld hazánk legfontosabb természeti erőforrása, melynek hasznosítása, rendeltetésszerintí müvelése össztársadalmi érdek, s amelynek tartalékai még koránt sincsenek feltárva. 0 A termőföld hasznosításának ellenőrzésével a kormány a földhivatali szervezetet bízta meg, amely évről évre rendszeresen, határszemlék keretében — az utóbbi években más szervek ós intézmények szakembereivel együttműködve tesz eleget e kötelezettségének. Az ellenőrzés nemcsak a szántó-, hanem a gyepterületeink hasznosítására, a gyomtalanítás végrehajtására ls kiterjed. Országos megítélés szerint a művelési kötelezettség érvényesítését, az e téren meglevő tartalékok feltárását a határszemlék — mint a hatósági ellenőrzés eszközei — nagyban elősegítették; Jelentős előrehaladás történt az utóbbi években. \ Számottevően csökkent megyénkben ls a parlag- és a vetetlen terület. Intézkedéseink és a folyamatban levő meliorációs munkák eredményeként az 1976. évi 11803 hektár vetetlen és 3320 hektár parlagterület lényegében eltűnt a megyében és csak szórványosan jelentkeznek hasznosítási problémák. Megyénkben ls meggyorsult az elhagyott, romos tanyák felszámolása, (őrületüknek a termelésbe történő visszaállítása. Az 1078 óta felderített 2110 romos tanyából a múlt év végéig 1740-et lebontottak, nagy i eszük helyén már termelés -olyik. A nagyüzemek többÍ égében Javult a gyepgazdálkodás, megélénkült a különféle (vízügyi, közlekedési, bányászati stb.) rendeltetésű termőterületek mezőgazdasági mellékhasznosítása és gyommentesítése, Javult a községi tanácsok állami földet hasznosító tevékenysége is. Az elért eredmények nagy részt a felvilágosító, meggyőző munka eredményei, de indokolt esetben a büntetés, a szankcionálás fegyverével Is éltünk. 2. A határszemlékkel szemben támasztott fokozottabb követelmények az eddigi eljárások korszerűsítésének szükségességét ls időszerűvé teszik. Jelenleg szabályozott és alkalmazott rendszerünk sok felesleges munkát és hatalmas adminisztrációt ls tartalmaz. A határa zemlékben részt vevő szervek — ideértve természetesen az érintett mezőgazdasági nagyüzem képviselőit ls — évente három alkalommal is kénytelenek voltak a területeket bejárni, hisz a tavaszi határszemle első és második ütemén túl őszi hatirszemléket is kellett tartanunk. A határszemlék általában u tavaszi és őszi nagy mezőgazdasági munkákkal estek egybe. Ez a sok időt igénylő hatérszemle-sorozat rengeteg adminisztratív munkát is maga után vont. Megállapításairól Jegyzőkönyv készült, ezt követően a földhivatal még külön határozatban is felhívta az üzemet határidő megjelöléssel a művelési kötelezettség teljesítésére, a büntetés lehetőségét is kilátásba helyezve. Ugyanez az eljárás ment végbe az egyéni földtulajdonosok, a vállalatok, intézmények egyéb földet használó szervek ingatlanai esetében, ha a ha-. társzemle-bizottság észlelte a beművelés elmulasztását. Lehetne-e ezt egyszerűbben, ésszerűbben végezni — anélkül, hogy az eredeti cél csorbát szenvedne? Feltétlenül. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkára a múlt évben — eddigi munkánk elismeréseként — Csongrád megyét bízta meg azzal, hogy kísérletezze ki és más megyék részére is mutassa be a földhasznosítás, a földrendezés és a földvédelem új, korszerűbb módszerelt. E megbízás alapján — az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatallal egyetértésben — megyénkben a nagyüzemek (szövetkezetek, szakszövetkezetek, állami gazdaságok, KPM, vízügy stb.) területein a határszemlét idén új módszerrel hajtjuk végre. Abból Indulunk ki, hogy legmagasabb szintű jogszabályunkban, a Földvédelmi törvényben megfogalmazott kötelezettségét ma már minden üzemi vezetőnek ismerni kell. Ez pedig tartalmazza azt az elvárást, hogy gondoskodnia kell minden módon és eszközzel valamennyi mezőgazdasági termeléssel hasznosítható földje bemunkálásáról. A lehetőségek sokrétűek: a nagyüzemi módon történő hasznosítástól a tartós használatbaadásig, a föld bérbeadás útján történő hasznosításáig. Az igény csak az: a hasznosítás törvényes feltételeit biztosítsák és a föld a népgazdaság javára teremjen. Ezt a kötelezettségét az üzemi vezetés tudja, tudnia kell akkor is, ha erre a határszemle-bizottság jegyzőkönyve, a földhivatal határozata nem figyelmezteti, hisz elsősorban a gazdálkodási egység érdeke. Ebből kiindulva idén csak egyetlen határszemlét tartunk, de olyan időpontban, amikor már egyértelműen érdemi módon ellenőrizhető, hogy a jogszabályban előírt kötelezetségnek valóban eleget tett-e az üzem vezetése. Június 1—20- az az időpont, amikor a növények fejlődéséből már egyértelműen megállapítható a mezőgazdasági munka eredménye. Ahol vétkes mulasztást, felelőtlenséget tapasztalunk, a •zankciónálás eszközével élünk. Február—márciusban a földhivatali szakemberek a szövetkezetek üzemterveinek egyeztetése alkalmával a fentiekről az üzemi vezetőket már tájékoztatták, felhívták a figyelmüketa hasznosítási és gyomtalanítási kötelezettségükre, így a határszemle új rendszere nem ismeretlen, fel tudtak arra megfelelően készülni és az időjárás sem volt kedvezőtlen a földek beművelésóhez. Megyénk speciális körülményei néhány kérdés kiemelt kezelését is indokolják. Következetesebben, szigorúbban szándékozunk fellépni az olajipari tevékenységgel érintett területek hasznosítása, az olajkutak környékének gyomtalanítása, az utak, árkok, vasúti töltések, csatornák gyomtalanítása érdekében. 0 Megyénk földterületein nemcsak mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodnak. Magán-, illetve személyi tulajdonban vagy a kisegítő gazdaságok hasznosításában van 30 184 hektár földterület; s köztük 8300 kiskert, s 8600 a földműveléssel élethivatásszerűen is foglalkozó személy. A községek, városok belterületén, a kertekben ugyancsak több ezer hektár a bemüvelt föld. A zártkertekben, belterületeken belül és az egyéni táblákban levő földek hasznosítása ugyancsak a földtulajdonos kötelessége és ennek megtörténtét is vizsgáljuk. A jogszabályi előírások itt a tavaszi határszemle hagyományos lefolytatását teszik csak lehetővé számunkra, mivel a beművelés elmaradásának következménye nem a bírság, hanem a terület kártalanítás nélküli állami tulajdonba vétele, melynek előfeltétele az írásbeli felhívás legalább 30 napos határidő biztosítása. A rugalmasabb határszemléhez jogszabályi módosításra lenne szükség. Az élelmiszer napjainkban egyre inkább stratégiai fegyver. Ezt termőföldjeinken termeljük meg. Alapvető érdekünk fűződik ezért ahhoz, hogy mind a nagyüzemek, mind az egyéni termelők, a kiskertek, zártkertek tulajdonosai és minden földdel rendelkező szerv a használatában, kezelésében levő földön mezőgazdasági termelést folytasson. Ennek a népgazdasági célnak egyik eszköze a tavaszi határszemle. Bízunk abban, hogy ez a közös cél közös érdekeken nyugvó együttműködést eredményez a hatóságok és a földhasználók között és az ez évi kísérleti jellegű határszemle bebizonyítja, hogy üzemeink öntudatára, a népgazdaság érdekeit figyelembe vevő munkájára nyugodtan támaszkodhatunk a jövőben is. Dr. Gál Gyula, a Csongrád megyei Földhivatal vezetője Rozsdafoltos a Mátra A Mátfában zöld- és rozsdaszír ü levelek tarkítják szokatlan módon az erdőt. Ez a furcsa Jelenség abból adódik, hogy május első napjaiban a havazás, az erős lehűlés akkor érte az erdőt, amikor a fák már kibontották lombjaikat. A zsenge levelek megfáztak és napokon belül rozsdaszinflvé váltak. A megbarnult leveleket helyenként már eltakarják a friss, zöld lombok, máshol viszont még csak most bontogatja rügyeit a bükkös erdő, késik a második rügyfakadás. A szakemberek véleménye szerint az erdő kiheveri a májusi fagykárt, de az idei makktermést elvitte a fagy. Változó Velencei-tó Strandok, kikötők épülnek a Velencei-tónál a Középdunántűti Vízügyi Igazgatóság szakembereinek munkája nyomán. Az elmúlt években a déli part mentén dolgoztak, ezután került sor Velence környékére. Átalakult, megszépült a táj. itt az északkeleti kanyarulatnál is: a fürdető tisztás környékén ahol évekkel ezelőtt még másfél méter vastag üledék, Iszapréteg borította a medret, s valóságos vízinövényerdők, szúnyogmilliárdok riogatták el a fürdőzőket — ötszáztízezer köbméter iszapot kotortak ki. Elkészült a tópart egyik legnagyobb hajókikötője, mólójánál nemcsak horgászladikok. a sétahajók 1» kiköthetnek. Kiépült ezeregyszáz méter partfal, s hamarosan birtokukba vehetik a fiatalok az ifjúsági üdülőközpont kiváló vízminőségű strandjót ls. A kisgyermekeknek korlátokkal, kapaszkodókkal, vasrácaokkal kerítettek el a nagy víztől kétmedencényi, homokkal feltöltött hatvan centiméteres, illetve egy méteres mélységű fürdőhelyet. A déli partfven, Velencefürdőnél kikotortak negyven hektárnyi pusztuló nádat, eltávolítottak nyolcszázezer köbméter iszapot. Ezen a szakaszon két kilométer hoszszan építettek partfalat, kikötőt mélyítettek a hajóknak, csöndes vizű öblöket vájtak a horgászladikoknak. Dinnyés környékén, ahol meghagyták az ősnádas nagy részét, a nádszigetek között eszményi halfogó helyet találnak majd a csónakból horgászók, ha a térségben — előreláthatóan három év múltán — befejezik a vízügyi munkálatokat. re flekto ítélkezés - balesetekben A rak, rendezvények Nyár az Adrián Jön a nyár, s élőkerülnek a nyaralási tervek. Mind több magyar turista úticélja Jugoszlávia, az Adria. Az újvidéki „Magyar Szó" nagy cikkben foglalkozik a nyaralási lehetőségekkel. Ismerteti a várható árakat és a szórakozási lehelőségeket. Mindenekelőtt az árak. A lap szerint a szolgáltatások ára az idén 30—70 százalékkal magasabb, mint tavaly. A szállodai teljes ellátás naponta 650—1200 dinárba kerül. A fizetővendég-szolgálatban egy kétágyas szoba — kategóriájától függően — 200—440 dinár. A sátortáborokban hasonló arányban emelkednek az árak. Jugoszláviában mintegy egymillió vendéget tudnak fogadni, ebből 788 ezret a tengerparton. A szállodákban 270 ezer, a kempingekben és a fizetővendég-szolgálatban ugyancsak mintegy 280—260 ezer férőhely várja a vendégeket. A legnagyobb idegenforgalmi központok: portoroz, Porec, Rcwlnj, Umag, Opatija, SpUt Makarska, Dubrovnik, Cavtat, Ulcinj stb. Van tehát választók bőven. Ugyanezeken a helyeken nagyszámban találhatók két-, négy-, sőt nyolcágyas faházak, bungalók. A tengermellékeken mindenütt Igyekeztek nyári művelődési programokat szervezni. Kiemelkednek közülük *a Dubrovniki Nyári Játékok. A rendezvénysorozatok — színházi és balettelőadások, hangversenyek — julius 10-től augusztus 25-ig tartanak. Ez idő alatt több mint száz előadás látható, harminchárom szabadtéri színpadon, a műemlékek ódon falai között. Július 15-e és augusztus 15-e között Splitben. júliusban Zadarban, júliustól szeptemberig Hercegnoviben, július 15-től szeirtember l-ig Sibenikben rendeznek nyári játékokat, hangversenyeket. Még két érdekes rendezvény: a Moreska elnevezésű vitézi torna, amelyet XVI, századi mintára Korculán, a várban tartanak. A másik az augusztus 7. és 9. között megrendezésre kerülő Sinjska Alka, amely az 1715-Ös, törökök fölött aratott győzelem emlékét hivatott felidézni. G. I. Egy-egy komolyabb közlekedési balesetről napokig, sőt hetekig beszélnek az embere^. Különösen nagy port kavarnak a súlyosabb, halállal végződő szerencsétlenségek. S ha netán kisgyermek az áldozat, sokan még hónapok, évek múltán is felemlegetik a történteket. Mindebben nincs semmi rendkívüli. Miként az is természetes, hogy a közvélemény élénk figyelemmel kíséri a közlekedési bűncselekményekben hozott bírósági ítéleteket. Közlekedési sorozatunk mai fejezetében — a szabálysértési hatóságok, az ügyészség és a bíróság tapasztalatainak összegzésével — az ítélkezési gyakorlatot ismertetjük. Módot keresve egy sokakat nyugtalanító kérdés megvitatására Is, Valóban túlságosan enyhék a balesetet okozók ellen hozott szankciók? A sértettek vagy hozzátartozóik rendszerint súlyosabb ítéletet várnak, elégedetlenek a döntéssel. Nehezen békélnek meg a gondolattal, hogy az ügyek elbírálásakor mindenképpen figyelembe kell venni: gondatlan. s így a világon mindenütt enyhébben büntetett cselekményről van szó. Mert ugyebár aligha szükséges bizonygatni: senki nem ül autóba, motorkerékpárra azért, hogy szánt szándékkal megsebesítsen valakit. Nemegyszer hallottam mér: „Nincs nagyobb büntetés, mint azzal a tudattal élni, megsebesítettem valakit, fájdalmat, családjában megrázkódtatást okoztam." A végzetes következményekkel Járó eseteket követő lelkifurdalásról nem ls szólva. A bírósági ítélkezés, a szabálysértésekben alkalmazható büntetések célja elsősorban a megelőzés, a bűncselekményektől való visszatartás. Érvényes ez a közlekedési ügyek elbírálására is. A döntések meghozatalakor ezért különös súllyal esik a latba: menynyire gyakori a kérdéses bűncselekmény. Az ittasságot ugyancsak szigorúan ítélik meg. Erre ösztönzi a bírákat az új Büntető Törvénykönyv is. A módosított büntetőkódex immár félreérthetetlenül leszögezi: amennyiben az elkövető ittasan okozott balesetet, s amennyiben tette okozati összefüggésben áll ittasságéval, cselekménye szándékosnak — tehát nem gondatlannak minősül. Lévén a KRESZ szabályainak szándékos megsértéséről szó. így míg a gondatlanul okozott halálos közúti balesetnél fogházban letöltendő büntetést szabnak ki, az ittasan elkövetett bűncselekményért már börtön jár. Sokan még mindig abban a tévhitben élnek, hogy az úgynevezett szimpla ittasság — mikor is rajtacsípik ugyan a vezetőt, de balesetet nem okozott — legfeljebb pénzbírságot eredményez Pedig nem így van! Ha bíróság elé kerül a „csak ittasan" vezető. 1 évig terjedhető szabadságvesztéssel, avagy javító-nevelő munkával, komoly pénzbírsággal, minimum egyévj eltiltással kell számolnia. Talán nem ért azt Is felidézni: 0,8-től 0,8 ezrelék alkoholkoncentrációig — amennyiben a klinikai tünetek befolyásoltságra nem utalnak — szabálysértési, 0,8 ezreléktől pedig már bírósági hatáskörbe tartozik az Ittas vezetés elbírálása. De ezzel még nem teljes a tájékoztatás. Érdemes megjegyezni továbbá, hogy 0.8 ezrelék ilkoholkoncentrácló alatt ts fennáll az ügy blról szakra terelésének, következésképp a súlyosabb büntetés kiszabásának lehetősége. Hisz akadnak, akiknél három cent konyak is elég ahhoz hogy elveszítsék önkontrolljukat, s a másoknál esetleg csak nagyobb mennyiségű szeszes Ital elfogyasztása után jelentkező klinikai tüneteket produkálják. Mivel az utóbbi években rendkívüli módon megnőtt az ittasan vezetők száma — a baleseti okok között ts egyj-e nagyobb arányt képvisel az ittas vezetés —. a szabálysértési hatóságok is példás büntetéseket szabnak ki. A „szimpla" szabálysértés 5 ezer forintig bírságolható, többnyire járművezetéstől eltiltással jár. Bírsággal sújthatok azpk is — ugyancsak 5 ezer forint erejéig —, akiknél még nem mutathatók kl a befolyásoltság tünetei, mivelhogy a „tettenérés" Idejéig nem szívódott fel szervezetükben az alkohol. A legtöbb baleseti helyzetet teremtő, illetve balesetet okozó közlekedési szabályszegés a megyében az elsőbbség meg nem adása. Többnyire — Idézzünk Ismét az ügyészség és a bíróság gyakorlatából — arra hivatkoznak a felelősségre vontak, hogy csak ötvennel, hatvannal hajtottak, s egyébként is úgy látszott, még átérnek a másik jármű vagy a gyalogos előtt. Különösen gyakori, hogy felfestett, táblával is előrejelzett átkelőhelyen gázolnak el gyalogost. Az esetek túlnyomó többságében bizonyítani lehet: a gépkocsi vezetők semmibe vették -a KRESZ 43. paragrafusának 2. bekezdését. Mely szerint a gyalogátkelőhelyeket fokozott óvatossággal szabad csak megközelíteni, úgy. hogy a sebesség semmiképpen ne legyen megtévesztő. Röviden fogalmazva legfőbb szempont: a gépkocsiv^aető minden körülmény közólt képes legyen biztosítani az elsőbbséget. Járműve sebességét ezért mindenkor az adott forgalmi szituációhoz alkalmazkodva kell megválasztania. Előfordulhat, hogy még a 20 kilométeres óránkénti sebesség is sok! Nem ritka vétség, illetve bűncselekmény a közúti veszélyeztetés. Mit takar a fogalom? Megvilágítására sajnos halállal végződő esetet is idézhetünk. Bokroson történt. Egy motoros fiatalember olyan nagy sebességgel közelítette meg a védett út kereszteződését, hogy a főútvonalon közlekedő segédmotorosban azt a benyomást keltette, nem adja meg az elsőbbséget. A látszat csalt. Leblokkolt a fiatalember a kereszteződésnél. Ám a gyors sebesség megtévesztette a kismotorost. Az esetleges balesettől tartva hirtelen fékezett. Felborult. Olyan súlyoean megsérült, hogy életét vesztette. Halált okozó gondatlan veszélyeztetésnek minősítették a bíróságon az ügyet. A vádlottat hosszabb Időtartamú börtönbüntetéssel sújtották. Említettük mór, többen rosszul becsülik meg a távolságot, s emiatt képtelenek az elsőbbséget megadni. A rendőrség ilyenkor szigorú orvosi, sőt akár pályaalkalmassági vizsgálatnak vetteti alá a járművezetőt. Biztonsági szelepként ható Intézkedés, hiszen sokszor vitathatatlanul kiderül: alkalmatlan a páciens a vezetésre. Nem kevés jogosítványt vontak már be emiatt. óhatatlanul felvetődik, mi magyarázza, hogy ezeket a Járművezetőket nem ..szűrik ki" a szokványos egészségügyi alkalmassági vizsgán? Ladányi Zsuzsa