Délmagyarország, 1981. május (71. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-21 / 117. szám

8 Csütörtök, 1981. május 21: Befejezőin az űrkutatási konferencia Szerdán befejeződött a TV. eredményekkel is szolgál. asztronautikai tudományos Például az orvostoioióaiában. ülésszak. A háromnapos ren- az interferonnal kapcsolat­dezvénv utolsó előadásai a ban. Az interferon fontos Közlekedési Múzeum na£v- szerepet játszik a* emberi termében hangzottak el. s a szervezet. ellenállakéoesséeé­helvben, rendezett űrhaiózá- nek növelésében. A tudósok si kiállítással egyetemben a nagv kérdése az volt. hogv tavalyi szovjet—magvar pá- vajon az űrbéli súlvtalanság ros űrrepülés hangulatát miképpen befolyásolja az idézték, szóban is. kénben is. interferon képződést. Nos Előbb Farkas Bertalan is- kiderült, hogv űrbéli viszo­mertette a Szaliut—6 fedél- nyok között hétszeir-nvolcszor zetén végzett tudományos ku. több interferon képződik, tatásokat, hangoztatva, hogv mint a földön. Valószínű, a magvar műszerek végig hogy a változás oka a sei­kifogástalanul működtek. A tekben keresendő, épp ezért súlytalanságban végzett mun- további kísérletekre van ka nehézségeiről műheivtit- szükség. kairól filmvetítésen is meg- A szakmai ttinűrekozAs be­gyóződhettek a hallgatók. fejeztével a részvevők meg­A napokban lesz az első koszorúzták a száz esztende­évfordulóia az emlékezetes je született Kármán Tódor eseménynek. Az első saoviet világhírű magyar tudós —magvar páros űrrepülés mellszobrát a Közlekedési kísérleteinek elemzése már Múzeum előtt. (MTI) Előadás a békéről A Hazafias Népfront váro­si bizottsága a békehónap politikai programjaiban ki­emelten foglalkozik az euró­pai béke és biztonság kér­déseivel. Ezért is kérték föl Bebrits Annát, az Országos Béketanács tájékoztatási bi­zottságának elnökét, tartson előadást Szegeden erről a té­máról. Bebrits Anna tegnap ellá­togatott a Bebrits Lajos Vas­útforgalmi Szakközépiskolá­ba, megismerkedett az ok­tatási intézmény életével, majd délután Európai béke és biztonság Madrid tükré­ben címmel előadást tartott a MÁV nevelőotthon kultúr­termében. üsi ok Alacsony, zömök férfi áll a fülkefelúj (tó-műhely középár-, „lehorgonyzott" Doii-koe:;. mellett, s kissé hunyorgó szemmel, elismerő tekantev­tel figyeli Rácz Vilmos és Kutasi György géplakatos-.); munkáját. Aztán közelebb lép. mutat, magyaráz vala­mit és már megy is tovább, visszatér a saját munkájához. Kócsó Antal, aki a szegedi Volán fülkefelújító-műhej vé­nek csoportvezetője, s egyben a Satalov I. szocialista brigád vezetője i6. naponta többször körbejár így. Nem mintha nem bízna társaiban, de úgy érzi igazán jói magát. ha mindig pontosan tudja: mennyire haladtak ezzel vagy azzal a munkával. Meg aztán a segítség a tanács, az utasí­tás is hasznosabb — különö­sen a csoportjába tartozó Radnóti Miklós brigád fiatal tagjai számára — ha közvet­lenül a javításra, átalakításra érkezett jármű mellett törté­nik. Legutóbb a vállalat május elsejei ünnepségén találkoz Alföldi József felvétele Munkamegbeszélés ... Kőeső Antal (középen) a Doli-kocsi javítását végző Rácz Vilmossal (jobbról) és Kutasi Györggyel tanácskozik. milyen anyagból ós hogyan jesítették, az ipari taflUlók­tam" vele és a Satalov I. bri- készítsük el. De hát az érem- nak és az ifjúsági brigádok gád tagjaival. Akkor ünnep- nek másik oldala is van: a nak nyújtott segítségükről, löbe öltözve hallgatták a vá- megoldáson való töprengés, a várospolitikai tevékenysé­rosi pártbizottság első titká- kísérletezés, az újat adó gükről, azokról a munkaidőn rának dicsérő szavait s át- munka örörne és végül a si- felüli órákról, amelyeket vették az MSZMP Ósongrád ker. ami mindenért kárpó- egy-egy rendkívül sürgős fel M1 "indenütt ott vannak, ahol valami történik. A lakógyűléseken rend­szerint ők törik meg a bevezető után támadt elkerülhetetlen csendet. Gyakran látni őket. jegyzetfüzettel, külön­böző mérési eszközökkel felszerelkezve az üzletekben, népi ellenőri munkájukat vé­gezve. A könyvtárak, kulturális rendezvé­nyek. színházak, mozik legszorgalmasabb látogatói közé tartóznák, A statisztikák szerint ők vásárolják a legtöbb sajtóter­méket. és nemcsak vásárolják, hanem el is olvassák, véleményezik megvitatják egy­más között a lapokban közölt írásokat. Ugye. nem is kellene ezek után leírni, hogy róluk, a nyugdíjasok több mint két­milliós táboráról van szó. Lehet, hogy nem egészen pontos az effajta kategorizálás, de a tények azt mutatják, hogy mindinkább így kell velük számolni. Bárhonnan jött, bárhol, bármilyen beosztásban dolgozott korábban valaki, a nyugdíjba helyezés után, mindinkább egy táborba gyűjti őket a közös sors, csoportérdek, és ezt éppen az ő esetükben mindig szem előtt kell tar­tanunk. Vegyük csak sorjába. Közös és csak rá­juk jellemző például az, hogy életük új szakaszát szinte valamennyien a „null­ponton" kezdik. Lehetett valaki igazgató, vagy szakmunkás, traktoros vagy mérnök, tisztviselőnő vagy pedagógus, a nyugdíjas élet valamennyiük számára merőben új helyzetet teremtett, sajátos érdekszférával, társadalmi közeggel. Aki nyugdíjba megy, annak csökken a jövedelme, ehhez még hozzá kell számítanunk a bérek és árak amúgyis kedvezőtlen alakulását. éppen ezért nagyon fontos, hogy fokozott figyel­met fordítsunk a kétmilliós nyugdíjastá­bor problémáira, hangulatára, emberi és politikai közérzetére. Kormányzatunk még a jelenlegi gazda­sági gondok közepette is igyekszik javítani a nyugdíjasok — különösen az alacsony jövedelműek — helyzetén, de ez a kérdés nem olyan egyszerű, és nem is csak az anyagiakon múlik. A nyugdíjasok közérzete, amely gyakor­latilag az egész társadalomra jelentős ha­tást gyakorol, jó és kedvezőtlen irányban egyaránt, legalább annyira függ a nyug­díjasok társadalmi újrailleszkedésétől, mint az eddig végzett munkájuk alapján kiszámított és folyósított nyugdíjak össze­gétől. Az újrailleszkedés sokágú és igen bonyolult probléma. Egyszer s mindenkorra el kell oszlatni azt a tévedést, miszerint a nyugdíjasok el­tartottak, tehát „örüljenek, hogy tető van a fejük felett", hogy „ingyen gyógyítják őket", ne támasszanak igényeket, ne nyü­zsögjenek annyit, és egyátlalán. Sem az alaptétel, sem a belőle levont következte­tések nem állják meg a helyüket. A nyug­díjasok nem kegydíjat kapnak. Ök húsz­és tapasztalat harminc-negyven éves munkájuk során felhalmoztak annyi értéket és a nyugdíj­járulékok rendszeres befizetésével annyi konkrét összeget is, hogy most teljes jog­gal elvárhatják, sajátjuk egy részének visszafizetését. Ugyanilyen fontos az is, hogy ne érez­zék magukat, feleslegesnek. Gondoljuk csak el, mennyi tudás, élettapasztalat halmozó­dott fel a kétmillió nyugdíjasban, aki rá­adásul szinte várja, sőt elvárja, hogy a társadalom, a köz javára kamatoztassa. Számolni kell a nyugdíjasok politikai, tár­sadalmi érzékenységével. Nagyon helyes az. hogy a fiatalabb nemzedék nem egy­szerűen birtokba akarja venni a készet, hanem azt a maga képére formálva, újjá is akarja teremteni — de ugyanígy az is ért­hető, hogy az idősebbek féltve vigyázzák a már elért eredményeket, sőt éppen a jövő miatt akarnak együttműködni utódaikkal a mai problémák megoldásában. A bizal­mat ők már rég megszerezték. Eddigi mun­kában. harcban eltöltött szorgos évtizedei bizonyítják hűségüket, odaadásukat a haza, a szocializmus ügye iránt. Tudás, tapaszta­lat, megbízhatóság — milliós nagyságrend­ben. Komoly erőtartalék ez, éppen nap­jainkban, amikor a szocialista vívmánya­ink megszilárdítása érdekében minden anyagi és szellemi erőtartalékot mozgósí­tanunk kell. Hogy aztán az „öregek" időn­ként túlságosan is ragaszkodnak a régi, megszokott. beidegzett módszerekhez, hogy nehezebben hagyják meggyőzni ma­gukat. nehezebben foghatók rá az újra, talán féltékenykednek is, mindez igaz. de mégsem indokolhatja az idősebbek, a nyugdíjasok mellőzését. Mivel ők helyze­tüknél fogva, a társadalom legérettebb, legharcedzettebb csoportiát jelentik, ké­zenfekvő, hogy a jelenlegieknél sokkal ko­molyabb feladatokat, is rájuk lehet bízni — például a különböző szintű társadalmi ellenőrzés posztjain. A nyugdíjasok tömegesen alkalmasak arra, hogy részt vegyenek az állam­igazgatás. a társadalmi, politikai szervek működését vigyázó, ellenőrző szer­vek munkájában. Ez természetesen azt is jelenti, hogy tevékenységükkel, bírálataik­kal, javaslataikkal segítik a hatalmi szer­vek munkáját, maguk is részt vesznek a közös döntések ismertetésében, megvalósí­tásában. Mindez pedig nem egyszerűen az eddigiek folytatását jelenti. Túl kell lát­nunk a nyugdíjasklubok, öregek napközi otthona, szociális gondozás körein — bár e tekintetben is jóval többet és jobban kell cselekednünk —. mert most a népfront kongresszusa után ú.ira ki kell nyitni bi­zonyos kapukat a nyugdíjasok milliós tá­bora előtt a közéleti tevékenység minden területén. A társadalomnak nagy szüksé­ge van erre. Vasvári Ferenc megyei Bizottságának kong­reszusi oklevelét. A kitünte­tés. az elismerés feletti öröm, jogos büszkeség még ma is lázban tartja a brigádot. — Hogyan sikerült a leg­jobbak közé jutni? — fagga­tom a brigádvezetőt — Jó munkaszervezéssel, fegyelmezett munkával... Ezt már Tárkány László, 3 brigádvezető helyettese mondja és persze mindez így is van, csakhogy az igazság­hoz hozzátartozik még: a Sa­talov I. brigád a legjobb szakemberekből verbuváló­dott, s legtöbbjüknek két-há­rom szakmából van képesíté­se. Tárkány László például a tol... Tavaly történt, hogy közöl­ték velük: a Volán élőállat­szailításra kapott megbíza­tást, s ehhez 10 darab Skoda L-ÍAZ-szerelvényt kell átala­kítani Ant&i nagy gondba esett akkor. — Csalt annyit tudtunk, hogy msnk, ít&Zy bevételt, nyereséget ígért a vai.alatnak, — emlé­keznek vissza azokra a na­pokra. Aztán öszefogott a kollek­tíva: gyötörték magukat, egy­mást. megoldásokon vitatkoz­tak. elgondolások, újítások adat elvégzése érdekében a műhelyben töltöttek, s mind­arról, ami a kongresszusi ok­levélhez vezető útjukat fém­jelzi. Nem hiába jellemezte így a vállalat vezetősége a a csoportnak. Kócsó brigádot: A „Satalov I. szocia­és Tárkány László ,sta(b1ngad a harn^® Jelsz° kovetelmenyeinek kimagasló szinten tesz eleget. A közös­ség rendkívüli feladatok el­biegoldást kell talál- látására képes, szakmai és hiszen az állatszállítás politikai önképzésük mellett patronálják a fiatalokat és a munkabrigádokat. Gazdasá­gi tevékenységükkel és em­beri magatartásukkal nem­csak az üzem vezetőinek és dolgozótársaiknak becsülését, hanem a társszolgálatok elis­merését is kivívták." kongresszusi munkaverseny születtek, célszerszámokat ké­kétéves időszakában 10 elfő- szítettek, kísérleteztek és vé­gadott újítással jelentkezett, gül megszületett az ered­s a brigádtagok vállalkozó mény, s a Radnóti Miklós kedvű, a nehézségek előtt so- brigád tagjaival összefogva Izsák András Szakszervezeti megbeszélés A posta terveiről A szolgáltatások iránti igé­nyek további növekedését, a hírközlési eszközük nagyará­nyú elhasználódását és az elmaradt rekonstrukciókat is figyelembe véve, elsősorban az elért színvonal tartását, helyenként javítását szolgáló fejlesztések kerülnek előtér­be — hangsúlyozta előter­jesztésében Buják Konstan­tin vezérigazgató-helyettes a Postások Szakszervezete köz­ponti vezetőségének szerdai ülésén, amelyen az ágazat VI. ötéves gazdasági és szo­ba meg nem torpanó embe­rek. akik nem időben, hanem tettben mérik a munkanapot. — Sokszor azt sem tudom, minek nevezzem a brigádot, annyiféle munkával bíznak meg bennünket. Egymás kö­zött tréfásan már vállalati mindenesnek „becézzük" ma­gunkat — mondja Kócsó An­tal. — Nem zavarja a sokféle, olykor váratlanul befutó fel­adat? nekiláthattak a munkának, így sikerült három hónap alatt tíz szerelvényen a nagy­szabású átalakítást elvégez­ni. minimális önköltségi áron. Persze ez csak egy a kong­resszusi felajánlások közül. Kócsó Antal Tárkány László, Kutasi György, Rácz Vilmos. Deme Simon, Rácz Zoltán Barakonyi István, Varga La jos és Deme Mihály sokat mondhatnának még a 14. szá­mú munkagép és az IFA vezetőfülke tánsadalmi mun­— őszintén szólva, néha kában történő felújításáról, a idegesít. Különösen, amikor kommunista műszakról, egy-egy sürgős munkához ne- amellyel kapcsolatos vállalá­ls.iink keii isM-uncUiui azt is; suitat 100 százalékkal túltel­Különleges timföld A mintakollekciókkal vég- olajj a levegő és az ipari gá­zett eredményes kísérletek zok víztelenítésére, a vitami­hatására egyre több külföldi nok tisztítására alkalmasak. megrendelője van az almás- s van köztük olvan. amelv­füzítöi különleges timföld- bői a gyomorbántalmak nek. Többek között az NDK- enyhítésére. savmegkötő ba. Jugoszláviába. Marokkó- gyógyszert is készítenek. Kü­ba. Románjába, és Spanyol- lörtleges kémiai és fizikai tu­országba szállítanak az idén laidonságaik révén a fa. a a sokféle célra hasznosítha- kerámia, az alumínium és tó termékből. A tonnánként sok más anyag felületi ke-» 10 000 forint értékű speciá- zelésére. csiszolására is hasz­lis timföldet alapanyagként, nálhatók. Az üzem kutató­használiák fel többek között gárdaia további úi timföld­a villamosiparban és a hira- r .. , . , , , dástechnikában a különböző faitak előállításán kiserlete­kapcsolók. szigetelőtestekké- a választékot fe­szítéséhez. Más fajtái a kő- vább növelhessék. ciálpolitikai tervjavaslatát tárgyalták meg. Az irányelveknek megfe­lelően a tervidőszakban ren­delkezésre álló 18,7 milliárd forint beruházásból a legna­gyobb összeg, 9,8 milliárd forint a távbeszélő, 2,2 mil­liárd forint a postaforgalmi szolgálat, 3,4 milliárd fo­rint a vezeték nélküli táv­közlés fejlesztésére jut. Ki­emelt program készült a nyilvános hálózat bővítésére: Budapesten 2000, vidéken 800 új állomást szerelnek fel, nagyrészüket a lakótelepek ellátására. Több mint 400 vidéki helység kap távhívás­ra is alkalmas készüléket, amelyekkel megoldják a fo­lyamatos, éjjel- nappali tele­fonszolgáltatást. Üjabb 320 települést kapcsolnak be a távhívó hálózatba. A postaforgalomban a há­lózat rekonstrukciója során mindenekelőtt újjáépítik az életveszélyesnek minősített postahivatalokat, folytatják a kisgépesítést, és a postafór­galom gondjait megoldó góc­hivatali hálózat kiépítését. Űj szolgáltatásként széleskö­rűen bevezetik a budapesti hetövé teszik egvebek között a Petőfi műsoreiiátás orszá­gos javítását, a televízió 1-es és 2-es műsorok vételi lehe­tőségének bővítését, bizton­ságosabb üzemeltetés feltéte­leinek megteremtését. Az öt­napos munkahét bevezetését a posta 1982. január l-re tervezi, s ez egyes területe­ken a szervezési intézkedé­sekkel együtt is csak lét­számnöveléssel oldható meg. A szakszervezet vezető testülete egyetértett az egyes szolgáltatási ágak között ki­alakult fejlesztési arányok­kal, kérve a gazdasági veze­tést, hogy amennyiben ké­sőbb kedvezőbbre fordulnak az anyagi lehetőségek, a többletet elsősorban a posta­forgalomban használják fel. Ellenezték viszont a vezér­igazgatóság javaslatát, amely szerint a szociális-kulturális beruházási keretet 64 millió forinttal csökkentik. Bírál­ták a posta gazdasági veze­tését, amiért az elnökség ko­rábbi, .hasonló álláspontját figyelmen kívül hagyta. A szakszervezet változatlanul indokoltnak tartja a 710 mil­lió fejlesztési programot, an­nál is inkább, mert is mérsékeltebb a mar az jogos igé­üzletek, valamint a benzin­kutak napi bevételeinek pos- nveknél tai begyűjtését. A központi vezetőség c*ü­A vezeték nélküli hírköz- törtökön folytatja ülését. lésre fordítható összegek le- (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom