Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-11 / 85. szám

4 Szombat, 1981. április lí. postaláda társszerzőnk az olvasó Több hét után először jelenik meg összeállításunk a Mondja meg a Délmagyarországnak... eím nélkül, A soksok levél legtöbbjét földolgoztuk, Igyekeztünk napvilágra hozni a kérésre hozzánk eljuttatott észrevételeket, panaszokat, javaslatokat. Ezentúl a régi kerékvágásban „folytatja útját" a Postaláda, abban a reményben, hogy továbbra Is megmondják a Délmagyarnak olvasóink, külön fölvilitás nélkül. Nem minden alap nélkül hihetjük ezt. hiszen a tavaszi, alkalmi közvélemény-kutatás Is bizonyította: uépszerű olvasóink körében az a rovat, amelyben társszerzőként maguk Írhatják le gondolataikat, véleményüket. fgv is mindig szemetes, piszkos a környékük." Mindehhez csak annyit: a szemét a lakástól 10 méterre is szemét, és kérdés, valóban az úttest-e a legmegfelelőbb hely a kukák számára? Azzal mindenképpen egyetértünk: „Az illetékes hatóság ellenőrizhetné, vajon hogyan és mikor tisztítják ki ezeket a szemétgyűjtőket" Szellemesen reagál a „szösszenetre" Tarjánszéle másik lakója, Brandenburg Róbert. „A javaslat: a keréken guruló kukákat a járdára, helyükre a Ladákat Következmény: jön a szemetes autó, nem tudják kivinni a kukákat a Ladáktól. Első lehetőség: a kuka helyett a Lada tartalmát borítják a szemetes autóba. Második lehétőség: semmit sejp borítanak a szemetes autóba. Akár egyik, akár másik variáció, az eredmény: a kukák megtelnek, nincs helye a szemétnek- Hova borítsuk a szemetet? A kuka helyén álló Ladába? Kukánként 28 lakásról van szó-" A nagy kérdést eldönteni nem tudjuk, jól zárható, szemet, orrot nem bántó szeméttárolási lehetőség; zárt helyiségek hiján. Maradjunk annyiban: a szemét nem szép látvány, sőt ml több, egészségtelen, akár az orrunk előtt éktelenkedik, akár csak látótávolaágban. S hiába, úgy tűnik, egyetlen Lada sem rivalizálhat a kerekeken guruló kukákkal. Petőfi és az utókór A kulturált közlekedésért Nyugdíjban VtrAa István (Hunyadi János sugárút 51.) 80 éves, nyugdíjas gépkocsivezető. Így kezdi levelét: „Állandóan az öregek megsegítéséről beszélnek mindenhol, én meg az ellenkezőjét tapasztalom." Olvasónk nem érti, miért fosztja meg »ok volt dolgozóját a Volán 10. sz- Vállalat a nyugdíjaa-szabadjegytóL Eddig a levél írója is ingyen utazhatott uz autóbuszokon, egy új vállalati rendelkezés szerint uzonban csak az kaphat szabadjegyet, akinek 19 éves szolgálata volt a Volánnál. „Én csak 10 évet dolgoztam az akkori TEFU-nál, a ledolgozott idő, a jelenlegi 8 órai munkaidőt számítva, megfelelne több mint 30 évnek, mert bizony nem volt ritka a havi 400 óra, sót néha az 500 óra sem." Rokkantnyugdíjas Marostói István (Baiástya. Felszabadulás u. 11.), s ő is sokat olvasott arról, hogy mekkora a társadalom segítőkészsége az Idős, különösen a mozgássérült emberek iránt írógép mellé ült hát és levelet fogalmazott szerkesztőségünket kérve, hozzuk nyilvánosságra gondjait Hátha akad, aki tenni tud érte valamit „Húzz évig voltam gépkocsivezető. 1976 óta egy — részben öröklött, részben foglalkozásból szerzett szembetegség miatt — mint hivatásos gépkocsivezető nem dolgozhatom. Továbbá egy húsz évvel ezelőtt elszenvedett súlyos baleset, mely mint községi önkéntes tűzoltó, tűzoltás közben ért, oly testi fogyatékosságot hagyott maga után, melynek következtében III. csoportba sorolt rokkant lettem. Ennek ellenére, amikor a testi kínok nem gyötörnek, dolgozom itthon. Van egy tanyám, bent a községben él 83 éves anyám, akiről gondoskodnom kelL továbbá van egy szintén rokkant testvérem, aki támogatásra szoruL ' A közaégl tanács sok mindenben nyújt segítséget, (adókedvezmény, bevásárlás a gondozónők útján stb.)" Mindennek ellenére nehéz a mozgás, a ház körüli munka olvasónknak. Akart ő könnyíteni saját életén: öszszegyűjtögette a pénzt egy kis háztáji kocsira. Az alkatrészek ára meg is van, csak hát se égen, se földön nem talál embert, se Intézményt. amely vállalná elkészítését. A véletlen úgy hozta, hogy ez az olvasónk is a Volán 10. sz. Vállalat nyugdíjasa. „Vállalatom új igazgatót kapott, akit nem ismerek, így arra nem is gondolhatok, hogy onnan kérjek segítséget Annál is inkább, mivel tavaly már próbáltam onnan selejt kocsit venni, de hiába." Hátha akad a városban szocialista brigád, amely olvasónk saját anyagából elkészítené ezt a számára minden bizonnyal hasznos és nehezen nélkülözhető kis kocsit Ugyancsak rokkantnyugdíjas írta a következő levelet is. Mdnik Béla (Pusztaszeri u. 39.) kérése látszólag nem „nagy ügy", egy városnak látszólag csekélység, neki és társainak viszont nagyon sokat jelent A Nagykörút útszélesítése miatt — amit természetesen szükségesnek tartanak —, a környéken lakó idős és beteg emberek már egy éve nem tudnak levegőzni. Olvasónk lakásától egy kilométer távolságban nincs egyetlen pad sem, ahova lehetne ülni, ahol megpihennének és nézelődhetnének az egyébként szobafogságra ítélt rokkantnyugdíjasok. „Mert csábít a szép idő. szeretnénk a napra menni, szeretnénk embereket látni, és jól esne egy kicsit beszélgetni a többi nyugdíjassal. Igen ám, de a lábaim nem bírják, jó lenne megpihenni, de sehol semmi sincs, céak a járda széle. Amennyiben nagy nehézségbe nem ütközne, legalább egy padot elhelyezhetnének a közelbenl Jó néhány öreg nyugdíjas és mozgássérült, velem együtt, hálával gondolna az illetékesekre." A Szeged 3. számú postahivatal vezetője és szakszervezeti bizottsága ünnepi ebédet rendezett dolgozói ós nyugdíjasai részére, április 4-én — tudjuk meg Kovács Mihály (Dalos u. 8.) leveléből. Köszönetet mond volt munkahelyének azért, mert ezen a jeles napon róluk, hajdani kollegáikról sem feledkeztek meg, s nemcsak az ebéd, ez a figyelmesség is nagyon iól esett ..." Gallai József ni korábban Is irt levelet szerkesztőségünkbe. akkor úgy fogalmazott: egv idős házaspárnak lenne szüksége, lakáskorszerűsítéssel kapcsolatban, segítségre. Olvasónk sajnos azóta magára maradt így még jobban értékeli azt a támogatást. jóindulatot amelyben az IKV dolgozói részesítették. Levelében ezért mond köszönetet. Március 20-án Csólyospálosra utazott Szegedről id. Balázs Alajos (Keltámadás u. 29.). Mint írja. a „pilóta" ügyességének köszönhető, hogy épségben elvitte a két járműre való utast ebben a „heringes dobozban". „A 60-as években Csólyosban laktam. A kocsikat forgalmista indította. Ilyen esetben kiegészítőnek második kocáit indított meghatározott állomásokkal. Most nincs indító és a bemondó — valamit hol érthetően, hol érthetetlenül — bemond úa vége. Zöld a jelzés. Indulhat! Akkor még pihentető, tiszt*, rendes, a szemnek is tetszetős váróterem fogadta az utasokat bennls. kints ls. Ma elhanyagolt a váró, de az a külső peron is, aminek leírására talán szavunk sincs. Ha nem elég erősek, kérjenek segítséget, bírságoljanak, de azt a piszkot számolják fel!" V. Molnár Ibolya (Kemes u. 14/A.) a Népszabadság 1979-ben megjelent cikkére hivatkozik, amelyben a Harkány-Siklós vasútvonal megszüntetését indokolták az illetékesek. A Volán képviselői szerint gyorsabb és kényelmesebb autóbusszal utazni, mint vonattal. Olvasónk saját tapasztalatait vetette papírra. „Családommal én is beutalót kaptam Harkányba. Autóbuszunk Szegedről 35 perces késéssel indult, igaz, a buszvezető igyekezett * kését megszüntetni. Pécsre érkezve, váltási nap lévén, nagy tömeg várakozott az állomással szembeni megállóhelyen. Bár csomagunk nem volt. mégis képtelenek voltunk a pankráclóban felszállni. így az üdülőben, jócskán ebédidő után érkezve, sajnálattal közölték, hogy az ebéd már elfogyott, uzsonna a következő étkezés. A kifogás: miért nem indultunk el korábban. De akkor hol aludjunk, mert az üdülök csak a kezdései* ső napján fogadnak. Visszafelé: a „gyorsjérat" minden táviróoszlopnál megállt. A végén már annyira zsúfolt volt a kocsi, hogy az időközben fölszállt részegek már az ülő távolsági utasokra dőlve utaztak. Ebből a kulturált utazásból egy életre elegünk volt. Megoldás: a távolsági járatok vigyék kl Harkányba a fürdővendégeket, és akkor a panaszok jó része ls megszűnik. Ugyanúgy visszafelé miért nem Indul Harkányból a járat? Az utasok zöme főleg a váltási napokon beteg. idősebb emberekből tevődik össze." Kedves vendégei voltak a szomszéd Kistunfélegy. házának. Szegedről, a Gutenberg utcai általános iskola alsó tagozatos tanulói, tanítónőik vezetésével „át. rándultak" Petőfl-emlekeket nézni. Körülvették a szobor környékét, látták az 1948-ban létesített Petőílkutat, böngészték annak körfeliratát: „Lantom, kardom Tiéd, óh szabadság!" Tisztelegtek a Petőfi Sándor utcai lakóház előtt, melyet a félegyháziak szülőháznak tisztelnek, hiszen a-nagy költő itt ír_ta 1848ban, hogy: „Ez a város születésem helye..." és a félegyháziak elhiszik neki. A szegedi kislányok, kisfiúk Petőfi nyomában jártak, amikor a Petőfi, háztól a Hattyú-házig, a most kialakulóban levő Petőfi-sétdnyon végigmentek. és látták azt a szép, boltíves müemlékházat, melyben Petőfi atyja, Petrovlcs István mészárszéket tartott fenn. Tóth Miklós Kiskunfélegyháza Az elmúlt héten tanulóimmal tanulmányi sétára indultam. A „Három Tavasz" ünnepségre készültünk. Célszerűnek láttam a sétán irodalmi, történelmi lelőhelyeken megállni, és a helyszín adta, hazafiságra nevelés minden mozzanatát érinteni, megbeszélni, ismételni. Az általános iskolások mindig ragyogó szemmel, várakozással lépnek be a panteonba. Büszke örí). möm azonnal lelohadt, amint Petőfi Sándor szobra előtt emlékezni kezdtünk. Az alig másfél hetes ünnepi koszorú „megtépve, törve" lóg. csupán négy száraz szekfű éktelenkedett benne. Az emlékezés többi szép virágát valaki kilopta. Elgondolkoztató eset. Egy ilyen exponált helyen levő szoborról ugyan ki és miért. mikor tudta levenni az utókor megtisztelő virágélt? igas lenne az, amit egy alsóvárosi kisiskolás mondott: „Aki ilyen méltatlan dolgot kövefe el 1981. ben. az sem aa irodalmat, sem a reformkori történelmet nem tanulta szívesen !" Ha a közelben arra alkalmas tárolót leltem volna, szívesen le is szedtem volna azt a szomorú koszorút. Hogy'az utánunk érkező bolgár turisták mit szűrtek le a látottakból, talán soha meg sem tudjuk. Egy biztos, tanulóim látóköre e negatív példa kapcsán túl a hazafiságon, bővült De én ezt szívesen elengedtem volna nekik, Papp Jánosnc Hámán Kató Általános Iskola Röviden Erényi Györgyni (Tolbuhin sgt 53—59.) az Oskola utcai húsboltban vásárolt április 3-án, délután 3 órakor. A sorban előtte álló vevőnek gyönyörű combból darálta a hentes a húst, olvasónk azonban hiába kért ugyanabból, neki a zsfros, előre földarabolt hüat kínálták. Szó szót követve, s míg más „harcok" nélkül jutott szép áruhoz, olvasónk megalázó veszekedés után, de végül ls megkapta a kért húst Balogh András (Nyitra u. IX.) kéri a Volán 10. sz. Vállalatot hogy intézkedjék: az új, 80/A jelzésű járat álljon meg a Nyitra utcai kanyarban, ahol a trolipótló busz ls megáll, hogy a környék lakóinak ne kelljen 200 métert gyalogolniuk a poros úton. 200—250 család kedvében járna így a vállalat. S még egy megjegyzés olvasónknak: ez a járat szinte egy időben Indul a trolipótlóval, így az egyik fölösleges. Ha váltott időben közlekednének, jó szolgála, tot tennének az utasoknak. Horváth Jánosné (Déryné u. 28.) szóvá teszi, hogy a Szegedről közvetített Huszka-esten a mai Lenin körút neve tévesen hangzott el a tévében, ugyanis nem Tisza Kálmán, hanem Tisza Lajos körútnak hívták. Olvasónknak igaza van. Szabó János egyik levélírónk ellenében a galambok védelmére kel, azokat az embereket ítéli el, akik nem szeretik, nem etetik a madarakat. Válaszol az illetékes Vihara kukák körül Egyik Postaláda összeállításunkban dr. Veress Sándor nehezményezte, hogy a Tarjánszéle utcában kukák foglalják el az úttesten az autók helyét. Váratlan vihart kavart a téma. Levelekből idézünk. Fazekas Pálné: „Ami komoly veszélyt lelent e kerekes kukák részéről, az a szeles, viharos április. Az nmúködö tetők iórésze rég ölhagyott az önmüködéssel és nem kell különösebb iós.„hetsáa: mennyi és mi minden fog szerterepülni Turjánban. és Feltövároson, ha e tárolókat nyitva találja egy kedves, lendületes tavaszi forgószél?" Kerek György (Tarjánszéle 816.) nem ért egyet azzal. hogy a kukákat nem az úttesten, hanem valahol máshol kellene tartani. „A lakosság szempontjából az a legelső, hogy a szeméttárolók a lakástól távol legyenek. mivel kiürítésük, s a guberálók turkál ása miatt Színházaink (át)épülőbpn címmel március 6-án újságcikk jelent meg lapunkban, amellyel kapcsolatban a DÉLÉP termelési Igazgatója, Heim János és műszaki igazgatója, Csánk Elemér fogalmazta meg észrevételét. A „Szegeden pedig" fejezet cím alatt Schmldt János reálisan, tárgyilagosan nyilatkozik a Szegedi Nemzeti Színház jelenleg) helyzetéről. A helyzetet jól ítéli meg annak előzményeivel és várható következményeivel együtt. A nyilatkozatban felvetett raktározási, tárolást gondok, melyek a felújítással sem oldódnak meg — úgy gondoljuk — az építtető anyagi problémáiból adódnak. A cikk további részében Práoai Tibor tanácselnökhelyettes kiegészíti Schmidt elvtárs nyilatkozatát a koordinációs bizottság szemszögéből. E kiegészítés sarkalatos pontja: „A kivitelezés szükséges pénzel rendelkezésre állnak". Ehhez tényállásként közöljük, hogy a mai napig nincs érvényes pénzügyi fedezetigazolással alátámasztott építési szerződésünk a felújítás megtervezett szakaszára. Van ellenben szerződéses vita, melynek során vállalatunkat olyan vállalásra kívánják rábírni, amely a tervezés jelenlegi állapotában, a teljes feladat ismerete nélkül megalapozatlan és félreérthető lenne. A hivatkozott tervdokumentált szakaszból 1983-ra csak azokat a munkarészeket tudjuk felelősséggel elvállalni e szerződéskötés során, amelyek megépíthetők a további tervezési szakaszokban tervezendő munkarészek ismerete nélkül. Egyébként a hazai aktuális színházfelújítás! helyzetkép is bizonyítja, hogy e munkák folyamán sorozatosan mennyi előro nem látott akadály, előre meg nem tervezhető műszaki probléma merül fel. Emiatt, és a Szegedi Nemzeti Színház 100 éves rossz állagú épületének ismerete miatt aem garantálható az 1985. évinél korábbi befejezés. A várható nehézségek közé tartozik az is. hogv vállalatunknál ma már csak elvétve találhatók az igényes homlokzati munkát értő Idősebb kőművesek, hogy az igényes kőfaragó, gipsz munkák végzésében mi is — akárcsak az ország teljes építőipara — egy-két budapesti szakvállalatra vagyunk rászorulva. E vállalatok fővárosi feladatokkal való leterheltsége pedig ugyancsak közismert. A magunk részéről reméljük, hogy a VI. ötéves terv végére ismét a régi fényében ragyogó, de korszerű technikával ls bíró színházunk lesz Szegeden." Lapunk március 21-1 számában Cvűjtenéle, de... címmel jelent meg írás. melyre a Dél-Magyarországi MÉH Vállalat vezetőitől kaptunk választ „Köves Gábor Csantavér! utca 87. szám alatti bejelentőt nem tudtuk szóval elérni, mivel a környéken nem ismerik és 87. szám nincs az utcában. A Szent István téri telepünket a városi tanács kitelepítette a Dorozsmai út 40. szám alá. Erre városrendezési okokból került sor. Ezzel egyidejűleg viszont a régi telepünktől 190 méterre a Szent Mihály utcában nyitottuk meg átvevőhelyünket. mely lelenleg ls üzemel. Ugyancsak városrendezési okokból kellett bezárni a Hámán Kató utcában levő átvevőhelyünket 1972-ben. helyette a környéken megfelelő bérlemény hiányéban méi?1k átvevőhelyet létesíteni nem tudtunkA Hóbiárt basa utcai gyűjtőhelyünket 1978. július elsejével zártuk be, mivel a tarjáni cölöpalapozási munkálatok miatt életveszélyessé vált. A hóbiárt utcai gyűjtőhely bezárásával egy Időben új átvevőhelyet nyitottunk a Kereszttöltés utcában, amely a tarjáni városrész hasznoshulladékanyagának begyűjtését szolgálja. Vállalatunk 1977 óta mozgógyüjtőhelyes átvételt végez azon a területeken, ahol gyűjtőhálózattal nem rendelkezünk. Az átvételek időpontjáról a lakosságot sajtón keresztül rendszeresen tájékoztatjuk. Mozgó-átvevöhelyea gyűjtést az alábbi helyeken tartunk: Odessza, ABC mellet a Fésű utcában (Újszeged), a KISZ lakótelepén a Fürj utca 17. szám alatt (Újszeged), Tarjánban a Habarcstelepen, a tarjáni II. számú iskolánál, az Északi városrész 101. épületénél, a 319es épületnél, a Mátyás téren és a Kolozsvári téren. Mozgó-átvevőhelyes begyűjtési módszereink mellett az úgynevezett IKV-akciót (Tarján városrészben) is bevezettük, melynek lényege az, hogy a lakóházakban keletkező hasznosítható hulladékot a házkezelők, illetve házmesterek összegyűjtik, és tőlük vesz, át rendszeresen megjelenő (túrajáratos) begyűjtő gépkocsi 1979. november elseje óta. Ezt az akciót 1980 végén kibővítettük a lakásszövetkezetek kezelésében levő házakra is. A Lumumba utca és a Szivárvány utca sarkán levő telek gyűjtésre alkalmatlan, mert a terület nagyon kicsi, a hasznoshulladék tárolására nincs fedett helyiség. A lakosság Igényelnek kielégítése érdekében felkerestük az IKV illetékes osztályvezetőjét, hogy biztosítson vállalatunk részére olyan helyiséget, ahol a lakóterületről származó hasznoshulladékot gyűjthetnénk. A megadott címek között találtunk megfelelő helyiséget, amelyet igénylünk a Lakáses Helyiséggazdálkodási Vállalatnál. Amennyiben ezt a helyiséget rendelkezésünkre bocsátlák, ügy a nyitásról a sajtóban tájékoztatjuk a lakosságot." Köszönjük a korrekt tájékoztatókat. Március 28-án jelent meg egyik olvasónk panasza: nem kap kislányának megfelelő méretű cipőt. A Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységének igazgatója azóta levelet küldött az édesanyának, amelyben értesíti, hogy a Szllléri sugárúti szaküzletben kaphatók különböző nagyságú és fazonú cipők, s kéri, keresse föl ezt a boltot. összeállította: Chlkán Annm 4 «