Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-11 / 85. szám

73 Szombat, 1981. április 11. Téma: ax ápolói és a gondozás Egészségügyi konferencia Hatodik alkalommal ren- 161 szolgálták a korszerű daate mea tegnap. pénteken egészségügyi ellátást, hozSzegeden a megyei tanáé* zájárulnak a* oktatás fejlővt> egészségügyi osztálya, as déséhea. és betöltik a szakOTKI egészségügyi főisko- mai továbbképzés szerepét lai kar pedagógiai intézete, is. Témaválasztásuk pedig a a megyei KÖJÁL egétszség- társadalmi, politikai meg. nevelési osztálya, valamint alapozottságot tükrözi, as egészségnevelési szövet. A tegnapi plenáris ülé. aég tudományos konferen. sen dr. Vidovszkg Kálmán, díját. Már hagyomány, hogy a„ MSZMP Központi Biévente olyan szakmai kér- aettságónak alosztályvezetődért tárgyalnak meg ezen 1e Az egészségügy feiiesza farumon, amely egyben tésének társadalompolitikai fontos társadalmi és poli- kérdései címmel tartott előttkai téma is. Három ta- adást, dr. Ajkay Zoltán, az náeskozáson a családi élet- Egészségügyi Minisztérium rőL az egészséges életmód- főosztályvezető-helyettese az léi hangzottak el előadások, ápolási és gondozási tévémajd a pszichológiáról, a fcenységről, dr. Székely Lanevelésről, tavaly pedig a jos főiskolai tanár ennek kommunikáció azereperol paziehohigienéa tudnivalóitárgyaltak. rdi rámolt be. Elekes AtTegnap Az ápolás és gon- tila főiskolai adjunktus az dozás oktatási, egeszséone- ápoláSi gondozás és a nevelest kérdését címmel kez- veléselmélet kapcsolatáról, dődott kétnapos tudoma- dr. G. Korsdorf, hallei egyenv?'JanÁC°k°^ a .T1"^ temi tanár pedig az egészwállóban. Dr. Rózsa József sésnevelésrói és as egészfőorvos, a Csongrád megyei , , .7„koktat;wri,| be_ tanács vb egészségi osztá- séfíüsyl be lyának vezetője üdvözölte a szélt. A továbbiakban székmegieienteket, maid Szabó ctóüléseken hangzottak el a G. László, a megyei tanács konferencia témájával kapelnökhelyettese megnyitója- „„, . . „«„,,„ ban értékelte az eddigi cso,atoa dudások. A tanácsrendezvényeket Elmondta: koz&s ma délelőtt folytatja a tudományoa konferenciák munkáját Nemzetközi szeminárium A világszerte tapasztalható napos légzésmechanikai szeurbanizáció, a civilizáció terjedése ós a munkahelyi ártalmak következtében rohamosan szaporodnak a légzőszervi megbetegedések. A tömeges veszélyeztetettség öszszefogásra késztette a legkülönfélébb területeken dolgozó szakembereket a probléma feltérképezésére, megoldására. Az interdiszciplináris kutatásban tudományos intézetekben dolgozó orvosok, klinikusok, a légzésfunkciókat vizsgáló laboratóriumi szak- megtárgyalják a témakör elemberek, élettanászok, mér- méieti és klinikai kutatási nökök, fizikusok, matema- eredményeit. A tanácskozás tikusok működnek együtt az £ő témája a légzési rendszer Európai Klinikai Légzesfizi- mechanikai vizsgálatának ológiai Társaság légzésme- mérési és értékelési eljárámináriumán külföldi szakemberek is részt vesznek ós a tudományos tanácskozás a munkacsoport évi találkozójának ismerte el. A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában megnyílt szemináriumra a magyar szakemberek mellett Csehszlovákiából, az NSZK-ból, az NDK-ból, Belgiumból, Angliából, Hollandiából és Franciaországból érkeztek kutatók. A meghívott specialisták a kétnapos program során chanikal munkacsoportjában. A József Attila Tudományegyetem Kibernetikai Laboratóriuma is részt vesz a kutatómunkában, s nemzetközi eredményeinek elismerése, hogy a tegnap kezdódött kótsut. Ezenkívül szó lesz a légzési sokk, mint speciális klinikai állapot légzőrendszerl problémáiról és az aktuális légzésfiziológiai vizsgálatokról. AmaHni' fesztivál Pénteken Sopronban, a Liszt Ferenc Művelődési Központban megnyílt a 28. országos amatőrfilm-fesztivál. A hazai amatőrfUm-müvószet ' legjobbjainak háromnapos találkozóján 42 alkotást vetítenek le. A bemutatásra kerülő filmek nagyobb része néprajzi és szociográfiai timakkal foglalkozik. Eredményt vasárnap hirdetnek. A találkozó keretében kerül . sor a Magyar Amutgffilm Szövetség közgyűlésére. Oktatáskutató Intézet Oktatáskutató Intézet létesült a Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központ és a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutatócsoportjának összevonása révén. A művelődési miniszter utasítása szerint az új intézet feladata többek között, hogy vizsgálja: a gazdaságban, a társadalomban, a demográfiai, a települési viszonyokban végbe menő változások milyen követelményeket támasztanak az oktatási-képzési rendszerrel szemben, milyen változások szükségesek az iskolarend' szer szerkezetében, tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésében, a pedagógiai munka tartalmában. Elemzi majd azt is, hogy az oktatási-képzési rendszer miként hat vissza a társadalmi, gazdasági folyamatokra, milyen tendenciák érvényesülését segíti elő vagy gátolja. Az intézet kutatásai révén hozzájárul majd a közoktatás-politikai döntések tudományos megalapozásához és a döntések megvalósításához. Az oktatás fejlesztésének tervezéséhez olyan módszert dolgoz ki, amely a munkaerő-szükséglet előrejelzéseit, az oktatási rendszer iránti társadalmi igényeket számba véve támpontot ad mind a távlati közoktatás-politikai koncepció kialakításához, mind a köznevelés korszerűsítéséhez. Feladata az is, hogy megvizsgálja: a köznevelés megújítása milyen követelményeket támaszt a pe. dagógusok képzésével és to. vábbképzésével kapcsolatban. A KISZ X. kongresszusa tiszteletére Felolvasó ülés Szegeden A KISZ Csongrád megyei konferencián elhangzóit ge Makón (1946—47) című bizottsága kezdeményezésére nyolc előadás megyénk hala- előadásával folytatódott, Sít két éve több mint negyven- dó ifjúsági mozgalmainak " tagú — történészekből, egye- történetét tekintette át. temi, főiskolai tanárokból, Elsőként Lénárt Béla A fórújságírókból álló — kutató- radalmi ifjúsági mozgalom csoport alakult A Csongrád Szegeden (1919—1925) címmegyei haladó ifjúsági moz- mei tartott előadást. Dr. Bágaimak történetének felkuta- Tgny Ferenc 3 szegedi egyeOláh Ferenc A KI3Z újjászervezése Csongrádon az 1956. evi ellenforradalom leverése után című beszámolója követte. Dr. Cernus Sándor a szegedi felsőoktatási intézményekben folyó 1 gá .w, - — —- - — — — — I u 11 u i ci env t* nzvfii.vii vö* fásával foglalkoznak. A mar temi hallgatók 1920-as évek- KISZ-tevékenység fő iráfeldolgozott dokumentumon- ^li társadalmi-politikai akti- nyait vázolta fel 1S75—1980. ból tavaly, a Forradalmi U- vitásáról szóit Dr. Hegyi közötti időszakban. Vegai jósági Napok idején, kiállí- András ismertette az 1932- Hódi György ismertette nz tás nyílt a KISZ-es Kilián- 36 kdaötti szegedi szociálde- ifjúsági szöyetseg megyei körök részére pedig a KiSZ mokrata ée kommunista Ifjú- tevékenységének^ as elmúlt történetét tartalmazó segéd- sági mozgalom történetét. Dr. öt évben elért főbb eredrneanyag jelent meg. Tegnap, Nagy istván A demokratikus nyeit. A konferencia kedves pénteken Újszegeden, a KI3Z ifjúsági mozgalom újjászüle- színfoltja volt, mikor vezetőképző központban az ^ Szegeden (1944—45) cím- Pipicz Józsefet és Mactiaszuy idei Forradalmi Ifjúsági Na- ^ tartott előadást. A kon- Józsefed, meghívott vendépok ás a KISZ X. hangresz- ferencia Bakai Ferenc A Jó- gekot, a munkásmozgalom réK^sr: — A«*i3*** *»««» «•««» megyei KISZ-bizottság. A megalakulása és tevékeny sé- tötték a KISZ-esek. Értéknövelő apróságok Konfekció- és bútoripari kellékek Csatok, gombok, matricák, sére, a cérnák, bélések, húzózárak sainak a konfekcióipar látható vagy lehetséges szállítók feltérkéláthatatlan, de mindenképpen nélkülözhetetlen kellékei. Beszerzésük gyakran gondot jelent, s ha sikerül az egyiket megszerezni, korántsem biztos, hogy a többi szükséges kellékből színben, anyagban, stílusban hozzáillőt találnak. vállalat szolgáltatá- zik. Ezt az arányt a jövőmegismertetésére, a ben, a valaszték csökkenése É| nélkül, a kazal termékek javára kívánják megváltoztatni. Ezt •elősegítendő, termelési kooperációk létrehozását kezdeményezik, jelenleg például több ipari szövetkezettel folytatnak tárkülönböző pyo övcsatok éa pezésére törekedtek. Azért, hogy kínálatukkal versenyképesen megelőzhessék a vásárlók jelentkező igényeit, együttműködési szerződóst kötöttek egyebek között a Bútoripari Fejlesztési Inté- gyalásokat, zettel, a Bőr-Mübőr- és Ci- mógombok. pőipari Kutató-, valamint a egvób fémtömegcikke; svá"Jó minőségű termék ma Magyar Divatintézettel. tására. Tervezik, hogy jó ne. már nem képzelhető el kor- A Bőrker kínálatában sze- hány divatjellegű. nagy töszerűtlen, színvonalában el- replő cikkeknek jelenleg megben gazdaságosan nem maradott kiegészítőkkel. Az mintegy 25 százaléka — előállítható cikk gyártásaízléses, divatos, funkciójónak többezerféle apró kellék, hoz a kisipar közreműködénemcsak hibátlanul, hanem szerelék külföldről szárma- sét is igénybe veszik. (MTI) esztétikailag is megfelelő ap- mmmmmmmm^mmmmmmemmmmmmmemmmtmrnmemm^m^^mmmmmm róságok, mivel a minőséget befolyásolják, az áruk értékét is emelik. Ezért napjainkban e cikkek szerepe nemcsak a konfekció-, hanem a cipő- és a bőrdíszmű-, sőt a bútoriparban is egyre növekszikA kellékeket, szerelékeket és segédanyagokat a hazai termelő vállalatok különböző csatornákon szerezhetik be. A Bőr- és Cipőkellék Kereskedelmi Vállalat egy esztendeje, a nevében Jelzett iparágak ellátása mellett, a konfekció, a kötszövő és a bútoripar kellékeinek forgalmazásával is foglalkozik. Az új profil a BÖRKER számára korántsem jelent monopolhelyzetet, ezért az első esztendőben elsősorban a piaci igények megismeréMűsorajánlat Horváth-diszkó lesz ma, mény művésztanárai, valaszombaton este 6 órakor a mint a szegedi zeneoktatási KSZV Victor Hugó utcai intézmények növendékei, klubjában. Zongorán kísér Kanizsai Deák József-emlékhang- Nagy Adrienne. A műsort versenyt rendez a Liszt Gallai Attila vezeti. Ferenc Zeneművészeti Költészetnapi matinét renfcoiskolg szegedi te- deitnek holnap> vásárnap gozata ma, szombaton déle[$tt 10 órakor a este fél 8 órai kezdettel a főiskola nagytermében. Em gyi-könyvtár olvasótermében. Közreműködik; Borbáa lékbeszédet mond : Felletár Lívia énekea ^ Gábor. Rela. Közreműködnek: Fodor Gábor, Maczák János, Színház Miháltz Gábor, Szabó Ferenc, Török János, az intézGémes Eszter Történetek. Rúzsa Sándorról Rúzsa Sándort elárulják — E-e >j te. Imre! Intézd el űket. — Jobban szeretném, ha tó mönné. bemönnék helyötted a várba. — Ügy lőhet! — feleli az őr. — Embör, embör. Hogy mikó változott el más pofájúnak. az már nem rám tartozik. De úgy próbáljatok szökni, hogy ara irgalom nékű lelűlek. Megtörtént a csere. — De mögiárod. ha nem jön meg! — így az őr. — Attól nem félők — felel Imre. Usmeröm. milyen cimbora! > Rúzsa Sándor röpült, mint a madár a naev leszámolásra. Nem volt már más kívánsága. Kiért a városból nem volt ő a gyalogláshoz szokva. Behúzódott a Makkos-erdöbe. mert meglátott egv fehér lovas kocsit közeledni. A kocsin ülők egyike beszélt: — Miiven jó hogv nem kő félni a betvdroktul. Szépen behordik mán űket a dutyiba. Még tagnap Vcszelkát itthun láttam. Mai' becaalogatik azokat apránkint. Mer mindönkinek van ám haragosa. oszt most mán fő is merik annl. oszt éccaka mögleoik űket. ölég vót bel ül ük vagy negyven esztendő! — Állj! — kiált Rúzsa Sándor egy nagy husángot felkapva. Persze megállt a két ember a kocsival, fel is ismerték a betyárt azonnal. — Hallottam, mit besiétetök. de maj' mögemlögettök tűk még üngöni másként is! Áldva! Kőesőn kérőm a lovatoWt, hajnad 3 óráig! Jó hátas-e? — kérdi a betyár. — Mint a véllámlás — felelt a lé gazdája. — Várjatok itt rg, megfizetők értei Nem ingyenbe kévánom! A gazda sebesen kifogta a lovat — Itt van. vigye kigvelmed! Rúzsa felugrott rá. ..A ló a lelköm!" Most érezte csak. hogy élő ember. Szorította, hasalta az idegen lovat. — Jó szalad e' is. de hun áll ez az envlmhő! Ugyan hun lőhet az a szegény pára. Bemén az valamék tanyába! Behozták vóna Félegyházára is. de sántított, oszt elcsapták. Maj' pártját fogik valahun. Kistelek felé egv kis nádteteies tanyánál állítá meg a lovat. Megköté a fához, ő masa a kúthoz ment. A kötőféket amit a kocsinál kért a ló gazdájától, felerősíti a kútágasra. Akkora hurkot csinált raita hogy egy ember fele beleférjen. Akkor odament az ablakhoz, megkocogtatta: — Cimbora, gyere ki! — Ki az? — hallatszik belülről. — Én vagyok, a komád, nvisd ki az ajtót! Kinyílt az ajtó, a koma reszketett, mint a nyárfalevél. — Kerüljél beljebb jókomám! — Tudod-e mér gyüttem? — Möglátogatni — szól a koma. — Nagv oka lőhet, ha én a várbú ide gvüvök. — Gyere be. jó cimborám, egy kicsinség iszogatunk! — Tán a vérdíjbul bort is vötté? — Ne izélj. Sándor, mit beszélsz? —, Tudod-?, mi jár az árulónak? — Irgalom! — Lerogy Sándor előtt, összetett készei könyörög. — Te lőszöl a fekete listámon a Dont mögérté rá! — Kögyelöm! Kögyelöm! Irgalom! — Nincs! — felali Sándor. Vakszemen vágja ököllel, húzza a kútágashoz az eszméletét vesztett embert. Bedugja a fejét a hurokba, meríti le a vödröt, az ember fent lóg a levegőbe. Aztán be az asszonvhoz. — Istenre kérem kendet, irgalmazzék! — Hun a píz? — Ott a fejaljba! — felel az asszony. — A fejem díja! A csak ért valamit, de a tietök, egy fabatkát s'i. Kiveszi a fejaljból a botosszárba ömlesztett arany-ezüst pénzt — Nem használhatltok, áruló kutyák! Maj' mást boldogítok mög vele! Az asszonnyal nem sok baja volt hajánál fogva akasztotta fel az ura mellé, de egv kötéllel csak megerősítette. Addig fogta az ostorfat. míg mind a kettő meg nem fulladt. Ez Imre helyett is volt — Életöm listáján az utolsó nagv. fekete pont a cimborám, a komám lött mög ez a hűtlen fehéreseléd. Viszi a fejdijat Rúzsa Sándor. Gondolom szerint kétfelé választja a botosa zárban levő pénzt. Fele ide, fe'e oda. Dolga végeztével a lóhoz megy. felül rá. Nem messzire lecsellen az útról, egv romoa háznál áll meg. Nem lakhat itt senki, csupa dudva minden. Kutat a ház belsejében. Mikor kijön, gyönyörű debreceni bőrklvarrásoss szűr van a nyakába kanyarítva Csak úgv panyókára gombolva. Bicskával a botost az osztálvon kettévágja, felit a szűr öblös zsebébe csúsztatja. A másik felét viszi magával. Ag a szürkéért, emez az őré. Mind a kettőt megfizeti becsülettel! íFoIyfetíttW a Szegedi Nemzeti művésze. Madarászni tudni kell — címmel dr. Csizmazia György tart; biológiai foglalkozást, a gyerekeknek holnap, vasárnap délelőtt fél 11 órai kezdettel, a Móra Ferenc Múzeum múzeumi matinék-soroza tóban. A TIT megyei szervezetének a környezet- és természetvédelem biológiai alapjai cimű biológiai szabadegyetemén Az ember helye és szerepe az ökológiai rendszerekben címmel dr. Szemere György egyetemi tanár tart előadást holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor a TIT Kárász utca 11. szám alatti kl ubhely iségében. Spanyol hangok Európa zenéjében címmel dr. Szüts István tart előadást a Szegedi Hanglemezklub soron következő összejövetelén április 13-án este 6 órakor a TIT Kárász utca 11. szám alatti klubhelyiségében. Szegedi egyetemisták részvételével József Attila és Horger Antal utolsó találkozásáról készített vitamiisort „Talán eltűnök hirtelen" címmel a szegedi körzeti stúdió. Az adás április 14ón 18 óra 20 perckor látható a televízió l-es programjában, t