Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

Csütörtök, 1981. április 9. Gazdag program Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója Április I2-én lesz húsz éve annak, hogy Jurij Gagarin szovjet űrhajós végrehajtot­ta a történelem első űruta­zását. Hazánkban országszer­te megemlékeznek e kiemel­kedő jelentőségű eseményről. Többek között a Magyar Tu­dományos Akadémia Inter­kozmosz Tanácsa és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság az évforduló tiszteletére pénteken, az Akadémián ün­nepséget rendez. Szerdán, tegnap, az évfor­duló alkalmából szovjet kül­döttség érkezett hazánkba, élén Valerij Kubászov űr­hajóssal, A Tiszát Csongrádtól Szegedig harmadfokú készültség őrzi A folyamatos apadással visszahúzódnak medrükbe a mellékfolyók, s a Tisza alsó szakaszán is csökken a víz­szint. Az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság szerdán a tiszalöki vízlépcső­nél ismét megkezdte a folyó duzzasztását, s így a koráb­binál több vizet ad a Keleti­főcsatornának az öntözéshez, s részint Debrecen ivóvízel­látására. A vízügyi igazgató­ság felezer dolgozója szerdán a Bodrog-közben befejezte a tiszai és bodrogi gátak hely­reállítását, mintegy 70 kilo­méteres szakaszon. A Tiszát Csongrádtól Sze­gedig még harmadfokú ár­vízvédelmi készültség őrzi. Szegednél szerdán délben 790 centiméteres vízállást mér­tek, tehát az idei árhullám tetőzése óta 83 centiméter­rel apadt a víz. s jelenlegi szintje 170 centiméterrel ma­radt el azr 1970. évi maxi­mumtól. A mellékfolyók közül szerdán megszüntették a készültséget a Hortobágy­Berettyón, így 200 kilomé­terrel kevesebb, összesen 773 kilométer hosszú védvona­lat őriznek árvédelmi ké­szültségben. A száraz időjárás és az erőteljes szivattyúzás a ko­rábbi 109 ezerről 30 ezer hektárra szorította vissza a belvizet, de 5000 hektáron még vetést borít a víz. • B Mostanában valószínűleg valamennyi megye, város, község merlegeli, hogyan zarta az V. ötéves tervet, s milyen tanulságokat szüksé­ges levonni a gazdálkodás­ból. Szegeden legutóbbi az élelmiszeripar eredmenyeit, helyzetét vizsgálták ilyen céllal. Az illetékesek megál­lapították, hogy a termelés mennyiségét tekintve létre­jött az élelmiszeripari ós a mezőgazdasági termelés össz­hangja. A vállalatok terme­lése mintegy 26 százalékkal nőtt öt év alatt, az érték pe­dig meghaladja a 10 milli­árd forintot. Természetes, hogy nem mindenütt rózsás a helyzet. A konzervipar fejlesztese el­maradt a tervezettől, nem valósult meg a konzervgyári fölújítás, s a paprikafeldol­gozó vállalat 3 ezer vagonos burgonyafeldolgozó üzeme sem épült. föl. Továbbra is gondot okoz, hogy a kon­zervipar — a berendezésék és az épületek elhasználó­dottsága miatt — mind ne­hezebben felel meg a foko­zott exportigényeknek. A tejfeldolgozásban sem javul­tak eléggé a technikai, tecn­oológiai körülmények. A vál­lalat öt év alatt több mint ötszörösére növelte export­ját, a tejtermékek fogyasztá­sának jelentős növelőiét azonban nem sikerült elér­ni. Gond a korszerű csoma­golás javítása, az import csomagolóanyag beszerzése, sőt a termékek minőségét sem tudták lényegesen javí­tani. A pincegazdaság a ter­melőszövetkezetekkel együtt­működve mintegy t500 hek­táron telepített szőlőt, kor­szerűsítette a feldolgozó ka­pacitást, s üdítőital-gyártó és -töltő vonalat alakított ki. Üzembe lépett Szegeden az új szalámigyár. A válla­lat technikai korszerűsítések és a higiéniás feltételek megteremtése révén meghá­romszorozza nyugati export­ját. A szalámi minőségének fokozatos javításával nagy­díjat nyertek a Budapesti Nemzetközi Vásáron, továb­bá elnyerték a miniszter örökös vándordíját. Sor ke­rült a szegedi takarmány­keverő üzem korszerűsítésé­re, s mintegy 30 ezer tonnás raktártér-építésre. A Szege­di Sütőipari Vállalat nem fejlesztett különösebben az elmúlt öt esztendőben, ezért az I. számú üzem rekonst­rukciója szinte halaszthatat­lan. Megállapítható: az élelmi­szeripari termelés növekedé­sét nem mindenütt követte a technika korszerűsítése. A tervidőszak alatt. azonban megszüntettek 58-féle termé­ket. ugyanakkor bevezettek 124-et. A vállalatok igyekez­tek fokozni a kivilelt, több mint kétszeresére növelték exportjukat, így az megha­ladja a 3 milliárd forint ér­téket. Tavaly a szegedi élel­miszeripar árbevételének 26.2 százaléka exportból származott, ami csaknem 7 százalékkal nagyobb az 1975. évinél. Nem megoldott még a melléktermékek és hulladékanyagok széles körű hasznosítása. Erre csak az 1930. január elsejével életbe lépett közgazdasági szabá­lyozó rendszer irányította rá a vállalatok figyelmét. Gondot okoz. hogy nem áll rendelkezésre megfelelő képzettségű munkaerő. Ne­hezítette a munkaerő-gazdál­kodást a vállalatok jövedel­mi helyzetéből adódó vi­szonylag alacsony bérszínvo­nal, amely évente több m nt négyezer forinttal alacso­nyabb a városi ipari átlag­nál. Kevés a vállalatoknál a fiatal szakmunkás, az élelmi­szeripari szakma nem elég vonzó a fiatalok számára. Szerencse, hogy ugyanakkor nincs hiány felsőfokú Kép­zettségű szakemberből. Nagy tartalékok rejlenek a válla­latok közötti együttműködés­ben, ezt azonban nem hasz­nálják ki eléggé. A konzerv­gyár például hússzükségleté­nek ecy részét az ország tá­voli húsipari vállalataitól szerzi be, ugyanakkor a Szegedi Szalámigyár és Hús­kombinát. budapesti és deb­receni konzervgyárakat is ellát nyersanyaggal. Most o Ví. ötéves terv megvalósításának kell neki­lendülni. Az elgondolások kidolgozásakor a tervtörvény és a helyi pártbizottságok állásfoglalásai mellett fi­gyelembe vették az MSZMP Központi Bizottságának 1978. március 15-i határoza­tát is, amely meghatározza az élelmiszeripar fejlesztésé­nek, a lakosság szükséglete kielégítésének feladatait. A fejlesztési elképzelések és a lehetősegek mérsékelik ugyan a gondokat, de nem szüntetik meg a feldolgozó­ipar színvonalának elmara­dását a nagyüzemi mezőgaz­daság mögött. Az ágazatban a többi között fontos fel­adatnak tartják: a foglalkoz­tatás jobb megszervezését; a munkaerő belső átcsoporto­sítását; a szakmai képzés színvonalának növelését; a korszerű üzem- és munka­szervezési módszerek alkal­mazását; a jelentős beruhá­zásokon túl a konzervipari üzemek és a sütőipari válla­lat rekonstrukcióját; a mun­kakörülmények javítását: s lehetőleg a bérek növelését. Ez utóbbiakhoz azonban ! O lykor regéket hallani eeves — ré­gebbi és mai vezetőkről hogv azok milv alaposan ismerték. ismerik munkatársaikat. Azt is mondiák persze hogv ez az ..embertípus" kiveszőfélben van. Ma legfel iebb csak a szöveg rönpen érzelmek és ismeretek nélkül. Ha találko­zunk ismerőssel az utcán vagv a gyárud­varon. odavetiük a könyökünkből előtü­remiő kérdést: Hogv érzi magát, kolléga? Mi úiság? Régen láttalak hogv vagv? — Egvmásra nézünk és tisztában vagvunk a kérdés és a válasz fölösleeesséeével Mon­dunk ugvan néhánv közömbös szót. de gondolataink már messze iárnak. s remény­kedünk. hogv kérdésünkre nem kapunk hosszas és kimerítő választ, Előfordul, hogv hangulatunkra kíváncsi­ak akár munkahelvi vezetőink, akár köz­vetlen kollégáink köréből. Milven a han­gulata? — kérdezgetik komolvkodva. S mi ilyenkor elgondolkodunk e<?v röpke pilla­natra. Milven is? Voltam iobban is de az sem tetszett — ironizálunk e lapos válasz­szal Szükség van erre? Kell ez egyáltalán? Csoda tudia Van. aki azt mondia hogv a semminél még ez is több. Én azt mondom a semminél is kevesebb, sőt ha el sem hanézanának az ilven érzelem nélküli ér­deklődést mutató kérdések még többet ie­lentene. A száraz, lelketlen, formális ér­deklődés inkább sértő, mint megnyugtató. Mostanában mindenki arra hivatkozik. ho<?v fölevorsult a világ, s elérkeztünk az elidegenedés korszakába. Nincs időnk be­szélgetni. de més ha lenne is. miről ér­demes szót váltani? A munkahelvi kérdé­sekről? Elegendő abból a heti neewen­neewennéev óra saiát bőrünkön érzett ta­pasztalat. Méff a szabad időnket is rövi­dítsük meg? De ugvanezt tapasztaltuk a lakókörnvezetben is. Ott sem ieen válta­nak baráti szót eevmással az emberek A lift fölviszi őket és mindenki becsukia ma­ga mögött az aítót. A mi tízemeletes há­zunkban a legtöbb lakó még látásból sem ismeri e«vmást Mindenki megv a maga útián. öröm- és bánatcsomagiaival. tüske­kévéivel. Az sem ritkaság hogv a nagy­családok tagiai kerülik eevmást. ők is iár­iák a maguk útiát elfeledve egvmást és el­idegenedve eevmástól De nem is a családi és a lakókörnyezeti kapcsolatokról kívánok néhánv gondolatot és példát fölvillantani, hanem a munkahelyek gyakorlatából. Az egvik szegedi élelmiszeripari válla­latnál lassan hagvománva lesz annak horv Dálvakezdő dolgozóikat, ankétra invitálják és megérdeklődik tőlük, milven a hangu­latuk. hogv érzik magukat. Nemrégiben volt.*szerenc.sém közelebbről is tanasztala­tokra szert tenni. A beszélgetés vezetőie nem az idősebb korosztályba tartozik, vi­szont ió tízéves tapasztalata van a terme­lés és a vezetés területén. Mondandóiát ígv kezdte: ..Két szempontból is nehéz hely­zetben vagvunk Egvrészt. azért mert: a Dálvakezdő fiatalok végzettség szerint na­gvon differenciáltak: az effvetemi diplomá­soktól a nvolc általánost be sem feiező se­gédmunkásokig Másrészt a vállalatunknál eltöltött idő is nagv különbségeket ielent.. Másként látia a vállalati termelést, az a fiatal, aki már 3—4 évet eltöltött itt. mint aki az első munkahelvén még egv eszten­dőt sem tartózkodik. Ennek ellenére anké­tunk célia az hogv kötetlen beszélgetés formáidban táiékozódiunk a vállalat egé­széről és a ti közvetlen munkahelyeteken kialakult helvzetről problémáitokról." Be­szélt még röviden a közvetlen vezetők valamint a gvári társadalmi szervezetek vezetőinek feladatairól seaítsécnvúitásuk különféle lehetőségeiről Fölemlítette hogv mennvi minden múlik a nálvakezdők magatartásán, tudásán, szorgalmán, beil­leszkedési". alkalmazkodó képességükön Alkalmazkodni lehet a helvtelen gyakor­lathoz is éDOÚgv mint a helveshez. Em­bere válogatia. S vaion ki mondia meg. hogv melvik gvakorlat helves és melvik helvtelen A kezdő belecsöppen eev régóta kialakult légkörbe Vérmérséklete, tudása és szemlélete szerint hiheti azt iónnk. vagv kevésbé iónak. Az említett összeiövetelen viszonvtóg sokan voltak, legalább ötvenen. Az egvik fiatal fölnanaszolta hogv hiánv­zik neki és társainak a vezetők közvetle­nebb modora, emberiessége. Sokan úav érzik, mintha nem törődnének velük alig különböztetik meg őket és a géneket. Mintha semmi különbség nem volna ember és szerszám között. Egv másik résztvevő arról beszélt hogv ők szívesen elmonda­nak kínosnak vagv kénvesnek tartott dol­gokat is. de minduntalan azt tanasztaliák. hogv kérdéseikre nem kannak őszinte és egyenes választ. Pedig ők sok mindenre kí­váncsiak lennének, még a mások által szá­raznak tartott termelési kérdésekre is. Ma­guk között sűrűn beszélgetnek egyszerűnek tűnő dolgokról: mit. tesznek, miért. úgy. ahogvan énoen ott megkövetelik? A kez­dőknek sok minden érdekes s mivel még nem ..rozsdásodtak" meg munkahelyeiken azért kíváncsiskodnak. Ez a kíváncsiság nagvon is helvtálló. egészséges gondolko­dásra vall . Közben kérdésekre is választ, adtak a ielenlevők. Kiderült a szócsaták közben, hogv a szakmunkás fiatalok általában elé­gedettek a fizetéssel. Ügv nagviából per­sze. Azok viszont., akik szakközépiskolában végezték tanulmányaikat elégedetlenek Valaki — elnézést hogv idézem — hűlve egv iskolatípusnak" titulálta ezt a képzési formát. Miért? A válasz igen egvszerű volt: a ma érvényben levő szakmunkásképzés­nél valamivel többnek tartiák de — s éppen itt. az ellentmondás — kevesebbnek Ls. Sem erkölcsi, sem anvagi elismerésük nincs aránvban tanulmánvaik mértékével. Valaki megiegvezte hogv kétéves szakmai gvakorlat után elmehetnek technikusi mi­nősítőre s máris egv lépéssel előbbre tar­tanak. De minek? — volt a kerek vissza­vágás. Egvénieskedések Ls előfordultak, sőt. lri­sebb vihar kerekedett az egvik mevie-n-zés után. A gyártásban dolgozik egv ifiú ná­lvakezdő. Azt kifogásolta hogv ő minden esetben lelkiismeretes alaposan és szak­szerűen vizsgál ia végig a evártás menelét. Megfeszítettnek ítélte tevékenységét, véle­ménvét rendszeresen bevezeti a termelési naplóba, de a kutva sem kíváncsi arra. hogv mi is az ő véleménve. A vezetői át sem olvassák iegvzetét tapasztalatairól föliegvzett javaslatait: Még az üres papírt is aláírják!" — mondta elkeseredetten Még egv tapasztalat: a szakközépiskolában a műszaki főiskolákon, de az egyetemeken végzett, fiatalok is olvan megiegvzéseket tettek, hogv beosztásuk, munkakörük nem igénvli a magasabb képzettséget. Sót. fize­tésüket. — sokan ígv fogalmaztak — egye­nesen nevetségesnek tórtták összehasonlí­tásaik szerint. A mikor vége 1eti az ankétnak, néhán* percig beszélgettem a témavezető fiatalasszonnyal aki maga is mér nöki diplomával rendelkezik. Viszonylag le hangolt volt Továbbgondolásra méltó merieevzéséj azonban följegyeztem. Jobban kellene dif­ferenciálni a fiatalok között is s lépcső­fokoknak említette a műveltséget, h ta­nultságot. Idézem szavait: ..Tanult embe­rekkel iobban lehet együttműködni a ter­melés minden fázisában. Higviék el egvre csökken a képzetlen emberek iránti igény." Mit iegveznek föl ezután az ankét után? — kérdeztem Maid írunk egv haneulatie­lentést — mondta Magam Ls segíteni sze­rettem volna. Gazdaeh István Dús virágzás az őszibarackosokban Még korai lenne jóslások­ba bocsátkozni, milyen öszi­I baracktermésre számíthatunk az idén, annyi azonban bi­központi segítségre lenne ZOnyos, hogy dús virágzás szükség. ' nélkül nincsen jó szüret. Ép­Tüzelőf kedvezménnyel A Budapesti Rendőr-főkapitányság Kiizlekedésrendészet­Forgalomblztonsági Osztályának motoros iárőrei felkészül­tek a tavaszi—nyári közlekedési f dadátok végrehajtására. Aktívan részt vesznek az ánrili«i Tokozott közúti ellenőr­zésben A fűtési idény végén, a hét elején megkezdődött a hagyományos tavaszi enged­ményes tüzelővásár. A Bel­kereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a la­kosság részére meghirdetett akcióba egymillió tonna ha­zai szenet és brikettet von­tak be. A kedvezményes vá­sár addig tart, míg a meg­határoeott mennyiség elfogy. Az engedmény a kijelölt hazai szeneknél 100 kilogram­monként 11 forint, a hazai briketteknél pedig 5 forint. Az árkedvezmény vonatko­zik a dolgozók és a nyugdí­jasok tüzelőutalványaira is. A nyugdíjasutalványokra az árkedvezmény április 1-től érvényes. pen ezert örvendetes, hogy a szatymazi tájkörzetben mindenütt — a nagyüzemi ültetvényeken és a háztáji kertekben — sűrűn borítják a fák ágait a rózsaszín vi­rágok. a fajtától függően sok-sok árnyalatban. A hosz­szúra nyúlt kemény telet te­hát jól vészeltek át a fák, s az utóbbi évtizedben ke­vésszer volt ennyi szirmot bontogató tavasz. Szatymaz és vidéke — tu­catnyi község hatóra — adja hazánk őszibaracktermésé­nek harmincöt-negyven szá­zalékát. Csupán a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat több mint nyolcszáz vagon illatos gyümölcs felvásárlá­sát tervezi, s ennek felére már szerződést is kötöttek a gazdaságok. A kedvező időjárást, a munkára alkal­mas napokat kihasználva, idejében elvégeztek a fák metszését, s az esedékes permetezést. Jól előrehalad­tak az időszerű munkákkal, gondozottak, ápoltak az ül­tetvények, ami részben an­nak is köszönhető, hogy a magas törzsű fákat csak­nem mindenütt felváltották alacsony törzsűekkel. A végleges termésbecslést május második felében — a fagyveszélyek elmúltával — tartják meg az érdekelt gaz­daságok és a felvásárló vál­lalat szakemberei. Abban azonban máris egyetértenek, hogy a bőséges szirombon­tásbol következtetve az úi idény előjelei biztatóak. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom