Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

4 56 Csütörtök, 1981. április 9. Ötezer műtét után ötezer operáció áll Leo Sotter háta mögött, a tártul professzor ennyi embernek adta vissza a látását. A virtuóz sebész ismert tudós, pedagógus, feltaláló és zeneszerző. Sotter zeneszerzői tevékenységét figyelemre méltónak tartja a kritika. Zongoradarabjait, dalalt és románcalt Jól ismerik a zenekedvelők. ö azonban elsősorban sebész, alkotói tehetsége legjobban az új operációs módszerek és sebészeti eszközök kidolgozásában mutatkozik meg. A lengyel Krvavlzs professzor jól ismert szürkehályog-eltávolftásl módszeréhez is tudott valami újat adni Sotter. Úgy véli. hogy a hályogműtétet követő gyakori visszaesések amiatt következnek be, hogy az orvos túlságos hirtelen mozdulattal távolítja el az elhomályosodott szemlencsék Ennek elkerülése végett szerkesztett az észt szemorvos egy olyan műszert a krivextraktordinamomótert. amely pontosan rögzíti az orvos mozdulatának erősségét, és így Időben csökkenteni lehet az erőkifejtést. Nagy tudományos sikert hozott a disszertációja is. A tudós a szembe került idegen testek viselkedését vizsgálta mágneses hatásra. A „mágneses" sebészet maradt továbbra is az a terület, amely Sottert a legjobban vonzza. Könyvet akar erről a témáról írni. Megkönnyíteni a vakok lét- és munkakörülményeit, fejleszteni a szemészeti hálózatot — ezek a kérdések állandóan foglalkoztatják a köztársaság vezető szemspeclallstáját és a látásvédelmi laboratórium irányttóját Nemrégi beh vezetésével egy orvosbrigád megvizsgálta Észtország valamennyi vaklát és gyengénlátóiát. Ezek az emberek már reménytelennek hitték, hogy vlsszaszerzik a látásukat Hatvan betegen sikeres operációt hajtottak végre. A professzor kezdeményezésére szakemberek megvizsgáltak minden tártul kisdiákot Céljuk a rövidlátás törvényszerűségeinek a felderítése volt. A rövidlátás megelőzéséhez Sotter könnyű gyakorlatok komplexumát dolgozta ki. Ma már a tanárok kötelességei közé tartozik, hogy ezeket a gyakorlatokat elvégezhessék osztályaikban. ' A legfontosabb szakterületének Sotter professzor az orvosi gyakorlatot tartja. A leggyakrabban a klinikán találhatjuk meg. Már régóta ő vezeti a klinikán működő szemgyógvászati tanszéket. A köztársaság szemészei közül számosan vallhatják magukat tanítványának. Tudományos és gyakorlati eredményeiért tiszteletbeli tagjává fogadta őt a Vakok Szövetsége. (BUDAPRESS—APN) Plusz 3,4 millió kilowatt A mostani ötéves tervidőszakban Jugoszláviában 80 százalékkal növelik az energlatermeléut. A feladat megvalósításában jelentős szerep jut a barnaszénnel működő hőerőműveknek. A tervek szerint öt év alatt az országban 12 hasonló hőerőművet építenek fel. ezek összkapacitáua eléri a 3,4 millió kilowattot. Ezzel párhuzamosan növelik a barnaszéntermelést is. A becslések szerint Jugoszlávia barnmrénszükséglete 1985-re eléri az évi 80 millió tonnát. (BUDAPRESS—APN) Űj magyar könyv - lengyelül A lengyel honvédelmi minisztérium kiadója jelentette meg Laozi István szegedi történész munkáját „Lengyel menekültek Magyarországon a második világháború éveiben" címmel. A szerző a legújabb kori magyar —lengyel kapcsolatok kiváló Ismerője és kutatója, számos nagy tanulmány írója. E könyvében mintegy összegzését adja a témában végzett kutatásainak. A lengyel menekültek Magyarországra Mindennap különleges cukrászsütemények, delikátkészítménvek a Korzó Imblszben Szeged, Kárász u. 11. I Ajánlatunk: klasszikus, marcipános, gyümölcsbe I készítmények, poharas krémek. Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat Csütörtöki vásár 12 órától » 20 óráig nyitva tartó boltjainkban. Egyes cikkek 20 — 30°/0 árengedménnyel kaphatók! kerülésének. Itteni életük körülményeinek, evakuációJuknak, a magyar hatóságok lengyelekhez való viszonyának lehető legteljesebb képét rajzolja meg. A II. világháború alatt Magyarországon tartózkodó több tízezer lengyel menekült története a magyar— lengyel kapcsolatok aranykönyvének egy szép fejezetét alkotja. Amikor 1939. szeptember 1-én Németország megtámadta és néhány hét alatt szétzúzta Lengyelországot, a magyar kormány — annak ellenére, hogy a náci Németország egyik leghűségesebb szövetségese volt, befogadta a. lengyel menekülteket, és ezzel megmentette őket a koncentrációs táboroktól. Hozzájárult ahhoz, hogy 1939 ősze és 1941 nyara között több tízezer lengyel katona hagyhassa el az országot. Az így nyugatra szökött lengyelek azután a Franciaországban és Angliában szervezkedő lengyel alakulatok soraiban harcoltak a fasiszta Németország ellen. A magyar kormány lengyelek iránt tanúsított magotartását természetesen nemcsak az ezeréves nagyar—lengyel barátság határozta meg: elsősorban külpolitikai, diplomáciai meggondolások motiválták ez irányú tevékenységét. Másképpen volt ez a tömegek esetében. Amint azt Lagzi István könyvéből megtudjuk, a magyar lakosság mindenütt osztatlan lelkesedéssel és rokonszenvvel fogadta a lengyeleket, megvendégelte, élelemmel, ruhával látta el a menekülteket. Sokan segítették őket a nyugatra szökésben is, a német megszállás és a nyilas uralom nehéz hónapjaiban pedig az itt maradtak nagy részét biztonságos búvóhelyen rejtették a felszabadulásig. A lengyel menekültek Magyarországon többé-kevésbé normális életet élhettek. Ha-figyelembe vesszük az akkori háborús évek viszonyalt, megértjük, mit jelentett a lengyelek számára mindaz a '^.ndoskodás, amit ők a magyaroktól kaptak. Ugyanezen aspektusból nézve: a magyar állam lengyelek iránti magatartása nem ad okot a szégyenkezesre. . Természetesen a Horthyrendszer tevékenységének egyéb vonatkozásai más elbírálásra érdemesültek, az elkövetett bűnöket, mulasztásokat a lengyel menekültek ügyének felkarolása nem kisebbíti. A „Lengyel menekültek Magyarországon a második világháború éveiben" c'mű könyv anyagát a szerző sokéves levéltári munkára alapozta, és minden megállapítását dokumentumokkal támasztja alá. A témáról szóló korábbi publikációk többségével ellentétben Lagzi István munkája nem hallgatja el a problémákat sem, feltárja a menekültek életének árnyoldalait, negatívumait ls. Igy a magyarországi lengyel menekültek történetéről kialakult, ..sajátosan" leegyszerűsített képet árnyaltabbá, hitelesebbé, értékállóbbá teszi. A könyvben felhasznált forrásanyagokat nagyon tel kiegészítik az események résztvevőinek visszaemlékezései. Az egykori lengyel menekültek megindítóan meleg barátsággal emlékeznek magvar ismerőseikre, vendéglátóikra. bújtatóikra és megmenteikre. A lengyelek irántunk érzett barátsága, úgy tűnik, valóban mélv és eleven. Elsősorban ennek az — államilag is támogatott — érdeklődésnek tudható be a lengyel menekültekről szóló könyv megjelentetése is. Rajki András Nyár a tavaszban! é Nyári ruhák, kosztümök nagy választékával várjuk vásárlóinkat az emeleti KONFEKCIÓOSZTÁLYON. SZEGED NAGYÁRUHÁZ Másfél millió tonna déligyümölcs Az elmúlt évben a. kubai „Victoria de Jiron" állami gazdaság dolgozói 40 ezer hektárnyi déligyümölcs-ültetvényen közel ISO ezer tonna citrusfélét termeltek. Ez több mint ötszörösen haladja meg a most befejeződött ötéves tervidőszak első évének hozamát. A Matanzas tartomány déli részén fekvő „Victoria de Jiron" állami gazdaság — Kuba legnagyobb déligyümölcs-termelője. A nem is oly rég még kietlen földek helyén ma egy virágzó gazdaság található: 00 ezer hektárnyi területen 50 millió citrom- és narancsfát ültettek. A gigantikus kert közepén összkomfortos települések fekszenek: Itt találhatók a gazdaság dolgozóinak, tudományos munkatársainak otthonai, iskolák, laboratóriumok. A településeket 350 kilométer hosszúságú úthálózat köti össze. A gazdaság dinamikus fejlődését mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a távlati tervek szerint 1985-re az évi termelés eléri az 1,5—2 millió tonnát. A déligyümölcs-termesztés, amely a forradalom előtt igen kevéssé volt fejlett. Jelenleg egyike az ország legfontosabb és legdinamikusabban fejlődő mezőgazdaSági ágazatainak, amely már most is jelentős devizabevételeket biztosít Kubának. Az 1970—1980. közötti tervidőszakban lett a déligyümölcs a cukornád után Kuba második legjelentősebb mezőgazdasági exportcikke. A déligyümölcs-export jelentős hányada a KGST-országokba Irányul, fennmaradó részét pedig a nyugat-európai piacokra szállítják. (BUDAPRESS—PRENSA LATINA) reflektor Üzemek, vállalatok a közlekedésbiztonságért ÚJSÁGHÍR: Szegeden került sor az -Ipari vállalatok, üzemek, valamim a mez«aJ'rtaságl üzemek járművezetői részére meghirdetett Vezess ü.ztouságosan megyei verseny értékelésére. Éppen húsz esztendeje annak, hogy — országos kezdeményezésként — közlekedésbiztonsági tanács elődje, a Megyei Balesetelhárítási Tanács meghirdette Csongrád megyében a Vezess baleset nélkül versenymozgalmat. Akkor, Két évtizeddel ezelőtt közel 21 ezer, napjainkban pedig több mint 92 ezer gépjárművet tartottak nyilván a megyében; a két számadat közötti különbség 441 százalékos járműpark-növekedésnek felel meg. Az eltelt két évtizedoen a balesetek alakulása ls nagymértékben megváltozott. Mig 1961-ben például 10 ezret sem érte el az országban a közúti karamoolok száma, s annak során 660-an haltak meg. addig tavaly 1492 áldozata volt a baleseteknek, s további 17 ezer 500-an sérültek meg súlyosan. vagy könnyebben. Az anyagi károk csak megyénk vonatkozásában elérték 1980-ban a 42 millió forintot, amit 16 ezer megrongált gépjármű kijavíttatására 11zetett ki a biztosító megyei gépjárműkár-rendezési fiókja. A felsoroltakból az tűnik első meggondolásra, hogy rohamosan csökken országutalnkon a közlekedésbiztonság. Pedig nem erről van szó, sőt ellenkezőleg... Mert míg 1961-ben minden 10 ezer járműre 221 baleset Jutott, addig tavaly ugyanennyi gépjármű 100 balesetet okozott országos statisztikai adatok szerint, megyénkben pedig minden 10 ezer jármű közül csak 88 volt balesetek okozója, vagy részese. Vagyis nemcsak a járműpark növekedett,' a különböző személy-, teherautók, motorok lettek műszakilag is biztonságosabbak, de a veiük közlekedő emberek is jobban megtanulták a közlekedést a gyakorlatban: alkalmazkodni a nagyobb sebességre képes gépkocsikhoz, az útviszonyokhoz. 8 az utakon áradó tárrnűforgalomhoz; a közlekedő emberek: egymáshoz. Pedig amig 1061-ben 24 ezren, tavaly már több mint 113 ezren rendelkeztek különböző járművek vezetésére togosító engedélyekkel csak Csongrád megyében. n A járművezetők közúton tanúsított magatartása szempontjából mindig meghatározó volt a hivatásos túrművezetőké. Nyilvánvaló, hogy ők rendelkeznek a legtöbb tapasztalattal, szakmai ismerettel, s ugyanakkor a számukra kötelező továbbképzések következtében a legalaposabb szabályismerete kkel is. Két évtizede a Megyei Balesetelhárítási Tanács ezért is hirdette meg ré-' szűkre a Vezess baleset, nélkül versenymozgalmat; a hivatásos járművezetők példáját akarva állítani a számbelileg nagy többségben levő magán^épjármű-vezetők elé. A verseny célja akkor is az volt lényegében, mint ma: a közlekedés biztonságának fokozása; az emberi élet, az emberek testi épsége. valamint az anyagi javak megóvása érdekében a balesetek számának csökkentése, s ha lehet: azok megelőzése. Alkalmasnak bizonyult a versenyforma a közlekedési erkölcs és szemlélet fejlesztésére, a közlekedő emberek lellemformdlására és egymás iránti Kötelességérzetük fejlesztésére. A Vezess baleset nélkül elnevezésű. hivatósoR lármüvezetők részére meghirdetett. s húsz év eltelte után is Vezess biztonságosan elnevezéssel mai napig folytatódó versenymozgálom nagy fejlődésen ment keresztek KM kiírása óta több mint ötszörösére nőtt a benne reszt vevő üzemek, vállalatok, illetve azok jérműveze.tőinek száma csakúgy mint a járművezetők által meglett balesetmentes kilométereké is. Tavaly első ízben a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács már a mezőgazdasági termelő üzemeket is be tudta vonni a versenymozgalomba. Az ipari üzemek, az intézmények, vállalatok az általuk üzemeltetett járművek darabszáma alapján tavaly már négy kategóriában kerültek értékelésre. Erre azért volt szükség, hogy a kisebb járműparkkal rendelkező üzemek is helyet kaphassanak a megyei KBT által kiírt vetélkedő értékelésén. A mezőgazdasági üzemek részére ugyanakkor a tsz-ekben folyó munkák sajátosságaihoz jobban igazodó versenyformát kellett Kialakítani. Mert míg az ipari üzemek és vállalatok esetében a jármüvenként megtett kilométerek és a balesetek alakulása jelentette az értéketesl arányt, alakította kl a helyezési sorrendedet, addig a mezőgazdasági vontatókat, munkagépeket nyilván nem a közutakon megtett kilométerek szerint, hanem a balesetmentesen le. dolgozott órák alapján lenetett értékelni. • Említettük, hogy évről évre egyre több vállalat neva. zi gépjárműveit, illetve velük dolgozó járművezetőit a megyei VBN-re. Nyilván azért, mert tulajdonképpen ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az üzemekben. Intézményekben is látni lehessen, közlekedésbiztonsági szempontból milyen feladataik vannak, az elért eredmény alapján hol a helyük a megye hasonló gépjárműparkkal rendelkező vállalatai között. Mig 1979-ben 98. tavaly már 126 üzem. vállalat és Intézmény adta le nevezését a megvei KBThez — tavaly 5 ezer 354 járművel — s tavaly először 934 mezőgazdasági vontató és munkagép teljesítményének elbírálása ls a KBT feladata volt. S hogy a versenyre benevezett vállalatok járművezetői mennyire vették komolyan magát a vetélkedőt. ezt mindennél jobban mutatják a számokban kifejezhető teljesítmények: A vállalatok, üzemek kategóriájában a benevezett járművek tavaly 185.5 millió kilométert tettek meg, s összesen 48 balesetet okoztak. Ez azt is jelenti, hogy összességében 3J millió kilométert tett meg egy-egy Jármű baleset nélkül. A vetélkedőre először tavaly benevezett 39 mezőgazdasági termelő üzem közel 800 gépjárművel és ezer mezőgazdasági vontatóval, illetve munkagéppel 22 millió kilométert teljesített, s ennek során három súlyos sérüléssel végződött balesetet okozott. A mezőgazdasági üzemek VBN-re nevezett járművezetői igv 7,3 millió kilométert tettek meg a közutakon balesetmentesen. D Ennek alapján elmondhatjuk, hogy a Vezess biztonságosan versenymozgálom eddig is, s most is jól szolgálta a közúti közlekedés biztonságának ügyét. A kiosztott vándorzászlók Oklevelek. díjak minden blzonynyal továbbra is jobb eredmények elérésére serkentik a hivatásos Járművezetőket, a végső cél mégis az, hogy millió kilométerekben kifejezve is minél több utat tegyenek meg karambolok nélkül. Zrínyi Péter