Délmagyarország, 1981. április (71. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-04 / 80. szám

íszlinnepség Szegeden D 71. évfolyam 80. szám 1981. ' április 4.; szombat Ára: 1,80 forint VILÁG PROLETÁRJAt. EGYES &U ETEK! Az ünnepség elnöksége Hazánk felszabadulásának 36. évfordu­lója alkalmából az MSZMP Szeged városi es szegedi. járási bizottsága. Szeged me­gyei város tanácsa és a Hazafias Népfront szeged városi bizottsága díszünnepséget rendezett tegnap, pénteken este » Szabad­ság filmszínházban. Az ünnepi megemlé­kezésen részt vettek munkások, parasztok, értelmiségiek, az üzemek, gyárak, intézmé­nyek kitüntetett dolgozói, szocialista bri­gádok. a forradalmi munkásmozgalom ré­gi harcosai. Szeged és Csongrád megve or­szággyűlési képviselői, a megye politikai, társadalmi életének vezető képviselői. Az elnökségben helyet foglalt dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Szabó Sándor, a megvei tanács elnöke. Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára. Papp Gyula. Szeged megvei város tanácsá­nak elnöke, dr. Somogyi Ferenc, a szegedi járási pártbizottság első titkára, dr. Ágos­ton József, az SZMT vezető titkára, dr. Antalffy György, a JATE rektora. Balogh Sándor, a balástyai Alkotmány Mgtsz elnöke Bede György, a kábelgyár kisteleki gyár­egységének vezetője. Bódi György, a KISZ megyei bizottságának első titkára. Dudás Imre, a munkásmozgalom régi harcosa, dr. Deák György, szegedi kórházi főorvos. Farkasné Losonczi Éva. szegedi iárási út­törőelnök. Gazdag Antal, a posta kábel­szerelő munkása, dr. Kelemen Miklós ve­zérőrnagy. a Csongrád megvei Rendőr-fő­kapitányság vezetője. Koczkás Ferenc, a munkásőrség megyei parancsnoka. Máru­nők. Mariann, a szegedi kereskedelmi és vendéglátóipari szakközépiskola KISZ-bi­zottságának titkára. Mátyás Mária, a mun­kásmozgalom régi harcosa, dr. Mészáros Rezsöné. a gedói általános iskola igazga­tója. Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Nyilasi Pé­ter. a munkásmozgalom régi harcosa. Papp György, az olajipari pártbizottság titkára. dr. Petri Gábor, a SZOTE rektora. Polák Zoltán, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vál­lalat igazgatója. Rehákné Lamper Éva, a Szegedi Postaigazgatóság KISZ-bizottságá­nak titkára. Selindi Sándorné. a bordányi Előre Szakszövetkezet munkásnőie. Sturcz • Márton, a szegedi honvédhelyőrség pa­rancsnoka. Valamint az ideigLenesen ha­zankbun állomásozó szovjet katonai. ala­kulat képviselői és az ünnepségre érkezett Temes megyei pártküldöttség vezetője. Dan Visalon, a Román Kommunista Párt Te­mes megyei bizottságának titkára. A díszünnepség a magyar és a szov­jet himnusszal kezdődött maid Fo­dor István, a szegedi járási hiva­tal elnöke az ünnepség elnöke köszöntötte a résztvevőket Juhász Géza. az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, n Szegedi Ruhagyár vezérigazgatója emlékezett meg a felszabadulási évforduló jelentőségéről. A politikai ünnepség az In­ternacionálé hangjaival fejeződött be. majd művészi műsor következett, amely­ben közreműködött a Budapesti Várszín­ház táncegyüttese, valamint Kovács János, a Szegedi Nemzeti Színház művésze. Juhász Géza beszéde Az ünnepség szónoka elöl­járóban hangsúlyozta, hogy április negyedike, mint a legnagyobb nemzeti ünne­pünk mérföldkő hazánk tör­ténelmében. amikor is né­pünk évszázadok szabadság­küzdelmei után a független­ségért, társadalmi haladásért vívott harcainak folytatása­ként maga vehette kezébe sorsának irányítását. Az or­szág népe előtt egy olyan út nyílt meg, amely soha nem remélt gyorsasággal in­dulhatott el a társadalmi felemelkedés felé. Juhász Géza ezt követően rámutatott arra: — Április 4-e, a mai, a későbbi generáció tudatában kitörölhetetlen emlék, ami­kor az új élet lehetőségének ideje elkövetkezett. Szép szokás, hogy amikor ünnep­lünk, s a jövőt kívánjuk reá­lis mércével felmérni, újra felidézzük népünk, nemzeti létünk e nagv történelmi sorsfordulóját, annak kima­gasló politikai jelentőségét, előremutató tanulságát A megemlékezés első gondola­ta azoké a harcosoké, akik a Legdrágábbat, az életüket ál* dozták szabadságunkért. Népünk szívében örökké él a hála és az emlékezés azokra a szovjet harcosok­ra, akiknek a sors a magyar földet juttatta örök nyugvó­helyül, akik messze szovjet földről indultak és érkeztek hozzánk, hogy elhozzák né­pünknek a szabadságot, az életet. Hálával gondolunk a felszabadító harcokban részt vett bolgár, jugoszláv és ro­mán katonákra is, akik vé­rükkel öntözték ezt a földet, hogy a nép szabadsága vi­rágozzék ki rajta. Tisztel­günk a magyar kommunis­ták, a magyar munkásmoz­galom harcosai előtt is, akik a társadalmi elnyomás ke­gyetlen szakaszában is vál­lalták, hogy hirdessék a jobb kort, a szocializmus eszméjét. Juhász Géza beszédét így folytatta: Örömmel tölt el bennünket, ha visszatekin­tünk a második világháború óta eltelt időszakra, hogy a népek békeharca eredményes volt. Ezt bizonyítja a töbo mint három és fél évtizedes béke, a helsinki megállapo­dás, az a tény, hogy az eny» hülés politikája mindennapi gyakorlat, s egyetlen nép számára sincs fontosabb kér­dés, mint a béke megőrzé­se, a békés egymás mellett élés reális lehetősége. Ugyanakkor az utóbbi idő­ben igáz az is, hogy fokozó­dott az imperializmus, min­denekelőtt az amerikai im­perializmus politikájának agresszivitása. Szaporodnak a harcias, fenyegető meg­nyilvánulások. A világ né­pei aggódnak a béke sorsá­ért, és joggal teszik fel a kérdést: merre tart az em­beriség. Bennünket és min­den békeszerető embert jól­eső érzéssel tölt el az a rea­gálás. amelyet az SZKP XXVI. kongresszusa tett a hidegháborús kihívásokra. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusa munkáját figyelve meggyő­ződhettünk. hogy a szovjet kommunisták fáradozásai­nak középpontjában válto­zatlanul a békés egymás mellett élés. az enyhülés vívmányainak megőrzése, a feszültség csökkentése áll. Beszéde befejező részében foglalkozott napjaink ország­építő munkájával, és hang­súlyozta: a termelés, az épí­tőmunka eredményei meg­határozzák társadalmi éle­tünk minden területét, el­döntik a szocializmus fejlő­désének ütemét, kézzelfogha­tóan bizonyítják, hogy a szo­cializmus jobb és teljesebb emberi körülményeket tud teremteni minden előző tár­sadalomnál. Szocialista munkánk eredményeit iga­zán csak akkor értékelhet­jük, ha országunk fejlődését a tőkés országok fejlődésé­vel vetjük össze. Nincs okunk a szégyenkezésre ak­kor sem, ha előrelépésünket nemcsak a tegnapi önma­gunkhoz, hanem a világban végbement folyamatok mér­céjével is mérjük. Számos területen az élenjárók közé tartozunk, ugyanakkor a mérce figyelmeztet is ben­nünket. A mindennapi élet­ben ma oly sokat emlegetett jelszavak, mint a hatékony­ság, a minőség, a korszerű­ség javítása a fejlett szocia­lizmus építésének közvetle­nebb a VI. ötéves terv idő­szakának feladata. Végül beszédét így fejezte be: — Hazánk felszabadításá­nak ünnepén forró szívvel, baráti érzéssel köszöntjük felszabadítónkat, a szovjet népet, a munkánkat támo­gató szocialista testvérorszá­gokat, a felszabadulásukért és nemzeti haladásukért küz­dő népeket. Köszöntjük nagyszerű munkásosztályun­kat, dolgozó parasztságun­kat, alkotó értelmiségünket, hazánk felvirágoztatásáért dolgozó egész lakosságunkat. Éljen a sikereink szervezője, a Magyar Szocialista Mun­káspárt, éljen felszabadí­tónk, a Szovjetunió. ÉLJEN ÁPRILIS 4.I Koszorúzások Az MSZMP Szeged városi és szegedi járási bizottsága, a Szeged megyei városi ta­nács és a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága ha­zánk felszabadulásának 36. évfordulója tiszteletére teg­nap. pénteken délután ko­szorúzási ünnepséget ren­dezett a Széchenyi téri és a Dugonics temetőben levő szovjet hősi emlékműveknél, valamint a Belvárosi teme­tőben a román hősi emlék­műnél. Valamennyi emlék­műnél koszorúztak az MSZMP Csongrád megyei, Szeged városi és szegedi já­rási bizottságának, a Csong­rád megyei és a Szeged me­gyei város tanácsának. a fegyveres testületeknek. a Hazafias Népfrontnak, az SZMT-nek ós a KISZ-nek a képviselői. A Széchenyi téren a Ká­rász utca felőli emlékműnél helyezték el a megemlékezés koszorúit a román testvér­megyei küldöttség tagjai, majd az olajipari, a SZOTE, a mihályteleki üj Élet Tsz dolgozóinak képviselői. A Széchenyi téren a Takarék­tár utca felőli szovjet hősi emlékműnél elhelyezték a megemlékezés és a hála vi­rágait a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, és a szegedi Felszabadulás Tsz dolgozóinak képviselői is. A Dugonics temetőben levő szovjet hősi emlékmű­(Folytatás a 2. oldalon.) A szovjet hősi emlékmű koszorúzása a Széchenyi téren \

Next

/
Oldalképek
Tartalom