Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-08 / 57. szám

4 Vasárnap, 1981. március 8". — Régi történet. 1648-ban nincs, legföljebb annyi, hogy kezdődik. Az akkori Bartók- annak idején Kaposvárott, a fesztivál hatására verset ir- gimnázium énekkarában tam a Válasz 1049 februári énekeltem, számába, a három héten átj| hallott müvek jóformán u — Az országban sokfelé tart előadást Bartók Béláról. teljes Bartók oeuvrét felölel- MJ.„„úlr- wun 7 ta, ,wóV t-k. Olyan erővel hatott rám, JíM^L• Mitudat mai Bartók-kepét? hogy szükségesnek éreztem a magam nemzedéke nevében Költő - Bartókról Beszélgetés Fodor Andrással Számos írása olvasható Bartók Béláról. Most ls azért mint József Attila. Aki jött Szegedre, hogy előadást tartson rólaHolott Fodor egyetlen embert szólított meg András nem zeneesztéta, nem ts Bartók-kutató — hanem úgy levélben, hogy „drága költő. Akinél fölöttébb szokatlan az ilyen kitartó, elmélyült mesterem." Páratlan géniusz érdeklődés egy nagy zenész Iránt. volt. « mű és a magatartás — Mivel magyarázható ez? abszolút azonossága szinte hihetetlen mértékű nála, s mindez egy olyan korban, amikor az igazság bujdosott. Örökké erőt ad ahhoz, hogy valljuk: érdemes tisztessé­gesnek maradni. Csak ezt érdemes. Molnár Antal val­lotta róla, igen szépen: „Döb­benetesen mély szemei fe­ledhetetlenek. E szemeknek Sokkal jobbnak ugyan, acélos tudott lenni a ke­mintegy hirdetni az ő rao- mint amikor én ismerkedtem ménysége és átölelő szere­delijét. Igaz, Jó néhány évre vele, számosan Ismerik, tlsz- tettől forró a bársonyos az elsó és egyben az utolsó telik, értik a nem szakmai lágysága. Akire rányíltak, alkalom volt ez, a Rákost- értelemben vett közönség azt rádiumus erővel meg­féle politikának Bartókkal körében is. Am, talán nem kapta a kisugárzó akarat, (izemben! Igaztalan vádjai is ez a legfontosabb. Nem- öntudat, biztonság és gyé­Következtében kialakult mű- régen egy pamutfonó iizem- múnttlsztaság... Bartók melődéspolitika miatt lékel- ben tartottam előadást, más- őszinte pillantásának erejé­lett mondanom a vele való fél órán át áhítattal hallgat- tői minden megtisztult, a vi­Intenzivebb foglalkozásról. A ták: megváltoztak a beíoga- lág hirtelen kitágult és ha­magara szerény lehetőségei dás feltételei, hozzáférhető- tfilmes értelemre kapott között azért Igyekeztem ten- vé, legálissá, hivatalosan a Együtt élni vele, kortársnak ni valamit: a népművelési legteljesebb mértékben elis- lenni: szemrehányást jelen­iskola tanáraként tartottam mertté vált élete és műve. tett a közömbösnek, bizta­előadásokat róla. A fesztivál A bajt ott látom, hogy ép- tást és kötelezettséget e se­oly mérvű elköteleződést pen azáltal, hogy annyira rénynek." Altajában óriási alakított kl bennem, hogy hivatalossá tétetett, a fiata- dolog, hogy egy népnek egy igyekeztem a legkevésbé be- lókból az a bizonyos „meg- évszázadban két ekkora ze­lenyugodnl az adott hely- szerzem magnmnak"-menta- r.eszerző adassék meg, mint zetbe. A részleges rehabtll- Utás hiányzik. Legalábbis ő és Kodály. Amit ők meg­tácló csak 1950-ben kezdő- nem olyan erős a törekvés személyesítenek: a magvar­dött, azután Jött Illyés Gyu- bennük a küzdelmes, önálló ság legnagyobb értékel közül la nagy verse Bartókról.Volt birtokbavételre, mint kelle- való. Ami pedigertgem illet; egy másik élményem ls, még ne. Általában nem biztos, nem tartom csodabogárnak Eötvös-kollégistaként barát- hogy a túlzott „hivatalosság" magam, hogy Bartókkal etiv­ságba kerültem Colin Ma- használ egy nagy művész nyit foglalkozom, bár való­sonnal, a* angol tudóssal, mélyebb, átéltebb kultuszé- ban szokatlan az ilyesmi égy Bartók egyik legnagyobb nak. Amikor én voltam fia- k81tőnél. Kár ls, hogy Így külföldi értőjével, a XX. tal, nagyon nehéz volt eljut- . , ~ ~ századi magyar zene nyu- nom hozzá. Az Ismeretszer- vf"' A wázéves szuletesnap Kati terjesztőjével. Bartók zés megküzdött útját a fia- előestéjén mutatja be a fa­közös kulcsunk lett a meg- talok sem kerülhetik el, ha dió 80 perces dokumentum­értéshez — és a magyarság- valóban magukénak akarják hangjátékomat., talán akkor­hoz Is. Mason ösztöndíjas- tudni Bartókot. Nern fogod- . . ként jött Magyarországra, ható el a hivatkozás, hogy ™ leWpfn «• megjelenik, magyarul tanult, • már ak- csak e polcra kell nyúlni a Ugyanazt a célt szolgaija, kor ts maximálisan lelkese- lemezeiért. amit előadásaim, cikkeim, dett Bartókért, amikor az — Ont mégis költőnek ls- Utoljára tavaly, a József At­Eötvös-kolléglum zeneértő merik elsősorban. Mint 11- tlla-évfordu^n.^járiACn Sze-. fiataljai sem vállalták a rikusna)c, mit adtuk önnek geden, most RartókútUnne­nagy zenészt minden fenn- 0 Bartók-művek Igézetében pelve. Nagyon-nagyon jól­tartés nélkül. Mason hatása töltött évtizedek? esik, hogy egymás után két szintén meghatározó Jelentó- — Zenéjével emberi tar- Hyen zseni ügyét szolgálva ségű volt. Egyébként sem- tását hitelesítette. 'Nekem látogathattam el íde. miféle zenei képzettségem éppúgy költői példaképem, Domonkos László Csongrád megyei diáknapok Sikeresen szerepeltek a sze jedíek Élénk érdeklődés kísérte megyénk művészetet ked­velő diákjainak bemutatóit Szegeden. tegnap, szomba­ton. A KISZ Csongrád me­gyei és Szeged városi bi­zottsága, a Csongrád me­gyei és Szeged városi ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya szervezésében a KSZV­khibban, a Juhász Gyula Művelődési Központban és' a KISZ Szeged városi bi­sek közül bronz oklevelet mondhat magáénak Hévizl András—Seres Tamás duó­ja, a Ságvári E. gimnázium színeiben. A vers- és pró­zamondók versenyén arany okleveles lett KocSls György, a Radnóti M. gimnáziumból, Jackó Tünde a Bebrits L. szakközépiskolából, Dell Má­ria, a Ságvári E. gimná­ziumból, Glda. Irén a Kőrö­sy J. szakközépiskolából, zottságának nagytermében Bronz oklevelet Keresztúri zajlottak a bemutatók, ahol Emese, a 624. sz. Szakmun­Sikeresen szerepeltek a sze- kásképző Intézet, Tóth Zsolt gediek. a Kiss F. erdészeti szak­A KSZV-klubban fellépő középiskola és Berkó Ka­néptánc, népzene, folk és pol-beat előadók közül arany oklevéllel jutalmazta a zsiiri a 600. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet cite­razenekarát, ezüsttel a Beb­rits Lajos Szakközépiskola poi-beat énekeseit, A Juhász Gyula Műve­lődési Központban a szóló­1 énekesek közül ezüst Akié­vel et kapott Tokodi Agttes és- Kordás Éva, a Ságvári E. 'Gimnázium tanulói. Az énckkettősök versenyében arany oklevelet kapott Bo­ros Áhlkó— Kozma Sarolta duója, a Ságvári E gimná­ziumból Kondász Gabriella— Zatureczky Karmen kettő­se, a Radnóti M. gimnázi­umból. Ezüstokleveles minő­sítést ért el a Frldmahn Éva—Kordás Éva kettős, va­lamint a SziMzay- Erzsébet —Kőcser Mária—Tanát* Ju­dit trió. Mindannyian a Ság­vári E. gimnázium tanulói. A szólóhangszefes kategóriá­ban arany okleveles TüszkŐ Csaba, a Vedres I. szakkö­zépiskola diákja, Teszáry V. . Könyvek féláron Csaknem egy évtized után március 9. és március 38. között Ismét 50 százalékos Időleges könyv-érleszállltási akciót rendez a könyvter­jesztés. A Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesztők Egyesülésében tartott tájé­koztatón a sajtó képviselői­nek elmondták, hogy a több mint 2500 müvet kínálnak féláron az olvasóknak. A kí­nálatban szerepel az 1978­ban és előtte megjelent szin­te valamennyi mű, s az 1979—80-as könyvtermes egy része. Nem árusítják fél­áron az alapvető szépiro­dalmi, ismeretterjesztő, po­litikai műveket, kézikönyve­ket, lexikonokat, szótárakat, s nem csökken az. ára a tankönyveknek, egyes im­talin, a Vedres I. szakkö- i portkönyveknek, kottáknak, eéplskola diákja kapott. [ térképeknek sem. Tanácstagok beszámolója A jövő héten Szegeden megkezdődnek a tanácstagok beszámolói. Március B-étt, hétfőn 18 órakor a Béke ut­cai általános iskolában Gyl­meni József a 13-as válasz­tókerület. 17 órakor a szalá­migyár kultúrtermében dr. Simády Béla a 24-es vk.. 18 órakor a Hintaló csárdában Szirovicza Ernő a 35-ös vk., 17 órakor a tarjónl pávtház­bán (CSsorkgor tér) dr. Ozvald Imre a áli-aa vk„ 18 órakor sz algyői ügyfélszolgálati irodában (Kastélykert Utca) Maszlag Józtefné a 64-es vk. 17 óra 30-kor az Északi vá­ros) általános iskolában Lón­gi tstván a 78-aa vk . 17 óra. kor a . Zalka.. Máté.teltalános 18 órakor a hattyaatelepi ál­talános iskolában Savanya Miklós a 112-es vk„ 17 óra­kor a Móricz Zsigmond Mű­velődési Házban Tóth POrdl Jánosné a 114-es választóke­rület tanácstagja tart beszá­molót. Március 10-én, kedden 17 órakor az újszegedi pártház­ban (Rózsa Ferenc sugárút 9.) Takács Máté, a 29-e» vk,, 17.30-kor u Rózsa Ferenc élta­lános iskolában Sirián Gá­bor a 31-es vk.. 17 órakor a Tisza-parti gimnáziumban Kist Sándornc a 42-es vk., 18 órakor n Juhász Gyula Művelődési Házban dr. Bodú István a 60-as vk„ 17 órakor a DECAZ ku Hú termében dr. Miklós, Maróti Zsuzsa, a Rqdnőti "M. Gimnáziumból, «—w- . . - ——- — ...— tóvSbtá Gécífeg'-'Zsuzsanna a i iskolában Gálfi Lajos a 75- Vatpa János a Vk.. 17 Ságvári U, ogrmbázium. ta-i öa vk., 17. órakor a kiskun- órakör a Nívó Ipart iflKövet­nutója. Ezüst oklevelet ka-} dorozsmai ügyfélszolgálati kezetben (Dorozsmai út pott Kálrnánfy Ildikó, a irodában (Negyvennyolcas 17—19.) Mikes Sándor a 84­Radnóti M. gimnázium ta- ' utca 10) Link Mihály a 87- es vk., 17 órakor a 800-a.s nülója és Eozókl Andrea, a Ságvári E. gimnáziumból. A hangszeres kamaraegyütte­Gémes Eszter Történetek Russa Sándorról Aztán elvezette Fánit az ő birodalmába, a bar­lang félreeső helyére, ahol az ő helye is volt. ö távolabb feküdt a cimboráktól. Itt élt Fáni. mondhatni boldogan. Később maidnem átvette a vezérséget. Sok esetben kegyetlenebb voiL mint a férfiak. Idővel aztán csak ellátszotta Rúzsa sze­relmét. ma.1d később szó lesz róla. Gyémánt Fáni A „Rúzsa fája' a „jogossága" meg — Még főkantArozunk. Összekészülünk. addig kő dönteni. Akkó gvere. a lovamon lösz a he­lyed! Ha nem gyüsz, akkó is áldjon mög az én Istenőm! Ezzel kimentek a betyárok. Fáni odamegy a kocsmároshoz. — Pista bácsi, mit csinállak? Egy szombat este Rúzsa Sándor egymaga memt mulatni a Lebuki csárdába, amelv a csongrádi út szélén volt. Volt a csárdáiménak több szolgálója, fie volt köztük eav Fekete Rozina nevű SZÓD lány. Sándorfalvi iánv volt. Rúzsa bekötötte a lovát az istállóba. Rozina meg ki volt állítva vi­gyázni. hogv meg ne lepjék őt a pandúrok. E1­féltáion elkezdett a ló nyeríteni, kaparni, mert — Né tülem kérdözd. hanem ettű! — Nagy te- észrevette az idegen lovak közeledését. A lány n vérével rácsap Fáni szívére. — Jall — sikcíltla el magát Fán!. — Ha menni akarsz, eredi, mer csak ittv Dere van má: ha a' letelik. Sándor kiugrat, az vissza nem fordul, ha Pestig hallik is utána az ordítá­sod. — Ezt má tnpasztalatbú tudom — felel Fáni — Senkinek ni szóion. hogv hová lettem! — Bízd rám — mond la a kocsmáros. Sándor már éppen felpattan a lóra. mikor Fáni kilépett. — Sándor, ruhám sincs Itt! — Neköm nem ruha kó. hanem ti! Gvüssz, vagv nem? — Mögfázok! — Mire való a suba? — ÍTetömbe «ü ütem lovon! — Ütem én! Add a kezed! Felemelte eléie. betakarta a subába egvlk kéz­zel ölelte, a másikkal meg megeresztette a kan­tárt Fáni sikongott, de Sándor lepisszentette. — Csöndesen galambom. — De ló lenne, ha hű Iönne hozzám nagvon a szivemben van! — gon­dolta magában. Mikor megérkeztek a barlangba, ugyancsak bá­multak a cimborák, hogv mtlven társat hozott a gazda. — Idehallgassatok! Ez a nőszemély az asszo­nyom! Iraz. nem hltös de tigv böcsüliétök. mint Engöm! Aki mögsérti. unnvl. mintha engöm sér­tene. Ennyit mondtam úgy? mögértöttétök? — Egy bötűig mind mögértöttük. mög is tart­pukt . — Köszönöm, cimborák! beugrott az ivóba, a mulatozó betyárhoz ment. — Menekültön! — Rozina, a lovam! Kiszalad a lány. eloldta a lovat, nyakába dob­ja a kantárszárat, és az erdő felőli kapun kiveze­ti. De már ekkor a pandúrok is odaértek, meg is látták Rúzsa lovát. Leugráltak, egv ré6ZÜk be­megy. sehol senki. Rúzsa elillant. A ló a sötétben nem látta merre a gazdája. Hanem mikor egy éles füttyöt hallott, odament egv podvás fűzfa­törzs mellé, ott ugrott a lovára Rúzsa Sándor. Visszaszólt még a bámészkodó pandúroknak: — Igyátok mög a borom a Lebukiba! Vitte a ló. röpítette, szél te a határokat. Nyert Is a betvár nagy elönvt el-elmaradoztak tőle a pandúrok. Hanem találkoztak egy másik Dortvá­zó pandúrpsaonttal. Azok a pihent lovaikkal vet­ték üldözőbe. Sándor látta a veszélvt. hát Alsóta­nvának vette az útját. Fogyott a távolság köz­tük. Lehasalt a lován, már úgy vágtatott. Ne­kiirányított egy lombos fának, elkapta az ágát, felugrott a fára. A lova meg ment vadul to­vább. A mordályt előkészítette, ingyen nem adta volna az életét. De a pandúrok csak a ló után mentek, azt hitték, rá van még hasalva, össze­vissza futkosott a ló, már be is sötétedett, a pandúrok nyomát vesztették. A ló pedig csak visszament a fa alá a gazdájáért. A szolgálónak ezután bordó bársonypruszlikot ajándékozott Rúzsa Sándor, aruny gombokkal. Állítólag áz a fa még most is megvan Alsótanyán. * , Egy alkalommal Rúzsa Sándor megint egy­maga menekült, egy tarisznya arany volt nála. Szorongatták már a perzekútorok. Hogy köny­nyebben tudjon menekülni, meg ha el is fogják, a pénz ne kerüljön hozzájuk, egy ismerős ta­nyán keresztül nyargalt, » ott bedobta a tarisz­nya aranyat. Megmenekült, nemsokára elment ahhoz a házhoz. Itatták, etették, de a pénzről semmit nem szóltak. Ez többszörösen ismétlő­dött. Három fiatalasszony volt a tanyában. Egy betyár elment reggel lóháton hozzájuk és beje­lentette, hogy estére jönnek a betyárok mulatni vagy húszan. Lett nagy sürgés-forgás, aprójószág levesnek, ürü paprikásnak, kalács mellé. Túróslepény zár­ta be a vacsorát. Szólt a zene, járt a tánc. szállt a nóta, fogyott a bor. Hajnal felé szétszéledtek, csak Rúzsa maradt ott. — Matyi, hun alszotok? — kérdé a gazda egyik fiát — A nagyházba — felel Mátyás. —- No, induljá Félegyházára, vögyél egy vas­horgot, mert mán nagyon kopott, ami von! — Nem is láttam, milyen I Ö pedig bement a nagyházba, a mellényét odaakasztotta a Piros ágya végére. Piros le­feküdt, ő meg mellé. Ez aztán így folyt. Ha este odament, amelyik fiatalasszonynak az ágya végére akasztotta a mellényét, annak az ura mehetett Félegyházára horgot venni. Bór felett az egyik férj csak megkérdezte: — Milyen munka e'? — Jogosságom van — felelte Sándor. Többet nem ls szóltak neki, ment minden sorjában. Ez a család ebből a tarisznya aranyból gazdult el. Á postarablás es vk.. 18 órakor a Móra Szakmunkásképző Iskolában Ferenc általános Iskolában Katona Gyula a 97-es vk.. dr. Török László a 96-os vk., 17 órakor a Móricz Zsimond Művelődési Házban Négyök­rü Ferenc a 115-ös választó­kerület tanácstagja lesz az előadó. Március 11-én, szerdán 17 órakor a Belvárosi pártszer­vezetnél (Victor Hugó u. 6.) Bányainé dr. Birkás Mária a 4-es Vk., i 8 órakor a Kossuth Iskolában (Honfoglalás u. 71.) Simon Istvánná a 61-es vk., 18 órakor az algyői munkás­szálló ebédlőjében Juratovics Aladár a 62-es vk., 17 órakor a kiskundorozsmai ügyfél­szolgálati irodában Szabadi Gyuláné a 93-as vk., 17 óra­kor a 600-a* Szakmunkás­képző Iskolában Berta Im­réné a 98-as választókerület tanácstagja tart beszámolót. Március 12-én. csütörtökön 17 órakor a Tömörkény gim­náziumban Prágai Tibor a 7-es vk., 14.30-kor a KSZV újszegedi gyárában Frányó József a 34-es vk., 17 órakor a Szilléri általános iskolá­ban Kulcsárné. dr. Kiss Pi­rosica a 45-ös vk.. 17 órakor a 600-as Szakmunkásképző Iskolában Balogh Mihály a 82-es vk., 17 órakor a kis­kundorozsmai ügyfélszolgála, ti irodában Skrionya Mihály­né a 94-es választókerület tanácstagja tart beszámolót. Március 13-án, pénteken 17 óra 30-kor a Révai általános iskolában (Tarján. Záporkert) Kanász György né az 50-es vk., 17 órakor a Geia Sándor általános iskolában (Lidice tér 1.) Stanics Béla az 59-ös vk., 17 órakor a Zalka Máté általános iskolában (Csongrá­di sugárút 17.) Ordögh Jó­zsef a 67-es vk., 17 órakor a Móra Ferenc általános Isko­lában Deák Ferenc a 83-as vk.. 17 órakor a kiskundo­rozsmai l-es számú éltalános iskolában Vidéki Ilona a 91­es vk., 17 órakor az alsóvá­rosi pártházban (Rákóczi ut.* ea 11.) Emődi Istvánné a 101-es választókerület ta­nácstagja lesz az előadó — Nagy summát köllene valahtinnan szőrözni, a kis cslpükbŰ-csupokbú alig Jut. A postát köl­lene! — mondja egyszer Rúzsa Sándor. Pisze Matyit bizték meg mint kémet, neki kellett kifürkészni a sorját. A postakocsi-megál­lók az országút szélében voltak, itt etették a lovakat. Ha esetleg lókimerülés fordult elő, itt lehetett lovat is bérelni. Kisteleken felül egy kilométerrel is volt egy postakocsi-megálló. Itt kezdte működését Pisze Matyi. Kapálgatott a földben, mikor a Szeged felőli postakocsi meg­érkezett. A kocsis bevezeti a lovalt, ahol etetni szokta. Inni ad neki, ő maga is leakasztja a ta­risznyáját a kocsi mellől, leül a zöld gyepre falatozni. Pisze is fogja a tarisznyáját, kapáját melléteszi, 6 is hozzáfog enni. A kocsis jóval fiatalabb, mint Pisze. Az elbeszéltekből körülbelül így tudom össze­állítani a párbeszédet: — Pálinkás jó rögget kívánok kigyelmednek! (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom