Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-29 / 75. szám

Helytörténeti kutatás, honismeret, szocialista tudat R

észlet dr. Juhász Antal húszéves honismereti mozgalmunkat köszöntő írásóból, mely a Csongrád megyei Honismereti Híradó legutóbbi számában jelent meg: „Húsz évvel ezelőtt a Hazafias Népfront és a Népművelési Intézet irányelvei nyomán bontakozott ki a szervezett honismereti mozgalom. Szándékoltan emiitettem szervezettet, mivel szórványos, helyi kezdeményezésű előzményei országszerte — megyénkben is — voltak e mozgalomnak ...Ki kell lépni a honismereti műhelyekből, pontosabban: a nagyon célirányos -műhelymunka« eredményeit közkinccsé kell tenni — mint eddig is többször megtettük... a lehetőségek kihasználása a közművelődési és oktatási intézmények, a tanácsok, a népfront, a KISZ, az üzemek jobb együttműködését kívánja. Így vihetjük be a gazdagodó honismereti mozgalom eredményeit egyre jobban a közművelődés áramkörébe." * A megyei honismereti munka három irányítója, ösz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkárhelyettese, dr. Hegyi András egyetemi adjunktus, a megyei honismereti bizottság elnöke és dr. Juhász Antal megyei múzeumigazgató-helyettes, a honismereti bizottság titkára elemzik a húszéves évforduló apropóján az újjáalakult honismereti bizottság eredményeit, feladatait, számba véve e generációkat és széles társadalmi rétegeket összefogó tevékenység helyzetét. — Talán nem lenne érdemtelen. ha fölelevenítenénk a helyi értékek gyűjtésének, feldolgozásának. ma) honismereti munkánknak gyökereit. Dr. Hegyi András: Hazánkban a két háború között, elhibázott politikai célokért, s épp ezért eltorzultan, de igen erőteljes volt n honismereti tevékenység, melynek maradványai még mindig megtalálhatók nemzeti tudatunkban. A felszabadulást követően, elsősorban az SO-es években csak elszigetelten és nyomaiban fedezhettük fel az ilyen Irányú ténykedéseket. A lelkes patrióták, falusi pedagógusok és felvilágosult papok gyűjtötték kitartó szorgalommal a szűkebb környezet tárgyait, szellemi kincseit, s örülhettek, ha megtűrtek lehettek. Nem véletlen, hogy akkor született újjá, minden eddiginél szélesebb társadalmi összefogással, a honismereti mozgalom, amikor a párt szövetségi politikája az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején új irányt vett, s kereste a kapcsolatokat a társadalom minden rétegével. Dr. Juhász Antal: Húsz év alatt rengeteg tapasztalat halmozódott fel. Kialakultak a szervezeti keretek, s azok az általános középiskolai csoportok, művelődési otthonokban dolgozó közösségek, amelyeket jobb szó híján bázis szakköröknek nevezünk. Az irányító feladatokat a Hazafias Népfront bizottságai vállalták magukra, s közművelődési szakemberek, múzeumi kutatók, a felsőoktatásban dolgozó munkatársak segítik ezt a munkát. Jellemző formája például a falusi krónikaírás, a néprajzi gvűjtőmunka, mely felöleli n népélet tárgyainak felkutatását éppúgy, mint a név- és hagyománvgyűltést, nz életmódok feltérképezését. Csongrád megye földrajzi neveinek gyűjtése a hatvanas évek végén befejeződött, jelenleg a hatalmas anyag ellenőrzése és rendszerezése folyik. — Miként kanrsnlhalő össze a le«rszűkebb környezet föltérképezése a szorlalista hazafiság: és a nemzett tudat erősítése ebben a tevékenységben? Dr. Hegyi András: Meggyőződésem, hogy csak úgy lehet szeretni igazán a hazát, ha ismerjük történetét, feilődésének állomásalt, a nép sikereit és kudarcait. S ehhez a nagy egész-1 hez hitelesítő jelleggel kapcsolódik az ölelésnyl környezet, a legszűkebb táj ismerete, a hagyományok föltárásában való aktív részvétel. A honismereti mozgalom önmagában is jelentős, de a tudomány számára is új és hitelesítő adalékokkal szolgáló tevékenység, alapvető és végső célja azonban mégiscsak — a tájhoz kötődés áttételeivel — a szocialista tudat fejlesztése. A honismereti mozgalom aktivistái mentik a még föllelhető értékeket, gyűjtik a múlt tárgyait, hagyományait, a tudomány pedig földolgozza, rendszerezi, elemzi azokat. Így szoros a kapcsolat és együttműködés a honismereti aktivisták és tudomány szakemberei között. Ilyen munkákból nőhetnek ki olyan tudományos igényű honismereti vállalkozások, mint szűkebb környezetünkben a Tápé-, Sándorfalva-, a Szőregés a most készülő Deszk-monográfia. Ennek visszahatása ls érzékelhető, növelt a patrlótatudatot, a szűkeb közösségért érzett felelősséget. Eddig elsősorban a falusi élet, a paraszti múlt föltérképezése volt a cél, de újabban az üzemtörténeti feltáró munka eredményeként mind többet foglalkozik a mozgalom a munkásság hagyományvilágával. Tájukon sikerült bekapcsolnunk az itt élő nemzetiségeket, ezzel is erősítve a népek testvériségének, integrálódásuknak megkönnyítését. ösz Károly: A honismereti mozgalomnak nagyszerűsége éppen abban rejlik, hogy minden szülőföldjét szerető emberre számít világnézetre, vallásra, korra, nemre való tekintet nélkül. Ebben a munkában mindenki megtalálhatja a maga számára legkedvezőbb formát és lehetőséget, aki nem ellensége a szocialista társadalmunknak. Nagyra értékeljük az egyházak gyűjtő, feldolgozó, a honismereti munkát serkentő tevékenységét, azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel támogatják vállalkozásainkat. A népfront égisze alatt működő mozgalomnak mozgósító ereje, széles körű hatása naponta tetten érhető. A megyei honismereti bizottság összetétele önmagában is tükrözi a népfront célkitűzéseit, a nemzeti összefogást egyesítő törekvéseit Támogatjuk a megyei monográfiák megszületését, a Csongrád megyei Honismereti Híradó című kiadványunkban igyekszünk helyet adni legsikerültebb amatőr dolgozatoknak. Dr. Juhász Antal: A honismereti mozgalom, húszéves tapasztalatom szerint, történeti hidat ver a felnövekvő nemzedékek és apáink, nagyapáink között. Ebben rejlik nemzeti tudatformáló ereje. A múlt értékeinek föltérképezése mellett egyre inkább vizsgálódásának fókuszába kerül a közel- és félmúlt, mely a nehézségek, eredmények, példák, tendenciák felmutatásával nagyban befolyásolja a szocialista nemzeti tudat alakulását. Egy példával hadd illusztráljam ezt: nemrégiben a családtörténetek között olyan gyűjtőmunkával találkoztam. amely 1870-től kíséri végig egy família sorsát több mint egy évszázadon át. A fölszabadult jobbágyoktól a Jellegzetes paraszti nemzedékeken át napjaink értelmiségéig vezet ez az út, s Ilyen dolgozatok kapcsán élettel tölthetők meg a történelemkönyvek Igazsága. — A Hazafias Néofront merve! bizottsága honismereti bizottságának alakuló ülésén elfogadták az idei munkatervet is. Melyek ennek a programnak legfontosabb jellemzői és feladatai? Dr. Juhász Antal: Fölméréseink tapasztalatai igazolják, hogy munkánk legfontosabb bázisa az ifjúság, s ez összefügg épp a fiatalok nevelésének komplex össztársadalmi feladataival. Szeretnénk fölmérni az általános iskolák lehetőségeit ebben a munkában Folytatjuk bevált pályázati kiírásainkat, ugyanakkor több szaktanácsadást, továbbképző fórumot szervezünk bázisszakköreink vezetői, pedagógusok, népművelők részére. Hatodszor rendezzük meg az Idei nyáron a megyei honismereti diáktábort mintegy 200 gimnazista, szakközépiskolás, szakmunkástanuló, egyetemista részvételével. Hagyomány, hogy ezeket a diáktáborokat mindig a megye más-más városában-községében szervezzük, s az egy hét alatt nemcsak az adott helyet ismerik meg a fiatalok, de bővül látókörük, s módszertani, szakmai ismeretekre tesznek szert. Nem tudóspalántákat igyekszünk képezni, hanem lakóhelyüket, hazájukat tudatosan szerető, hagyományaikat gondosan ápoló fiatalokat. Ehhez hozzásegít a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola történeti tanszéke is, melynek honismereti speciálkollégiumát eddig 14-en végezték el. — Néha úgy tűnik, mintha divat lenne a honismereti munka. gyakran nem kis büszkeséggel mutogatják falusi pedagógusok. orvosok saját helytörténeti gyűjteményüket, szinte kötetbe rendezett gyűjtéseiket. Nem válik-e ez a túlzott lokálpatriotizmus provincializmussá. hogyan képes összekapcsolni a honismereti mozgalom a legszűkebb környezet dolgait az ország, sőt a világ egészével? Ösz Károly: Törekszünk arra, hogy ne válhassék egészségtelen provincializmussá a legszűkebb környezet megismerése. Ennek jegyében szervezzük például nyári diáktáborainkat mindig másutt és más-más témákban. Ezért igyekszünk szakemberek sokaságát bevonni munkánkba. Igyekszünk tudatosítani, hogy a szülőfalu, a környék megismerése egyúttal a szülőföld, a haza egy darabja, mely része, szerves tartozéka múltunknak éppúgy, mint jelenünknek és jövőnknek. Dr. Hegyi András: Történelemórákon az iskola általános és alapvető ismereteket nyújt a gyerekeknek. Ezeket a tenyérnyiölelésnyi környezet feltárásának értékei, a gyűjtőmunka tapasztalatai. a földolgozás új ismeretei hitelesítik, igazolják. A hely- és honismeret úgy kapcsolódik egymáshoz, mint csepp a tengerhez. Egy cseppben sűrűsödik minden alapvető, lényeges mozzanat. A múlt felé pillantáson tűi mozgalmunk feladata a jelen megörökítése a jövő számára, a ma metszeteinek elkészítése, mely már a közeljövőben fontos forrásanyag lehet a tudomány számára. * Nemrégiben különös kiadványt kézbesített a posta. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar nyelvészeti tanszékcsoportjának névkutató munkaközössége a Magyar Személynévi Adattárak 36. köteteként megjelentette a Rácz Sándor-vezette makói Kun Béla Általános Iskola Mici-mackó gyűjtőkörének munkáját Öföldeák és a volt Návayuradalmak lakosságának ragadványnevet címmel. Nem hiszem, hogy volt még rá példa, hogy egyetemi kiadványban negyedik általános iskolás gyerekek gyűjtőmunkáját tették volna közzé. Ez a dolgozat díjazott munkája volt az elmúlt évi megyei nyelvjárási gyűjtőpályázatnak. Kell-e bizonygatni, hogy egy ilyen kiadvány hogyan kapcsolódik a honismereti mozgalom tartalmi munkájához, s miként „fertőzi" meg a gyerekgyűjtőket?! TANDI LAJOS " l Együtt a család Alföldi József felvétele Űj otthonban a Pintér család P

ár hónappal ezelőtt hír járta be a várost, a megyét, az országot: egy szegedi fiatalasszony, Pintér Lászlóné négyes ikreket szült. Szűkebb pátriájukban az is hamar ismertté vált, hogy az újszülöttek egyike sajnos csak néhány órát ért meg — de a többi három szép, egészséges, életképes gyermek. A váratlanul nagyot szaporodott család segítése érdekében megbolydult akkor a város. Különösen a tanács és a Volán 10. számú Vállalat — ahol a férj rakodógép-kezelő — gazdasági és társadalmi vezetése viselte szívén Pintérék sorsát. Szükség volt a segítségre, hiszen az akkori kétszobás lakás szűkké vált a hattagú család részére, és más téren is jól jött a támogatás. Az azóta eltelt néhány hónap gyökeres változást hozott Pintérék életében. Aki ellátogat új otthonukba, hamar meggyőződhet erről. ... Szeged, Siha köz 2. szám, B lépcsőház, I. emelet, 4. lakás. A csengetésre magas, jókötésű férfi nyit ajtót, de ott van nyomában a nyúlánk, lányosan vékony fiatalasszony és nagyobbik fiuk, a Löd) Ferenc Újhold 'A tekintetem raitad feleitettem, csak néztelek és lajt. se bút nem mondtam. Nyugalmam széthullt üveecserenekben s ott voltam lassan hülő lábnyomomban. mely visszavitt az úton. Merre lártam? Egy érintésed másolvod elég volt — ha elvesztem és magam megtaláltam —. hogy süssön a Nap. derüljön az égbolt. Mindig is az volt szívem vágva, énem, csak ne maradiak esrvedül sötétben, de meefürödlem csordultig a szénben. Ars DOtátikám nem adtam fel. még nem Kis némberek, ha összevissza csúsztak köröttem lám. a vége mégis úgv volt: kelletlen, sírva, szénen elbúcsúztak. Pénzt csörgettem mert éooen kelt az új Hold. Mellettem állva, várva s visszatérve a szó ewmással nincs haragban oerben. Emlékeznék egv suta tiszta kénre: vétkezni talán soha nem is mertem. Mindent nekem- vagv semmit: önhazugság. Öröm üröm. ha olvkor visszanézek. A hazugabbak feiük fölbe duelák mert vallani csak mákonv tiszta méreg melv elaltat és fölkan. fel a heffvre hol örömtüzek gvúlnak feketében. Ne gondoli most a beheggedt sebekre. Gyere fehérben, mirtusszal elébem. négyéves Lacika !s ott téblábol körülöttük. Nincs sok ceremónia, feszélyezettség sem. Mint mondják, megszokták a látogatókat, az utóbbi időben volt részük az ilyesmiből bőven. — Szinte úgy érezzük már magunkat, mint valami sztárok — mondja félig tréfásan Pintér László, miközben beljebb kalauzol. — Rádió, tévé, újságírók, fotóriporterek... És csoportosan állnak körül bennünket az utcán is, ha sétálni indulunk a gyermekekkel. Közben beljebb kerülünk. Járjuk a szépen, ízlésesen berendezett szobákat. Mindenütt rend, tisztaság dicséri a ház asszonyát, aki a kérdésre örömmel közli: J- Kettő plusz kettő, vagyis négy szoba. A Volán támogatta kérésünket és a tanács nyomban intézkedett. így soron kívül hamar megkaptuk a minőségi cserét. Egyébként a tanács biztosította, fizeti az ikrekhez a szakképzett gyermekgondozónőt is, aki naponta három órát tölt el nálunk. Az ikrek szobájába lépünk. Szép, modern gj'ermekszobabútor; Diana, Krisztián és Zoltán vidáman rúgkapálóznak a rácsos kiságyakban, nemigen zavarják őket a látogatók. — Sokat köszönhetünk a Volán szakszervezeti bizottságának, gazdasági vezetésének — jegyzi meg Pintér László — Ezzel a gyermekszobabútorral — 19 ezer 600 Ft az ára — ők ajándékoztak meg, rendkívüli segélyként is több mint hétezer forintot kaptunk, KISZ-bizottságunk pedig egy hármas-gyermekkocsival lepett meg bennünket. — De az én munkahelyem, a Szegedi Nyomda is igen segítőkész — így a fiatalasszony. — Onnan is kaptank anyagi segítséget és egy automata mosógépet ... így sorolják egymás szavába vágva, hogy gyes címén havonta 3000 forintot kap az anya; hogy volános kollega sietett asztalosmunkával a segítségükre;^ hogy szinte csodával határos, mennyire melléjük állt mindenki a nagy örömből adódott gondok megoldásában. — És a megsokszorozódott itthoni munka? — Nem panaszkodhatom, segít a férjem a házimunkában — dicséri Pintérné a férjét. — Este pedig fogjuk a gyermekeket, etetjük, fürdetjük őket közösen. Szóval minden jól sikerült... Igen. minden jól sikerült Pintéréknél. Mondhatnánk: révbe jutott a család. Mert örömükbengondjaikban nem voltak és ezután sem lesznek ogvedül... IZSÁK ANDRÁS