Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-11 / 35. szám

fG VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ,-< •vr se,*-. G4 ö>\ /V „es / v /;• ui 71. évfolyam 35. szám 1981. február 11., szerda Ára: 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI Bl Z O T T S ÁG ÁNAK LA P J A mm Ülést tartott a megyei tanács vb Gazdasági életünkben egyik állandóan vitatott kérdés a beruházások helyzete és sorsa. A témában kevésbé járatos ember is tudja, ha egy építkezés elhúzódik, ak­kor a kivitelezés többe ke­rül, mint ahogy eredetileg eltervezték. Ilyenkor aztán megkezdődnek az oknyomo­zó tárgyalások, egymásra mutogatnak a kivitelezők, tervezők, beruházók, és a hibákat keresik. Közismert, hogy a beruházási piacon még nincs egyensúly. A sa­játos állapotnak még mindig szenvedő szereplői a beru­házási vállalatok. Sokat be­szélünk munkájukról. A me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága tegnapi ülésén vi­tatta meg, elemezte a Csong­rád megyei Beruházási Vál­lalat több éves tevékenysé­gét. Természetesen a testület nem azért tűzte napirendre e kérdést, hogy bűnbakot" keressen, hanem, hogy pon­tos képet kapjon a fontos gazdasági tevékenység ala­kulásáról. Különösen nagy figyelmet érdemel és kap ez a téma most, a hatodik öt­éves terv elején. A megyei vállalat a taná­csi beruházások és felújítá­si fel-adatok 85 százalékát végzi, Az ötödik ötéves terv­ben pedig 2,5 milliárd fo­rint értékű munkával járult hozzá valamennyiünk boldo­gulásához. Végül is ez a vállalat nagyon fontos fel­adatot lát el. A megbízók, a városi és községi tanácsok helyett bonyolítja a beruhá­zást. Tehát koordinál, szer­vez. arra ügyel, hogy a terv­szerűség, a hatékonyság és a minőségi követelmények ér­vényesüljenek. A végrehajtó bizottság mi­nősítése szerint a beruházá­si vállalat általában jól vé­gezte munkáját, de gazdasá­gi eredményei igazán csak akkor javultak, amikor új vezetők kaptak bizalmat, és a munka feltételeit megvál­toztatták, jobb légkört te­remtettek. A testület több hiányosságra rámutatott. Például hasznos lenne, ha csökkenne a kivitelezők mo­nopolhelyzete, s a beruhá­zó vállalat fokozná az árel­lenőrzést. Ezt mindegyik ta­nács pénztárcája megérezné, mert még mindig tapasztal­ható, hogy a szabad árfor­mában a tervezők és a ki­vitelezők ceruzája „vasta­gon" fog. A végrehajtó bi­zottság több határozatában javasolta a hatékonyabb gaz­dálkodás és a szerződéses fegyelem javításának köve­telményeit. Mi jellemezte a beruházá­si piacot az elmúlt tervidő­szakban? Mindenki előtt is­mert, hogy a gazdasági kö­rülmények szigorúbbá vál­tak. ami azt jelentette, job­ban kellett (és kell) takaré­koskodni az anyagi lehetősé­gekkel. Ezt a követelményt megnehezítette egy általános jelenáég. Nevezetesen, a na­gyobb építkezéseknél nem találnak generálkivitelezőt, illetve a vállalatok nem szí­vesen fogadják el az általá­nos felelősséget jelentő po­zíciót. Ugyanis a generálki­kitelezőnek törődnie kell a határidő betartásától kezdve a költségvetési fegyelemig minden fontos és apró kér­déssel. Generálkivitelező hi­ányában a megyei beruhá­zási vállalat végezte el azt a munkát, ami a kivitelezői vállalkozás körébe tartozik. Igen sokszor vitára adott alkalmat, hogy a kivitelezők, a tervezők költségvetésénél nagyobb összegért vonultak fel égy-egy építkezéshez. Ez nemcsak a beruházónak oko­zott gondot, hanem nehezí­tette a tervszerű tanácsi gaz­dálkodást is. » A megyei beruházási vál­lalat nagy figyelmet fordí­tott arra, hogy zavartalan legyen a lakások átadása, Korszerű tejgyár pontosabban; amikor a ta­nács átveszi a lakásokat, a fűtőművek is működjenek. Az erőfeszítések ellenére is sokszor csak az ideiglenes üzemelésű, termokonténerek­kel fűtötték a lakásokat. Egy másik jelenség: az el­múlt két évben a beruházó­nak többször kellett perelni a kivitelezőt, hogy a műsza­ki átadás után a hibákat ki­javítsa. A végrehajtó bizottság má­sik javaslata; az átgondol­tabb munkaszervezés, pon­tosabb befejezési határidők miatt hasznos lenne, ha a beruházó már az előkészítés­nél a tervtárgyalásnál meg­jelenik, és egy-egy lakás vagy intézmény építésének történetét az első kapavá­gástól kezdve a kulcsátadá­sig figyelemmel kíséri. Ettől a szerepkörtől azt remélhet­nénk, hogy csökken az árvi­ta a tervezők, kivitelezők és beruházók között, aminek hasznát biztosan mindenki érezné. Végül a testület rá­mutatott arra, hogy a ko­rábbinál kedvezőbbek a be­ruházási vállalat fejlődésé­nek lehetőségei. A következő években a legfontosabb fel­adat érvényre juttatni a ta­nácsi gazdaságfejlesztés alapvető politikai célkitűzé­seit. A tanácsi tervszerű gazdálkodást, a beruházási programokban fe a kiviteli tervekben meghatározott költségek összhangjának megteremtésével lehet csak biztosítani. Ugyancsak fon­tos követelmény, hogy a be­ruházási vállalat javítsa a tervezőkkel, illetve a kivite­lezőkkel kapcsolatait. A testület megvitatta és elfogadta a KPM Szegedi Közúti Igazgatóságának te­vékenységéről szóló tájékoz­tatót. Áttekintette az útépí­tés. útjavítás és -fenntartás eredményeit és elismerését fejezte ki a vállalatnak ed­digi munkájáért. Az útkor­szerűsítési program során az elmúlt években elkészült az 5-ös számú főút szegedi, a 43-as főút kiszombori és ma­kói, valamint a 451-es főút csongrádi átkelési szakasza. Terven felül is több utat korszerűsítettek, mint példá­ul a Csongrádi sugárutat, a sándorfalvi utat, bővítették a nagylaki határátkelőhelyet, korszerűsítették a vásárhe­lyi November 7. téri cso­mópontot, a 43-as számú fő­út Odessza körúti szakaszát, hogy csak a legfontosabb munkákat említsük. Baráti találkozó Kedden baráti találkozót rendeztek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A meghitt hangulatú összejö­vetelen részt vett az SZKP XXVI. kongresszusa tiszte­letére indított munkaver­seny élenjáró szovjet mun­kások — a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására — hazánkban tartózkodó küldöttsége és ott voltál; a szovjet üzemek magyaror­szági testvérvállalatainak képviselői. A baráti találko­zón jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. Bí­ró Gyula, az MSZBT főtit­kára és Iván Szalimon a szovjet baráti társaságok szövetségének magyarországi képviselője. (MTI) Kádár János látogatása a budapesti pártbizottságon Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára — Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának társaságában — kedden a budapesti {jártbi­zottság székházába látoga­tott, ahol találkozott a vég­rehajtó bizottság tagjaival. Maróthy László, a Politi­kai Bizottság tagja, a bu­dapesti pártbizottság első titkára tájékoztatást adott a XII. kongresszus határoza­tainak végrehajtásáról, a fő­város politikai és gazdasági nelyzetéről, valamint fejlesz. tésónek időszerű kérdései­ről. Kádár János a Központi Bizpttság nevében elismerés­sel szólt a budapesti kom­munisták munkájáról. Hang­súlyozta, hogy a fővárosi pártszervezetek helytállásá­nak, példamutatásának nagy jelentősége van országog feladataink megoldásának szempontjából is. A találkozó végén a Köz­ponti Bizottság első titkára további sikereket kívánt a budapesti dolgozóknak, a főváros kommunistáinak és a budapesti pártbizottság ve­zetőinek. (MTI) Sajtótájékoztató Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkról Az elmúlt évben mind külső, mind belső egyen­súlyi helyzetünk javult, si­került fenntartani az élet­színvonal korábbi szintjét, a lakosság ellátása kiegyensú­lyozottabbá vált — mondot­ta kedden a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján Veress Péter külkereskedel­mi miniszter. Az eredményeket a foko­zatosan rosszabbodó külpiaci körülmények között értük el. Az elmúlt év első negyedét még -a viszonylag kedvező világpiaci irányzatok jelle­mezték, a második negyed­éviül kezdődően azonban számos fontos exporttermé­künk ára csökkent, a piaci viszonyok jelentősen rom­lottak. Ilyen körülmények között különösen jelentősek a szocialista országokkal ki­alakult stabil kapcsolataink. Exporttermékeinknek csak­nem 60 százalékát ezekbe az országokba szállítottuk, és az importáruknak több mint a fele is innen származott. A fejlett tőkés országokba teljes exportunknak mint­egy egyharmada jutott el, az onnan érkező termékek pedig behozatalunknak kö­rülbelül 40 százalékát al­kotják. A fejlődő országok­ba exportcikkeinknek csak­nem tíz százalékát szállítot­tuk, importunk mértéke azonban nem érte el ezt a hánvadot. A szegedi te.ieyárban készülő különböző. Ízletes termékek­nek, a naponta beérkező 150 ezer liter tej az alapja. Ennek a mennyiségnek nagyobb részét NDK automaú? leicsoma­goló gépen töltik egy- és félliteres tasakokba. 20 ezer liter tejből pedig a vaj, kakaó, kefir és sokféle ízesítéssel krém­túró készül. Képünkön: az üzemcsarnok, magasból Különleges kábelek A miskolci December 4. Drótművekben megkezdték a gyár huszonhét országban bejelentett új szabadalmá­nak, a korai-kábelnek a gyártását. A korai-kábel a szakemberek szerint forra­dalmasíthatja az elektromos energia továbbítására szol­gáló távx>ezetékek építését, ugyanis azonos keresztmet­szet mellett huszonöt száza­lékkal kisebb a súlya, húsz százalékkal több benne az elektromos energia továbbí­tása szempontjából fontos alumínium aránya és mint­egy hat-kilenc százalékkal kisebb az ellenállása, mint a hagyományos acél-alumí­nium kábeleké. A korai­kábel kipróbálására és be­mutatására az országban már több helyen építettek kis-, közép- és nagyfeszült­ségű kísérleti szakaszokat és az újtípusú kábelről igen jó tapasztalatokat szereztek A miskolci üzem a gyár­tással egyidőben kooperáció­ban gondoskodott a korai­kábel beépítéséhez szüksé­ges szerelvényekről, a csat­lakozókról és a függesztők előállításáról is. Ezeket az olaszliszkai Gazdász Terme­lőszövetkezetben készítik. Ami az összegszerűségeket illeti: tavaly 4330 millió rubelért, -és 4968 millió dol­lárért exportáltunk, ami 7,7, illetve 16 százalékkal ha­ladja meg az 1979. évit, az import értéke 4931 millió" rubel és 5067 millió dollár volt, 14,6, illetve 8,9 szá­zalékkal több, mint egy évvel korábban. A rubelelszámolású áru­forgalomban a kivitel és a behozatal a tervezett szint körül alakult. Legerőtelje­sebben a Szovjetunióval nö­vekedett kereskedelmi for­galmunk. A nem ru­belelszámolású forgalom­ban egyenlegünk a ter­vezettnél kedvezőbb volt. A fejlett tőkés országokba irányuló exportunkban nö­vekedett Ausztria, Francia­ország, Svájc, Finnország és csökkent Nagy-Britannia sú­lya Importunkban nagyobb szerepet kapott az Egye­sült Államok, Japáin, Nagy­Britannia Ausztria. Az át­lagosnál kisebb mértékben növekedett behozatalunk az NSZK-ból. A hatodik ötéves terv­időszakban az áruforgalom 25—30 százalékos bővítésé­vel számolunk, ezen belül a kivitelnek a behozatalnál lényegesen gyorsabban kell növekednie. A nemzetközi gazdasági kapcsolatainknak továbbra is meghatározó té­nyezője a Szovjetunióval és a KGST többi tagországával folytatott gazdasági együtt­működés. A két- és sok­oldalú kapcsolatok kiszéle­sítésére, különösen a koope­rációs kapcsolatok bővítésére törekszünk. A kölcsönös előnyök alap­ján fejleszteni kívánjuk ke­reskedelmi kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal is. Fontos törekvésünk a gaz­daságos export erőteljes nö­velése, amihez elengedhetet­len az áruszerkezet korsze­rűsítése. a termékek minősé­gének javítása, a piaci mun­ka tökéletesítése. Tovább akarjuk fejleszteni gaz­dasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is, job­ban kihasználva a terme­lési és a fejlesztési együtt­működésben rejlő lehetősé­geket. Mindez már az idei fel­adatokat is meghatározza. Az 1981-es esztendőben alapvető cél, hogy tovább javuljon a népgazdaság egyensúlyi helyzete. Célunk, hogy a rubelelszámolású kül­kereskedelmi mérleg hiánya csökkenjen, a nem rubel­elszámolású mérleg pedig egyensúlyban legyen. Ennék megfelelően 1981-re a kivi­tel 9—10 százalékos növe­lését tervezik, miközben a behozatal kismértékben emelkedhet. A fejlett tőkés országok­ban a szakértők 1981-re mi­nimális gazdasági növeke­déssel számolnak, a piacért tehát nagy lesz a verseny, s vállalataink csak akkor tud­nak helytállni, ha mű­szakilag korszerű, jó minő­ségű termékeket tudnak fel­kínálni előnyös szállítási feltételekkel. Az export gaz­daságosságát is csak így le­hetséges növelni. A miniszter az egyik leg­sürgetőbb feladatként az ex­porttermékek összetételének korszerűsítését említette. Nem rubelelszámolású ex­portunkban változatlanul a mezőgazdasági és élelmiszer­ipari termékek tartják szi­lárdan az első helyet, ezt követik az anyagok, míg a gépipari termékek részará­nya a tőkés exportban egyetlen esztendőben sem lépte túl a 13 százalékot, sőt, tavaly 12 százalék alá csök­kent. Pedig a gazdaságos ex­portnak fontos feltétele a kevés anyagot és sok szelle­mi értéket tartalmazó gé­pek, finomtechnikai cikkek exportjának fokozása. Na­gyon sok múlik, tehát a gép­ipari üzemek vállalkozó­újító törekvéseitől. Annál is inkább, mert a VI. ötéves terv külkereskedelmi elő­irányzatait csak akkor tud­ják teljesíteni, ha a gép­ipar nem rubelelszámolású exportja az átlagosnál sok­kal gyorsabban növekszik. További fontos feladat sok területen az úgynevezett ki­termelési mutatók javítása, vagyis gazdaságosan expor­tálni csak akkor lehet, ha egy-egy terméket minél ki­sebb önköltséggel állítanak elő vállalataink. Az utób­bi időben több területen ja­vulás tapasztalható, de ez még messze nem mondható el a vállalatok összességéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom