Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! io B) AZ MSZ M P S Z EGED VÁRÓ SÁGÁN AK LAPJA 71. évfolyam 45. szám 1981; február 22.; vasárnap Ára: 1,80 forint A huszonhatodik I "**me egy hír a napilapokból: ..A Szegedi Textilművek kollektívája vállalta, hogy a globális tervfeladatok maradéktalan teljesítése mellett az államközi szerző­dések alapján 1981-ben a Szovjetunióba szállítandó méter­áruexportot az I. negyedévre eső 25 százalékos részarány helyett 30 százalékra, az első félévi 50 százalékos arány he­lyett 60 százalékra teljesíti. Hasonlóképpen előrehozzák a ruhag'yárak által vállalt szovjet exporthoz szükséges mé­teráruk szállítását is." Sok más hasonló hírrel együtt, ez'is arról tanúskodik, milyen érdeklődés és rokonszenv kíséri nálunk országszerte a Szovjetunió Kommunista Pártjának hétfőn megnyíló XXVI. kongresszusát. Minden kommunista és munkáspárt életében a legna­gyobb jelentőségű esemény a párt kongresszusa. A marxis­ta—leninista pártok ezen elemzik eredményeiket, a két kongresszus közötti periódus fejleményeit, s határozzák meg a következő esztendők fő feladatait. A nemzetközi kommunista mozgalom életére, sőt az egész világhelyzetre kétségtelenül óriási hatást gyakorolnak az SZKP kongresszusai. Ez a Szovjetuniónak és kommu­nista pártjának úttörő szerepével, kivételes lehetőségeivel és tekintélyével függ össze. Lenin pártja vitte győzelemre a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, és immár több mint hat évtizede vezeti — a szovjet munkásosztály, a szovjet népek élén — az új társadalom felépítését. A szov­jet kommunisták harcokban edzett pártja hasonlíthatatlan tekintélyű és befolyású szervezet, amelynek növekvő része volt és van a történelem formálásában. Az SZKP Központi Bizottsága olyan időszakban hatá­rozott a XXVI. kongresszus összehívásáról, amikor már nagy erőfeszítést követelt a nemzetközi helyzet megjavítá­sát. sőt a stabilizálást céizó minden lépés. Ez ma is így van: a szélsőséges imperialista körök Igyekeznek nyomást gyakorolni a Szov jetunióra, és egészében a szocializmus, a haladás pozícióira. Próbára akarják tenni a Szovjetuniót hogy miképp reagál béke- és szocializmusellenes lépése­ikre, az újabb hidegháborús tervekre. Washingtonban mind több jel mutat arra. hogy a januárban hatalomra került új kormányzat SALT nélküli atomstratégiára törekszik, az Egyesült Államok elvesztett katonai fölényét szeretné visz­szaszerezni. Az új szovjetellenes kampány — amelyet a terrorizmus címén és ürügyén indítottak szándékosan ösz­szemosva a terrort s a felszabadító harcot — nemcsak rá­galomhadjárat, hanem a szocialista országok és a nemzeti felszabadító mozgalmak összefogása ellen irányuló próbál­kozás is. Ilyen körülmények közt óriási a jelentősége an­nak. hogy a Szovjetunió nem hagyja magát eltántorítani a XXIV. és XXV. kongresszuson meghatározott irányvonal­tól. Egyrészt továbbra is aktivan harcol a béke és a biz­tonság megszilárdításáért, a nemzetközi együttműködés bő­vítéséért. másrészt határozottan szembeszáll a szélsőséges imperialista körök próbálkozásaival, amelyek a szocializ­mus. a haladás pozícióinak visszavetésére, a béke és a biz­tonság ailáásására irányulnak. Tükrözik ezt a Szovjetunió vezetőinek külpolitikai jellegű megnyilatkozásai és vezető testületeinek állásfoglalásai. ,.A jövőben sem kíméljük erőnket — jelentette ki Leonyid Brezsnyev a Központi Bi­zottság 1980 júniusi plénumán —. hogy megvédjük az enyhülést, mindazt a jót. amit a hetvenes évek hoztak, azért, hogy a leszerelés irányában fordulatot érjünk el, tá­mogassuk a népeknek a szabad és független fejlődéshez való jogát, megóvjuk és megszilárdítsuk a békét". Ez elő­revetíti az SZKP konstruktív, megfontolt következetes elvi alapon álló politiíkáiának folytatását amely a nukleáris világégés megakadályozását minden nép. s minden ember alapvető joga: az élethez való jog megvédését célozza. A XXVI. kongresszus napirendjén szerepel a tizen­egyedik ötéves terv. az SZKP ..második programja", amely a kommunizmus építésének újabb, nagy gazdasági felada­taira összpontosítja a figyelmet E stratégia legfőbb célja, hogy szüntelenül növeljék az életszínvonalat s jobb felté­teleket teremtsenek a személyiség sokoldalú fejlődéséhez. E célok megvalósításának alapja: a termelés hatékonyságá­nak további növelése, a munka termelékenységének eme­lése. a szovjet emberek társadalmi tevékenységének, a munkában tanúsított aktivitásának növekedése. És ez an­nál jelentősebb, mert a Szovjetunió fejlődésével, gazdasági, tudományos és kulturális sikereivel, politikai, társadalmi, katonai erejének növekedésével izmosodik az egész szocia­lista közösség, tovább javulnak a béke és a társadalmi ha­ladás esélyei szerte a világon. E z a rendkívül átgondolt és megalapozott munka­program ezért nemcsak a szovjet kommunistákat, a szovjet népet lelkesíti és mozgósítja, hanem öröm­mel és bizakodással tölti el a Szovjetunió minden barát­ját. a szocializmus minden hívét, köztük a magvar kom­munistákat. a magyar népet. Hazánkat, népünket az esz­mék és a célok közösségén alapuló mély barátság, testvéri együttműködés, megbonthatatlan szövetségi viszony fűzi a Szovjetunióhoz, a szovjet néphez. Amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttei pártunk legjobb kivánságait tolmácsolják az SZKP XXVI. kongresszusának, akkor nemcsak a párt Központi Bizott­sága. hanem valamennyi magvar kommunista, az egész magyar nép érzéseit fejezik ki. Az egész szocializmust építő magyar társadalom nevében kívánnak új nagy sikereket a szovjet nénnek a kommunizmus építésében, eredményes ta­nácskozást a XXVI. kongresszusnak. nap kezdődik 1 "'onnresszusa A Kádár János vezette pártküldöttség megérkezett Moszkvába A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXVI kongresz­szusának megnyitása előtt a szovjet főváros már készen várja a nagy eseményt. Né­hány kivétellel már Moszk­vában tartózkodik a kong­resszus több mint ötezer küldötte, a szovjet kommu­nisták több mint 17 milliós táborának választott képvi­selője. Mintegy félszáz kül­földi küldöttség is megérke­zett már a szovjet fővá­rosba. A v kongresszus küszöbén ülést tartott az SZKP Köz­ponti Bizottsága és jóvá­hagyta a tanácskozás elé ke­rülő két fő referátumot: Le­onyid Brezsnyev előadói be­szédét a Központi Bizottság tevékenységéről, a párt bel­és külpolitikai feladatairól, és Nyikolaj Tyihonov mi­niszterelnök beszédét a Szov­jetunió új ötéves népgazda­sági tervéről, illetve az 1990­ig terjedő időszak egyes gaz­dasági feladatairól. A Köz­ponti Revíziós Bizottság is jóváhagyta a tanácskozás elé kerülő beszámolóját. Az SZKP kongresszusa hétfőn délelőtt 10 órakor nyílik meg a Kreml újjáala­kított Kongresszusi Palotá­jában. Az elnöki megnyitó, a tanácskozás vezető szervei­nek — az elnökségnek, a titkárságnak, a mandátum­vizsgáló bizottságnak — meg­választása után kerül sor Leonyid Brezsnyev előadói beszédére, a Központi Bi­zottság beszámolójára. A be­számolóról. valamint a Köz­ponti Revíziós Bizottság je­lentéséről együttes vitát nyitnak. A hét második fe­lében vitatja meg a szovjet kommunisták tanácskozása Nyikolaj Tyihonov előadói beszédét. * Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának vezetésével szom­baton délután Megérkezett Moszkvába a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának küldött­sége, amely részt vesz a Szovjetunió Kommunista Pártjának február 23-án kez­dődő XXVI. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Lázár György, a Politikai Bizott­ság tagja, a Minisztertanács einöke, Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, Berecz János, a KB tagja, a Központi Bizottság,, osztály­vezetője és Szűrös Mátyás, a KB tagja, a Magyar Népköz­társaság szovjetunióbeli nagykövete, aki Moszkvában csatlakozott a küldöttséghez. A pártküldöttséget a szov­jet főváros kijevi pályaud­varán Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a moszkvai * Ifi Érkeznek a küldöttek az SZKP XXVI. kongresszusára, Moszkvába. Képünkön: kongresszusi küldöttek a Kremlben, bejegyeztetésükre mennek városi pártbizottság első tit­kára vezetésével a. KB, a Minisztertanács képviselői fogadták. Kádár Jánost és a küldött­ség tagjait a moszkvai ma­gyar kolónia úttörői virág­csokrokkal köszöntötték a pályaudvaron. Gáspár Sándor, a Szak* szervezeti Világszövetség ek» nöke, a SZOT főtitkára az SZKP KB meghívására szombaton Moszkvába érke­zett a Szovjetunió Kommu­nista pártjának XXVI. kong* resszusára. II népgazdaság fejlődése az V. ötéves tervidőszakban A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A gazdaságpolitika az V. ötéves terv időszakára, mint legfontosabb feladatot, a társadalmi termelés haté­konyságának gyors ütemű növelését, a népgazdaság külső és belső egyensúlyi helyzetének javítását jelöl­te meg. Ezt a világpiacon a hetvenes évek elején ki­alakult és tartósnak bizo­nyuló árarányváltozások, valamint az intenzív gazda­sági fejlődésre való áttérés követelményei indokolták. A tervidőszak első évei­ben a termelés és a fel­használás viszonylag gyors ütemben emelkedett. Külö­nösen erőteljesen nőtt 1977 -1978-ban a felhalmozás, amely 1978-ban elérte a bel­földi felhasználás 30 száza­lékát. A gazdasági szabályo­zók ezekben az években 'nem segítették kielégítően az intenzív fejlődést, a vál­tozó külső és belső feltéte­lekhez való rugalmas alkal­mazkodást. A belföldi fel­használás gyors növekedése a gazdaság egyensúlyának, elsősorban a külső egyen­súlynak a romlásával járt. Ez szükségessé tette olvan intézkedések bevezetését, ^amelyek hatékonvabban segítik elő a fő gazdaság­politikai célok megvalósítá­sát. Az 1979. és 1980. évi ter­vek a gazdasági egyensúly, mindenekelőtt a külső egyensúly javításának ad­tak elsőbbséget, annak ala­kulásától tették függővé a növekedés ütemét és az el­osztási arányokat. Ezek a tervek a lakosság életszín­vonalának megőrzését. az életkörülmények javítását jelölték meg másik fő fel­adatnak. E két követel­ményhez igazították hozzá a gazdasági szabályozókat, korszerűsítették a gazdaság­irányítást, és , erősítették ezen belül a noYmativitást A bevezetett új termelői ár­mechanizmus célja, hogy jobban tájékoztassa a gaz­dálkodó szervezeteket a nemzetközi versenyképesség feltételeiről, az export és import gazdaságosságáróL 1979—1980-ban a tervek­ben meghatározott fő gaz­daságpolitikai célok megva­lósultak. A behozatali több­let mindkét évben számot­tevően mérséklődött, a Kül­kereskedelmi mérleg mind 1979-ben, mind 1980-ban a tervezettnél kedvezőbben alakult. Javult a külgazda­sági munka hatékonysága, az export gazdaságossága. A kivitel vállalatonként és termékenként differenciál­tan változott, egyes áruk exportjának jelentős növe­kedése mellett több kedve­zőtlen jövedelmezőségű ter­mék kivitele csökkent, vagy megszűnt. Az újabb jelentős világpiaci áremelkedés elle­nére a cserearányok dollár­elszámolásokban nem rom­lottak. Javult "az összhang a ter­melés és a felhasználás kö­zött, nagyrészt a belföldi felhasználás csökkenése kö­vetkeztében. A csökkenés a felhalmozás tételeinél kö­vetkezett be. Eredményesek voltak az indokolatlanul nagy készletfelhalmozás csökkentésére, valamint a beruházások tervezett ke­retek között tartására ho­zott intézkedések. Kevesebb új beruházást kezdtek el, és az eszközöket a folya­matban levő beruházásokra összpontosították. Mindezek eredményeként a felhalmo­zás aránya a belföldi fel­használáson belül 1980-ban 22 százalékra mérséklődött. Kedvező irányú változás kezdődött a múnkaerő-gaz­dálkodásban, a munkaerő hatékonyabb kihasználásá­ban. Javult az összhang a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munka­erő létszáma között. Egyes esetekben sor került a kor­szerű munkaszervezés foly­tán felszabaduló munkaerő átcsoportosítására. Az életszínvonal megőr­zésére vonatkozó célkitűzés is megvalósult. A vásárló­erő és az árualap összessé­geben egyensúlyban volt. A lakosság fogyasztása 1979—? 1980-ban szerény mértékben tovább emelkedett. Az élet­körülményeket javította a lakásállomány növekedése, a lakosság ellátását szolgá­ló intézmények bővítése. Nőttek a lakosság megtaka­rításai. A takarékbetét-állo­many 1980 év végén 145 milliárd forint volt, 64 mil­liárd forinttal több, mint 1975 végén. Fejlődött a termelés mű­Iszaki-tudományos bázisa. Tudományos kutatásra öt év alatt tpbb mint 90 mil­liárd forintot fordítottak, évente átlagosan a nemzeti jövedelem 3,6 százalékát A fő gazdaságpolitikai cé­lok a termelés és a nemzeti jövedelem előirányzottnál mérsékeltebb növekedése mellett valósultak meg. A nemzeti jövedelem 1980-ban 584 milliárd forint volt, 17 százalékkal több az 1975. évinél. A termelés és felhasználás 1980. évi színvonala, a tervr időszak folyamán szüksé­gessé vált döntések követ­keztében nem érte el az öt­éves tervben eredetileg elő­irányzottat Az V. ötéves tervidőszak egésze azonban, összehasonlítva a IV. ötéves tervidőszakkal, mind a ter­melés, mind a felhasználás számottevő növekedését mu­tatja. (Folytatás a 2. oldalon^

Next

/
Oldalképek
Tartalom