Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

2 VasárnaiJ. 1981. február 15. II népgazdaság fejlődése az V. ötéves tervidőszakban (Folytatás az 1. oldalról.) A GAZDASÁG FŐBB MUTATÓI AZ V. ÖTÉVES TERV IDŐSZAKBAN mo. ev 197.i. év 1976—1980. évek százalékában 1971—1977. évek té-v tény S'ázalékahan Nemzeti jövedelem 130—132 117 127 Nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 123—125 109 123 Ipari termelés 133—135 118 129 Építési-szerelési tevékenység 130—133 110 125 Mezőgazdasági termékek termelése 116—118a) 112 115 Egy lakosra jutó reáljövedelem 118—120 108 117 A lakosság összes fogyasztása 121—123 113.5 120 1976—1980. éi.«:iN.óen összesen terv tény Szocialista szervek beruházása. milliárd Ft 870 924 135 lakásépítés. 1000 db 430—440 453 103 a) 1976—1980. évek az előző öt év százalékában. Ipari termelés Az Ipari termelés 1980ban 18 százalékkal több volt az öt évvel azelőttinél A szocialista iparban foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent, és 1980-ban 89 000 fővel, 5.4 százalékkal kevesebb volt, mint 1975-ben. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. A termelés szerkezetével foglalkozó határozat előírta, hogy a szelektív fejlesztés során a hazai adottságoknak megfelelő. versenyképesen termelő ágazatok számottevően fejlődjenek. Ugyanakkor egyes korszerűtlen. vagy kevéssé gazmékcsoportok. gyártási ágnk termelését Indokolt esetben meg kell szüntetni. Az ipar termelési szerkezetének átalakítása differenciált fejlődéssel járt, mind az ágazatok. mind a vállalatok, mind pedig a termékek tekintetűben. Az ipar fő ágazatai közül öt év alatt a vegyipar és a villamosenergia-ipar növelte legnagyobb mértékben termelését Meghaladta az átlagot az építőanyagipar termelésének növekedése is. A gépipar és az élelmiszeripar termelése az ipari átlpghoz hasonló mértékben riStt. A bánvászat, a kohászat és a könnyűipar termelése mérsékelten emelkedett. daságosan előállítható ter\ SZOCIAI ISTA IPAR lTRMI'.I.ÉSr ÁGAZATONKÉNT 1980. évi termelés, az 1975. évi százalékában 1975 Bányászat 105 4.2 Villamosenergia-ipar 132 3,1 Kohászat 108 10,0 Gépipar 118 27,0 Építőanyag-ipar 123 3,1 Vegyipar 139 14,5 Könnyűipar 111 17,4 Egyén ipar 124 1,6 Élelmiszeripar 117 19.1 Szocialista ipar összesen 118 100.0 A termelés szerkezete 1980 lattenyésztő és terménybetakarító gépek termelese nőtt. Dinamikusan emelkedett a félvezető eszközök és a villamos fényforrások termeiése, az elektroncsövek gyartása mérséklődött. A tervidőszakban gyors ' volt a számítástechnikai eszközök gyártásának növekedése lényegesen fokozódott az orvo?-nűszer-gyártás, a távbeszélő-központok. az átviteltechnikái berendezések termelése A Gépipari tartós fogyasztási cikkek közül előtérbe került a színes televízió a magnetofon, a mosógép — köztük az automata mosógép — termetese A hűtőszekrények típusai korszerűsödtek, ezek jelentős részét exportálták. A tervidőszak folyamán tő'... gazdaságtalanul előálí i»to gépipari termék termetese megszűnt. illetve roé'séMődöti. Megszűnt például a motorkerékpár-gyárlényegesen csökkent a porszívó-, a vasúti személyes teherkocsi-, a traktor-, a tehergépkocsi-termelés, egyes elavult szerszámgépek gyártása. A műtrágyatermelés — talóanyaRban — öt év alatt >8 százalékkal nőtt. A korszerűbb. összetett műtrágyák aránya az 1975. évi 18.3 százalékról 1980-ban 34.9 százalékra emelkedett. Je.entősen, 69 százalékkal bővült a növényvédő szerek termelése. A müanyagtermelés 2.6-szeresre nőtt Az olefintermékek — etilén és propilén — termelese 1975. ota megkétszereződött. A vegyi szálak termelésén belül dinamikusan nőtt a szintetikus szál termelése A gyógyszeripar termetese 1980-ban 54 százalékkal haladta meg az 1975. évit. A cementtermelés 1975höz képest 14 százalékkal nőtt. es 1980-ban 4.7 millió tonna volt. A téglatermelés öt év alatt 6 százalékkal bővült. kisméretű falazótéglából időnként hiány mutatkozott. Az építési technológiák változásának hátasára mérséklődött a cserép, a mozaik- és cementlap. nem változott a mesztermeies. Az átlagosnál gyorsabban nőtt az azbesztcement tetőfedő lemezek, a vasbeton födémgerendák termelese. A tervidőszak vegén falburkoló csempéből csaknem kétszer annyit, húzott síküvegből 70 százalékkal többet gyártottak, mint 1975-ben. Az epítóanyag-ipari kapacitások és -termeles bővülésé lehetővé tette több építőanyag behozatalának mérséklését. A ruházati ipar a tervidőszakban a belföldi szükségleteket mennyiségben alapjában kielégítette, választékban — a javulás ellenére — voltak hiánypk. A pamutszövet-termelés a tervidőszak második feleben csökkent, összetétele a jobb minőségű aruk irányába tolódott el. A szövött termékekkel szemben nőtt a kötött kelme, hasított fóliaszövet. az értékesebb műbőrök aránya. Számottevően bővült a kötött, valamint a bőr 'elsőruhák gyártása A bőr-, szőrme- és cipőipar termelése a tervidőszak első három éveben mérsékelten nőtt. 1979-ben és 1980-ban csókkent. Az ágazat termékszerkezete korszerűsödött, az árban és minőségben megfelelő választékot azonban nem mindig tudta biztosítani. Az élelmiszeriparon belül jelentősen bővült a húsfeldolgozó kapacitás. Ennek eredményeként fokozódott a szalámi, dobozossonka- és húskonzervtermelés, e termékek nagv hányadát exportálták A hazai fogyasztók számára — főleg az 1979. évi áremelések után — az igenyeknek megfelelően bővült az olcsóbb húskészítményéit gyártása' is. Dinamikusan nőtt a gyorsfagyasztott gyufnölcs-' és főzelékkonzerv-termelés A napraforgóolaj-termelés 2,6szeresre emelkedett. A burgonya- és friss zöldsegellatas javítása érdekében a tervidőszak folyamán. a termeles ösztönzését szolgálo intézkedések hatására, a zöldsegtermés 1977ben, a burgonyatermés 1978bari kiemelkedően nőtt. A nagv termessel együttjáró ertékesitési nehézsegek, tárolási veszteség stb. miatt a burgonyatermelés az utóbbi két évben visszaesett. ' cukorrépa vetésterülete öt év átlagában 2b százalékkal, a betakarított cukorrépa mennyisége 28 százalékkal emelkedett. A tervidőszak folyamán gyors ütemben fokozódott a napraforgó-termelés. 1980-ban a vetésterület mintegy kétszerese. a termésmennyiség háromszorosa volt az 1975. évinek. A gyümölcs és a szőlő termésmennyisége. jelentős évenkénti ingadozás mellett, kismértékben emelkedett. Az állatállományon belül a szarvasmarha-állomány a tervidőszak folyamán alig változott, az 1980. év végén meghaladta az 1.9 millió darabot. Az állomány a nagyüzemekben gyarapodott. a kistermelőknél csökkent. A sertésállomány öt ev alatt tovább növekedett és megszűnt a kistermelők sertésállományának ciklusos hullámzása. Az 1980. év végi sertésállomány 8.3 millió darab volt, 20 százalékká! több az öt évvel korábbinál. A juhállomány nagymértékben, mintegy 1 millió darabbal nőtt es 1980. végén meghaladta a 3 milliót. A baromfiállomány áz ötéves terv • minden évében több vólt, mint 1975-ben. Az összes vágóállat-termeién az 1978 évi csökkenes után évről évre emelkedett, és az utóbbi három évben — élősúly2"' ban -— meghaladta a 2 millió tonnát. A vágóálIat-termelés körülbelül 56 szazaiékát a tervidőszakban a vágósertés-termelés adta. a vágómarha-termelés aránya csökkent és az időszak vé-. gén 17 százalék volt. A vágóbaromfi-termelés aránya emelkedett, 1980. végén meghaladta a 20 százaléko'. A tejtermeles mintegy 4p százalékkal nőtt. A növekedés a hozamok emelkedeséböl adódott. A tojástermelés — nagyrészt a gazdaságtalan' export csökkentésének hatására — az utóbbi két évben mérséklődött. A mezőgazdaság a lakosság élelmiszer-fogyasztásának megfelelő biztositósa mellett jelentős árumennyiséget adott exportra. Az V. ötéves tervidőszakban 48 000 hektár új erdőt telepítettek. Az erdőterület elérte az 1,6 millió hektárt, az ország területenek 17 százalékát. Az összes fakitermelés 1980-ban 7,5 millió köbméter volt, 13 százalékkal több az 1975. évinél. Vízgazdálkodás 3,7 3.5 9.1 26,8 3.2 17,1 16.3 1.6 18,7 100,0 Építőipar A tervidőszakban a közüzemi vízművek napi átlagos termelési kapacitása I millió köbméterrel nőtt, és körülbelül 7000 kilométer ivóvízhálózatot helyeztek üzembe. 1980-ban a lakosság 75 százaléka részesült közműves vízellátásban, öt évve! korábban ez az ahány 66 százalék volt. 1980. végéig további 190 közegészségügyileg veszélyeztetett település ivóvízellátása megoldódott A szennyvíztisztító telepek és a csatornahálózat jelentősen bővült A Szennyvíztisztító kapacitáson belül a mechanikai és a biológiai tisztítókapacitás több mint kétszeresére növekedett. Csatornázott tétetuité<íGű"ír [erv_. időszak vegén a lakosság 37 százaléka élt. '' t Fejlődött az árvízméntesités .hatékonysága, a védekezési szervezet és -eszközök színvonala. Az ipari termékek értékesítése o. ev alatt 18 százalékkal nőtt Az értékesítés összeteteia a célkitűzéseknek megieielően változott. Az exportra kerülő termékek volumene 45 százalékkal, a nagy- és kiskereskedelemnek eladott termekmennyiség 16 százalékkal, a beruházási célú értékest les 26 százalékkal nőtt. 1980-ban a népgazdaság energiafelhasználása — fűtőértékben — 20 százalékkal haladta meg az 1975. évét. Ez a növekedés az első három evben következett be, 1979—1980. években a iobb energiagazdálkodás eredményeként az energiafelhasználás nem változott. A hazai földgáztermelés 18 százalékos növekedése mellett nagymértékben fokozódott az import, amit főleg a KGST-tagországok közös beruházásában épült orenburgi gázvezeték üzembe állítása tett lehetővé. xl energiahordozó források között a földgáz aránya az 1975. évi 19,3 százalékról 1980-ban 27 százalékra nőtt. a kőolajé 38.2 százalékról 35.1 százalékra csökkent. A széntermelés valamelyest nőtt. ' átlagos fűtőértéke csökkent. A villamosenergla-termelés 17 százalékkal, a behozatal 82 százalékkal emelkedett. Az import aránya a rendelkezésre álló villamos energián belül 1980-ban elérte a 23.9 százalékot. A villamosenergiabehozatal bővülését lehetővé tette, hogy megépült a KGST-tagországok közös beruházásában 750 kV-os távvezeték. A nyersacél-termelés kismértékben háladia meg az 1975. évit. A vaskohászatban a tervidőszak folyaman elsősorban a hengerdei kapacitás bővült, a hengereit acél termelése nőtt. A magasabb feldolgozottsága másod, és harmadtermékek aránya nem emelkedett A bauxit-, a timföld, és a kohóaluminium-termelés mérsékelt növekedése mellett az alumínium-félgyártmányok termelése 14 százalékkal nőtt. A termelés összetétele korszerűsödött: a keresett alumíniumfólia-termelés megkétszereződött, es dinamikusan nőtt az alumíniumtárcsa előállítása is. A gépiparon belül a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás. és vákuumtechnikai ipar. valamint a műszeripar növelte legnagyobb mértékben termelését, öt év alatt 46. illetve 40 százalékkal. Meghaladta az átlagos ütemet a villamosgépipar termelésének növekedése is. A eépés gépiberendezés-ipar termelése mérsékelten nőtt. a fémtömegcikk-ipar a tervidőszak végén kevesebbet termelt, mint öt évvel azelőtt. Az ipari termelés szerkezetének korszerűsödését jelzik a következő adatok: . a közúti járműipar termékei közül autóbuszból 1980-ban 12 400 darabot termeltek. 15.5 százalékkal többet az 1975. évinél. A szerszámgeoipari termékek közül az átlagosnál gyorsabban nőtt a korszerű, nagy teljesítményű számjegyvezérlésű gépek gyártása. A mezőgazdasági gépgyártáson belül az álAz építési-szerelési munkák 1980. évi volumene 10 százalékkal volt nagyobb az 1975. évinél. Az építési igények és az építőipari kapacitások összhangja az utóbbi években javult. A kereslet mérséklődött, a feszültségek enyhültek, amiben szerepe volt az építőipari kapacitások bővülésének. a beruházások mérsékeltebb növekedésének. Illetve csókkenésének, valamint az építőipari árak és a költségek emelkedésének. Az építőipari termelés körülbelül 60 százalékát a kivitelező építőipar adta. E szervezetek gépállományának teljesítőképessége öt év alatt több mint 40 százalékkal nőtt. A felhasznált anyagok összetétele korszerűsödött. A gépesítés lehetővé tette, hogy a kivitelezők feladataikat 1980-ban 6 százalékkal kisebb létszámmal oldják meg. mibt öt évvel korábban. Javult az építkezések szervezettsége. Szállítás — hírközlés Mezőgazdaság — erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése öt év alatt összesen 15 százalékkal nőtt az előző öt évhez viszonyítva. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai együttesen 20 százalékkal, a háztáji és „kisegítő gazdaságok 8 százalékkal növelték termetesüket. A tervidőszakban két olyan év volt — 1976. és 1979 — amikor a növénytermelés és ennek hatására az egész mezőgazdasági termelés csökkent az előző évihez képest A növénytermelés mennyisége öt év alatt 11 százalékkal. az állattenyésztés termelése 20 százalékkal nőtt, A termelés növekedése a tei vidőszakban a mezőgazdasági terület csökkenése mellett következett be. Legnagyobb mértékben. 241 ezer hektárral a szántóterület csökkent, de a gyümölcsösés szőlőterület is kisebb az öt évvel ezelőttinél. A kert-, valamint a rét- és legelőterület nőtt. A mezőgazdasági munkaerő csökkenése az V. ötéves térvidőszakban mérsékeltebb volt, mint a korábbi években. az utóbbi két évben a foglalkoztatottak száma a nagyüzemekben kismértékben emelkedett^ Az elmúlt öt évben számottevően bővült a mezőgazdaság technikai bázisa. Az összes gépi vonóerő 198Q-ban mintegy 30 százalékkal haladta meg az 1975. év végit, öt év alatt több mint 2. millió tonna termény elhelyezésére alkalmas gabonasiló és magtár épült. 1980-ban 1,4 millió tonna műtrágyát használtak fel. valamivel kevesebbet. mint 1975-ben. A műtrágyák hasznosítása azonban hatékonyabb volt, ezt a növénytermeles eredményeinek javulása is jelzi. Az V.-ötéves tervidőszakban évi átlagban 12.5 millió tonna gabona termett, 11 százalékkal több, mint 1971—75.. években. A búza évi átlagos termésmennyisége 5.2 millió tonna, a kukoricáé 6.3 millió tonna volt, 20, illetve 7 százalékkal több, mint az előző öt évben. A termesmennyiség növekedese a hozamok emelkedeséböl adódott, a vetesterület csökkent az előző öt évhez kepest. A búza hektáronkénti hozama öt év átlagában 4060 kg. a kukoricáé 4860 kg volt. mintegy 700—700 kilogrammal nagyobb az előző öt évinél. A közlekedési vállalatok 1980-ban 388 millió tonna •árut s/.áditottak, 12 százalékkal többet az 1975. évinél. A 6+üitási távolságot is figyelembe véve az árutonnáid lométer-teljesítmény 22 százalékba-, ezen belül vasúton 4 százalékkal, közúton 38 százalékkal, vízi úton .88 százalékkal, csővezetéken 50 százalékkal nőtt. A vasút aránya az áruszállításban mérséklődött, az 1980. évi teljesítménynek 57 százalékát adta. A közlekedési vállalatok teljesítményének több,, mint fele a nemzetközi forgalomhoz kapcsolódott, ami öt év alatt 31 százalékkal nőtt. A belföldi forgalom 11 százalékkal bővült. 1980-ban a távolsági tömegközlekedés járművein 1 187. millió utast szállítottak, 7 százalékkal többet, mint öt évvel korábban. Csökkent a vasúton es a helyiérdekű vasúton utazók száma, az autóbuszon utazóké tovább nőtt. A távolsági tömegközlekedés utasforgalmából 1980-ban — utaskilométer alapján — a vasúti közlekedés és az autóbuszközlekedés aránya nagyjából azonos voJt. A helyi tömegközlekedésben 1980-ban közel 2 600 millió utast szállítottak. • 14 százalékkal . többet, mint 1975-ben. A budapesti tömegközlekedés utasforgalma öt év alatt összességében kissé csökkent és összetétele is változott: a metrón utazók száma 63 százalékkal, az autóbuszon utazóké 2 százalékkal nőtt, a villamoson utazók száma 19 százalékkal csökkent A vidéki települések tömegközlekedésének utasforgalma öt év alatt, 33 százalékkal nőtt. A tervidőszakban 1 722 kilométeren végeztek vasúti pályakorszerűsítést. 314 kilométeren. vonalvillamosítást. A korszerű vontatás aránya 96 százalékra emelkedett. Több nagy fo,rgalmú csomópont és határállomás fejlesztésére is sór került. A közúti közlekedési vál-. lalatok teherszállító gépjárműállománya öt év ajatt 7 százalékkal nőtt. Az autóbuszállomány bővülése ró-, vén javultak az utazás feltételei. A villamoskocsi-állomány csökkent, a trolibusz-i állomány. jelentősen nőtt, Budapesten a metróhálózat 8.5 kilométerrel hosszabbodott. Bővült a rádió és televízió adóhálózata. Jelentega Kossuth rádió műsora az ország területének 97 százalékán, a Petőfi rádióé 80 százalékán. a 3. műsor monoadásban 84 százalékán, sztereóadásban 52 százalékán hallható megfelelő minőségben A tv 1. műsor az ország területének 91 százalékán. a tv,2. műsor pedig 54 százalékán élvezhető - -A bekapcsolt távbeszélő fő-. és mellékállomások száma 343 ezer darabbal (20 százalékkal.) nőtt a tervidőszak folyamán. A postaszolgálat fejlesztésére automata levélfeldolgozo gépsort helyeztek üzembe. Külkereskedelem 1980-ban a behozott áruk mennyisége 21 százalékkal, a kivitt áruké 40 százalékkal volt több az 1975. évinél. 1977—1978-ban a behozatal, elsősorban a nem rubel elszámolású import volumene erőteljesen emelkedett és meghaladta a kivitel növekedési ütemét, a külkereskedelmi forgalom egyenlege nagymértékben romlott. A (Folytatás a 3. oldalon.1