Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-14 / 11. szám

I Szería, 1981. január 14: KITÜNTETÉS A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa Nguyen Phu Soainak, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság hazánkból távozó rendkívüli és meg­liatalmazott nagykövetének a „Népeink* Közötti Barát­ság Fejlesztésért" emlékpla­kettet adományozta. Az em. iékplakettet kedden a nép­front székházban rendezett baráti találkozón Sarlós István főtitkár adta át A találkozón részt vettek az Országos Béke tanács és a Magyar Szolidaritási Bizott­ság képviselői is. VARSÓI TALÁLKOZÓ Varsóban Stanislaw Ka­nia, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Józef Pinkowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök — Wojciech Jaruzelskl hadse­regtábornok, a LEMP KB Politikai Bizottságának tag­ja, nemzetvédelmi minisz­ter jelenlétében — fogadta Viktor Kulikov marsallt, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. A találko­zó szívélyes, baráti légkör­ben zajlott le. ALTALANOS SZTRAJK A Forradalmi Demokra­tikus Front felhívására Sal­vadorban kedden megkezdő­dött a hazafiak fegyveres harcát támogató általános sztrájk. A munkabeszünteté­sekben több mint 220 ezer salvadori dolgozó vesz részt. A junta elnöke, Napoleon Duarte keddi nyilatkozatá­ban kilátásba helyezte, hogy a junta az Egyesült Államok beavatkozását fogja kérni a helyzet „normalizálására". A hazafiak „Felszabadítás" rá­dióadója szerint a népi fegy­veres erők összehangolt ha­ditervüknek megfelelően folytatják akcióikat. A Fara­bundó Márti Nemzeti Fel­• szabadítást Front a térség és a világ haladó erőinek szoli­daritását kérte egy esetleges • külső, imperialista beatvat­kozás elhárítására. OSLÓI DÖNTÉS Az oslói parlament kedden — a NATO nyomásának en­gedve — nagy többséggel jó­váhagyta amerikai fegyver­raktárak norvég területen való létesítésének tervét. WALESA RÓMABAN A lengyel Szolidaritás szakszervezet vezetője, Lech Walesa kedden Rómába ér­kezett az olasz szakszerveze­tek meghívására. Látogatá­sára elkísérte a Szolidaritás vezetőségének több tagja is. PLUSZ NÉGY PFENNIG Az ESCO-cég után szerdán az Arai, csütörtökön pedig a Shell AG nyugatnémet vál­lalata is négy pfenniggel emeli a normál és a szuper­benzin literenkénti árát. A beszerzési költségek emelke­désére hivatkozva a nyugat­német kartellhivatal panasz alapján most azt vizsgálja, hogy a konszernek nem sér­tették-e meg a törvényes elő­írásokat és nem állapodtak-e meg előre az egyeztetett ár­emeléslJen. ÜZENET A TERRORISTÁKTÓL , Kedden 14 órakor lejárt a „Vörös Brigádok" ultimá­tumának határideje. Nem sakkal előtte, 13.40 órakor a terroristák jelezték a szo­cialista párti Mondó Gperaio folyóirat szerkesztőségével, hogy egy közeli utcán egy szemétkosárban üzenetet találhatnak D'Ursotól. Saját kezű levelében a főbíró köszönetet mondott a szo­cialista párt lapjának, az Avanti!-nak, hogy publikál­ta a terroristák közlemé­nyeit. A háromoldalas üze­netet a rendőrseg lefoglal­ta. A D'Urso család baráti köre közben felszólít totta a terroristákat, hogy 48 órával hosszabbítsák meg az ulti­mátum határidejét. Választ eddig nem kaptak. MSybSSZéléS j Nép/' demokráciánk születése (10.) egyházi vezetőkkel 0 Budapest (MTI) Baráti tanácskozáson ta­lálkoztak a magyarországi egyházak és felekezetek ve­zető személyiségei Sarlós Istvánnál, a Hazafias Nép­front Ország06 Tanácsának fótitkáránál. A HNF OT székházában kedden megtar­tott eseményen jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A népfront fótitkára tájé­koztatást adott a népgazda­ság VI. ötéves tervének fő vonásairól, a ^fejlődés irá­nyairól, valamint arról, hogy a népfrontmozgalom miképpen kíván közremű­ködni a munka iránti igé­nyességnek. az élet kultu­ráltságának a növelésében, az eddig elért életszínvonal stabilizálásában, a jövő meg­alapozásában. Sarlós István szólt a mozgalom közelgő VII. kongresszusának elő­készületeiről is. A tanácskozás részvevői elmondták: az elmúlt 36 esztendő egyik legnagyobb eredményének tartják azt a szocialista nemzeti egységet, amely a materialista világ­nézetű állampolgárokkal együtt a vallásos embereket is mozgósította a haza felvi­rágoztatására. Ez az egység képessé teszi népünket a szocializmus építése újabb feladatainak megoldására is. Kifejezték meggyőződésüket: minden embernek csak ér­tékeset szabad termelnie, létrehoznia, akár anyagiak­ról. akár kulturális javakról van szó. A beszélgetés során kifej­tette gondolatait: dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, dr. Bartha Tibor re­formátus püspök, a Magyar­országi Egyházak ökumeni­kus Tanácsának elnöke, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, elnök. Szakács Jó­zsef. a Szabadegyházak Ta­nácsának elnöke. Héber Im­re. a Magyar Izraeliták Or­szágos Képviseletének el­nöke. dr. Ferencz József unitárius püspök, dr. Tóth Károly református püspök, a Keresztyén Békekonferen­cia elnöke, valamint Miklós Imre államtitkár. Afganisztán Vélemény a helyszínről 0 London (MTI) Az Afganisztánban járt három brit munkáspárti képi­viselő felszólította a That­cher-kormányt, hogy ismer­je el Babrak Karmai kor­mányát, mert az ellenőrzi az országot. A három kép­viselő Londonban sajtóérte­kezleten számolt be ötnapos ténymegállapitó útjáról, miután előzőleg tájékoztatta Denis Healey-t, az ellenzék külügyi szóvivőjét és a kül­ügyminisztériumot. A három képviselő — Allan Roberts, Ronald Brown és Róbert Litherland — egyöntetűen hangsúlyoz­ta, hogy az öt nap alatt sza­badon járhattak-kelhettek és filmezhettek az ország­ban ott, ahol akartak. Irán Halasztás tűszügyben 0 Teherán, Stockholm (DPA, UPI) Az iráni parlament kedden egy nappal elhalasztotta az amerikai túszok sorsáról dönteni hivatott törvényja­vaslat vitáját. A halasztást egy kormányszóvivő azzal indokolta, hogy a törvénye­sen előírtnál kevesebb „aL kotmányór" volt jelen. 1 A baloldali szervezetek felhívására és a hatóságok tilalma ellenére kedden Te­heránban több ezer diák tün­tetésen követelte a nyolc hónappal ezelőtt bezárt egyetemek újramegnyitását Keddre virradóra Maha­bad iráni város közelében összecsapás tortént iszlám gárdisták és az iráni hír­ügynökség által „lázadók­nak" nevezett fegyveresek között. A .fegyveresele meg­támadtak egy rádióállomást. A hírügynökség szerint a „lázadók" 35 halottat vesz­tettek. Olaf Falme volt svéd mi­niszterelnök kedden újabb közel-keleti közvetítő útra indull A svéd politikus, akit Waldheim ENSZ-főtitkár bízott meg a feladattal, elő­ször Bagdadot, majd Tehe­ránt keresi föl. Lengyelország Bányászaktíwa 0 Varsó (MTI) A lengyel szénbányászat­ban a nyár végi megállapo­dás értelmében csökkentet­ték a heti munkaidőt. Ter­mészetesen ennek ellenére biztosítani kell az ország szénellátását és a minimá­lis exportkötelezettségek teljesítését Erről tanácskoz­tak Katowicében a szénbá­nyák vezetői, a LEMP üze­mi bizottságainak titkárai, a bányászok „Szolidaritás" és ágazati szakszervezeteinek képiviselői. Mieczyslaw Glanowskí bá­nyaügyi miniszter elmondta, hogy a föld alatt dolgozó bá­nyászoknál már az idén be­vezették az ötnapos. 40 órás munkahetet, mégpedig úgy, hogy változatlanul hagyták az eddigi, hat napra járó bért. Ugyanakkor az ország­nak legkevesebb 188 millió tonna szénre .van szüksége az idén, amiből 22—23 millió tonnát szánnak exportra. Ter kintettel a rövidebb mun­kahét bevezetésére, a mi­niszter arra kérte a bányá­szokat, hogy minél nagyobb számban vállaljanak önkén­tes munkát szabad szomba­tokon is. A katowicel tanácskozás részvevői az ülés végén úgy döntöttek, hogy a bányász­kollektívák megvitatják az elhangzottakat, és néhány nap múlva ismét összeülnek a szénbányászat idei munka­rendjének végleges kidol­gozása céljából. II szocialista világ­rendszer kialakulása Az alakuló népi demok­ráciák egyik fontos felada­ta volt, hogy rendezzék egy­más közötti és a Szovjet­unióhoz fűződő viszonyukat. A rendezést évszázados el­lentétek, a polgári naciona­lizmus, a nemzetiségi vi­szály és a határvidék ne­hezítették. Magyarország és Csehszlovákia között 1945— 46-ban a szlovákiai magyar kisebbség emberi és állam­polgári jogainak korlátozá­sa, s az új sebeket osztó ki­telepítések okozták a fe­szültséget Magyarország és Románia között az erdélyi magyarság helyzete, s az Erdélyre vonatkozó igények miatt keletkeztek nézetelté­rések. Lengyelország és Csehszlovákia között szin­tén területi konfliktusok las­sították a jószomszédság ki­alakulását. A Balkánon a macedón területek hovatar­tozandósága maradt lezá­ratlan. Trieszt és a szlovén tengerpart pedig ezért vál­tott ki hosszadalmas diplo­máciai csatározást és vi­tát, mert egy részét a ju­goszláv partizánok, más ré­szét a nyugati szövetséges csapatok szabadították fel, s mind Olaszország, mint Ju­goszlávia igényt tartottak rá. A határkérdéseket az érintettek 1945—47. között egymásközötti tárgyaláso­kon rendezték, illetve a bé­keszerződésben zárták le. 1945. májusában Lengyel­ország visszaadta Csehszlo­vákiának a gazdaságilag ér­tékes Teschen vidékét, ame­lyet a müncheni egyezmény után foglalt el. Júniusban a csehszlovák és a szovjet kor­mány állapodott meg abban, hogy Kárpát Ukrajna egye­sül Ukrajnával. Erdély líér­désében a Külügyminiszte­rek Tanácsa döntött, mint említettük. Magyarország, Románia és Bulgária ha­tárairól a békeszerződések rendelkeztek. Macedónia nagy része Jugoszláviához került. Trieszt az olasz bé­keszerződés értelmében sza­bad város lett, amelynek a sérthetetlenségét az ENSZ szavatolta, de a jugoszláv olasz ellentétek miatt élé­re a Biztonsági Tanács so­ha nem tudott kormányzót állítani. (A Trieszt és kör­nyéke közötti viták egészen 1954-ig eltartottak.). A háború utáni években a balkáni országok találták meg viszonylag a leggyor­sabban egymással a megfe­lelő hangot. Ebben nem­csak az játszott közre, hogy itt a társadalmi-politikai változások radikálisabban mentek végbe, mint másutt Kelet-Európában, s politi­kailag többé-kevésbé ha­sonló platformra kerültek, hanem az is, hogy a kom­munista pártok között is harmonikusabb volt a vi­szony. Dimitrov vetette fel annak a gondolatát, hogy a balkáni országoknak a ha­gyományos államközi kap­csolatokon túl szoros szö­vetségre kellene lépniük egymással, s az államszövet­ségbe kellene tömörülniük. Jugoszlávia és Bulgária kö­zött már 1944. végén, 1945. elején tárgyalások folytak az intenzivebb együttműkö­dés. és a föderáció kérdé­séről. Jaltában azonban a nyugati nagyhatalmak szót emeltek ellene, s így a tár­gyalások abbamaradjak. 1947. nyarán — a kiéleződő nemzetközi helyzetben — ismét felmerült a konföde­ráció eszméje. Jugoszlávia és Bulgária elhatározták, hogy a két ország közötti árucsere-forgalmat kibőví­tik, egyeztetik a gazdasági terveket, s vámuniót vezet­nek be. Sőt, felmerült a fö­derációnak más délkelet­európai országokra való ki­terjesztése is. A Szovjetunió ugyanakkor úgy vélte, hogy a föderáció megoszthatja a kelet-európai országokat, az imperializmus kihasználhatja az ellenteteket, sőt, a Szovjet­unió ellen fordíthatja őket. A föderáció kérdését a ha­marosan kirobbanó szov­jet—jugoszláv vita vette le végleg a napirendről. Érthető módon a Szovjet­unió először azokkal az or­szágokkal rendezte kapcsola­tait, s lépett szövetségre, amelyekkel együtt küzdött a fasizmus ellen. Csehszlová­kiával, mégpedig a Benes vezette emigráns kormány­nyal már 1943-ban barátsági és együttműködési szerző­dést kötött, s hasonló egyez­mény aláírására került sor, 1945. áprilisában Lengyel­országgal és Jugoszláviával. Mindaddig, amíg a békeszer­ződések el nem készülték, a Szovjetunió a Hitler volt szövetségeseivel politikai jel­legű államközi egyezményt nem kötött Teljesen más volt a helyzet a nem poli­tikai jellegű megállapodá­sokkal. Amint szövetségesei­nek, úgy volt ellenfeleinek is a felszabadulás első per­cétől kezdve talpraállásuk­hoz nagyvonalú gazdasági segítséget nyújtott. Bár a Szovjetunióban is komoly ellátási problémák voltak, mégis nagy mennyiségű ga­bonát, kukoricát, ipari nyersanyagot, szenet, nyers­olajat benzint stb. szállí­tott nyugati szomszédainak. Ugyanakkor természetesen vásárolt is, elsősorban ipar­cikkeket. A szovjet kormány 1947-ig szinte valamennyi kelet-európai országgal kö­tött kereskedelmi és kölcsö­nös áruszállítási egyezményt A gazdasági kapcsolatok mellett szinte a felszabadu­lás első pillanatától kezd­ve rohamosan épültek ki a kulturális együttműködés csatornái. Mindenütt baráti társaságok alakultat azzal a céllal, hogy megismertessék a Szovjetunió népeinek kul­túráját, szokásait. Kulturá­lis delegációk, művészegyüt­tesek váltották egymást a fővárosokban. A szovjet kul­túra, különösen azokban az országokban, ahol (mint pl. Magyarországon) a háború előtt tiltották terjesztését, a felfedezés erejével ha­tott. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok át­fogó szövetségi rendszerének kiépítésére 1947. őszétől ke­rült sor. Azért csak ekkor, mert Bulgária, Magyaror­szág és Románia a béke­szerződés értelmében csak 1947. szeptemberében nyer­ték vissza teljes szuvere­nitásukat, s mert — Cseh­szlovákiát kivéve — a' hat kelet-európai ország politi­kailag nagyjából akkor ért hasonló fejlődési szakaszba. A szövetségi rendszer mi­előbbi megteremtését a nemzetközi helyzet is sür­gette: a hidegháború körül­ményei között a szocialista útra lépő népi' demokratikus országoknak egyeztetniük kellett külpolitikájukat, s szorosabbra kellett fűzniük együttműködésüket. A kelet-európai szocialis­ta szövetségi rendszer két lépcsőben épült ki. Előbb — kétoldalú szerződések for­májában —, azok az álla­mok rendezték államközi kapcsolataikat, amelyek ad­dig még nem tették meg, így Bulgária, Magyarország és Románia. Majd a már népi demokratikus országok kö­töttek ún. kölcsönös barát­sági és segítségnyújtási egyezményeket egymással. 1948—49-re a kölcsönösen megkötött kétoldalú szer­ződések már átfogták az összes európai népi demok­ráciát, mintegy 35 egyez­ményt írtak, alá. Ezek ki­mondták, hogv a szerződő felek közösen lépnek fel a Németország vagy más ál­lam részéről fenyegető fegy­veres agresszió ellen, nem indítanak egymás ellen fegyveres támadást, s min­den fontos nemzetközi, így a két országot >érintő kér­désekben előzetesen konzul­tálnak. Emellett gazdasági és kulturális téren szoros együttműködésre töreksze­nek, s az egymás közötti érintkezésben kölcsönösen tiszteletben tartják egymás függetlenségét, szuverenitá­sát, területi sérthetetlensé­gét, s nem avatkoznak be egymás belügyeibe. Á kétoldalú egyezmények, s az átfogó szövetségi rend­szer kétségtelenül stabilizál­ja a térséget, még akkor is, ha a Tájékoztató Iroda ne­vezetes határozata után Ju­goszlávia kivált* a szocialis­ta országok közösségéből, s a többiek megszakították vele kapcsolataikat. A szö­vetségi rendszer megterem­tette a feltételét annak, hogy a szocialista országok közösen lépjenek fel a nem­zetközi politikában, s meg­védjék szuverenitásukat. Vida István (Vége.) Csúcsértekezlet és MM békéltetés EM 0 Lomé (AFP) Ali Abdesszalam Triki lí­biai külügyi titkár (külügy­miniszter) hétfőn N'djamená­ból a togói fővárosba, Lomé­ba érkezett, hogy részt Ve­gyen azon a „békéltető érte­kezleten", amelyet az Afrikai Egységiszervezet szervezett a csádi fejlemények megvita­tására. Triki N'djamenábain ff Goukouni Oueddeivel, az ideiglenes nemzeti egység­kormány vezetőjével tár­gyalt. Eddig hét afrikai államfő érkezett hétfőn Loméba, akik megvitatták, milyen jogi ke­reteken belül tarthatják meg a Csád és Líbia tervezett egyesülésével foglalkozó „bé­kéltető értekezletet". DACIA, WARTBURG, MOSZKVICS, POLSKI FIAT, SKODA. 1200—1300—1500—1600-as LADA személygépkocsi" tulajdonosok figyelem 2 / TRAYAL 155 Sr. 13. 155 Sr. 14 és 165 Sr. 13-as méretű atilélcopesi^ek kaphatók GUMIBOLTJABAN: SZEGED, Attila u. 10. \ÉPeSKEDEU' v/ALLALAT AMÍG A KÉSZLET TART!

Next

/
Oldalképek
Tartalom