Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-14 / 11. szám

Szerda, 1981. január 14. 3 Megűfu! az Árpád-híd Január 19-én megszüntetik a 33-as villamos közlekedését, s az Árpád-hídon át villamospótló autóbuszokkal szállítják az utasokat; ezzel kezdetét veszi az utóbbi esztendők legnagyobb arányú hídfelújítása Budapesten — jelentette- be keddi sajtótájékoztatóján Stadinger István, a fővárosi tanács elnökhelyettese. Az Óbudát Angyalfölddel összekötő híd jelenlegi szélességét már megépítése pillanatában átmenetinek tekintették, s amikor 30 esztendeje, 1950 novemberében átadták a forgalomnak, már eleve tervezték későbbi bővítését A híd építésének beruházási javaslatát az Állami Tervbizottság 1979 szeptemberében hagyta jóvá, s ekkor kezdődtek az átépítés előkészítő munkálatai. A megújult Árpád-híd 1984-re kétszer háromsávos lesz, s 1985-ig kiépül a két hídfő is. Óbudán a hídról ikerpályás felüljáró ível majd a Szentendrei útra a Flórián tér fölött, a túlparton ugyancsak megépítenek egy felüljárót, amely a Váci út forgalmát „emeli" át a Róbert Károly körúton. A hídon közlekedik majd az l-es gyorsvillamos, amelyről a metróra is átszállhatnak majd. A hídon' az építkezés teljes időtartama alatt közlekedhetnek. A munkálatok beruházója a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatósága, lebonyolítója a Metró Közlekedésfejlesztési és Beruházási Vállalat, generáltervezője az Uvaterv, generálkivitelezője pedig a Hídépítő Vállalat. Az említetteken kívül még 11 tervező és 25 kivitelező vállalatnak ad tennivalót az Árpád-híd átépítése. (MTI) Önálló porcelángyárak Az év elejétől önálló lett a Finomkerámiaipari Művek két közismert áállalata, a herendi és a hollóházi porcelángyár. Az önállóságtól mindkettő azt várja, hogy közvetlenebb kapcsolatot alakíthat ki mind a hazai, mind pedig a külföldi megrendelőkkel, s így gyorsabban tud majd alkalmazkodni az igények változásához. A herendi gyárnak iparművészeti érteikét is képviselő egyedi termékei miatt, a hollóházinak pedig a művészi színvonal jelentős emelésével kapcsolatos törekvései miatt van különösen nagy szüksége arra, hogy-a lehető leggyorsabban tudjon reagálni a piaci hatásokra. ' Herenden gyári méretekben ugyan, de művészi porcelánt állítanak elő, s a teljes termelés háromnegyed részét exportálják. A legújabb piaci tapasztalatok szerint a jövőben is a manufakturális jelleg lesz Herend erőssége. A Hollóházi Porcelángyár jelentősen növelni akarja a művészi áruk arányát. (MTI) Főágazat a háztáji Figyelemre méltó kezdeményezést valósított meg a csaknem tízezei; hektáron gazdálkodó, évente több mint 320 millió forint termelési értéket produkáló országos hírű barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet: ez év januárjától fő ágazatának tekinti a háztáji gazdálkodást. Ezentúl a nagyüzem még hatékonyabban támogatja a 625 hektárnyi területét kitevő háztájit a termelés hatékonyságának növeíésében. A tsztagok egy része a termelőszövetkezet segítségével hibrid vetőmagot, más része búzát, lucernát, burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt termel, amit a közös gazdaság útján értékesítenek. A tagok birtokában levő istállók, ólak jobb kihasználása érdekében növelik a hízósertések számát és a szarvasmarhatartást. Az erre vállalkozók anyakocát, kilencszáz forint előleget és öt mázsa tápot kapnak, ezen kívül kettőszáz tehén kihelyezésével igyekeznek a tejtermelést emelni. A tehén a termelőszövetkezeté marad, a borjú és a tej viszont már a gazdáé. A barcsi háztáji termelés a VI. ötéves tervidőszak végére várhatóan évi százmillió forint termelési értéket produkál. (MTI) Növekedett a beliö'd; turizmus Az IBUSZ szegedi tervei Szeged vonzása az elmúlt évben is erősödött. Nemcsak az ünnepi hetekre érkeztek zsúfolt autóbuszok és vonatok, hanem tavasszal, ősszel is sokan jöttek a Tisza partjára. Lényeges változás és mérföldkő is egyben, hogy 20 szazalékkal növekedett a belföldi turizmus — hangsúlyozta a tavalyi eredményeket és az .idei feladatokat sorolva Mester János, az IBUSZ Csongrád megyei Igazgatóságának vezetője. És mi a változás oka? A szakemberek egybehangzó Véleménye, nemcsak azért emelkedett a Dél-Alföld látogatottsága, mert Szegeden a szállodai helyek száma nőtt, hanem, mert az IBUSZ a Tisza-parti várost is bevonta az országos utazásokba. Közel 400 millió forintos forgalmat könyvelhetett el ez a megyei .intézmény. Nőtt a devizabevétel, míg tavalyelőtt 95 millió, addig 1980-ban 127 millió forintért váltottak be keményvalutát. Különösen a jugoszláv utazási irodák érdeklődtek a .szakmai programok iránt. De nemcsak ide jöttek szívesen, hanem a szegedi utazási iroda 50 százalékkal több önálló csoportot indított a környező országokba, mint a korábbi években. Elsősorban a szovjet és csehszlovák túrák a népszerűek, valamint Bécs, Isztambul és Velence volt az elsődleges úticél. Mit várnak az idegenforgalmi szakemberek 1981-től? Ügy látszik, hogy az olajárak felszökkenése nem változtatott az utazási kedven. Sőt, az eddigi tapasztalatoktól eltérő, ám egybehangzó vélemény, mind többen és többen gyűjtenek külföldi nyaralásra. Az idén sem feledkeznek meg arról, hogy egyre nagyobb az igény a szirtesebb programok és a szolgáltatás bővítésére. És így fokozni lehet az utazási kedvet. Egyik fontos cél a belföldi turizmus fellendítése. Időközben a hazai szállodaipar is rájött arra, hogy holtszezonban érdemes mérsékelni az árakat. Ezzel függ össze újdonságként a vidám hétvége Budapesten. A téli és tavaszi hónapokban városszínháznézést és jó szórakozást szervez a fővárosba az IBUSZ. Első osztályú hotelekben szállásolják el a vendégeket. Máris igen nagy az érdeklődés a szocialista brigádok .és a termelőszövetkezeti dolgozók körében. Budapesten kívül szinte minden népszerű hazai tájra és üdülőhelyre hasonló kirándulásokat szerveznek. Egy másik újdonság a szociálturizmus. Évről évre nagyobb az érdeklődés a szocialista országok szép városai és üdülőhelyei iránt. Először szerveznek csoportos kirándulásokat Csehszlovákiába teljes 'panziós ellátással. Az év első napjaiban az előzetes felmérések szerint a MÁV az összes helyet lefoglalta dolgozóinak Leningrádba, a fehér éjszakákat megnézni eddig is sokan váltottak vonatjegyet. A fokozódó érdeklődés miatt az idén Szegedről önálló csoportokat is indítanak. Először kötöttek szerződést a román idegenforgalommal és így szervezhetik a körutazás Székelyföldön nevű programokat. A szakemberek számolnak a nagyarányú autós turizmussal is. Az úgynevezett csomagtúrákra sok csoportot indítanak Szegedről. Az úticél: Kaukázus, Odessza, Csehszlovákia, az. NDK, Isztambul, Dánia, Svédország, Finnország, Görögország. Már ezekben a téli napokban egyre többen gondoskodnak a nyári pihe-* nésről. Az előzetes jelentkezések alapján úgy tűnik, továbbra is a legkultiváltabb hely lesz a szovjet és a jugoszláv tengerpart. Hosszú lenne felsorolni, hogy ezeken kívül hova és hány országba lehet látogatni. Pénztárcájától és érdeklődésétől függően mindenki megtalálja az álmodott várost vagy országot Japántól kezdve az USA-ig, Perutól Vietnamig, Koreáig és Malaysiáig e széles világban mindenhova lehet repülni, hajózni. Mit kinál az idegenforgalom Szegeden? Az újszegedi gyógyvízre az IBUSZ már tavaly próbálta szervezni a vendégeket. A vízművek és fürdők ígérete szerint a fedett uszoda most a nyárra elkészül. A gyógyvíz vonzását nem szabad figyelmen kívül hagyni, számolnak is ezzel, egyelőre az újszegedi fizetővendég-hálózat szobáira építve. A belföldi turizmusban alapvető kérdés marad az idén is, hogyan lehet olcsóbban szállást és étkezést biztosítani. A jó vendéglátósok nem feledkeznek meg arról, hogy külföldről sem érkezik mindenki tömött pénztárcával. Szegedet népszerűsítve kedvezményt kért és kapott az IBUSZ a Hungarhotelstől. A jugoszláv utazási irodákkal együttműködve pedig 1981-ben is tovább bővítik az üzemi és téeszlátogatásokat, hiszen a déli szomszédaink közül is sokan kíváncsiak, hogyan készül a szegedi paprika, a vásárhelyi majolika, milyen a szentesi kertészet. Mert utazni 1 nemcsak szép, hanem hasznos is... H. M. Érdeklődő szakember kerestetik Avagy: egy kísérlet kudarca Napokig láttam a hirdetést egy lapban: gyártmány- és gyártástervező, kutató-fejlesztő munkakörre szakembert keres a METRIPOND. Először nem értettem a dolgot Hiszen a vásárhelyi mérleggyárról közismert hogy rengeteg új típust fejleszt ki, hogy a műszaki fejlesztés arányát és színvonalát tekintve igencsak élen jár a megyében. Akkor hát nyilván szakemberük is van elegendő, ha máshogyan nem, hát' jó iskolán fölnőtt, kinevelhető szakemberük. Akkor hát minek a hirdetés? Vagy mégsincs elég emberük erre a munkára? No, ennek érdemes utánajárni. S talán a sok közül egy-két jelentkezővel is beszélni, hogy miért válaszolt a hirdetésre, és örül-e, hogy végre igazi mérnöki feladatokat kaphat? (Persze, hogy örül, hiszen hány mérnököt hallottam panaszkodni, hogy technikusi munkát kell végeznie, hogy tudásának, képességeinek tizedét sem veszi igénybe a munkája.) Vásárhelyen Fótos József vezérigazgató és Paksi Sánctor műszaki főosztályvezető kissé savanyúan mosolyog elképzeléseimen. — Miért? Mégis, hányan jelentkeztek a hirdetésekre? — Egy miskolci mérnökházaspár, azzal a feltétellel, •hogy lakás is kellene nekik. A munka érdekelné őket, de Miskolcon úgy féléven belül megkapják a lakást. Ha itt nem kaphatnak, nyilván nem jöhetnek. — És kaphatnak? — Nézze, az ötödik ötéves tervben vagy száz munkáslakás jutott dolgozóinknak. A fizikaiaknak. De a műszakiaknak édeske/eset tudunk segíteni... Műszakiak! De hát hogyan is állnak most a METRIPOND-nál? Valaha elkezdték a mechanikus mérlegekkel, most pedig már a leg: korszerűbb technológiánál, a mikroprocesszoroknál tartanak. Hagyományos és korszerű mérlegeket egyaránt gyártanak. Munkájukban használják az elektronikát, a számítástechnikát, pneumatikát, a hidraulikát... S bár „csak" mérlegeket gyártanak, de komplett technológiai sorokat terveznek a megrendelőknek, a meglevő helyhez és a technológiai folyamathoz adaptálva. A műtrágyagyárnak például nemcsak a merleget tervezik meg és állítják elő, amely 50 kilónként adagolja a műtrágyát a zsákokba, hanem a teljes sort, amelyen az ömlesztett anyag a mérleghez kerül, onnan a zsákba, onnan pedig a vagonba. Minden feladatuk más és más. Dolgoznak az élelmiszer-, a vegyiparnak, a kohászatnak, és ki tudná felsorolni, még milyen célokra állítanak elő mérlegeket. Mérlegeket, amelyeken anyagok, folyadékok folyamatos és szakaszos adagolása, pontos arányuk biztosítása múlik. Mindehhez sokféle szakismeret és sok iparág ismerete szükséges Éppen ezért is mondhatják: mindegy, hogy milyen mérnök jön hozzánk, nálunk mindenféle ismeretre szükség van... Jönnek-e? A példából úgy tűnik, nem igen. De hát mit tesz a vállalat, azon kivü!, hogy hirdet? Például évente 8—10 fiatalt küld társadalmi ösztöndíjjal egyetemre. És jó, ha 3—4 visszajön közülük. Hiába, új közegig kerülnek, megházasodnak. Nyilván arra mennek, ahol jobban boldogulhatnak. Hát nem vonzza őket az érdekes, valóban mérnöknek való munka? Az igazán jó képességű fiatalokat nyilván igen, de ők maradhatnak tanszéken, mehetnek kutatóintézetekbe, ahol nemcsak nagyobb szakmai presztízsre, de jóval magasabb jövedelemre is szert tehetnek. /: miből hamarabb lesz lakás is, amihez itt nemgen segíthetik hozzá őket. — Szükségünk van mikroprocesszorokhoz értő szakemberekre — mondják partnereim. — Véglegesen idehozni embereket egyelőre viszont nem tudunk. Üj terület, kevesen értenek hozzá az országban. Gondoltuk, egyegy feladat megoldására idehozunk . egy-két embert, IBUSZ-lakásba. Aztán kiderült, csak fizikai dolgozóknak nyújthatnánk ilyen lehetőséget, a rendeletek szerint Lehetőséget? De hát ez a mi lehetőségünk lenne, nem az embereké... Mondják, náluk a műszaki és fizikai dolgozók aránya egy a kettőhöz, egy az egyhez lenne ideális. Ezzel szemben 4—5 fizikai dolgozóra jut egy műszaki. És még az is szokatlanul magas arányszám a megye iparában. Pedig hát a METRIPOND-nál a tervezés több epergiát köt le általában, mint a gyártás. Égy-egil nehezebb időszakban kénytelenek kivenni mir.derkit a termc'ésből, aki csak valamelyest is alkalmas arra. hogy tervezzen, megkonstruáljon egy-egy elemet. Kezdő mérnököt, technikust, vagy üzemvezetőt... Ez pedig nem valami jó sem a gyárnak, sem az embereknek. sem a feladatnak. De nincs mis megoldás. A hatvanas évek elején hat-hét mérnök volt a vállalatnál, elég is volt annyi. Most száz körüli létszám is nagyon kevés. Igaz. jó szakemberekkel dolgoznak, mert hogy a hozzájuk kerülő mérnökök valamennyien jó iskolát járnak a gyárban. AZ önállóság, a széles látókörű műszaki gondolkodás iskoláját. S talán éppen, mert ]6 szakemberek, nőhetett meg az utóbbi időben a fluktuáció. Mert valóban jó mérnökre ma egyre inkább szükség van. A viszonylag alacsony fizetésért, a lakás és egyébb juttatások hiányáért pedig aligha kárpótol a ualóban izgalmas munka. A METRIPOND termékeinek 60 százaléka nem idősebb négyévesnél. Ez az intenzív műszaki fejlesztés, a piaci követeiményék figyelembe vételének eredménye. S bár az „alapkutatásokat", vagyis a különböző fizikai jelenségek mérlegtechnikai alkalmazási lehetőségeire irányuló kutatásokat külső partnerek, például a Műszeripari Kutató Intézet végzi a vállalatnak, a konkrét alkalmazások kidolgozása rengeteg feladatot ad saját embereiknek. Tavaly 26 milliót költötték például gyártmány- és gyártásfejlesztésre. S hogy ez elég-e? Műszaki színvonalban élen járnak a KGST-ben, a tőkés piac követelményeit viszont még ritkán tudják kielégíteni. Áraik esetenként magasabbak, mint a világpiaci árakPiacaikért pedig egyre többször kell versenytárgyalásokon megküzdeniük. Létérdekük tehát a műszaki fejlesztés meggyorsítása, hogy közelebb kerüljenek a világszínvonalhoz. S léterdekük sok jó műszaki szakember alkalmazása, hogy a tervezésben dolgozó team-ekben mind több szellemes, jó és olcsó megoldás, kombináció születhessen. Babéra ikon nem pihenhetnék egy pillanatra sem; öreg babér az iparban már nem babér. A METRIPOND helyzetét akár modellként is tekinthetnénk. Mert a jövő nálunk csak a tudományintenziv iparágaké lehet, ahol nem annyira a beépített anyagot és a fölhasznált energiát adjuk el egy-egy termekben jó áron, hanem a beléje fektetett, s nálunk elvben bőségesen meglévő szakismereteket. De lám, vidéken sokszor nehéz helyzetbe kerülhet egy vállalat, ha sem anyagiakkal, sem lalakással nem tudja vonzani a képzett embereket, csak érdekes munkával. Az viszont kerülhet másutt is. Pedig a mérlergyár esetében még nem is igazán tudományintenzív iparról, csupán műszakilag igényes iparról van szó... Szávay István Fagyálló növények A tartós, kemény hidegben kitűnően edződnek az új növényfajtajelöltek a Mátra tetején elhelyezkedő kísérleti parcellákon. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kompolti kutatóintézetének mátraszentlászlói fagykísérleti állomásán különféle szántóföldi növényfajták fagyáll óságát vizsgálják. A kísérleti állomás parcellái mintegy 850 méter tengerszint feletti magasságban helyezkednek el, s így Magyarország legmagasabban fekvő. mezőgazdaságilag művelhető területének számítanak. Ebben a térségben igen változatos az időjárás, sok a szélsőség, erős a hőingadozás, ezért jó lehetőségek nyílnak a speciális vizsgálatokra. A kísérleti állomáson elsősorban az őszi vetésű búzafélék tűrőképességét figyelik, de a triticáléval és az új lucernafajtákkal \ ls megkezdték a kisérleteket. Az idei tél különösen kedvez a vizsgálatoknak. (MTI) Tájvédelmi körzetek Zala megye újabb országos tájvédelmi körzetekkel és megyei védett területekkel gyarapodik. A megyei tanács végrehajtó bizottsága keddi ülésén egyetértett az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalnak azzal a javaslatával, hogy nyilvánítsák országos tájvédelmi körzetté a felső-göcseji tájat, a tájegység legjellegzetesebb részét, óvják meg gazdag növényvilágát, népi építészeti és egyéb műemlékeit, továbbá a keszthelyi hegységet szikláival és erdeivel, a területén található népi műemlékekkel. Harmadikként a megye déli részén található, mintegy négyezer hektáros oltáréi ősbükkös került fel az országos védettségű természeti értékek listájára. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a megyei védettségű természeti értékek közé sorolja a hévízi tavat és környékét. Újabb természeti értékek védetté nyilvánításáról tárgyaltak Somogyban is, a megyei környezet- és természetvédelmi bizottság keddi ülésén. Ezek közé tartoznak a Szöcsény-pusztai földvárrom körüli ] amaluzsálemek, a harminc méter magas, száznegyvenhárom éves bükkóriások, gyertyánfák, kocsányos tölgyek és vadgesztenyefák. Védettséget kap a nagyatádi Széchenyi téri park, a rinyatamási vadászkastély parkja, a zákányi vasút oldalán a botanikai ritkaságok lelőhelye, továbbá a Szenna község határában levő homokbánya, s az e környéken élö gyurgyalagok fészkelőhelye. (MTI)