Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

4 Kedd, 1981. január 13. Az alkoholról, józanul Az alkoholizmus — világszerte terjedő népbetegség. -tolunk, magyarokról az a hír járta, hogy iszunk örömünkben, bánatunkban. Milyen jelenleg a nemzetközi ttszehasonlltás? Az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság adatai azt mutatják, hogy 1978-ban az egy főre jutó összes alkoholfogyasztás terén a hetedik helyet foglaltuk el. Tömény italok fogyasztásában a harmadik nelyen álltunk. Az orvosok véleménye szerint az alkohol: sejtméreg. Igaz, hogy az ember mája elbontja, hatástalanítja, de rendszeres, Illetve túlzott mértékű fogyasztása elsők között éppen ezt a szervet támadja meg. A gyakran súlyos kimenetelű májzsugort jelentős arányban BZ alkohol okozza. Sokan az Ivás védelmében — régi nép tapasztalatokra hivatkozva — étvágygerjesztő hatását emlegetik. Való igaz, hogy eleinte elősegíti az emésztést, Idővel azonban megtámadja az emésztőazervek nyálkahártyáját Ez okozza az alkoholisták nagy részénél jelentkező gyomor és bélpanaszokat. Az alkoholfogyasztás a növekedésben levő gyermekek, szervi megbetegedésében szenvedők, bizonyos gyógyszereket szedők számára — kis mennyiségben is tiltott! A felszívódott alkohol károsítja a központi idegrendszert. Hatására gyengülnek a reflexek, romlik a mozgások összerendezettsége. Az akaratgyengülés pedig könynyen „lejtő szélére" sodorja az alkohol rabjait. A viszonylag hamar bekövetkező személyiséghanyatlás folytatásaként — több éves, évtizedes alkoholizálás után — nagymértékű emlékezetromlás, értelmi hanyatlás következik. Ez az „alkoholos elbutulás" néven ismert elmegyógyászati megbetegedés lassan, fokozatosan alakul kl. Az alkohol hatására az érrendszer, a szív,' a vese ls megbetegedhet. Az alkoholista testiekbenlelkiekben egyaránt kárt szenved. Könnyen szervi bajt szerezhet, ingerültté, kötekedővé válik, családi élete többnyire megromlik. Az alkohol és a bűnözés, valamint az alkohol és az öngyilkosság összefüggése közismert. Érdekes, és főleg figyelmeztető adatokat közöl — dr. Simek Zsófia tollából — az Alkohológia 1980/3. száma. A felmérés a 30—60 év közötti nők és férfiak halálozásának alakulását mutatja be az 1920—1978 közötti időszakon belül. Az adatokból kiderül, hogy az említett korosztály férfiakra vonatkoztatott halálozási aránya 1920-tól 1960-ig csökkenő tendenciát mutat. 1960-tól 1978-ig viszont növekszik. Nők esetében a csökkenés 1970-ig tart, ettől kezdve — 1978-ig — ez is növekedést mutat. Es — a férfiakáál éppen 1960-tól, a nőknél pedig 1970-től indul. el az alkoholfogyasztás rohamos növekedése (1960 és 1978 között az egy főre eső alkoholfogyasztás megduplázódott!) A halálozási arány és az alkoholfogyasztás emelkedésének párhuzama elgondolkodtató — bár a halálozás alakulását egyéb tényezők is befolyásolják. Az 1977 őszén hozott kormányhatározat nyomán öszszetetté vált az alkoholellenes küzdelem. Sikereként könyvelhető el, hogy ettől kezdődően, éppen a töményszesz-fogyasztás meredek növekedésének sikerült megálljt parancsolni. Biztató ez az eredmény, de a felvilágosítás, és a korlátozó Intézkedések terén sok a tennivaló! kultúra Fűtés és egészség A lakások és a munkaheh elvek fűtésekor mindig olyan „mikroklíma" megteremtésére törekszünk, amely az embernek jó közérzetet, komfortérzést biztosít. Ehhez szükség van megfelelő hőmérsékletre. többé-kevésbé egyenletes hőelosztásra. kellő nedvességtartalomra, az égéstermékek maradéktalan elvezetésére és a levegő rendszeres cserélődésére, a szellőztetésre. Hogy egy helyiséget milyen hőmérsékletre célszerű „felfűteni", az elsősorban rendeltetésétől függ. A szokványosán öltözött, nyugodtan ülő ember például általában 20—22 C° között érzi jól magát. ez jelenti, számára a „komfortzónát". A lakószobák. irodák, hivatali helyiségek hőmérsékletét tehát ennek megfelelően kell beállítani. Ahol a dolgozók megerőltető fizikai munkát végeznek, ilyen hőmérsékleten már erősen kimelegszenek. megizzadnak. Az izommozgás ugyanis — Intenzitástól függő mértékben — fokozza az anyagcserét, növeli a szervezet hőtermelését Műhelyekben, szerelőcsarnokokban és hasohló munkahelyeken ezért 12—18 C' közötti hőmérséklet látszik ideálisnak. A fürdőszobákban és a zuhanyozókban kb. 24 C°-nak kell lenni ahhoz. hogy az ott tartózkodók ne fázzanak. A hideg környezet szerepe a különböző hűléses betegségek kialakulásában általánosan ismert. A túlfűtés káros egészségi hatásaival azonban már sokkal kevesebben vannak tisztában. Annyit mindannyian észreveszünk, hogy nagv melegben könnyen elbágyadunk. elálmosodunk; csökken a íigvelmünk. Ez hátrányosan befolyásolia az ember tevékenységét, sőt. bizonyos munkakörökben veszélyes is lehet. Amikor pedig kimelegedve, megizzadva kilépünk a szabadba vagy hűvösebb, huzatosabb helyen — folyosón, lépcsőházon — megyünk keresztül, akkor nem tudunk azonnal alkalmazkodni. és így könnyen megfázhatunk. A fentiek alapján érthető •az is. miért fontos az egyenletes hőeloszlás. A lakószoba fűtése például akkor Igazán ió. ha egyes pontjai között a hőkülönbség nem több. mint 2—4 C°, a hőmérséklet napi ingadozása pedig nem haladja meg a 3—6 C°-ot. Az említett követelményeknek az etázs-. a központi és a távfűtés felel meg legjobban. A gázkonvektorok is jól szabályozhatok, helyes üzemeltetéssel ezek is eléggé egyenletes hőeloszlást biztosítanak. Cserépkályhával már jóval nehezebb úgy fűteni. hogy a hőmérséklet' — a meteorológiai tényezőktől függetlenül — folyamatosan megfeleljen a ..komfortklíma" követelményeinek. A térbeli hőeloszlás is kevésbé egyenletes, azaz a kályha körül mindig jóval melegebb van. mint a szoba távolabbi sarkában. Kedvező viszont, hogv a cserép hosszú időn át képes tárolni H hőt. Jól kezelt cserépkályhával nagyobb napi ingadozásai elkerülhetők. A vaskályha Igen gyorsan felmelegszik, de gyakorlatilag, csak addig ad meleget. amíg a fűtőanyag ég. Állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek, lakások fűtésében ezért ma már egyre inkább háttérbe szorul. A jó - közérzetet biztosító mikroklímához feltétlenül hozzátartozik a levegő kellő nedvességtartalma. Ott. ahol a fűtőtest felületi hőmérséklete 80 C" fölé emelkedik, a légtérben állandóan jelen levő por pörkölődik. ezért a levegő kiszárad. Ilyenkor gyakori a száj- és torokszárazság. a köhögési inger és a szomjúság. Ez elsősorban a gőzzel üzemelő központi. Illetve távfűtés esetén jelentkezik. Elektromos párásító készülékkel vagy egyszerűen kevés víz folyamatos párologtatásával lehet segíteni. Etázs-. központi és távfűtésnél káros égéstermékekkel gyakorlatilag nem kell számolni. A kályhák használatakor viszont nagyon lényeges. hogy megfelelő huzatuk legyen, ami biztosítja az égéstermék maradéktalan elvezetését. Ennek érdekében a kéményt évente, a kályhát pedig — a tüzelőanyagtól függően — megadott időközönként tisztítani kell. Ugyanilyen fontos az előírásoknak megfelelő kezelés, a helyes tüzelési technika. Az olaikályhákat és gázkonvektorokat minden fűtési Idény előtt célszerű szakemberrel megvizsgáltatni. A zárt. „fűtött helyiségekben előbb-utóbb kedvezőtlenül megváltozik a levegő összetétele. Csökken az oxigén- és emelkedik a széndioxid-tartalom. az emberek bőréből, ruhájáról, valamint használati eszközökről különböző szennyező anyagok kerülnek a légtérbe. A levegő kellő felfrissüléséről az ablakok időnkénti szélesre tárásával kell gondoskodnunk. Télen a külső és a belső hőmérséklet között meglehetősen nagy a különbség. ezért a szükséges légcseréhez ilyenkor néhány perces szellőztetés ls elegendő. Ideje módosítani a régi mondást: ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel!. Manapság már nem divat kardot viselni, ám változatlanul időszerű, hogy ahol nem elég az eszköz, ajánlatos megtoldani. S mivel a most ránk köszöntött új esztendőben előre láthatólag igen rövidek lesznek a „kardok", azaz az anyagi lehetőségek, jó előre gondolkozni kell azon, hogj an es mivel lehet majd évközben „megtoldani". Csodaszerre aligha lehet számítani. Ha csak nem minősítjük csodaszernek azt, amiből hazánkban mindig sok volt, de többnyire csak „módjával" nyúlunk hozzá: a találékonyságot Szerencsére az utóbbi időben már az is egyre gyakoribbá válik, hogy ehhez a — nem ls nagyon rejtett — tartalékhoz a köz érdekében nyúlnak az élet minden területén. Újításokról, ésszerűbb munkamódszerekről hallunk, olvasunk szinte naponta. Valami ilyesmire van szükség a művelődés terén is. zánk lakosságának átlagos művelődési színvonala. Nemcsak visszalépni nem lehet és nem szabad, de még csak megállni sem. öt év alatt a mostani kisiskolások pályaválasztókká, a közép, és középfokú iskolákba járók felnőtté serdülnek. Ennyi időt semmiképpen sem lehet kihagyni. Évek, időszakok fordulóján szokás visszatekinteni. Ha a legutóbbi öt évet kissé tüzetesebben vizsgáljuk, mindenütt meg lehet állapítani, hogy — lehetett volna ügyesebben ls gazdálkodni. Épült egy sor művelődési ház, amely mindmáig csak felében-harmadában van kihasználva. Rendeztek műsorokat, amelyekre csak azért került sor, mert a szomszéd községben is volt már hasonló. Indultak tanfolyamok, amelyek csak a pénzt emésztették fel, de kevés sikert hoztak, kellő előkészítés hiányában — és így tovább. belieknek így sem kell majd kilométereket gyalogolni a kultúráért. Hasonló alapon lehet szervezni amatőr együtteseket is. Az előző évek, évtizedek szívós munkájának eredménye, hogy mind több kis helyen is van igény rryenek iránt. Eddig, ha kisebb létszámmal is, de létrehozták a helybeli csoportot sok községben, versenyre kelve a szomszédos faluval. Most — le kell küzdeni a túlzott lokálpatriotizmust, s össze kell fogni azokkal, akik eddig talán éppen versenytársak kívántak lenni. Hiszen versenytársat lehet találni tágabb körben — a járáson, a megyén belül — is. Együttes szervezéshez es fenntartáshoz megfelelő pénzt annál kevésbé. Nem egyszerűen a „takarékosság éve" kezdődött 1981. január elsején (ilyen egyébként is volt már néhány a utóbbi évtizedekben), hanem olyan ötéves tervidőszak, amelyben végig nagy szükség van az ésszerű takarékosságra. Az okok közismertek. Röviden öszszefoglalva: olyan szilárdan meg kell teremteni a költségvetés egyensúlyát, méghozzá hosszú távra, hogy aztán — a következő ötéves tervidőszakokban — nagyobbakat léphessünk előre. Ezért kell fokozottan takarékoskodni minden területen, s ez alól nem kivétel a művelődés sem. Ám arról semmiképpen nem lehet szó, hogy egy vagy öt évre felfüggesztjük a kulturális haladást, megelégszünk kisebb eredményekkel is az iskolai vagy az iskolán kívüli ismeretterjesztésben. Köztudomású az is, hogy még Igen sok a tennivaló a tömegkultúra terén, bárrpennyire is emelkedett haMost bizony nagyon meg kell majd nézni, hogy az a kevés pénz milyen célokra megy el, s éppen itt van szükség a találékonyságra, a közérdekű ötletekre. Például: jó volna bizony, ha minden községnek lehetne külön, szép művelődési háza, amely úgy épül, hogy alkalmas legyen az ezredforduló utáni igények kielégítésére is. Közismert tény az is, hogy az ilyen szép tervek nemegyszer ott születnek, ahol már a szomszéd falu e téren előbbre lépett, s a helyiek sürgősen utol szeretnék érni. Most — bele kell törődni abba a — különben is a nagyobb közösség céljainak megfelelőbb — helyzetbe, hogy egy-egy közös tanács területén elég egy művelődési ház. S ha a társközség fiataljai nem találnak közelebb összejöveteli lehetőséget, vagy éppen abban az egy művelődési házban indul valamilyen közérdekű tanfolyam — az űj épülethez amúgysem elegendő pénzen lehet kisautóbuszt bérelni vagy két-három helybeli autóssal megállapodni, s a társközségSZULETES Kazl Gábornak és Csomor Anna Máriának Orsolya Réka, ICakuszi György Tibornak és Csikós Juliannának Judit Bea, Gál Jánosnak és Bura Juliannának János, Szabó Lászlónak és Fehyvesi Máriának Péter László, Brulich Sándornak és Balázs Ágnesnek Altos, Czétényi Józsefnek és Vér Zsuzsannának Brigitta, Széli István Jenőnek és Bálint Erzsébet Piroskának Emese, Móra Sándornak és r ílya Zsuzsannának Szabolcs, Krajkó Györgynek és Lóel Györgyinek Gábor, Nagy Sándor Antalnak és Csécsei Honának Melinda, Hajdú István Bélának és Komócsin Katalinnak Csaba, Nagymihály Józsefnek és Patik Mariannának Marianna, Beznicz Istvánnak és Szabó Éva Ilonának Attila István, Kelemen Sándornak és Takács Katalin Máriának Tamás, Savanya István Andrásnak és Kazár Ildikó Ágnesnek Timea, Csányl Lászlónak és Nagyszöllősi Erzsébet Irénnek Orsolya, Módra Imrének és Székely Máriának Gábor Ferenc, András Gyulának és Kovács Etelkának Ágnes, Zalrmik Jenőnek és Jenei Hajnalka Zsuzsannának Péter Jenő, öze Imrének és Kehi Erzsébetnek Mónika, Kolompár Károlynak éa Kolompár Jolánnak Oszkár. Lévai Istvánnak és Rasztlk Ibolya Máriának Rita Mária, Makra Mihálynak és Gulyás Franciskának Mihály, Sramkó Józsefnek és Berzeviczl Margit Erzsébetnek Mónika. Utasl Istvánnak és Bitó Ágnesnek István, Nemes Zoltánnak és Sebők Zsuzsannának Zoltán. Zakariás Ferencnek és dr. Simon Zsuzsanna Klárának Dávid Kornél, dr. Bálint Andrásnak és dr. Szendrei Mária Annának Péter, Varga Péter Lászlónak és Kenyeres Katalin Máriának Mónika. Puskás Istvánnak és Nemes Máriának Gábor, Borbás Gézának és Zsunyi Juliannának Katalin, Huszár LászlóCsaládi események nak és Varga Olgának Tamás. Süli Szilveszternek és Csurman Katalin Juliannának Szilveszter, Takács Andrásnak és Albert Edit Annának Zsolt Tamás, Pataki Lászlónak és Bakos Ilonának Krisztián, Gulácsi Józsefnek és Bányai Rozáliának Akos József. Rácz Istvánnak és Ábrahám Irén Klárának Renáta, Zádori Tibor Mihálynak és Varga Franciska Máriának Tibor Attila, Szabó Lajosnak és Boszák Erzsébetnek Norbert, Bodor Ferenc Mihálynak és Balog Erzsébetnek Ferenc, Hégert Róbert Jánosnak és Terhes Etelkának Anita, Fodor Sándornak és Czékus Máriának Andrea, Király Imrének és Kovács Katalinnak Katalin Piroska, Csűri Jánosnak és Pölös Ilonának Edit, SUii Józsefnek és Zombori Anna Máriának József, Szabó Pálnak és Soós Honának Anikó, Virányi Tibornak és Mihály Annának Zsuzsanna Rédai Sándornak és Demus Rozáliának Zoltán, Kneip Ferencnek és Németh Ilona Máriának Gergely Dánlel, Farkas Imrének és papdi Rozáliának Imre, Csörögi Mihálynak és Leié Anna Piroskának Mónika, Tombácz Jenő Tibornak és Lengyel Katalinnak Katalin, Frank Ferencnek és Tóth Erzsébetnek László, Nóvák Györgynek és Tóth Klárának Norbert, Abrahám-Fúrús Istvánnak és Sólya Juliannának Tibor, Török Andrásnak és Faragó Mártának András, Kószó Imrének és Forrai Rozáliának Tibor, Tóth István Gézának és Pósa Mária Magdolnának Edina, Mihály Antal Lászlónak és Kardos Piroskának Timea Piroska, Simon Ferencnek és Bácsványi Anikónak Ferenc, Csanálosi Istvánnak és dr. Németh Mártának István, Dobó Istvánnak és Monostori Máriának Beáta Mária, Pap István Szilveszternek és Frank Herminának István, Sztlágyi Imrének és Farkas Ágnesnek Tibor István, Rácz Jánosnak és Nagy Ilonának Gábor, Nagy Józsefnek és Vágó Évának Andrea, dr. Turzó Lászlónak és Perényi Máriának Anita, Mucsi Imre Jánosnak és Erdélyi Máriának Gabriella nevű gyermekük született. HALALOZAS Ötott Lajosné Csucska Rozália. Engi Antal, Kozma Mlhályné Miklós Viktória, Sánta Jánosné Feldhausz Magdolna, Kiss Ferenc, Császár András, Szabó Lóránt, Péll Sándor, Farkas Imre, Pusztay József, Papdi Pál, dr. Bozóki László, Bóka Józsefné Földi Julianna. Balogl Julianna. Török Sándorné Katona Katalin. Balog Ferencné Csiki Erzsebet. Tóth Illésné Zsoldos Terézia. Sándor Antal, Ábrahám Rudolfné Ta.tti Julianna. Bense Sándor. Galambos Mlhályné Bakos Piroska. Györki János, Kádár Istvánné Molnár Anna. Tóth István. Kuruesal Sándor. Lévay Béláné Kosztra Olga, Bárkányi János. Hantos Mihály. Sári Lajos, Mtskolezt Lászlóné Kovács Margit, Varró JuHanna. Kránitz Sándorné Krlzsenits írén Julianna. Rácz Imre Sándor, Lakatos Mihály Kispál József. Zádori István. Póner Antal Szögi Jenőné Nagy Terézia, Szászi András, Benkovies Istvánné Pullcs Lívia Kornási Józsefné Varga Julianna, Száraz János. Markovira Bíiáné Gulyás Mária, Halápi Sándor, dr. Jezernlczky Akos meghalt Általában ls érvényes, hogy kevesebbet kell markolni, de azt aztán erősen meg kell fogni! Nagy szükség van továbbra is — például — a helytörténeti, helyismereti gyűjteményekre. Valóban jó lenne, ha ezek mindenütt megfelelő helyiséget kapnának és külön, képzett szakember foglalkozhatna velük. Ám előre látható, hogy a pénz ehhez is kevés lesz. Marad tehát az olcsóbb megoldás: több társadalmi aktivista összefogása a megőrzésre méltó értékek gyűjtéséhez, s a helybeli értelmiségiek fokozott segítsége a bemutatáshoz, rendszerezéshez. Kétségtelen, hogy ez így is kifizetődik — s ez már nemcsak takarékossági szempont. Aki foglalkozik a község, a város múltjával, néprajzával — önmagát is képzi,' s ezzel nyer ő is, a közösség is. Ebből pedig következik — anélkül, hogy a szükségből erényt akarnánk csinálni —, vannak előnyei is a művelődés területén a takarékos gazdálkodásnak. Kétségtelen, hogy 1981-ben és a következő években anynyl öntevékenységet fog elindítani, annyi rejtett tehetséget felszínre hozni, amennyire a legtöbb helyen ma nem ls számítanak. Még az sem baj, ha már év elején lecsípnek egy parányit abból az amúgyis kis pénzből a helybeli művelődéspolitika irányítói — ötletpályázatokra. Bizonyos, hogy szinte mindenütt akadnak lelkes fiatalok, pedagógusok és más, a művelődést szívügyüknek tartó emberek, akik szívesen gondolkoznak azon: hogyan lehetne még jobban terjeszteni a kultúrát községükben, városukban — kevés pénzzel, sok ötlettel. K. S. Erdei muzsika Valósággal mesebeli világgá varázsolta a kemény hideg a Mecseket. A Pécs fölötti erdőket vastagon belepte a zúzmara, s most olyanok a fák meg a bokrok, mintha kristályüvegből volnának az ágaik. A téli napsütésben szikráznak a különleges szépségű krlstályerdők. Érdekes módon nem egyformán borította be a zúzmara a növényzetet. A fenyőfák tűlevelű ágai olyanok, mintha tejszínhabba mártották volna őket. A lombos 'fák és bokrok vékony ágai pedig letöredeznek, s ilyenkor pengő hangot hallat a szétpattanó jég. (