Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-13 / 10. szám

KcM, T581. január 13. 3 Ötödik Stéves tervünk mérlege: Nehéz, de eredményes időszak Dr. Komócsin Mihály pártnapi előadása a FÉG makói gyárában Az évindító tanácskozássorozat nagy érdeklődésre számottartó eseménye volt a FÉG makói gyárában tegnap, hétfőn délután megrendezésre került gazdasági pártnap. Több mint háromszázan gyűltek össze az üzem egyik munkacsarnokában, hogy meghallgassák dr. Komócsin Mihálynak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának előadását. A gyűlés résztvevőit, a vendégeket Balogh István, a gyár igazgatója köszöntötte, majd felkérte dr. Komócsin Mihályt előadásának megtartására. Gazdasági életünk időszerű kérdéseiről, az V. ötéves terv nehéz, de eredményes munkájáról szólva elmondotta, hogy a világgazdaságban végbemenő folyamatok érintik népgazdaságunkat, országunk gazdaságát, népünk életét is. Gazdaságunk sok tekintetben összekapcsolódik nemcsak a környező, hanem tőlünk távol levő országok gazdaságával, s így nemcsak azokkal a gondokkal kell megküzdeni, amelyek esetenként saját munkánk hibájából erednek vagy belső gazdasági nehézségekből adódnak, hanem azokkal is, amelyek a világgazdaság különböző területein keletkeznek és éreztetik hatásukat országunkban is. Ezután hangsúlyozta: nagyjából és egészében teljesítettük azokat a feladatokat, amelyeket az V. ötéves tervben előirányoztunk, bár — különösen a tervidőszak második felében —kénytelenek voltunk változtatásokat eszközölni, s alapvető mutatóit néhány vonatkozásban nem teljesítettük. Viszont túlteljesítettünk néhány olyan mutatót, amelyek a lakosság életkörülményeiről jelentős hatással voltak; részben beruházási jellegűeket, részben különböző társadalmi juttatásokhoz kapcsolódókat. Túlteljesítettük például a lakásépítési, a közoktatás területén a tanteremépítési vagy az egészségügyi beruházási tervünket. Nagyot léptünk előre a lakosság életkörülményeit közvetlenül érintő társadalombiztosítási szolgáltatások bővítésében. Ismeretes, hogy általánossá tettük az egészségügyi ellátást. Több clyan egészségügyi intézményt hoztunk létre, amely biztosítja a dolgozók magas színvonalú ellátását. A jövőben csak úgy tudjuk fejleszteni gazdaságunkat, ha úgy alakítjuk át a termelés szerkezetét. hogy olyan termékeket gyártsunk, amelyek kevesebb munkaerőt, nyersanyagot, energiát igényelnek. Ha ugyanolyan anyag- és energiafelhasználással sokkal nagyobb termelési értéket hozunk létre, ha feltárjuk azokat a tartalékokat, amelyeket a hatékonyság forrásaként szoktunk számba venni. Tehát gazdaságunkban a korábbi mennyiségi fejlesztésről minőségi fejlesztésre kell áttérnünk, hogy tovább tudjunk lépni. Részletesen szólt azokról a változásokról, amelyek Csongrád megyében — ezen belül Makó városában — az elmúlt öt évben történtek. Csongrád megye és Makó gazdasága is nemcsak most. hanem a korábbi középtávú terv időszakában is dinamikusan fejlődött. Eljutottunk odáig, amikor már nem az a problémánk, hogy nem tudunk munkalehetőséget biztosítani az emberek számára, hanem az: a meglevő üzemek számára nem tudunk elegendő munkaerőt biztosítani. Az elmúlt öt évben több üzemünk megduplázta termelési kapacitását, köztük a FÉG makói gyára is — állapította meg az előadó. Nyilvánvaló, hogy az embereket nemcsak az érdekli, hogy a gazdaság hogyan fejlődött, hanem az is, miként alakultak az életkörülmények. Megyénkben ma teljes a foglalkoztatottság. Mindenki, aki munkát keres, találhat. Ma a foglalkoztatottság színvonala magasabb, mint országosan. Nálunk a nők foglalkoztatására alkalmas munkahelyek telepítése nagyobb arányban történt, mint más megyékben. Azzal is büszkélkedhetünk, hogy bár az országban kiegyensúlyozott az áruellátás, nálunk — részben a megye adottságai miatt, mivel nagy zöldség- és gyümölcstermő területtel rendelkezünk — jobb a lakossá? állátása, elsősorban élelmiszerekből. Nagyot léptünk előre a lakásellátás javításában is. Az elmúlt években egyik fő célkitűzésünk volt, hogy gvarapítsuk a megye lakásállományát, korszerűsítsük a meglevő otthonokát. Ez indokolt volt, mert köztudomású, hogy Csongrád megye — ezen belül a makói térség is — az ország egyik legmélyebb fekvésű területe. Ennek következtében a szigetelés nélküli lakóházak elavultak, korszerűtlenek. Ezért tűztijv. ki célul, hogy megyénkben gyorsabb ütemű lakásépítést valósítsunk meg. Amikor öt évvel ezelőtt úgy határoztunk, hogy 23 ezer lakást építünk, akkor sokan azt mondották, hogy a tervnek nincs realitása, nem tudjuk megvalósítani. Ma már tudjuk, hogy túl is teljesítettük az öt évvel ezelőtt meghatározott lakásépítési tervünket. Ezen a területen nincs szégyenkeznivalójuk a makóiaknak sem, hiszen előirányozták a középtávú tervidőszakra 1200 lakás megépítését, és bár nem véglegesek az adatok, de úgy tudjuk, 1500 lakást építettek. Sorolhatnánk a különböző figyelemre méltó eredményeket, amelyekből kiderül, hogy az elmúlt ötéves időszakot, amely az ország gazdaságában és népünk életében nem volt könnyű, eredményesen zártuk Csongrád megyében. Végezetül arról szólt, hogy nálunk békés, nyugodt légkör van; minden feltétel adott ahhoz, hogy a VI. ötéves terv feladatait is eredményesen valósítsuk meg. legszunik a kötelezi iero-1 A munkaügyi miniszter 1981. január 1-töl módosította » munkaerő közvetítésével és toborzásával kapcsolatos szabályokat. Az új rendelet — több kötöttséget föloldva, a hatodik ötéves terv gazdasági és foglalkoztatáspolitikai irányvonalához igazodva — lehetőséget teremt a munkaerő-közvetítő es -toborzó tevékenység rugalmas alkalmazására, a tanácsi munkaerő-közvetítő szervek sokoldalú információinak úgyszólván korlátlan igénybevételére. Ennek célja, hogy egyrészt a munkát kereső állampolgárok fokozott segítséget kapjanak az elhelyezkedésükhöz, másrészt támogatásban részesüljön a vállalatok tudatos munkaerő-gazdálkodása, amelynek keretében a valós igényekhez igazítják a létszámokat. A munkaügyi miniszter új rendeletének lényege, hogy a munkaerő-közvetítés nem a munkaerőellátást szabályozza, hanem szolgáltatást biztosít ahhoz. Ügynevezett kötelező munkaerő-közvetítés megszűnik. Ezentúl a munkáltatók a betölteni szándékozott munkahelyeiket minden korlátozás nélkül meghirdethetik. Amennyiben munkaerő-szükségletüket a munkára jelentkező helybeliekből és a közvetítettekből nem tudják kielégíteni, az esetben a vállalat telephelyén kívül más területen munkaviszonyban (tagsági viszonyban) nem álló vagy várhatóan a munkahelyükön feleslegessé váló munkavállalók körében munkaerőtoborzás is végezhető. Ehhez azonban a területileg illetékes tanács munkaügyi szerijének az engedélye szükséges és tájékoztatni kell a szándékról a munkáltató telephelye szerint illetékes tanácsot is. Ezáltal ugyanis esetenként megelőzhető a dolgozók felesleges ingáztatása, illetve a céltalannak ígérkező toborzás. A szezonális munkákhoz szükséges toborzás azonban külön engedély nélkül folytatható a munkavégzés helyétől számított 30 kilométeres körzeten belül. A munkaerő-közvetítő szerveknek igen fontos feladata lesz az, hogy a munkaerőellátási gondok megoldása érdekében a munkáltatók számára tájékoztatást adjanak az elhelyezkedni szándékozókról, illetve felvételi ajánlást tegyenek mind a dolgozók, mind a munkáltató szempontjából megfelelőnek ígérkező igények kielégítésére. A tényleges megfelelés esetén elvégzik a közvetítést — vállalási kötelezettség tehát egyik részről sem áll fenn. A közvetítő szervek szolgáltatási tevékenysége elsősorban az állampolgárok érdekeit szolgálja. Az új rendelet ezért a következőkről intézkedik: a m.unkáltatók kötelességévé teszi, hogy — miközben bejelentik a különböző munkakörök betöltéséhez szükséges pontos munkaerő-igényeiket — egyegy fél évre előre számszerű tájékoztatást is adjanak foglalkoztatási szándékaikról, nevezetesen a várható teljes munkaerő-szükségletükről, valamint a felszabadítani tervezett munkaerőlétszámról. A munkaerőközvetítő szervek a munkaerőigények, a munkalehetőségek feltárása alapján biztosítják mindazokat az információkat, feltételeket, amelyek az adott területen történő munkába állást lehetővé teszik, illetve közlik az állampolgárokkal a munkahelyajánlatokat. A felajánlott munkakör elfoglalása azonban nem kötelező. A munkalehetőségekre vonatkozó tájékoztatást a munkaviszonyban (tagsági viszonyban) állók is igénybe vehetik. Munkába helyezés céljából a munkaközvetítő szerveket általában minden olyan magyar állampolgár felkeresheti, illetve igénybe veheti, aki a munkaügyi szabályok értelmében munkaviszony létesítésére jogosult. (MTI) C

sak úgy eloroztam a témát egy kötetlen beszélgetésen, mert nagyon ráhangolódtam a gondolatra: mi sokszor az örömöt is megvámoljuk. Városi vezető ember magyarázta nekikeseredve, hogy nem értünk igazán az örömszerzéshez. a boldogságérzés építéséhez. Mert vegvÜK csak azt az egyszerű esetet, hogy lakást kap egy család. Kell ennél nagyobb boldogság; van ennél a társadalmi gondoskodást jobban kifejező és érzékeltető gesztusa a közösségnek? Aligha! Külön szobájuk lesz a gyerekeknek, a bútor nem vetemedik el a nedvességben, megszűnik a gyúitósaprítás és a salakozás. aki tanul, félrehúzódhat egy kis panelszobába, pancsolni lehet a fürdőszobában ... Csakhogy amíg ez a család beköltözhet, ötször-tízszer is megkeseredik a szája. Először, mert megint és megint új határidőt tűzünk ki a költözködésre, hiszen a lakásátadás késik: másodszor, mert be lehetne ugyan költözni, deá fűtés még nem működik; harmadszor, mert veszekedni kell a lakás hibáinak kijavításáért; negyedszer, mert Felsővároson adták, pedig a férj is. meg a feleség is Rókuson dolgozik; ötödször, mert a gyereket most majd a város másik végébe kell cipelni reggelente az óvodába... És mondhatnánk tovább is — de a gondolatsor meglehetősen ismerős, s nemcsak erre az egy örömre vet árnyékot Legjobb leveseinkbe is belepottyan egy-egy légv. Ha neíaláfttán a legeredményesebb szervezéssel és ügyvitellel vinnénk véghez valamit. akkor meg magunk rontunk rajta. Csinálunk szép szökőkutat, megmutatjuk a népnek — aztán nincs, áki kijavítsa, ha beleesik valami hiba. Építünk szép széles, többsávos utat — de hetekig, hónapokig ott hagyjuk az építkezés törmelékeit szemétjét és q korlátozó táblákat, mert a burkolati jelek föl festésére tán még több idő kell. mint az útra magára. Rakunk tágas. áttekinthető, nagy áruházat — s az első napon letaroljuk, fölforgatjuk fegyelmezetlenségünkkel. Állítunk nyilvános telefonállomást — mégsem tudunk te'efonálni. mert ívek hiányoznak a telefonkönyvből és a kssvlőval püföli ük a készüléket. Elkészül a szép új partfal a belváros szívében — s aztán hónapokig vitatjuk. hogv most aztán kinek a dolga tisztán tartani. Érdemes történelmi eseményeknek és személveknek állítunk emléktáblát. tisztelső megbecsüléssel elmesvünk oda koszorúinkkal — de nincs egv-két míves kampó, amire a koszorút akaszthatnánk. Hát ilyenek vagyunk. Életemben sosem vártam tanulságot slágerszövegekbűi. de találtam egyet, ami nagyon idevág, s igazán kifeiezi dolgainkhoz való viszonyunkat. Zorán énekeli: „Langyos a sör, de nekünk így is jó..." Felnövekedett, nagv igényrendszerünk van. hajazza már tehetségünket és lehetőségeinket — gyakran mégis olyan igénytelenek tudunk lenni. hogy az már fáj. Nagv vállalkozásaink részletei valahogy nem fontosak nekünk. Sem amikor építünk, sem amikor szervezünk. sem amikor üzemeltetünk. Maid minden kiforogia magát, úgy véljük: majd az idő eligazítja a gondokat-hibákat. A nagv dolgok bűvöletében élünk talán, s nem marad figyelmünk azokra az apróságokra. amelyek ezeket is mozgatiák? De nemcsak életünk anyagi hátterében — építkezés, városüzemeltetés, igazgatás — élnek s lapulnak meg ilyen kis gondatlanságok. hanem az erkölcsi szférában is. Megidéztek egv embert ünnepségre, hogy magas kitüntetéssel méltányolják társadalmi igyekezetét. Volt előzetes köszöntés. egy pohár bor. kézszorongatás — de az ünnepségen nem szólították. Valami adminisztrációs hiba csúszott az ügymenetbe az érem nem érkezett meg. Megeshet ilyesmi? Megesett... s rpinden az ellenkezőiére vált az emberben, aki ugyan már-már belátta volna, hogv könnven eltévedhet egv akta a hosszú vándorúton, ha valaki vette volna a fáradságot és a bátor-ágot. hogv valami magyarázó szóval oldja a keserűségét. De minthogv erre nem akadt vál!alko?.ó. a másik ünnepen átadott érem adhatott-e annyi örömöt, mint a megbecsülés hírének első átélése? És láttam már munkaviszonyt jubiláló embert. aki 25 vagy 40 év után stencilezett üdvözlő levelet gvűrt össze dühösen. Hallottam már esetekel., hogv a jó munka jutalmáról csak a pénztáros tudott a közösség előtt sem kihirdetés, sem indoklás, sem kézszorítás nem esett. Az egészben az a szomorú hogv sokszor a dolog könnyebbik végén bukunk meg. Hiszen tervezni, építeni, szervezni, a gondoskodás rendszerét mozgásban tartani, a közösségi szellemet és érzést ébren tartani sokkal-sokkal nehezebb és nagvobb munka. figvelem. mint az emlegetett és rokon kis bakikat kikerülni. A végére elfogyna az erő és a türe'em? K

ülönösen időszerű erről most beszélni. amikor már ott tartunk, hogv nem mennyiséget kell hajszolni az emberi elégedettséghez. Végül is már általában van rendes lakásunk és kosztunk, ruhánk és kényelmünk, emberi méltóságunk és ió társadalmi közérzetünk. Olyan életminőségre vergődtünk, amelvben már kisebb jelentősége van a további mennyiségi gyarapodásnak, mint az emberi és társadalmi viszonylatoknak. Amit mi szocialista humánumnak hívunk, abban a nagy fogalomkörben igen fontos az örömszerzés módja és zavartalansága. Erre figyelni ma már legalább olvan fontos, mint ennek anvagi fedezeteire. Jobban kell hát vigyáznunk arra hogv a nagv gonddal, hozzáértéssel és szeretettel főzött levesekbe ne essen légv! Mert ha ki is lehet belőlük halászni, csökken a hozzá való étvágy. Sz. Simon István Társulás — libalenyésztésre A szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat kezdeményezése alapján alapos előkészítő munka eredményeként tegnap megalakult Szentesen a Csongrád megyei libatenyésztő gazdasági társulás. Az érdekelteket — nyolc termelőszövetkezet, hat ÁFÉSZ vezetőit — Mag Pál, a Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója üdvözölte. A társulás feladata olyan biztonságos termelés létrehozása. amely a törzsállattartástól a termékek értékesítéséig kiterjed, az áruelőállítás valamennyi fázisára. Mindez kedvezően fokozza az érdekeltek libatenyésztési készségét, termelési jövedelmezőségét és termékeik versenyképességét. A termelés bővítése így módot ad arra, hogy az alapanyagelőállítás összhangban legyen a megvé feldolgozó kapacitásával és az értékesítési lehetőségekkel. A Baromfifeldolgozó Vállalat olyan felvásárlási árrendszert dolgoz ki, amelynek lényege a felvásárolt áru minőség szerinti elbírálása. Megegyeztek abban is, hogy a társulás valamennyi tagja elsősorban a társuláson belül értékesíthet naposlibát, végterméket és tollat. A termékek felvásárlási árát, mennyiségét és az átvétel módját az érvényben levő termékértékesítési szerződések szerint határozzák meg. Mivel a nagyüzemek mellett jelentős azoknak a kistermelőknek a száma, akik libatenyésztéssel foglalkoznak, a társulás termelőszövetkezetei és az ÁFÉSZ tagjai több éves szerződéskötést szorgalmaznak a háztáji és kistermelőkkel. A társulás tagjai állást foglaltak abban, hogy a feldolgozó, nevelő és keltető kapacitások minél jobb kihasználása érdekében össze kell hangolni tevékenységüket. A termelést, az egymás közti termékforgalmat a tagok olyan szerződésekkel biztosítják, amelyek termelési, értékesítési biztonságot nyújtanak mindannyiuk számára. Több szén A kemény; havas téllel dacolva fennakadás nélkül dol gozik a Mátraaljai Szénbá nyák Thorez bányaüzem. * külszíni bányát művelő visontai bányászok az elmúlt tíz nap alatt mintegy 40 ezer tonnával túlteljesítették időarányos széntermelési tervüket, így az év eleje óta 258 ezer tonna szenet adtak át a szomszédos Gagarin Hőerőmű fűtéséhez. Ez napi átlagban meghaladja a 25 ezer tonnát. A megnövekedett széntermelésnek azért van különös jelentősége, mert a Gagarin Hőerőműre most hárulnak a legnagyobb feladatok, ilyenkor jelentkezik a legtöbb igény a villamos energiára. Atomerőmű Kubában Az első kubai atomerőmű építését a tervek szerint az 1981-el megkezdődött második ötéves tervben kezdik meg. A Szovjetunióval való együttműködéssel kidolgozott tervek szerint a fővárostól 350 kilométerre levő Cienfuegos mellett épül majd a kubai gazdaság szempontjából igen jelentős létesítmény. A távlati gazdasági és beruházási tervek szerint az ország villamosenergia-szükségletét — természetes energiaforrás híján — atomerőművekkel kívánják megoldani. Az erőmű építése csak egy területe a Kubai Köztársaságban folyó atomenergetikai kutatómunkának. A maghasadás révén keletkező energia békés felhasználásával kapcsolatos kutatások évek óta folynak a kubai tudományos akadémia irányításával. Jelentős eredményeket értek el az izotópoknak a mezőgazdasági kutatómunkában való felhasználásával. (MTI)