Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

4 Hétfő, 1981. január 5. Éltető víz a sivatagnak A hatalmas Kara-Kum si­vatag — sorrendben a negye­dik a világon — a Szovjet­unióban található. A körül­belül 300 ezer négyzetkilo­méter kiterjedésű sivatag ős­Idődtől terméketlen területe mind jobban zsugorodik. Kö­zép-Ázsia egyik legnagyobb víztározójának, a Kopet­Dág-1 tengernek a vizével űjabb 72 ezer hektár föld ön­tözése válik lehetővé. A ten­ger tervezett víztározó kapa­citása 550 millió köbméter víz. Az építés első üteme már befejeződött. Kétszázmillió köbméter, életet jelentő víz már az új tengerben van. Múzeumváros A nyugat-ukrajnai ősi vá- ták fel az ősi védőfalak ma­rost, Lvovot gyakran és nem radványait, amelyek most új alaptalanul nevezik múzeum- feladatot kaptak: az egykori városnak. Építészeti stílusát fegyverraktár helyén például például századok során uk- múzeum nyílt, ahol az ország rán, orosz, lengyel, olasz, ör- egyik legértékesebb európai mény, német, osztrák építő- és keleti, XV—XX. századi művészek, -mesterek és szob­rászok nemzetközi kollektí­vája alakította ki. Építésze­szálfegyver- és lőfegyver­gyűjteménye kapott helyet. Lvov nemcsak múzeumvá­keresztezték egymást a kele­tet és nyugatot összekötő ke­reskedelmi utak. tére hatott az a körülmény is, hanem a mÜBeumok vá_ íl^J^^J^..1*^41 rósa is- Csak az állami mú­zeumi intézmények száma 15. A Lvovi Képtárban több mint húszezer képzőművésze­Az óváros fő építészeti ne- alkotást, köztük Tiziano, vezetessége a Dominikánus Rubens. Goya vásznait állít­Székesegyház. Kupolája erő- ják ki. Egyedülálló ikongyűj­sen emlékeztet az olasz ba- temény tekinthető meg az rokk híres kupoláira. Ukrán Művészeti Múzeum­. ban. Lvov óvárosát az ukrán Nemrég a szó szoros értei- kormánv védett övezetté mében száz méter szám tár- nyilvánította. Anyanyelvi nevelés Elkészült az új kísérleti tananyag Teljesen elkészült a ma- nulók elsajátítják a nyelvtu- vőbeli iskolareform előkészí­fcyar nyelv új, korszerű tan- domány legújabb eredménye- téséhez. A cél. hogy a tanu­anyaga: a Magyar Tudomá- it is. amelyeket a művelt em- lók már az általános iskolá­nyos Akadémia nyelvtudó- bernek éppen úgy Ismernie ban teljes képet alkossanak a mányi intézetének fiatal kell. mint a természet-, a tár- magyar nyelv nyelvtanáról, munkatársai — akik évekkel sadalomtudomány, a technika kifejlesszék az általános mű­ezelőtt vállalták, hogy tudo- eredményeit. veltséghez szükséges közlési, mányos tevékenységükkel A kísérlet folytatódik: a helyesírási, helyes kiejtési hozzájárulnak az anyanyelvi nyelvészek, a pedagógusok és készségeiket a gimnázium­nevelés távlati programjának a tanulók együttesen csiszol- ban pedig újabb ismereteket kidolgozásához — befejezték ják a kísérleti rendszert, gaz- szerezzenek az anyanyelvről, az általános iskola VIII. osz- dagftják a tankönyvként a nyelvről általában, s a tályának anyanyelvi kísérleti használt munkafüzetek tar- nyelvtudomány legújabb tananyagát is. Az V—VII. és talmát. Oktatás, tanulás köz- eredményeiről, miközben ta­ft gimnázium I—IV. osztály ben formálódik az az új ok- vábbfejlesztik közlési képes­hasonló tananyagát már az tatási-'nevelési program, a jö- ségeiket utóbbi évekbén megalkották. Népfrontpolitikánk és az értelmiség A Hazafias Népfront cse- hamarabb történő gyakorlati hasznosan tölti el, aki bizto­lekvő részese volt az elmúlt megvalósítását és elterjeszbé- sítja magatartása révén csa­öt év országépítő munkájá- sét, termelő erővé való ala- ládja harmóniáját, aki érdek­nak. Ez időszak folyamán a kítását. Ebben a munkában IOCUK es vonzodlk a különbo­munkásság, parasztság és az hazánk tanult állampolgárai ző művészetek iránt. Értelmi­értelmiség egymáshoz nem- rendkívül fontos szerepet ját- ségi az. aki tudja, hogy a de­csak állampolgári kapcsola- szanak. és a jelen meg a jö- mokrácia nemcsak jogokat, tuk révén, de érzelmi szinten vő fejlődése szempontjából de kötelességeket is jelent, és is a sarkalatos tételt, hogy ér­dekazonosságuk és együttmű­ködésük tendenciája azonos. ezek egyensúlyéban a vég­zett munka, a teljesítmény minősége és mennyisége a mérvadó. Értelmiségi az, aki közeledett, felismerve azt nélkülözhetetlenek. Eddig — a lehetőséghez ké­pest — szándékosan kerül­^„ucu^jq tem az értelmiség kifejezést, «•» Államrendszerünknek váltó- ^ ügy gondol*m az munkája magatartasa réven értelmiség fogalmát is meg J"™*^ T. kell határoznunk. Nyilvánva­ló. hogy az értelmiség fogai­szövetségi politika. Ennek alapja az egész nép mozgó­sítása a mindenkori felada­tok elvégzésére. Ebből kö­vetkezik. hogy a társadalom többségét képező munkásság és szövetkezeti parasztság ki­kára motivál, éspedig oly­képpen, hogy a munka az al­történelmi kategóriák , életérzésének soha mással nem pótolható tudatát adja. Aki tudja, hogy nem­csak önmagáért, hanem szű­kebb és tágabb környezetéért szerint más és más. A század­forduló táján és századunk elején értelmiségnek számí­bontakoztatja az értelmiségi ^^^ff" is dolgozik, társaiért, a még szellem szabadságát, lehető- nnU kiemelés másrészt blz<v fejlettebb jövőért. Értelmi­séget teremt a haladó gondo- le^a naTaktuiTS tane- ségi az- aki nyüt 05 őszinte­latok, a teremtő alkotások _ T.,7! „ szól a hibákról is, de mindig megvalósítására. rete, elsősorban talán a szín­házlátogatás szinte társadal­építő jelleggel, a fejlődést és ml etiketté vá.| volta, bizo- ^«ést biztosito hangsuly­nyos divatos köjyvek ismere- lyak fanak ^^ "t^S0 te, tehát nem az általános ol- fazfetf Atüla költői bajba tű­IrtTÍafaff n.-,h ti „ „ ccrö • IV. töztetett néhány sora: „tir­ted haragszom én, nem elle­ned ... erősítsen az én hara­gom, dehogy bántson ked­ves ..." Egy társadalom mi­nőségének ugyanis talán detenrtnáttsása egyik ^ntosabb meghatá­determinaitsaga roz6ia> vajon mennyire képes felismerni legjellemzőbb vo­nz alsó tagozat — szintén új — anyanyelvi kísérleti prog­ramjának folytatásaként. A magyar oktatás történetében így első Ízben alakítottak ki egységes oktatási koncepciót BZ általános Iskolák és a gim­náziumok számára. A nyelvészek azt vallják, hogy a tanulók cselekvőkész­Bégére alapozva, tevékeny részvételükkel kell tanítani az anyanyelvet, amelyet is­mernek is meg nem is a gye­rekek. A környezetükben használt nyelv mondataiból ..kiépítik" anyanyelvük nyelvtanát egy-egy mondat­ból számtalan más mondatot „szerkesztenek* Jól-rosszul, de magyarul beszélnek, bár tudatosan nem ismerik nyel­vünk szabályait a mondatok szerkezeti és jelentésbeü tu­lajdonságait A tanórákon ezeket kell „felfedeztetni" a tanulókkal azért hogy tuda­tosan alkalmazzák, s helye­sen, szabatosan fejezzék ki gondolataikat Fontos, hogy a tanárok ne „kész" ismere­teket, hanem gondolkodási módszereket adjanak át ezek ugyanis elősegítik, hogy a ta­nulók felismerjék azokat a szabályokat, amelyek révén sok-sok kifogástalan monda­tot állíthatnak elő. Élethely­zetek megjelenítésével gyako­rolják e szabályok alkalma­zását, a gondolatok közlését, a szép magyar beszédet. Ér­velnek, magyaráznak, figyel­meztetnek, gratulálnak, kom­mentálnak. miként az életben az emberek. Megtanulják: gondolatainkat, szándékain­kat kifejezhetjük mimikával, mozgással, tekintettel is, a modorosság azonban vissza­tetsző. Szükségesnek vélik a hipo­tetikus gondolkodás módsze­reinek gyakorlását is, mivel mélkül a gyerekek nehezen értenék meg a bonyolult nyelvi szerkezetek tulajdon­ságait Különösen fontos ez a gimnáziumban, ahol a mo­dern nyelvtudomány legfon­tosabb kutatási, vizsgálati módszereinek elemeit tanulják játékos, felfedeztető módon, a jel-, modellrendszer fogal­mától a nyelvi tipológiától kezdve egészen a mondatok szerkezetének megállapításá­ra szolgáló legmodernebb eg­zakt módszerekig. A nyelv­tanulás közben tehát a ta­A műszaki-tudományos haladásért El kell fogadnunk azt az sadalmi munkaórával készült nyos eszközök, a termelési állítást hogy a szakemba- munkabizottsági zárójelenté- technológiák mellett, miha­rek képzése nem zárulhat ia seket, amelyeket párt- és ta- marabb fel kellene fedeznünk az oklevél megszerzésével, nácsi szerveknek vagy ter- a szellemi energiák hatéko­mert a műszaki-tudományos melószövetkezetelcnek dol- nyabb felhasználásának lehe­forradalom rohamos fejlődé- goztunk ki. De jóval többet tőségeit illetve módjait A sével újabb és újabb ísmere- tett ennél az MTESZ több források közül társadalmi teket kell elsajátítanunk az ezres álkotóereje — 1100 ren- hasznosításra legkoncentrál­új technológiákról, módsze- dezvényen 47 ezer résztvevő; tabban a szellemi energiát rekről és eszközökről, általá- látogatottság: közel 43 fő —, kell igénybe vennünk, részint ban az alaptudományokban akik benne élnek a minden- mert ez adott a megyében rejlő új lehetőségekről. En- napi termelőmunkában, ahol a műszaki-tudományos dől­nek személyes motivációja a gazdaság-, tudomány-, mű- gozók szervezettsége az szakmaszeretet, az elhivatott- velődés- és kereskedelempo- MTESZ-ben csak 50 százaié­ság és a mérnök-technikus litikánkat nagyrészt minden- kos — és ráadásul legolcsóbb, szakembergárda tudati elkö- napi tevékenységünkön ke- Mindezek érdekében az el­telezettsége népünk és ha- resztül meg kell valósíta- múit év során számos ren­zánk mellett. nunk, és szerteágazó tagegye- dezvényformán foglalkoztunk Az említett szempontok fi- sületi munkánkon keresztül vállalati prognosztikai, ergo­gyelembevételével azt kell tovább kell gazdagítanunk, nómiai, értékelemzési, krea­mondanunk. hogy az MTESZ Az MTESZ sokrétű tevé- tivitási — alkotó tevékeny­Csongrád megyei szervezete kenysége útján jelentősen ség —, vezetéstudományi, megalakulásától kezdve hozzájárult ahhoz a tényhez, üzem- és munkaszervezési, a (1949), de az elmúlt évektől hogy a műszaki-tudományos belső piac és a műszaki fej­— 1980-tól pedig kiemelkedő- haladás az utóbbi években lőáés, a háttéripari (a mező­en arra használta fel minden erősebben kapcsolódott a gaz- gazdaság is) kérdésekkel úgy, fórumát; 27 tagegyesületébe daságirányításhoz, mint ko- hogy ezek a témakörök sze­tömörült mintegy 8000 fős rabban. Ezt a folyamatot to- repeltek hét vezetőképző és tagságát, hogy folyamatos vább kell erősítenünk a tár- közel 60 szakmai továbbkép­önképzéssel, nagy rendezvé- sadalmi-gazdasági új igé- 7.0 tanfolyamokon is, amelye­nyeken való részvétellel — nyeknek megfelelően: a ter- ken közel másfél ezer hali­műszaki hónap, energia- és mék- és termelési szerkezet gató vett részt, kiemelkedő­anyagtakarékosság. élelmi- korszerűsítésével, az ergonó- en az elektrotechnika és a szer-tudomány, nemzeti mű- mia — az ember és a tech- gépipar területeiről, szaki napok (francia és szov- nológia kapcsolata —, az in- Tevékenységünkben ter­jet), környezetvédelem, föld- nováció stb. módszereinek mészetesen találhatók fehér gáz- és kőolaj felhasználás, alkalmazásával. Ezért (is kell foltok, és a jövőben is lesz­mikroprocesszorok jelentősé- következetesebb fórumot ta- nek, de társadalmi munkán ge, zöldterületek védelme, lálnunk az MTESZ-en belül alapuló tevékenységünkre a műanyagok alkalmazástech- cz alapkutatásokkal és az al- jövőben nagyobb szükség nikája. közgazdaságtudomá- kalmazásokkal foglalkozó lesz, mint valaha. Az MTESZ nyi és hitelpolitikai kérdések, szakemberek számára, olya- 27 tagegyesülete és városi in­kibernetika és gyógyászat nokra gondolva, amelyek a téző bizottságai révén, a tu­stb. — a legkülönbözőbb té- kémikus egyesületen belül dományok legjobb integráto­materületeken mozgásban hibrid állapotban megtalál- ra. a műszaki-tudományos tartsa műszaki-tudományos hatók. Ehhez természetesen a kérdések zömét „házon be­értelmiségünket megyénk és társadalmunknak is sokat liil" képes megoldani, fejlesz­népgazdaságunk célkitűzései- kell tennie, meg kell határoz- teni, újakat iniciálnf Intéz­nek megvalósításáért, az egy- nia egyértelműen, hogy mi a ményesített területeken sok­ségesebb cselekvési szemlélet mérnöki munka, fejleszteni szor nehezebb eredményt él­és alkotókészség elmélyítésé- kell az erkölcsi és anyagi érni. mint társadalmi főru­ért. megbecsülést, s ebben a mon. Főleg az új gondolatok Ügy tartjuk, hogy az „mérnökdömping"-ben újra és elképzelések esetében igaz MTESZ sajátos eszközeivel meg kellene találnunk a tech- ez ígv. és ezt most. a VI. öt­és munkamódszereivel jól nikusokat, ugyanis nálunk éves terv indításakor mind hozzájárult gazdasági életünk már csak egy technikus jut jobban igénvli a társadalom potenciáljának növekedésé- tíz mérnökre, és ez az arány dr. Bátyai Jenő. hez, ha mást nem is veszünk, pontosan fordítva lenne ha- az MTESZ megyei mint azokat a számtalan tár- tékony. A műszaki-tudomá- szaktitkára Az elműlt évtizedekben a művelt, tanult fők száma je- vasottság. A felszabadulást lentősen növekedett, de nagy- megelőzően az értelmiség mértékben változott a tanult megítélése némiképp már emberek minőségi összetétele változott, és elsősorban a ma­. . gasabb szintű tudomanysza­lS, igazodva a tudományos- kok végzettsége fémjelezte technikai forradalom által származási diktált társadalmi igények- mellett Ma is azt kell mon­hez. E megállapítást aláhúz- « lí^^Lt ^ÖT^wlnbáZ'aTé^ m£ za a tudománypolitikai hatá- T do" veszi azokat tóUka ^ rozat amelynek értelmében salmak, amit a törvény ál- *SS^Í^S 3 egyre jobban igényeljük a tu- tal is szavatolt közművelődés -TOVaDDl lennivaioKat domány és a gyakorlat szoros ^ kifejezésre juttat Ennek el- • kapcsolatát a tudomány el- lenére ,™ftélésem szerint> . ma az ertelmiseg nem magas Még számos példával le­méletl eredmenyeinek minél szintű tanulmányok elvégzé- hetne alátámasztani, hogy ma sének a fogalmával azonos, az értelmiséget a magatartás hanem magatartásforma, határozza meg. Abban a amihez nyilvánvalóan szűk- munkában, amely az értelmi­séges a műveltség, amely ség számára mind szélesebb azonban nem önmagában je- és szélesebb kapukat nyit a lent értéket, hanem a maga- Hazafias Népfront igyekezett tartás motiválásában. Melyek és igyekszik derekasan ki­tehát azok a magatartásfor- venni a maga részét Mozgal­mik. amelyek révén valaki mán belül számos olyan ke­értölmiségl. Ebben érvényre retmozgalmat hívott életre, jut a forma és a tartalom dia- amelyek valamennyien az loktlkus egysége. Tartalom értelmiséghez vezető utat is nélkül, de megfelelő forma egyengetik, s megfelelnek a nélkül sem képzelhető el mat törvényben lefektetett köz­történelmí kategóriánkban az művelődés igényeinek. Sok értelmiség fogalma. értékes kezdeményezésről le­hetne szólni, de talán nem vehető rossz réven, ha ez al­Próbáljunk meg a fenti kálómmal csupán honisme­megfogalmazás alapján né- retl mozgalmunkat említem hány olyan magatartásformát embe^ az üzelmek említeni, amelyet értelmisé- T?tlk- az emberre az erzel­ginek nevezhetünk. Egyik mek a lellemzőek. Az ember, fontos magatartásforma az frze mek sokrétűsége között emberi jogok tiszteletben tar- 18 alaoveto he yet foglal el tán. Arra való törekvés. az egészséges lokalpatriotiz­hogy mindig ember emberrel mus. Megismerni azt a hazát, álljon szemben. Az értelmi- amelyben élünk, Ismerni azt ség mai fogalmában nincs a tó1at< amelyben születtünk, "elve a gőgnek a vélt fel- ahol nwgUm4rtük a vSrágok sőbbrenduseg éreztetesének, . ,. „ a közügyektől való távolma- S7jnét és illatát. ahol először radásnak stb. Egyébként Al- láttuk a zöld tavaszt, a vo­kotmányunk 54. §-a is ki- nuló madarakat, a fehér tél mondja: „A Magyar Népköz- romantikus zordságát, ahol társaság tiszteletben tartja az . . ... emberi jogokat." Ugyancsak azotc "VUgszanak, akik elöde­az Alkotmány biztosítja az ink voltak, akiket szerettünk, állampolgárok lelkiismereti akik addig élnek, míg az em­szabadságát és a vallás sza- beri emlékezet megőrzi őket. bad gyakorlásának a jogát. Mindez pedig érzelmekkel át­Az értelmiség egyik fokmé- fűtött magatartásforma. A röje tehát az a meggyőződés, Hazafias Népfront városi bi­hogy egyéni és társadalmi zottsága a fenti célokat is lei­szabadságunk csakis a tör- kes lendülettel igyekszik szol­vényesség szigorú megfartá- gálni, s a fenti meg fogai ma­sával valósulhat meg, csak ez zás szerinti értelmiségi réteg szilárd alapja a rendnek. számát minél nagyobbra nö­Értelmiségi az. aki az ön- vélni. és közművelődés folyamatos összehangolásával állandóan és igényesen képzi magát, aki szabad idejét értelmesen és dr. Bcrencsi György egyetemi tanár, Szeged megyei város Népfront Bizottságának elnöke Védett madarak Természetvédelmi területté Nagy-Péter-öböl szigetei, a nyilvánították a távol-keleti Komandor- és a Kuril­partvidék azon szigeteit, me- szlgetek, sok tengerhez köze­lyek a madarak legnagyobb li folyószakasz és tó Szaha­fészekrakó- és költőhelyéül szolgálnalí. Ezentúl madár- ün és Kamcsatka egyes terü­birodalomnak számítanak a letei. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom