Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-05 / 3. szám

5 Hétfő, 1981. január 5. Elhunyt Hantos Mihály Hatvanhét éves korában, 1981. január 1-én elhunyt Hantos Mihály, a Csongrád megyei Tanács nyugalmazott tanácselnök-helyettese. Hantos Mihály 1914-ben született Csepregen, szegényparaszti családból. Hét testvérével együtt nehéz körülmények között nevelkedett Középiskolai tanulmányait a Kőszegi Állami Tanítóképzőben végezte, es szerzett tanítói oklevelet ám álláshoz nem jutott, es fizikai munkásként dolgozott a mezőgazdaságban. A felszabadulás az ő számára is változást hozott megfelelő lehetőséget biztosított képességei kibontakoztatásához. Előbb Dunacsun Községben, majd Mórahalom tanyavilágában, később a község iskolájában tanított 1953-ban levelező úton tanári diplomát szerzett a Szegedi Pedagógiai Főiskolán, 1957-től pedig a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetőjévé nevezték ki. Majd 1958-ban, a tanácsválasztások alkalmával megyei tanácstaggá, a végrehajtó bizottság tagjává és egyben a megyei tanács vb elnökhelyettesévé választották meg. Ezt a tisztel egészen nyugdíjazásáig töltötte ba 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, szolgálva munkájával, meggyőződésével azt az ügyel, amely a szocializmus felépítését tűzte ki céljául. Munkája során fontos Szerepet töltött be a Városi, járási, községi kulturális bizottságok létrehozásában, az oktatási reform kezdeti szakaszának végrehajtásában, valamint a megye közegészségügyi helyzetének elemzésében. Jelentős érdemeket szerzett az Ópusztaszeri Nemzeti-Történeti Emlékpark megteremtésében, és haláláig tagja volt az országos emlékbizottságnak. Hivatali munkája mellett tevékenyen részt vett a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottsága elnökségének munkájában, mint a bizottság alelnöke, és kivette részét minden olyan jellegű munkából, ami szoros kapcsolatban volt a megye kulturális, egészségügyi, vamint szociálpolitikai és egyházügyi kérdéseivel. Munkája elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült 1969-ben, egy évvel később a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet, majd az Árvízvédelemért Érmet is megkapta. A szakszervezeti mozgalomban való aktív közreműködéséért a Szakszervezeti Munkáért jelvénnyel tüntették ki. Nyugtf jba vonulása után is tevékenyen dolgozott. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban, az Öpusztaszeri Nemzeti-Történeti Emlékpark kiépítésén fáradozott A tanácsi testület tagjai, munkatársai segítőkész, felelősségteljes emberként ismerték. Halála szűkebb pátriánk nagy vesztesége. Emlékét kegyelettel megőrizzük. Szegedi sikerek Tegnap befejeződött a megyei és a városi tanács művelődésügyi osztálya, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa, a KIS2 megyei bizottsága, valamint a Csongrád megyei Módszertani és Továbbképzési Intézet és a Juhász Gyula Művelődési Központ által rendezett XI. Dél-alföldi Amatörfilmszemle. A művelődési központban összesen 33. Békés- és Csöng, rád megyei alkotók által készített filmet mutattak ' be, közülük választotta ki a zsűri a díjakra érdemeseket: első díjat nem adtak ki, második és a harmadik díjat megosztva kapta Kiss Károly (Szeged) Árvíz után és Korkép, Vági László (Szeged) Mészégetők, valamint Szabó Gerzson (Békés) Háziszőttes című filmjéért. Különdíjban részesült: Somogyi Márton (Orosháza) Árvíz után, Kersch János (Szeged) Egy visszamaradt világ és Farda József (Szeged) A tanya című alkotásáért. A Juhász Gyula Művelődési ' Központ amatőrfifm-klubjának a Legeredményesebb Amatőrfilm-Klub díjat adományozta a zsűri. Eddig Gyula adott otthont a dél-alföldi amatőrfilmesek seregszemléinek, idén első ízben rendezték meg Szegeden a fesztivált. Igen jól debütált a város és a Juhász Gyula Művelődési Központ. A kitűnően szervezett programok során jó aéhány érdekes^ vitára késztető filmet láthatott a jóllehet túlnyomórészt „szakmaiakból" álló, mégis örvendetesen népes nézőközönség. Tehát: várni lehet a folytatást A felsőoktatási intézmények tájékoztatója Új szakok az egyetemeken Üj szakokat létesítenek, másokat viszont megszüntetnek az ország egyetemein. Az 1981. évi felvételi tájékoztató — amely ezekben a napokban jelenik meg — ismerteti az egyetemi oktatás újdonságait, az idei felvételi vizsgákra vonatkozó tudnivalókat. Közli a többi közt, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar és idegen nyelv szakon is képeznek majd szakembereket. A József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán pedig lesz magyar—történelem és történelem—idegen nyelv, a Természettudományi Karon kémia—fizika szakpár is. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészettudományi karán történelem—idegen nyelv, valamint történelem—földrajz szakra is lehet jelentkezni, miközben a pedagógia—magyar—történelem szakra nem lesz felvétel. Ügyszintén a természettudományi karon a kémia—fizika szakra sem. A következő tanévtől Miskolcon is kép íznek jogászokat. Az Idén lg érvényesek az egyetemi és a főiskolai felvételi vizsgákra vonatkozó korábbi rendelkezések, előírások. A felsőoktatási intézmények nappali tagozataira az 1881-ben érettségizők, és azok az érettségizett dolgozók kérhetik felvételüket, akik a 35. életévüket még nem töltötték be. A felvételi nyomtatványt a középiskolások tanintézetükben kapják meg, az utóbbi években végzettek a fővárosi és megyei nyomtatványboltokban szerezhetik be. A felvételi kérelemhez mellékelni kell a szükséges előképzettséget bizonyító Iskolai bizonyítványt, oklevelet, a középiskolai tanulmányi értesítőt, az önéletrajzot, az 1980-ban, vagy azelőtt érettségizetteknek a hatósági, erkölcsi bizonyítványt is. A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiállító középiskola Igazgatójához kell benyújtani. A munkaviszonyban lévőknek kérelmükhöz a munkáltató írásbeli Javaslatát is mellékelni kell. Azok, akik 1980-ban, vagy azelőtt, illetve esti és levelező tagozaton végezték el a középiskolát, a felsőoktatási intézmény vezetőihez küldik kérelmüket. A Jelentkezők csak egy hazai felsőoktatási intézménybe adhatják be kérelmüket. Kivételek a művészeti főiskolákra, a néphadsereg katonai főiskoláira, vagy a külföldi egyetemekre jelentkezett fiatalok. Ezekben az intézményekben ugyanis január—március hónapokban — tehát korábban, mint másutt lesznek a felvételik. Akik itt nem érié el a szükséges eredményt, pályázhatnak más intézményekbe, ahol május—június időszakban lesznek a felvételik. Az idén is lehetséges az átirányítás. A kérelmeket a középiskolákban február 10—25. között, a felsőoktatási intézményekben március 30-ig fogadják el. A felvételi vizsgákat június 24. és július 11-e között tartják. A felsőoktatási intézmények erről idejében értesítik a Jelentkezőket. A matematika, fizika és biológia felvételi tantárgyból idén is közös érettségi-felvételi dolgozatot írhatnak május 25—26-án. A külföldi egyetemekre jelentkezett fiatalok felvételi vizsgája január 25-én és 28-án lesz. A felvételizők középiskolai eredményeik révén maximum 10. pontot vihetnek magukkal, és 10 pontot szerezhetnek a felvételi vizsgán. A következő tanévben az ország 57 egyetemén és főiskoláján a múlt évhez hasonlóan 16 ezer elsőéves hallgató kezdheti meg tanulmányait. (MTI) Elvarázsolt bábuk Néha a könyvkiadók akaratlanul is összekacsintanak. Alighogy megjelent az Ámos Imre-kötet a Gondolat Szemtől szemben sorozatában, mindjárt követte ezt a Corvina műterem Anna Margitkiadványa. Közismert, hogy valóságosan is ilyen közeli személyes és munkatársi kapcsolatban állt a két festő. Egyik kötetből sem hiányzik tehát a másik alkotóra való utalás, a pályakezdés időszakának felvillantása, továbbá a páros fotográfia. „Fortuna" asszonya viszont csak a művésznő motívumai közt szerepel, ráadásul gonoszkodó, szatirikus megjelenítésben. Holott neki tulajdonítható e kötetek majdhogynem egyidejű megjelenése, Dávid Katalin művészettörténésznek pedig a könnyed stílusú, szeretettel megírt Anna Margit-kiadvány. Tudom, korszerűtlen dolog napjainkban a szerző érzelmi hozzáállására apellálni. A teljesítmény, a minőség érdekel bennünket, a többi csak ködösítés vagy ráadás. Igazában persze bonyolultabb a helyzet. Szép számmál találkozunk például szellemes és okos ismeretterjesztő művekkel, amelyekből minden elképzelhetőt megtudhatunk az adott témákról. Egy idő után mégis hiányérzetünk támad. Mert rájövünk, hogy a sok-sok ismeret mellett nincs kötőanyag. Nem kötődünk érdemlegesen a különféle jelenségekhez, nem ébresztettek bennünk valódi kíváncsiságot. Valahol itt lehet értéke a szeretettel megírt munkáknak. Dávid Katalin úgy mutatja be Anna Margit sajátságos, egyéni felfogású világát, hogy érzelmiemberi azonosulásával az olvasót is magához láncolja. Különösen megkapó, ahogyan e művészet belső, háttere lépésről lépésre kirajzolódik. Ne gondoljunk persze hosszadalmas életrajzi futamokra! Pusztán azokról a tényekről és folyamatokról kapunk tudósítást, amelyek mindenképpen beleszóltak Anna Margit festészetének alakulásába. Volt idő, amikor a szürrealizmus mellett a gyermeki naivitás, a gyengéd líra jellemezte festészetét. Az utóbbi másfél évtized viszont alapos változásokat hozott az Európai Iskola alapító tagjának művészetében- Dávid Katalin tanulmánya —, s maga a képanyag is — elsősorban erre az időszakra koncentrál. Igaz, most is különféle bábfigurák népesítik be a képeket, most is érzékeljük a jelképi utalásokat, de mindezek mögött már egy újfajta életérzés munkálkodik. Általánosabb jelentésekre pályáznak a művek, és ezekben az üzenetekben domináns szerephez jutott a groteszkkel párosuló tragikum. Valami földöntúli rémületet sugároz a Bábu arckifejezése, az önportrés Szimbólum kompozíción pedig a kalitkába került madár elfordul a szabadulás lehetőségétől, pedig a kalitka ajtaja nyitva van. De hát honnan, •miből táplálkozik ez a már-már aszkétikus látásmód, ez a kesernyés világfájdalom? „Kifestek magamból minden szomorúságot." — idézi több helyen a művészt a kötet szerzője, aztán értelmezi, árnyalja a kijelentést. Persze Anna Margit művészete ellenáll az egyértelmű kategorizálásnak. Mert a szomorúság is Janus-arcú, embere — művésze válogatja: melyik forma adatik meg neki. Nos. az ö világában most is jelen van a költészet ereje, a tisztazengésű színek muzsikája. Találóan írja Dávid Katalin: „A képek szomorúságot tükröznek, de nem boldogtalanságot; a tragédiát ismerik, de nem fogadják el a reménytelenséget". S ha tüzetesebben nézegetjük a kötet szerencsésen válogatott, technikailag is jó minőségű képeit, akkor magunk is felismerjük a különös ellentéteket. A bábuk öltözete vagy mozdulata mókát, játékot sugall, ám a félelem és a keserűség megdermeszti az alakokat. Nem biztos természetesen, hogy valamennyi érdeklődő utat talál ehhez az egyéni felfogású piktúrához. Hasznos és helyénvaló tehát, ha menet közben meggyőző érveket olvashatunk az áttételes, elvontabb alkotások megközelítéséről, a műértés természetéről. Annál inkább, mivel a konkrétabb műelemzésekkel a szerző Is adós marad. Érdekes módon képekkel is tagolja a kötet felépftését, de egyetlen művel sem foglalkozik tüzetesebben. Ez lenne hát a szeretetlel megírt munkák hátulütője? Vagy művészeti publicisztikánk szokványos gyenge oldaláról van ázó, netán terjedelmi korlátokról? Dávid Katalin adaléknak szánja munkáját Anna Margit életművének teljesebb feldolgozásához, a kortárs művészet szisztematikusabb megismeréséhez. Ha ezt vesszük alapul: hézagpótló, hasznos és élvezhető adalékot kaptunk. (Corvina műterem, 1980.) Szuromi Pál Milliók - könyvért Gyorsmérleg az ünnepi forgalomról Milliók cseréltek gazdát az elmúlt év decemberében Szeged könyvesboltjaiban. Nem túlzás. több millió forintért vásároltunk, magunknak és másoknak, ajándékba. Az év végi, főként a karácsony előtti vásárlási láz tüneteként, részeként is értékelhetnénk a rekordforgalmat, ha nem tudnánk, hogy a többi, közönséges hónapban is jóval több könyv fogyott, mint az előző évben. Nem újdonság ez persze, lépten-nyomon halljuk rádióban, tévében, olvassuk a lapokban, hogy eme kulturális áru, a könyv, egyre népszerűbb. Az árak emelkedése ellenére évről évre több kiadvány talál gazdára, amelyek remélhetően már nem lakásdiszként szolgálnak; olvassuk is szépen gyarapodó házi könyvtáraink darabjait. Természetesein a könyvesboltokban is nagyjából úgy, tervezik a következő évet, mint más vállalatoknál: az alap az előző évi forgalom. Jó néhány esztendeje már, hogy a vezetők tartanak egy kissé attól, lehet-e teljesíteni. a „feszített" terveket Aggodalmaik szerencsére folyton alaptalannak bizonyulAz előadás félbeszakadt... Miattam még nem maradt el "előadás — hangoztatta büszkén január másodikán este, valamivel hét előtt hogy fölment a függöny a Zenés Színházban. A Bob herceg törékeny kis táncmestere. akit a hoppmesterrel együtt egrecíroztat a címszereplő, úgy nyolc táján összeesett a színpad mögött, s meghalt a legszebb halállal, mi egy ilyen csupaszív emberkét, vérbeli komikust Thália fölszentelt papját elérhet. Hangosbemondón az első előadást szakították félbe, mondták le miatta — éppen annak a naptári esztendőnek kezdetén. amikor pályájának félszázados jubileumát ünnepelhetné. Imádta a színházat a színház is imádta őt. Hát még a közönség! Szólítani sem igen hallottam senkitől másként: Zádori Pista bácsi. Rendezők biztos ütőkártyája volt. Ha valahol leült a produkció, elég volt megjelennie, hogy fölvillanyozza a nézőteret. Apró emberke mondott nagyokat s dőlt mindenki a nevetéstől. 1952 óta tagja a Szegedi Nemzeti Színháznak, 1969 nyarától már nyugdíjasként, mégsem telt el évad. hogy ne hívták volna vissza játszani, s ne jött volna maga is határtalan örömmel, ügyszeretettel. boldogan. Most először kell szerepét, a Táncmestert oly tragikus gyorsasággal átvennie másnak, hiszen csak imént zajlott le a bemutató. Négy hónappal korábban „táncolt át" a halhatatlanságba. hogy 75. születésnapját megérhette volna... fii. I. nak, manapság maguk sem igen tudják elképzelni, hol a felső határ? Jön-e egyáltalán olyan év, amikor a „bázishoz viszonyított", arányosan megemelt tervszámokat nem tudják teljesíteni? De nézzünk néhány konkrét számot. Azokról az értékekről érdeklődtünk a könyvesboltokban, amelyek az év végén Cserélődtek, eladok és vásárlók között. A Kárász utcai Idegen nyelvű könyvéé zeneműboltban több mint 1 millió 800 ezer forintot hagytunk decemberben, körülbelül a dupláját annak, mint a „közönséges" hónapokban. Hogy mit vettünk? Legtöbben az új csodaszép albumok közül választottak, a Csontváry album különösen sokaknak kerülhetett a karácsonyfája alá. Kelendő volt a Magyar Nyelv Értelmező Szótára, ami arra vall> hogy egyre többen szeretnék igényesen használni az anyanyelvet. Fehér Klára. Moldova György új kötetei, a világhírű riportemő, Oriana Fallaci könyve, a Magyar Hírmondó sorozat új darabja, Szabó Magda és Szobotka Tibor könyvei — a slágerek. (Sajnos ez utóbbiakból nagyon keveset kaptak a boltok.) A tavalyi könyvforgalmat megnövelte, hogy Szegeden volt az ünnepi könyvhét országos megnyitója. Az említett Kárász utcai boltban például 600 ezer forintért vásároltak akkor, az egyetlen hét alatt. Sokszínű, változatos volt a kínálat is; mindenesetre kereken 1 millió 400 ezerrel több értéket vettünk, mint 1979-ben (12 millión fölül forgalmazott a bolt). A Móra könyvesboltban még tekintélyesebb számokat sorolhattak. Bár sem az eladótér nem lett nagyobb, sem a dolgozók száma több az évek során, a forintban mérhető teljesítmény folyton nő. 1973-ban nyolc, 1979-ben több mint 13 millió volt a forgalmuk, a mostani záráskor pedig 15 millióra kerekedett. Az igazsághoz tartozik, hogy nent egyszerűen a kulcúraéhségünk, a vásárló kedvünk (és úgy tetszik a vásárlóerőnk) növekszik ilyen imponáló egyenletességgel Az üzlet dolgozói sokat tesznek azért, hogy minél több könyv elkeljen. Számtalan vetélkedőt rendeztek az évben, amelyek révén főként az ifjúsági kiadványok iránt nőtt az érdeklődés. Műszaki könyveket árusító bolt lévén, sikeresen propagálják árujukat a város szakmunkástanulói. fiatal szakemberei körében. Karácsony táján ők látják el a kisebb létszámú munkahelyeket és a lakótelepi ABC-áruházakat könyvekkel, ami — a bolti csúcsforgalom idején — nem kevés pluszmukát ró rájuk. A decemberi ünnepek előtt nem volt ritka a napi 100 ezer fölötti forgalom, s ami ezzel jár: mozdulni is alig lehetett az üzletben (decemberben egyébként majdnem 2 millió forintért adtak el). A Tömörkény látja el az utcai és üzemi könyvárusokat, de a boltban is lehet vásárolni. Húsz százalékkal haladta meg forgalmuk az 1979-est. Ezt az üzletet városszerte úgy ismerik, mint ahol mindig meg lehet kapni a sláger könyveket, a máshol hiánycikknek számító kiadványokat. Most is ígérik, januárban megtaláljuk náluk a decemberi újdonságok jó részét, hamarosan kapják ugyanis az új könyvszállitmányt Az antikváriumban a szokásosnak a kétszeresére szökött az ünnepi forgalom. Az 1 millió 200 ezres decemberi bevétel a nagy sikerű Marx téri kedvezményes vasár bevételét is tartalmazza, ezen az 1978 előtt megjelent köteteket árusították. A több mint 6 milliós évi forgalomból majdnem három a lemezeladásból származott (úgy látszik, a nagyáruházi, főként könnyűzenei lemezek árusítására specializálódott bolt egyelőre nem konkurralhat az antikváriummal). & E, ¥