Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-30 / 25. szám

2 Péntek, 1981. január 30. GHANI ABDUL KÁDER BUDAPESTEN Gyenes András, «» MSZMP Központi Hizottsá­gának titkára csütörtökön az MSZMP KB székházában fo­gadta Abdel Ghani Abdul Kádert, a démoni Szocia­lista Párt politikai bizottsá­gának tagját, a KB titká­rát, a hazánkban tartóz­kodó Jemeni kttldöttaég ve­zetőját. A szívélyes, elvtár­si légkörben megtartott ta­lálkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdései­ről, az MSZMP és a JSZP kapcsolatainak további fej­lesztéséről, s aláírták a párt­közi együttműködési mun­katervet az 1981., 1983. és 1983. évekre. A megbeszé­lésen részt vett Nagy Gá­bor, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője. KONGÓI KÜLDÖTTSÉG Hivatalos, baráti látoga­tásra csütörtökön Budapest­re érkezett a Kongói Nepl Köztársaság Népi Nemzet­gyűlésének küldöttsége Jean Oanga-Zandzounak, a Kon­gói Munkapárt Politikai Bi­zottsága tagjának, a Népi .Nemzetgyűlés elnökének ve­zetésével. A kongói parlamenti kül­döttséget a Keleti-pályaud­varon Péter Jánoa, az Or­szággyűlés alelnöke fogad­ta. Jelen volt Jacob Qkan­sa, a Kongói Népi Köztár­saság budapesti nagyköve­te is. CRENSZLOVAK ÚJSÁGÍRÓK HAZÁNKBAN A MUOSZ meghívására január 17—2«. között ha­zánkban tartózkodott a Csehszlovák Újságírók Szö­vetségének delegációja. Pál­ty József, a magyar és Zdenek. Horeny, a csehszlo­vák szövetség elnöke csü­törtökön ötéves együttmű­ködési egyezményt és i9ai­re szóló munkatervet Irt alá. Az okmányok egyebek között szakmai-politikai együttműködést, az egymás országaiba látogató újság­írók munkájának segítését, a két ország szocialista épí­tömunkájának jobb megis­mertetését, á nemzetközi új­ságíró-szervezetekben egyez­tetett fellépést irányoznak •16. Lengyel helyzetkép Ki és kivel szolidáris? • Varsó (TASZSZ) A szovjet hírügynökség Varsóból keltezett csütörtö­ki tudósítása megállapítja: a múlt azombati események Után Lengyelországban ak­tivizálódtak az ellenzéki, szocialistaellenes erök, A társadalmi önvédelmi bi­zottság (KOR) elnevezésű szélsőségesen jobboldali cso­portosulás, és az annak ve­zetői által ösztökélt „Szoli­daritás" szakszervezeti tö­mörülés jobbra tolódik, el­lenszegül a LRMP Központi Bizottságának, Lengyelország kormányának a helyzet nor­malizálására, a nép létér­dekeinek biztosítására irá­nyuló törekvéséinek. E szakszervezeti , tömörü­lés vezetői láthatóan elfe­lejtkeztek a „Szolidaritás­nak" az ismert gdanski egyezmény megkötése után tett azon kijelentéseiről, hogy a szakszervezet tevé­kenysegét alárendelik majd a dolgozók érdekei védel­mének, és a szakszervezet elősegíti a bonyolult gaz­dasági problémák megoldá­sát. Egyre több lengyel em­berben merül fel ma a kér­dés: mivel is foglalkozik tu­lajdonképpen a „Szolidari­tás"? A „Szolidaritás" ve­zetői jól ismerik — mint ahogy ezt a kormány kép­viselői éa a lengyel aajté hangsúlyozza — az ország valóságos, szerfölött nehéz gazdasági helyzetét, a fo­kozódó nyersanyag-, ener­gia- és éfelmiszerproblémá­kat, az egyre növekvő kül­földi adósságokat. A „Szo­lidaritás" azonban még eb­ben a helyzetben is ismét és ismét „figyelmeztet", „he­lyi" és „általános" sztráj­kokra szólít fel, amelyek­nek minden egyes napja nem az államapparátusnak, hanem a lengyel társada­lomnak kerül több milliárd zloty ba, A „Szolidaritás" ve­zetői hevesen bírálják a máit hibáit, de maguk ker­getik az országot a nem­zeti javak felélésébe. A mind újabb, az ország gazdaságát és életét bom­lasztó sztrájkok ürügyéül a „Szolidaritás" a „szabad szombat" témáját választot­ta, amely a „Trybuna Lu­du" értékelése szerint egyi­kévé vált a legélesebb po­litikai kérdéseknek. Minden arra mutat, hogy a szabad szombatok kérdésének meg­lovagoláaa a „Szolidaritás" vezetői és a mögöttük AUÓ szocialistaellenes erők egyik taktikai fogása, ök így ve­tik fel a kérdést: a nyuga­lom érdekében fogadjátok el politikai feltételeinket, többek között bocsássátok szabadon a politikai foglyo­kat, közülük is elsőként a „Független Lengyelország Konföderációja" tagjait, akik — mint azt sok lengyel tud­ja és a lengyel sajtó is nemegyszer megírta — a szocialista rendszer meg­döntésére törekednek Len­gyelországban, arra, hogy az ország váljon ki a szo­cialista közösségből, a Var­sói Szerződés szervezeté­ből. Zsarolást, fenyegetéseket, provokációkat, és immár nem ritkán fizikai erőszakot alkalmazva, az anarchiát fo­kozva az országban,. a „Szolidaritás" vezetői és szélsőséges elemei újabb és újabb politikai követelések­kel állnak elő, s ezáltal a „Szolidaritás" szakszerveze­tet politikai ellenzékként ál­lítják szembe a LEMP-pel és az államhatalommal. Nem a politikai kalandor­•ágban, az anarchiában ta­lálható meg a válasz ezekre és más olyan kérdésekre, amelyeket a nemzet sorsá­ért, az ország nemzetközi tekintélyéért érzett haza­fias felelősségtudattal hang­súlyoztak a lengyel kom­munisták a LEMP KB 6. és 7. plénum,<n Kommentár Felhívás párbeszédre Fontos dokumentum elfo­gadásával ért véget az in­dokínai szocialista országok külügyminisztereinek érte­kezlete Ho Si Minh-város­ban, az egykori Saigonban. Tahin szimbolikusnak is te­kinthető: a szocialista utat választó Vietnam, Kambod­zsa és Laosz magas rangú politikusai abban a város­ban tanácskoztak, amely egészen 1975-ig az imperia­lizmus ázsiai behatolásának jelképe, • az amerikai inter­venció centruma volt. A külügyminiszteri tanács­kozás ismételten megerősítet. te a három teatvérország indítványát a délkelet-ázsiai országok szervezete (ASEAN) tagállamainak: folytassanak megbeszéléseket, érjenek el megállapodást, Hogy a térsé­get a béke és biztonság öve. zetévé alakíthassák. Olyan dokumentumot fogalmazlak meg, amely két- és többol­dalú szerződések rendszeré­vel lehetőséget adna arra, hogy Kambodzsa népe nyu­galomban folytathassa építő munkáját. Vietnam Ismételten kije­lentette: kész azonnal meg­kezdeni csapatainak részle­ges kivonását Kambodzsá­ból, ha a szomszédos Thai­föld megszünteti azoknak a különböző politikai színeze­tű fegyveres bandáknak a támogatását, amelyek jelen­leg thai-khmer határ men­tén támaszpontokkal rendel­keznek. Hanot csapatat köl­csönös megállapodás alapján állomásoznak Kambodzsában, e teljesen kivonulnak az or. szagból, amint megszűnt a kínai fenyegetés — hangoz, tatja a dokumentum. A ja­vaslatok a három indokínai ország békeóhaját tükrözik, törekvésüket a jószomszédi kapcsolatok fenntartására. Elfogadásuk alapot oiztosít­hat az ASEAN és AZ indo­kínai sw>ci8iista államok közötti gyümölcsöző együtt­működéshez,. A jelek azonban azt mu­tatják. hogy Thaiföld eleve elutasítja a párbeszédet, ; s olyan légkört akar teremteni. amelyben a két országcsoport viszonya továbbra is feszült marad, Ezt jelzi az a — Hanoi által visszautasított — koholmány, ami szerint vi­etnami csapatok támadtak volna thaiföldi területre. Vietnamban rámutattak: ezeket a rágalmakat aaért röpítették fel, hogy eleve lehetetlenné tegyék fi tárgya­lásokat, s továbbra is támo­gatásban részesíthessék a különböző indokínai ellen­forradalmár csoportokat. En­nek az irányvonalnak egyet­len haszonélvezője van: a pekingi vezetés, amely a térséget hegemónista törek­véseinek első célpontjául választva el akaria érni az indokínai országok inter­nacionalista politikájának megváltoztatását. Rövidlátó tehát a thaiföldi vezetők politikáié, amikor a békés rendezés helyett a konfron­tációt választják, Már csak azért is, mert Kína hegemó­nista céljai nemcsak a kam­bodzsai határig terjednek ... Miklós Gábor » Irólc cgymág között Magyar-szovjet megállapodás 0 Budapest (MTI) A magyar és a szovjet nép életének, irodalmának és kultúrájának további éa mé­Ilbano Nnes Budapesten 0 Budapest (MTI Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ja­nuár 26—38. között látoga­tást tett Budapesten Albá­né Nunes, a Portugál Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tagja, a párt külügyi osztályának vezető­je. A portugál testvérpárt képviselőjét fogadta Qyepe) András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Alba­no Nunassei megbeszéléseket folytatott Berecz János, ez MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Kö külügyi osztályának vezetője. A szí­vélyes, baráti légkörű meg­beszéléseken a? MSZMP és a PKP kapcsolatalt Jellemfő elvtárai egyetértés szellemé­ben véleményt cseréltek a nemzetközi élet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom dr időszerű Kérdéseiről. Kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a ma­gyarországi és a portugáliai helyzetről, a két párt tevé­kenységéről, feladatairól. Át­tekintették az MSZMP és a PKP együttműködését, a kapcsolatok további fejlesz­tésének lehetőségeit. A Portugál Kommunista Párt képviselője látogatást tett az MSZMP KB Politi­kai Főiskoláján ét* a Be­loiannisz Híradástechnikai Vállalatnál. Albano Nunes csütörtökön délután elutazott Budapest­ről. lyebb megismertetését, va­lamint a magyar és a szov­jet írók közötti alkotói kap­csolatok sokoldalú tovább­fejlesztését szolgálja a ma­gyar és a szovjet írószövet­ség két évre szóló együtt­működési munkaterve, ame­lyet csütörtökön írtak alá a Magyar Írók vSzövetségé­nek székházában. A két írószövetség ve­zetői megállapodtak abban, hogy kétoldalú alkotói ta­lálkozót rendeznek Az em­beri kapcsolatok a családon belül és kívül a jelenkori szovjet és magyar iroda­lomban címmel, amejyrö szovjet alkotók érkeznek ha­zánkba. Kölcsönösen részt vesznek a két ország írói, költői, kritikusai egymás irodalmi rendezvényein; így szovjet vendégeket várnak az ünnepi könyvhétre. Ugyancsak az együttmű­ködési munkatervben fogal­mazták meg, hogy kölcsö­nösen frókat látnak vendé­gül egymás országaiban egy készülő közös könyv elő­készítőiéhez, z gondoskod­nak a műfordítók szakmai ismeretéinek gyarapításáról. Magyar íródeiegáció uta­zik a szovjet írók VJI­kongresszusára, amelyet ez év nyarán rendeznek meg. A Szovjetunióban tartják a szépirodalom fordításéra és kiadására alakított szovjet­magyar vegyes bizottság so­ron következő ülésszakát. Ugyancsak r< vesznek magyar alkotók a Szovjet­unióban megrendezendő gyermekkönyvhét esemé­nyein, valamint a Goldoni munkásságát méltató nem­zetközi szimpóziumon. A Nagy Októberi Szoeia­náfa Porradalom 65. évfor­dulója alkalmából 1982-ben megrendezik hazánkban a szovjet irodalom napjait, amelyre tíztagú szovjet iré­küldattséget hívnak meg. A magyar írók viszont aSzov­Í etunióban sorra kerülő ju­lileumi ünnepségeken vesz­nek majd részt. Az együttműködési mun­katervet Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének elnöke és Fóllksz Kuznye­cov, a Szovjetunió írószö­vetségének titkára írta alá. in A maja kultúra Yuca­tán-félszigeten föllel­hető emlékei közül kétség­kívül a fő szertartási köz­pont, Chichen Itzá a legje­lentősebb. A helység neve szó szerin­ti fordításban: az ttzá törzs — a maja népcsoport egyik törzse — kútjának nyílása. Nyáridőben — az úgyneve­zett száraz évszakban — vizazegényzég jellemző Yu­catára. Érthető; ha az itzá törzs tagjai ia olyan helyen építettek várost, ahol ráta­láltak egy nagyobb — a fél­sziget elkarsztosodott részé­nek kérgében kialakult — természetes víztározóra. Év­századok során mintegy há­romszáz hektárnyi romterü­letet tartak tel Itt a régé­szek. Munkájuk gyakorlati­lag annyit jelentett: kisza­badítani a romokat az őa­erdö szorításából, és a le­omlott köveket visszahe­lyezni eredeti funkciójukba. A Mérlda felől kígyózó országút két nagy részre osztja a romvárost. Kezdjük az ismerkedést a kevésbé felkapott, jobb oldalt talál­ható lésszel, az egykori ter­meszetek víztározóból kiin­dulva. Megjegyezve mind­járt: a föltárt — éa ezután restaurálandó — romoktól kéznyújtásnyira már őserdő húaódik. Elég lenne egyet­len háborítatlan esztendő, és a bozót újra mindent elborí­tana. Fekete írás Háza (Akab Dzib) Chichen itzá legrégibb épülete. Egy papot ábrá­zoló féldombormü található benne — a figurát fekete színű maja hieroglifek gyű. rűjé övezi. Kőzetében áll as „Apácakolostor." (Az ux­malihoz hasonló feltételezé­sek alapján kapott ez is ne­vet) A romOs épületet most restaurálják. A cellák előtt, as átvezető folyosók labirin­tusában még helyükre illesz­tésre váró hatalmas kövek hevernek. Egyszerűen „Templom"­nak nevezték el az Apáca­kolostor és a Fekete frás Háza között levő épületet Homlokzata — melyet hár­mas gerendasor alkot — kü­lönösen figyelemre méltó, Chac isten maszkjainak so­rozatát ugvanis időnként ál­latábrázolások szakítják meg. Páncélos tatu, tengeri kagvló. rák és teknősbéka alakla Ismerhető fel. A ma­ja mitológia szerint ez a négv állat tartotta oszlop­ként a fölénk boruló eget. Ezernyi tény bizonyítja, hogy hosszabb Időn á]t nyu­gatról érkező tölték hatás érte a maja városállamokat, Ohiehen Itzat is. Ide ís elér­kezett a Tollas Kígyó — Quetzalcoati, maja nyelven: Kukuleán — kultusza. Azt már utólag lehetetlen kide­ríteni, hogy maga a puszta jelkép honosodott-e meg, vagv pedig egy valóban lé­tező. kiemelkedő személyi­séget tiszteltek életében-ha­lálában Kukulcánként? A Garacolt (a „caraeol" spa­nyolul kagylót jelent, a kagyló pedig Quetzalcoatl egyik személyiségjelképe) mindenesetre Kukuleán tisz­teletére emelték. Kör alakú főépülete — Mexikóban mindig a Tollas Kígyó sze­mélvével valamiképpen ösz­szefüggő épületeknek van kör alakú alaprajzuk — a nem szakértőben is rögtön kialakítja a csillagászati funkció elképzelését A ma­ják kiemelkedő tudású ma­tematikusok. csillagászok voltak. Az építményen talál­ható rések kétséget kizáróan a tavaszi és as őszi napéj­egyenlőség megfigyelését szolgálták. Az épületkomplexum va­lószínűleg fokozatosan nyer­te el későbbi — mai, félig helyreállított állapotában is jól felismerhető — végleges formáját. Fölvezető lépcső­sorokat is tartalmazó épüle­teket emelteit a torony köré. Az alkotás a mai sgem s*á­mára egyszerre idézi tél egy természettudományos célú létesítmény és egy' mauzóle­um emlékképét. Ha átballagunk a buszok­tól erö-en torlaszolt menőn országúton, a háromszáz hektáros romterület „belvá­rosába", az „új" Chichen Itzába jutunk. Csupán egyetlen földszintes épület — és persze a rengeteg tu­rista — utal a mai kor je­téntétére. Az épületben ho­nol a helyi adminisztráció, mely a feltárás-rekonstruá­lás munkáit is koordinálja. Hiszen a régészeti-restaurá­tori munka szakadatlanul folyik. A hivatali házikó ol­dalfalánál hosszúkás kőru­dak halmaza. Ahogy köze­lebb megyek, lehetettén föl nem ismerni: valamennyi kőíallosz. Fölidéződik azon­nyomban bennem egy régeb­ben látott fénykép is. Aznn a (elvételen még földbe ágyazottan állnak ezek az oszlopok, valóságos kis fal­loszerdőt alkotva két maja építmény gyűrűjében. Előbb­utóbb nyilván újra földbe kerülnek majd. Jelenleg egy indián asszony őrzi őket, ott. hűsöl az árnyékban, hátát nekivetve a falnak, közöm­bösen. Kukulcánnak szentelték a rommező talán . legszebb-leg­jelentősebb épületét, a Nagypiramist is. Távolról: valóságos ékszer. Közéiről: szédítő meredély. A Kukul­cán-piramis oldalfalai ötven­öt méter hosszúak. Az épít­mény kilenesaintes. Minden oldalról 81—81, egy lépcső vezet föl a tetején álló szentélyig. Adjuk csak ö«z~ sze g lépcsők számát (4x9lf: 384. A végeredmény erősen emlékeztet a naptári év napjainak számösszegére. Különösen, amikor hozzáad­juk ft)ég az utolső, a szen­tély bejáratánál található lépcsőt (365). Mindenütt jól látható Itt is a maja ég a tölték hatás keveredése. A kígyófejmotívum a tolté­kokra. az esőisten maszk pedig a majákra utal. Leleményes kutatók fölfe­dezték, hogy a Kukulcán­piramis palástja alatt egy másik, hasonlóan kileneszin­tes beosztású építmény rej­tőzik. Ennek is van szenté­lye, méghozzá igen különle­ges. De előbb még egy szét­tekíntés e szédítő magasból a környező rom mezőre. A piramis mögött a Harcosok Temploma. Szemben vele a Jaguár, az Északi templom és a Sasok Temploma. a labdapálya. Északra néző ol­dalánál a Vénusz Szentély, mögötte fehér út vágja át az őserdőt: a Szent Üt. amely a Szent Tóhoz vezet Az alpiramis szentélyébe a Kukutéán-piramia lábaza­tába vágott nyíláson át kell behatolni. Keskeny lépcső­sor vezet fölfelé. Szinte In­íernális a végigút, hiszen a nyílás olyan keskeny, hogy két ember cgak nagy erőfe­szítések árán tud egyszerre keresztülpréselődni rajta Ráadásul most egyszerre tí­zesével igyekszünk föl, le: libasorban. A levegő elvi­selhetetlenül forró, . közvet­lenül bőrünkre csapódik be­lőle a nedvesség. Rossz a Világítás, félsötétben botor­kálunk, fizikai megpróbálta­tások sora vár ránk, míg fötveraődünk a szentélyig. Többen rosszul is lesznek, úgy kell őket kivonszolni a lépcsőalagútból. De akik végül bejutunk a szentélybe, nem mindennapi látvánnyal szembesülhetünk. Vörös fényben úszva áll a jaguártrón. Az amerikai kontinens félve tisztelt óri­ás macskájának szobortestét, vörösre festették. Szemét, bundafoltjait nefritlapok jel­zik. Nyitott szájából elővi­csorognak lávakőből készí­tett fogat. Aztán kifelé nyomako­dunk e lépcsöpokolból. A maja mitológia jár közben az eszemben. Fölvillan egy pillanatra Ixtab, az öngyil­kosok Istennőjének képe Js. Ügy. ahogy a drezdai maja kódexben ábrázolták: gör­csösen összehúzott lábbal, kötéllel a nyakában lóg alá az égből. Papp Zoltán (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom