Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-30 / 25. szám

Péntek, 1981. jannár 30. jem m 3 Sikeres kísérletek Kilenc növénykultúrában már sikerrel alkalmazzák a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium engedélye alapján az első hazai ter­méskö Wtés t fokozó vegy­szert. a Nevirol-t. Hozamnö­velő hatásáról és a további kísérleteikről csütörtökön Ba­latonalmádiban tanácskoztak a hazánk valamennyi tájegy­ségét képviselő mezőgazdasá­gi szakemberek és a kutató vegyészek. A hormonhatású új anyagot a Nehézvegyipari Kutató Intézet szakemberei dolgozták ki és kísérleti üze­mükben gyártják. Alkalma­zásával különösen a nehe­zen porzódó növényeknél és kedvezőtlen időjárás esetén értek el kiugró eredménye­ket. A kísérletek tapasztala­tai szerint a Nevirol hatásá­ra 5—25 százalékos a para­dicsom, a paprika, a bab, a borsó, a lucerna és a szója hozamának növekedése. En­nél lényegesen magasabb a termésnövekedés a naprafor­gónál. Ez a növény gyakran kétszeres hozammal hálálja meg a vegyszeres kezelést. A számítások szerint egyéb­ként egy hektárnyi terület Nevirollal történő kezelése 50 forintba kerül. A jövőben kipróbálják ha­tását a szőlőtermesztésben, az almáskertekben, a diny­nyénél, valamint több dísz­növénynél és erdei fafélé­nél is. Szerződés Vízgazdálkodási munkák A Duna-parton épülő és a jövő év májusában megnyíló 10 emeletes 357 szobás Átri­um Hotel az amerikai Hyatt szállodalánc keretében mű­ködik majd. Erről írt alá együttműködési szerződést csütörtökön a Gresham étte­remben a szállodatulajdonos Pannónia és MALÉV vezér­igazgatója, Somogyi Jenő és Jávor József, valamint Paul Novy és Gerald Green, a Kyátt International Corpora­tion képviselője. A szerződés értelmében az amerikai partner segítséget nyújt a szálloda előkészíté­sében. üzemeltetésének kiala­kításában, személyzetének kiképzésében és természete­sen a szobák értékesítésében, is. (MTI) Vélemény a megye VI. ötéves tervjavaslatáról a szakszi áfást adnak mm ele Csongrád megye VI. öt­éves tervéről már eddig is több társadalmi és tömeg­szervezet képviselői mond­mija. A vitát dr. Ágoston figyelmet, hogy József foglalta össze, s a munkálkodjanak testület úgy határozott, hogy toknál az ötnapos munka­a szakszervezetek gazdaság- hétre való áttérés feltételei­mé r most a váilala­tak veleményt. Tegnap, csü- politikai tevékenységéről és nek megteremtésén, s a törtökön délelőtt a Szakszer­vezetek Csongrád megyei feladatairól szóló jelentést majdan növekvő szabad idő közreadja az SZMT értesítő- hasznos, értelmes eltöltésé­Tanácsanak ülésén is ez volt jében, hogy az eljusson mjn- nek segítésén, az egyik legfontosabb téma. den szakszervezeti testület- a szocialista demokrácia Dr. Ágoston Józsefnek, az hez. fejlesztése ugyancsak jelen­SZMT vezető titkárának Az értékelő és feladatokat tós helyet kapott az SZMT megnyitója után Papdi Jo- meghatározó összegezés át- által meghatározott, feladat­zsef, az MSZMP Csongrád Tekinti a múlj évben vég- tervben. Alapvetőnek tart­megyei bizottságának titká- zett munkát, majd megszab- ják a munkahelyi fórumok IP 37 I Oíi 1 -Pc ocT+QnrlAUotx J i. _ l : x z 1 I -i „ 1 _ Z — ra tartott bevezető előadást, ja az 1981-es Értékelte az elmúlt tervidő- követendő szakban végzett gazdaságpo­fontosabb célkitűzéseit, ten­nivalóit. Az, előadás és az esztendőben tartalmi tevékenységének ja­tennivalókat. vitását. Az érdekképviseleti Hangsúlyozzák, hogy a munkában pedig a személyi litikai munkát, majd fölva- szakszervezeti szervek egyet- és a szervezeti érdekek össz­2oíta a VI. ötéves terv leg- értenek és cselekvően támo- hangjának a megteremtését. gatják az MSZMP Csongrád A szakszervezeti jogkörök megyei bizottságának 1981. hatásosabb érvényesítését is írásban kiadott tájékoztató évi gazdaságpolitikai prog- szorgalmazzák. Az életszín­megfelelc» alapot adott a ter- ramját. Ezért a megyei cél- vonal politikával kapcsolat­mékeny vitára, és hasznos kitűzések összhangjának ban különösen a lakosság javaslatok megfogalmazásá- megteremtése és végrehajtá- ellátásának javítását szeret­ra. A vitában fölszólalt: dr. sa érdekében a szakszerve- nék minőségileg javítani, az Nagy Máté, a Társadalom- zetek úgy irányítják a ter- áruellátást, a válásztékot, s .-i.^.: — melést, a gazdálkodást és az az olcsó áruk biztosítását ké­elosztást befolyásoló tevé- rik A feladatmeghatározá­kenyseguket, hogy minden­ben valóra váljanak elkép- sok soraban a szakszervezeti dr. Harmatos József, az zeléseink. A tennivalókat agitációs és propaganda­SZMT osztályvezetője, Ber- nyolc főbb feladatkörre bon- munka tennivalói szerepel­tották. nek A tervezőmunka területén . , • • ,, x lényegesnek tartják az új Az SZMT tagm el-°9ad" vállalati középtávú tervek tá-k a tanács és az elnökség biztosítási Igazgatóság me­gyei vezetője, dr. Harangozo József, a JATE szakszerve­zeti bizottságának titkára, ta István, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának tit­kára, Kövesdi Gyula, a Met­ripond Mérleggyár mérnöke. Csikós Mihály, az ÉDOSZ elkészítését. E tervek kidől- idei első féléves munkater­megyei bizottságának titká­ra, Juhász József nyugdíjas SZMT vezető titkár, Aszalai Sándorné, a HÓDIKÖT szak­szervezeti bizottságának tit­kára, Juhász Péterné, a Sze­gedi Ruhagyár szakszerveze­ti bizottságának titkára, dr. Szabó Rezső főorvos. az SZMT tagja. A tisztségvise­lők javaslatait dr. Ágoston József foglalta össze, hang­súlyozva, hogy a szakszer­vezetek egyetértenek a me­gye VI. ötéves tervének irányelveivel, majd össze­gezte. azokat a javaslatokat, amelyeket a megyei pártbi­zottság figyelmébe ajánla- zamosan a szociálpolitikai gozásában a szakszervezeti vét, amelyet dr. Dobóczky testületek önálló munka- „ • , ­programmal vesznek részt. Kar0iyne tltkar terjesztett A vállalati tervek jóváha- elo» maid dr- Ágoston József gyását megelőzően a bizal- számot adott, a két SZMT­miak csoportértekezleteken ülés között végzett munká­megbeszélik a munkahelyü­ket érintő termelési, bérezé­si és szociális fejlesztéseket. A szakszervezeti bizottsá­goknak állást kell foglalniuk a termelési feladatok meg­határozásában. a hatékony­ság és a jövedelmezőség kér­déseiben, a munkaverseny feladatkörében, a vállalati fejlesztések kérdéseiben. A középtávú tervekkel párhu­' Három pártszervezetet és ugyanennyi KlSZ-alapszer­vezetet irányít közvetlenül az Alsótiszavidéki Vízügyi igazgatóság pártvezetősége. Szoros együttműködést ala­kított ki a csongrádi, a szen­tesi, a hódmezővásárhelyi sza­kaszmérnökségek párt-, gaz­dasági- és társadalmi szervei vezetőségeivel. A tápéi ter­melési üzem és irodaház ta­nácstermében a pártvezető­sége ülésen arról volt szó. hogy milyen eredménnyel zárták a múlt esztendőt és miiyen elhatarozással, gaz­daságpolitikai célkitűzéssel nezáik az 1981-es évet. Némethy Gyula üzemmér­nök. a pártvezetuség tilkara az írásban előre megküldött előterjesztés kiegészítéséhez — az 1981. évi munkaterv és célkitűzések megtárgyalása előtt — felkérte dr. Simády Bélát, az ATIVIZIG igazga­tóját és Sódar István terme­lési igazgatóhelyettest a múlt esztendei munka ismertetésé­re. Tájékoztatásuk szerint az ATIV17AG termelési felada­tait száz százalékon felül, 244.7 millió forint értékben teljesítette. Ehhez hozzátar­tozik a szakigazgatási, az ár­és belvízvédelmi tevékeny­ség, vagyis a végeredmény 281 millió forintot képvisel és több mint 25 millió fo­rint nyereséget. A szakasz­mérnökségek, a gepüzem, a tervezési osztály ugyancsak 100 százalék feletti ered­ményt. mondhat magáénak a párt- és gazdasági vezetőség helyes, jó irányításával. Az anyaggazdálkodásban volt némi túllépés, amelynek okait a jövőben megszűnte/ tik. Az ATIVIZIG tavaly saját kivitelezésben 72 és fél millió forint értékű beruházást vég­zett. és fenntartásra fordí­tott 86,8 millió forintot. A megrendelőinek végzett munka — főleg mezőgazda­sági nagyüzemeknek — ér­téke 83 millió forint. A be­ruházásokban érvényesült a szervezés koordinálása, a gé­pek és az élőmunka maxi­mális kihasználása. A meg­rendelők azért fordulnak bi­zalommal az ATIVIZIG-hez. mert tőlük jó, és határidőben elvégzett munkát kapnak. Az 1931-es feladatokról szólva a pártvezetöség meg­határozta a szakaszmérnök­ségek. a tápéi gépüzem és egyes osztályok, a pártalap­szervezetek, a szakszervezeti bizottságok, a KlSZ-alapszer­vezetek gazuasagpolitikai cél­kitűzéseit. A töbűi között eb­ben szerepel a hatósagi, a víz­gazdálkodási munka, az élet­és vagyonbiztonság megtar­tása, az ár- és belvízvédelmi művek üzembiztonsága. A mezőgazdasági üzemeknek nyújtott segítség az esetle­ges aszály okozta karok el­hárításához ugyancsak fon­tos feladata az ATIVIZiG­nek. hasonlóképpen az ön­tözés szükség szerinti biz­tosítása. A vízkészletek mi­nőségének rendszeres ellen­őrzése. a vizek szennyezése miatt jogi es közgazdasági szankciók alkalmazása, illet­ve a vizek szennyeződésének megakadályozása, az ivóvíz fokozott védelme, a telepü­lések csapadékvizének elve­zetése. a környezetvédelem, a vízgazdálkodási társulá­sok feladatainak összehan­golasa ugyancsak fontos program. A termelésben, a gazdál­kodásban alapvető követel­mény a kapacitás jobb ki­használása. a tavalyi ered­ményekhez mérve. A beru­házásban csökkenteni kell a befejezetlen munkák érté­két. Az eredményességet, a nyereséget a nehezebb gaz­dasági feltételek mellett is biztosítják a terv szerint. Ennek alapja a termelékeny­ség növelése, a költségek csökkentése. A munka. és életkörülmé­nyek alakításáról is gondos­kodik az ATIVIZIG pártve­zetőségének gazdaságpoliti­kai célkitűzése. Az eddig el­ért szinvonalat meg kell tar­tani, ugyanakkor jobban ki fogják használni az adott le­hetőségeket. Alapvető fel­adat. a nehéz fizikai munka felváltása további gépesí­téssel. különösen a rakodás­ban, a csatornák karbantar­tásában. Céljuk munkások otthonról a munkahelyre és hazaszállításában, a kulturál­tabb feltételek megteremté­sében is előbbre lépni. Az üzemi balesetek megelőzése, elkerülése ugyancsak fontos pontja az ATIVIZIG pártve­zetősége ezévi gazdaságpoli­tikai célkitűzéseinek. Elő­térbe kerülnek. a biztonság, technikai ismeretek és « munkavédelmi helyzet elem­zése. Fő cél évközben is a gazdaságpolitikai feladatok elvégzésének folyamatos ér­tékelése. a felmerülő problé­mák mielőbbi megoldása, a munkaverseny-mozgalom, a vállalások, az újítómozgLor.i összehangolása az igazgató­ság egész tevékenységével. Az ATIVIZIG pártvezetősé­ge úgy foglalt állást, hogy mindezeket meg kell ismer­tetni az igazgatóság fizikai és szellemi dolgozóival, párt­tagokkal és pártonkívüliek­kel, vezetőkkel és beosztot­takkal egyaránt. Döntött az ATIVIZIG pártvezetősége — élénk vitában — a féléves munkaprogramról, a KISZ­választások előkészítéséről is. Az egység, a felelősség volt jellemző a tanácskozás­ra. L. F. nak. Végezetül Papdi József válaszolt a vitában fölme­terveket is el kell készíteni. Ehhez a szakszervezeti tes­rült kérdésekre, és köszöne- tületek önálló elképzelések­tet .mondott a szakszerveze­ti testület tagjainak pártfo­gásra érdemes javaslataiért. Ezután at SZMT tagjai a szakszervezetek gazdaságpo­litikai tevékenységéről, a tavalyi munkáról és az idei gazdaságépítő feladatokról tanácskoztak. Az erről szóló jelentéshez Kovács . Sándor, kel járulnak hozzá. A mun­kahelyi tennivalókon kívül arra is gondolni kell. hogy milyen segítséget nyújthat­nak a tanácsok területi ter­veinek végrehajtásához. Tá­mogatni szükséges a gyer­mekintézményeket, a dolgo­zók lakásépítkezéseit, a munkásszállítást, az üdülte­az SZMT titkára mondott tést, s az üzemorvosi ellá­rövid kiegészítést, majd élénk vita alakult ki, amely­nek során fölszólalt: Sulyok József, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára. Sebők János, a HVDSZ megvei bi­zottságának titkára. Kopasz Józsefné, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára. Har­kai Vilmos, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szak­szervezeti bizottságának tit­kára, Huszka Lajosné, a Kontakta szentesi gyárának szb titkára és Török Sándor. a FÜTÖBER csongrádi gyá­rának szakszervezeti bizal­tást, hiszen a szakszerveze­tek általános föladatai kö­zölt fontos követelmény a dolgozók munkakörülmé­nyeinek folyamatos fejlesz­tése. Meghatározták a gazdál­kodás minőségi jegyeinek fontosabb vonásait, s azt, hogy ezek javításáért mit. te­hetnek a szakszervezetek. Külön is hangsúlyozták a dolgozókkal való gondos foglalkozást, különösen olyan esetekben, ha munkaerő-át­csoportosításokat hajtanak végre. Arra is fölhívják a Tájékoztató a biztosításokról Sajtótájéko ztatón ismertet- rült biztosítottak havi járu­lék csütörtökön az Állami lékát, és ahol indokolt, eme. Biztosító eredményeit és jö- lik. Egy másik intézkedés vöbeni terveit. Garebenics tömeges panaszt orvosol: Imre vezérigazgató elmondott hosszú éveken át ugyanis a ta, hogy noha új tervidőszak CSEB alacsonyabb életbiz­kezdődött az év elejével, tosítási összeget nyújtott a alapvető változásokat nem nyugdíjasoknak. Januártól terveznek a biztosítási for- már valamennyi CSEB-nyug­mákban, hiszen ezeket a díjas életbiztosítási összege gazdasági, társadalmi igé- magasabb, tőként a régebbi nyekhez igazodva megtették CSÉB-módozatoknál, hiszen már az előző években az új a nyugdíjasok többsége mezőgazdasági, vagyoni, ilyennel rendelkezik. A ko­CSÉB, személy- és lakásbiz- rábbiaknál nagyobb mérték­tosítási formák bevezetésé- ben járul hozzá a biztosító vei. az orvosi rehabilitáció íej­Néhány formát azonban lesztéséhez. Főként a gyó­tovább korszerűsítenek, gyászati segédeszközökhöz és Egyebek között januártól a művégtagok kikísérletezésé­bevezették az alacsonyabb hez nyújtanak jelentős anya­alapbérű, ám magas jövedel- gi támogatást, mű dolgozók életbiztosítását. A vezérigazgató az i980..as Ez a forma 000-5000 fo- évről ^ elmondotta, rintig nyugdijkiegesz.to jö- , csaknem 0 milliárd fo. vedelmet. betegség eseten rint kártéritásx fi:cttek ki pedig 100—500 lorint napi ennek eg rés?ét lakosságl té?t®3t. a biztosítós károkra Lakásbiztosításra mértékétől függően. Felül- 400 casco-biztosításra 500. vizsgálják — ehhez az al- ,, ,, kaimat a mozgássérültek éve CSÉB~™ 05°- egV"h ^mely­adta — a gépkocsi-balesetek biztosításokra 450 millió fo­során életre szólóan megsé- rinfqt fizettek. Ofiiiiiüicsleriüeiés 25 ezer hektár új telepítés A mezőgazdasági termelés általában stabil szerkezetén belül a VI. ötéves terv idő­szakában viszonylag mozgé­konyabbá teszik a gyümölcs, termelést, igazodva a módo­suló igényekhez. Nagyobb fordulat azonban nem vár­ható, miután a jelenlegi gyümölcsösök fajösszetétele jórészt adott; körülhatárolja a lehetőségeket az is; hogy a termőre forduló korábbi telepítések összetételét sem lehet megváltoztatni, viszont az újabb telepítések várha­tóan jobban összhangban lesznek a bel- és külföldi megrendelésekkel. Az ágazat alapvető célja továbbra is a lakossági igé­nyek kielégítése és az export fedezése. 1985-ig 12—13 szá­zalékkal növekedik majd a gyümölcstermelés. amely megközelíti az 1,7 millió ton­nát. Az 1985-ben leszüretelt gyümölcs mennyiségét meg­határozza, hogy időközben 22 ezer hektáron kezdhetik meg a termőre fordult fiatal fák szedését. Ez azonban nem jelent egyértelmű terü­letbővülést, hiszen legalább 15 ezer hektáron ki kell vág­ni az elöregedett, régi fákat. Nagy kérdés, hogy mi ke­rül helyükre. A tervidőszak eredményességét ugyan ez az elhatározás közvetlenül nem érinti, hiszen az újonnan ül­tetett csemeték csak a ké­sőbbi években adnak ter­mést. mégis nagy körültekin­téssel kell eljárni a 25 ezer hektárra tervezett új ültet­vények összetételének meg­választásánál. A telepítés fajtaszerkezetét úgy alakít­ják ki. hogy annak egyne­gyede legyen almástermésű gyümölcs, valamivel több mint negyede a külföldön ls jól értékesíthető bogyós, és a fennmaradó nagyobb ré­sze pedig csonthéjas gyü­mölcs. Ennek az összetétel­nek a betartása azért fontos, mert az előző évek telepíté­sei során egyes gyümölcsök — például a kajszi — és az őszibarack — aránya és te­rületnagysága is kevesebb volt a tervezettnél. Miután ezekkel a gyümölcsökkel — ide értve a bogyósokat is — meghosszabbítható a hazai gyümölcsszezon, és bővíthető az export, az is szükséges, hogy a meglévő gyümölcs­kultúrák fenntartása mellett ilyen irányú, a piacnak meg­felelő fejlesztéseket hajtsa­nak végre. A telepítésekre elsősorban a termelőszövetkezetek vál­lalkoznak majd. Emellett arra is törekednek, hogy a kisgazdaságok is az eddiginél jobban karolják fel a gyü­mölcstermelést, főleg a ké­zimunka-igényes gyümölcsfa­jokét. Ezt a munkát a nagy­üzemek a korábbinál jobban szervezik majd. gondoskodva a szaporítóanyagokról. esz­közökről, és a szakbanács­adásról. Az új telepítéseken kívül 12 ezer hektáron kor­szerűsítik a gyümölcsösöketa tervidőszakban, ezekkel a munkálatokkal a meglévő állományt szükség szerint ritkítják, illetve folyamato­san felújítják. A lakosság gyümölcsfo­gyasztása a tervidőszakban az előirányzat szerint to­vább növekszik. 1985-ben az egy főre jutó fogyasztás el­éri majd a 80 kilót, ennek döntő többségéi a friss gyü­mölcs teszi ki, s mintegy ötöde lesz a tartósított ter­mék. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom