Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
2 Vasárnap, 1981. január 25. Ifjúsági világfórum Zárónyilatkozat 9 Helsinki (MTI) A világ ifjúsága aggodalmának ad hangot az utóbbi időben feszültebbé vált nemzetközi helyzet miatt, és megállapítja. hogy mind tóbb gyakorlati lépesre van szükség az értelmetlen fegyverkezési verseny megállítása érdekében. Ebben fejezhető ki a pénteken este Helsinkiben. a Finlandia-há/.ban véget ért öt napos ifjúsági leszerelési világfórum fő mondandója , Amint a tanácskozás utolsó napján elfogadott zárónyilatkozatból kicsendül, a nagyszabású rendezvény — egyes nyugati, nemzetközi és nemzeti ifjúsági szervezetek próbálkozásai ellenére — elérte az eléje kitűzött célokat. Amint a hosszas vita után elfogadott záróokmány hangoztat ju: mozgósítani kell a nemzetközi közvéleményt a béke, az enyhülés, a fegyverkezési verseny megállítása és a leszerelés előmozdítása érdekében. Támogatni kell azokat a nemzetközi kezdeményezéseket és folyamatokat, amelyek a békét, az enyhülést szolgálják, valamint az ENSZ leszereléssel kapcsolatos határozatainak megvalósítását. Tudatosítani kell a felismerést, hogy az általános és teljes leszerelés, valamint a társadalmi es gazdasági haladásért vívott küzdelem között az egész világon szoros összefüggés van. Az Ifjúsági világfórum sikeres munkájának előmozdításából aktívan kivette részét a magyar fiatalokat képviselő küldöttség.. Lengyel szombat t Varsó (MTI) Lengyelországban szombaton a dolgozók jelentós része a kormány felhívásának megfelelően megjeleni munkahelyén, de a munkások számos kollektívában a „Szolidaritás" állaspontját fogadva el. szabad napnak tekintették a szombatot. ' Varsóban a tömagközlekedes a szabad szombatokon szokásos munkarendben működött. számos üzlet nem nyitott ki. Az állami intézményekben, hivatalokban normális munka folyt, nem így a nagyüzemekben, ahol a dolgozók fele, vagy még kevesebben jelentkeztek munkára. Ennél rosszabb volt az aruny Gdanskban, bár itt teljes kapacitással működött az olajfinomító. A knszalini vajdaságban szünet nélkül folyt a munka a nemrég használatba vett karlinói olajkútnál; ugyanakkor a vajdaság számos más vállalatánál állt a munka. A szénbányászatban, ahol az év eleje óta a felszín alatt dolgozók számára minden szombat törvényesen szabad, merőben más volt a helyzet: csak tíz bányában szünetelt a kitermelés, több mint ötvenben a bányászok önkéntes műszakot vállaltak A szabad szombatok körüli vita gyakorlatilag az év eleje óta tart Lengyelországban. Az előző szombat óta több állami és pártvezető nyilatkozott arról, hoerv az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem engedi meg az összes szabad ^szombat bevezetését. A szabad szombat önkényes meghirdetése nemcsak további gazdasági veszteségeket okozott, hanem — mint a PAP hírügynökség szombaton aélután irta — „erkölcsi konfliktust ia. Az. embereknek ugyanis válasz taniuk kellett a szakszervezet döntése, illetve a munkafegyelem között". A szabad szombatok kérdésében legutóbb állást foglalt a sem a „.Szolidaritáshoz", sem az ágazatiakhoz nem • csatlakozott, úgynevezett autonóm szakszervezetek együttműködési bjzoltsaga ;s A mintegy hatszázezer dolgozót képviselő 23 szakszervezet álláspontja szerint sz. ! ötnapos munkahét bevezetéséhez hat hónapos átmeneti időszakra van szükség. Letartóztatások Chilében • Buenos Aires (TASZSZ) Santiagóban letartóztatták Manuel Bustost és Atamiró Guzmant. a szakszervezetek országos koordinációs közoontianak einöket. illetve iőtitkárát. Az egymillió chilei dolgozót tömörítő szakszervezeti egvesüles a Pinochet-reaiim megtorlásai ellenére védelmezi a munkások érdekeit és elítéli a népeinyomó politikát. A La Tarcéra de la Hora című chilei napilap jelentése szerint egv santiagói bíróság 20 személvt — többséségük munkás — áz ország távoli vidékeire szarrtúzött. Santiagóból erkezett hírek arról számolnak be. hogv csendőrök törtek be a rézIpari munkások konföderációjának irodaiba. A csendőrök tíz embert kegyetlenül bántalmaztak, maid letartóztattak. Az akcióra azt követően került sor. hogv a hazafiak a népelnvomó rezsim elleni tiltakozásul elbarrikádozták magukat az irodákban és egv napon át védelmezték állásaikat. A Pinochet-diktatúra elleni tiltakozásul két santiagói templomban éhségsztrájkot tart a chilei hazafiak százfőnyi csoportia. A hét 3 kérdése Ma: ítélet Pekingben • Peking (MTI) A kínai televízió szombaton este bejelentette, hogv vasárnap hirdet ítéletet a Kínaí Népköztársaság legfelsőbb Néobíróságának különleges bírósága a ..Lin Piao és Csiang Csing ellenforradalmi klikk" tíz. fővádiottiának perében. Közölték. hogv a kínai televízió helvazíni beszámolót közvetít a tizek perenek zarótargvalásáról. Magyar-ciprusi egyezmény Szarka Károly külügyminiszter-helvettes az elmúlt napokban Róníában Walter Cardinival. az olasz külügyminisztérium politikai főigazgatóiával. majd Nicosiában George Pelaghiasszal. a ciprusi külügyminisztérium főigazgatójával folytatott megbeszéléseket a kétoldalú kapcsolatokról és időszerű nemzetközi kérdésekről. A nicosiai látogatás során aláírták a magvar—ciprusi növényvédelmi és közúti fuvarozási egyezményt. 1. Mi jellemezte az új amerikai kormányzat első munkanapjait? Lezajlott a parádék, balos es tűzijátékok napja: .minden eddiginel látványosabb keretek között iktattak be hivataléba Ronald Reagant, az Egyesült Államok negyvenedik einöket. S miközben Washington divattémája,'az állami kiadások szigorú visszafogása, a ceremóniák 1 költségszámlája nyolcmillió dollárt tett ki, a négy evvel ezelőttine* eppen dupláját. Am aligha ez a teny az egyetlen szemmel lathato ellentmondás az uj kormány startjanál. Ami a öeipolitikát, a gazdaságpolitikát illeti, egyik fő célkitűzés az elszabadult infláció megfekezese. viszont a beígert adócsökkentő* megvalósítása olaj lenne az infláció tüzére. Sok szó esik a költsegveteei takarékosságról is, de ugyanakkor zöld utat kapnak a katonai kiadások, soha nem látott méreteket öltenek a fegyverkezem programokra szánt összegek. Az elnöki székfoglaló beszed hagyományos kulcsszava ezúttal a „megújulás" volt, csaxhogy nehez megújulni a vaiósagos társadalmi szükségletek figyelembevetele nélkül. A külpolitikában erre a kezdeti időszakra inkább a puhatolózás, a lehetőségek felmérése a jellemző — az elnök telefonon váltott néhány j szót fontosabb nyugat-euró" pai szövetsegeseivel. s közzétették a Fehér Ház. várhaté vendégeinek listáját, az elkövetkező hetekre. Az elsőt Szöulból várják, s nyilván az elnökké vált tábornoxdiktátor taktíkai-kozmeI tikázó lépeseként is értékelhető. hogy végül is elálltak Kim De Dzsung ellenzéki vezető kivégzésétől. A nagyarányú nemzetközi tiltakozás viharában eléggé kellemetlen lehetett volna egy olyan első díszvendég, aki egy politikai gyilkosság terhével érkezik. A diplomáciai szokások szerint számos üdvözlő távirat erkezett az új elnök címére, s ezek között a legnagyobb erdeklódést Leonyid Brezsnyev mondatai váltották ki (A szovjet álláspontot Andrej Gromiko is kifejtette a Kommunyiszt hasábjain megjelent cikkében). A moszkvai állásfoglalások a hogyan továbbra helyezik a hangsúlyt, s készségüket nyilvánítják a kölcsönösen előnyös együttműködésié. Ehhez azonban kel fel szükséges, az eredmenyesseg a washingtoni válaszon e« magatartáson múlik. Furcsa módon a Reaganadminisztráció elaő külpolitikai ténykedése alig néhány perccel a beiktatás után' — az Iránból szabadult amerikai túszok fogadása lett. Carter. aki a túszok kiszabadítójaként szerette volna bearanyozni elnökségének utolsó óráit, csupán az új elnök megbízottjaként utazhatott a túszok weisbadeni, átmeneti erőgyűjtő állomására. Az ötvenkét amerikai hazatérése 444 nap után, rendezni látazott egy sokáig függőben levő válságproblémát. Hiszen kezdettől fogva nyilvánvaló lehetett: a túszszedés, s különösképpen egy nagykövetségi személyzet túszként történő tartása nem lehet eszköze a nemzetközi vitáknak. A teljes képhez tartozik azonban, hogy a nemzetközi szabályokba nem illeszthető iráni reakciót olyan amerikai akciók sora előzte meg. amely ugyancsak nem illeszthető a rendezett nemzetközi kapcsolatokba. A „túszügy" azonban mégsem zárult le. Az Egyesült Államokban ugyanis Iránellenes kampány kezdődött, amely odáig ment, hogy az új kormányzattól a vállalt kötelezettsegek teljesitesének beszüntetesét követelik. A nem hivatalos célzások azonban ebben a kérdésben is ellentmondásosak. Elhangzottak célzások az Algéria által közvetített egyezmény felülvizsgálatára, más vélemények szerint azonban ez alaposan megrengetné az amerikai szavahihetőséget a fejlődő világban, s Iránban új hullámát váltaná ki az amerikaellenességnek. Márpedig vannak washingtoni körök, amelyek iráni fordulatban és a „tékozló fiú" megtéieseben reménykednek ... 2. Miért kerül sor idő előtti választásokra Izraelben? Az izraeli rádió leghallgatottabb politikai adasa a héten annak a nyolc miniszternek nyilatkozatát közvetítette — Dajantol tyeizmanig -r, akik otthagyták Begin kaüjnetjet. Az ügyes összeállítás sajátos hangkulisszákat alkalmazott: minden nyilatkozat veget egy becsapódó ajtó zaja jelezte. A pénzügyminiszter távozásával azután végleg bezárult a kormányzást lehetőségek kapuja. Begin koalíciója kisebbségbe került, s a szabályo* novemberi időpont helyett júliusra hozták előre a válaszútokat. A miniszterelnök azért gondosan megválogatta ezt a dátumot Egyrészt abban bízik, hogy a következő fel évben maradnak még manőverezési lehetőségei, másrészt július mar iskolai szünet, amikor a külföldi utazások csúcsszezonja van, s az utazók tehát az urnáktól távollevők többsége, a tapaszlalatok szerint, Begin ellenzéke bál kerül ki. 3. Miről tárgyal asi iszlám konferencia? Szinte órákkal a SzaúdArábiában sorra kerülő újabb iszlám konferencia előtt meg teljesen képlékeny az értekezleten resztvevők, s a napirendi pontok száma. A negyvenkét iszlám ország tanácskozásának különös jelentőseget ad, hogy a legutóbbi arab eaúes csonkára sikerült Ammanban, s úgy tűnhet, e szelesebb keret új lehetőségeket ad tárgyalásaiknak. Csakhogy az iszlám világben viszonylag űj elem és megosztó tényező Irak háborúja Iránnal; visszatetszést kelthet több jobboldali rendszer beavatkozási kísérlete a népi Afganisztán belügyeibe; f adódnak más törésvonalak is. . ',., ' , fltjrfTIIll Vq így vált kérdésessé, hogy a harctereken szemben álló felek megjelennek-e a konferencián. Teherán helyzetét az is kényessé teszi, hogy a házigazda SzaúdArábia határozottan Bagdadot támogatja. S vajon a szakadást okozó ellentétek helyett sikerül-e olyan közös érdekű, antiimperialista tartalmú követeleseket helyezni a középpontba, mint a Jeruzsálem bekebelezését célzó döntés elítélése, a palesztinokkal való szolidaritás? Réti Ervin 6 Egyre újabb érdekessé• geket rejteget a Mexikóvárossal való isnierkedes. Különleges élmény a Három Kultúra (Tres Cultures) terének megtekintése. E világvárosban lépten-nyomon egymás mellett bukkan fel olykor a távoli, a közelebbi múlt, valamint a jelen. Egy híres mexikói építésznek. Maria Paninak támadt az az ötlete. hogy a különböző kultúrák napjainkban már véletlenszerűnek ható összetalálkozását tudatos, továbbépítő tervezéssel teljessé lehetne formálni. Így alakult ki — alapos, mindent szamba vevő megfontolásokat követően — a Három Kultúra tere. mely ma már a mexikói főváros egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványossága. Mélyben húzódó, Innen magasba íveló azték falak, lépcsősorok, erődítményszerű be- és kiszögellések, meredek eeésü falsíkok. Mellettük koloniális (barokkal cifrázott hispan-mor) stílusú spanyolkatolikus székesegyház. A háttérben pedig — mintegy a látvány összegző lezárásaként — a huszadik század dinamizmusát. lüktető ritmusát, világűr felé nyújtózkodását jelkepezo felhőkarcolók. Szürkésfehér, melegbarna színek uralják a'térséget. A halast esztétikusan egészíti ki a növényzet üdezöldje. A spektrumot a mélykék ég szegi be, egységbe fogva a Három Kultúra terének építészeti alkotásait, melyeken szikrázva törik meg a napfény. . Mexikóváros főterének Zocaló a neve.' s mire idáig a Tres Culturastól elvergődünk, bizony eltelik egy órahosszányi idő. A tér méretei rendkívüliek. Mintha csak azok, akik egykor a léptéket kialakították, megéreztek volna valamit a főváros későbbi fantasztikus fejlődési üteméből. Örlási a katolikus dóm. Persze a dómokkal úgy van az ember, hogy rengeteget látva belőlük, végül veszedelmesen hasonlítani kezdenek egymásra. Ha őszinte akarok lenni — s miért ne?! —. be kell vallanom, hogy ugyszól-» ván semmi nem maradt meg bennem az ott látottakból. Legföljebb a kellemes hűvósséR emléke; a hűvössége, amely a futballpályányi méretű főhajóban fogadott, amikor beléptem ide a Zocaló trópusi napsütéstől izzó kősivalagaból. Valaha parkosítva volt a tér, am kesöbb kivágták a fákat. Nagyon gyakorlatias célból: a dúsan burjánzó növényzet ugyanis jó fedezéket nyújtott azoknak, akik időnként megrohamozták a Dómtól jobb oldalt álló kormányinemzeti) palotát, a fák mögül nyitva tüzet a bejáratra, ablaksorokra. Ma már nincsenek tehát fák. Bár az is igaz. hogy napjainkban senki sem akarja megrohamozni a nyugodt tagolású, jó egvensúlyú épületet, melynek főbejáratát marcona fegyveresek őrzik. Ráadásul nem szeretik, ha fényképezik őket. Minthogy azonban irataink rendben vannak, s rendelkezünk belepesi engedellyel i6, nem állják utunkat, megtekinthetjük a palotát. No, nem egészen az épület okán — bár az is szép —, hanem határozottabb célból: a lépcsőfeljáró és a belsőudvari folyosórendszer falai ugyanis . monumentális freskókat rejtenek. Méghozzá Diego Rivera alkotasait. Képekben elevenedik meg előttünk a vérzivataros mexikói történelem. A freskók bemutatják egy nép függetlenné válásanak tragikus, felemelő, kudarcokban, sikerekben, győzelmekben és drámákban egyaránt gazdag mozzanatait. Rivera eredeti tehetseg. nagy benne a drámai megjelenítő erő. Kepeiből dinamizmus, sodró lendület arad. Mozgalmassága, színeinek elevensége szinte mellbevágja az embert, aki közben eltűnődik az őt e pillanatban körülvevő környezeten is Hiszen amit e freskók megelevenítenek, annak nem egy epizódja itt. e falak között vagy az épület előtti téren játszódott le. A hely varázsa csak tovább növeli a freskók különben is erős töltésű szuggesztivitását. Túl egyszerű lenne , azt mondani, hogy Rivera rendkívül sokat merített a népművészetből, még pontosabban : az egykor volt nagy indián kulturak példájából, örökségéből. Am a rokonság el nem tagadható. Amint hogy a művészi örökséggel való kapcsolattartás deklarált szándékával születtek meg a modern egyetemi varosrész egyes épületeit díszítő mozaikfreskók is. A Ciudad Universitaria. az egyetemi városrész háromszáz hektárnyi területen fekszik, igen messzire a belvárostól, a monumentális olimpiai stadion (az 1968-as olimpia színhelye) tőszomszédságában. Kialakitasában nagy szerep jutott a Három Kultúra tere kapcsan mar említett Mario Paninak. Idestova három évtizede áll már az egyetemi negyed. Beosztásában hasonlít az amerikai campusokhoz. A hasonlat ugyan talalónak túnik, am nérrükepp erőltetett. A Ciudad Universitaria lazán egymasba kapcsolódó épületegyüttesei ugyanis valójaban sokkal inkább az egykori nagy indián szertartasi városközpontok szerkezetere, összképére emlékeztetnek, ahol az elrendezésnek, a funkcionális logikának épp oly nagy szerep jut, mint a természeti elemeknek. A könyvtárépület hatalmas szabad falfelületeit napfényben szikrázó, színes. mozaikfreskó borítja. Mértani elrendezettségé ábrákat indián motívumok öveznek, a fantázia elevenségét árasztva bele 'a kissé merevnek tűnő aritmetikába. E freskókban szinte újraéled a múlt. Méghozzá olyan formában, amely a mai kor nyelvén tolmácsolja az ősök üzenetet. Központi szerephez jut az ábrázolásban itt is a nap, a szél, az eső, a kör, a négyszög, a hullámvonal — és persze nem utolsosorban az ember, aki stilizáltán, a mozgás dinamizmusát megjelenítve lesz szereplője a sokmotívumos kompozíciónak. Napjainkban már közel százezer diák tanul a méreteiben egyre növekvő egyetemi városban. A szám nem pusztán mennyiséget jelez, hanem irányt, tendenciát is. Mexikó tulajdonképpen a jövő országa, amely — mar e nagy lehetőségeket rejtegető jövő felé tekintve — keresi a felemelkedés útjait. Méghozzá egyszerre, egy időben a politikában, a gazdasagban. a tudományban e a kultúrában. Mexikónak hatalmasak a — jobbára még feltaratlan — energiatartalékai. Mostanára kiderült, hogy az itteni olajlelőhelyek gazdagsága meszsze meghaladja a korábbi feltételezéseket Am ugyanilyen hatalmas energiatartalék rejlik a fejekben is. Amit a tudás, a tudomány — s közvetítésével az iskolai oktalas — tud felszabadítani. Van valami eredendően jelképes is abban, hogy Mexikó jelenlegi elnöke, az 1920-ban született Jósé López Portillo egy személyben jogasz. közgazdász. az általános államelmélet, a gazdasági és társadalmi tervezés, a városfejlesztés és a közigazgatási reform kérdéseivel foglalkozo szakember, aki ugyanakkor történetfilozófiai regényt irt — mely magyarul is megjelent — Tollas Kígyó legendájáról. Mexikó büszkén vállalja indián örökségét. Abból, s függetlenségi harcainak emlékéből egyaránt mentve erőt, öntudatot: készül a kor föltette nagy kérdések pozitív megválaszolására. P&nn /oltan (Folytatjuk)
