Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-25 / 21. szám

Vasárnap, 1981. január 25. 3 Onjaro rakodógép A farkaslyukl bányaüzemben a közelmúltban helyezték üzembe EHQR SB—40 típusú önjáró rakodógépet, amelv nag -"'•< lékben könnyíti az elő váláson dolgozók munkáját. A fürge. ; önnyű, kis helyen fordulékony gépnél elsősorban a tektonikailag zayart mezőben dolgoznak. A képen: elő váláson. ME Dl KÉMIA Szövetkezet Kielégítik az Megállnak a saját lábu- A szövetkezet vegyipari cán növekszik a kereslet, érkon. még akkor is, ha eb- termékeit — míg nem mó- zekeny mutatójaként az auben időnként bürokratikus dosíthatták az árakat — tózás fokozatos drágulásaakadályok gátolják — nem- csak veszteséggel értékesít- nak. Ahol lehetett, igyekezcsak a MED1KÉMIA Szö- hették. A nagyobb partne- tek csökkenteni a termelési vetkezetek hanem más gaz- rek igényeit azonban így is költségeket A hidegindító dasági szervezeteket is. Ta- ki kellett elégíteni. A kis- aerosolos dobozát például a valy, év elején például há- kereskedelmi forgalomban jóval olcsóbb széndioxid rom hónap alatt, több mint tudták csak visszatartani az hajtógázzal töltötték. Az kétmillió veszteséget mu- árut — ezt sem örömmel élelmiszeriparban használatatott a mérleg. A hiányzó tették. Hiszen azért gyárta- tos, a szövetkezet szakembemilUók egyetlen rossz dön- nak autóápolási cikkeket, rei által átalakított Agria tés következményeként ke- hogy eladják. Ha van be- csomagológép 800 ezer forinriiltek a kimutatásokba. Ez lőle, ne hiába keresse a tot takarított meg: éves a hibás döntés, mint az ala- vevő a boltban. Azonkívül nyereségük tíz százalékát posan megreformált szabá- raktározni is költséges az tette ki ez az összeg, lyozórendszer egyik gyer- árut. Amikor lehetett, kér- Érdemes megemlíteni, hogy mekbetegsége, egy sor gaz- ték. hogy az alapanyagár 10,6 százalékos bérfejlesztést dasági kórtünetet produkált emelkedését beépíthessék hajtottak végre tavaly. Je— ismét nemcsak a MEDI- áraikba. A második ne- lenleg 46 ezer 190 forint a KÉMIÁ-nál. Az új árrend- gyedévben aztán minimális- bérszínvonal, ami szegediátszer 1980-as induló árait ra csökkent a veszteség, az lagban sem szártiít kevésugyanis még 1979. augusz- év második felében pedig— nek. tusában megállapították. A szabályos, korrekt árpoliti- Tavaly a szabályozás, idén szövetkezet ezeket az ára- kával — az eredeti tervek- az intézményrendszer válkat számíthatta csak fel. a nek megfelelő, mintegy 8 tozása jelent gondot a szövilágpiacon azonban a ter- milliós nyereséget ért el a vetkezet vezetőinek. Felvezettnél jóval magasabbra szövetkezet. ügyeleti szervük, a Nehézemelkedtek az alapanyag- 1980-ban 175 millió volt a ipari Minisztérium már árak. s ezeket nem lehetett termelési értékük, ebből — megszűnt, az Ipari Miniszérvényesíteni. Az első ne- gyakori létszám-átcsoporto- térium most alakítja ki gyedévben tehát eleve a sítással — 119 milliót "a má- munkamódszereit. A korábveszteség biztos tudatában sodilc félévben termeltek, ban hozott rendeleteket sem kezdték a termelést. Az autóápolási cikkek pia- helyezték még hatályon kí•imiiui un, yül. Előfordul, hogy a hatályos jogszabályok értelmében bizonyos — gyakran sürgős — dolgokhoz engedélyre van szükség, ám nincs, aki a pecsétet ráütné a papirosra A következő időszakban a termelés évi 18—18 százalékos növelését tervezik. Az eddigi megrendelésekből is lemérhető, növekszik az igény a MEDIKÉMIA termékei iránt Nemcsak a hazai piacon, külföldön is. Itthon 6 százalék körüli nyereséget lehet kalkulálni. A tőkés piacon nincs ilyen megszorítás, annyi nyereséget érhetnek el, amennyit tudnak. A MEDIKÉMIA jelenlegi telephelyein nem lehet sokáig növelni a termelést. 1981. második felében kezdenek hozzá az új telephely építéséhez Saját fejlesztési alapjukat, valamint a KISZÖV, az OKISZ segítségét, és hitelt igénybe véve épül majd az új üzem. A jelenlegi elképzelések szerint 1983. december 31-re fejeződik be az építkezés. T. I. Páitei A VI. ötéves terv és az délután 4-órai kezdettel a 1981. évi népgazdasági terv- szőregi körzeti pártaiaoszerből adódó feladatok a téma vezetben Kálmánfi Pál. a a januári pártnapokon. Január 26-án délután 4 órai kezdettel a Gabonakutató Intézetben dr. Vezér Károly, az MSZMP Csongrád megyei Oktatási Igazgatóság tanszékvezetője; délkábelgyár pártbizottságának titkára: délután 3 órakor az ATIVIZIG-nél Antolik András. a Szegedi Magas- és Mélyépítő Ipari Vállalat , igazgatója; délután 3 órai kezdettel a Szegedi Postaután 5 órakor a Belváros igazgatóságon dr. Csikós FeII/A és a II/B alapszerve- renc- a városi tanács vb-titzetben Berta István. az kára: délután fél 3 órai kezMSZMP Szeged városi bi- dettel az Élelmiszeripari Főzottságának titkára: délután lskoiá" ™JTta Ferenc6 órakor az algyői körzeti az MSZMP KB tagia. a pártalapszervezetben Papp Magvar Tudományos Akadémia kémiai kutatóintézetének főigazgatója lesz az előadó. Január 30-án délután 5 órai kezdettel Kiskundorozsmán. a József Attila Tsz-ben Kiss Tibor, a tápéi Tiszatái Tsz főagronómusa: délután 5 órakor a kiskundorozsmai körzeti pártái apGyörgy. az olajipari pártbizottság titkára; délután 3 órai kezdettel a Szegedi Nemzeti Színház pártszervezetében Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese lesz az előadó. Január 27-én délután fél 3 órai kezdettel a Szegedi Közlekedési Vállalatnál Juhász sZervezetbm'' Takács""lmréiú. Peterne. a ruhagvar szb-titkára; délután fél 3 órakor a V

alahol valami nem stimmel a szakmunkások társadalmában. E kijelentést szakembertől hallottam, de saját tapasztalataim és tények is bizonyítják. Azt ugvan már előre szeretném megjegyezni. hoev ebben a kérdésben olyan bonyolult, társadalmi, .gazdasági ténvezők játszanak szerepet, amelyek megfejtésére csak kevesek vállalkozhatnak. Mivel az ember gondolkodó lény. gyakran előfordul. hogy összehasonlításokat tesz önmaga és mások között. Minősíti képzettségét, tevékenységét, azt összeveti másokéval. Személves tapasztalatom, hogv elsősorban nem is szakmabeliekkel rivalizál hasonlítgat. hanem a más területeken tevékenykedőkkel méri össze anyagi és erkölcsi megbecsülését. S mivel e telúntetben nincs minden rendben, hatása, szerepe a pályára lépés ideién deíerminálónak tűnik. Később pedig bizonyíthatóan deformálja az emberek morálját. Nemrégiben egv televíziós műsorban faggatták a falusi fiatalokat, hogv miért tanulnak, illetve nem tanulnak szakmái. Az állattenyésztés közismerten jelentős szerepet játszik gazdasági életünkben, színvonala. hatékonysága nem csupán a hazai ellátást biztosítja, hanem külpiaci kondícióinkra is nagy befolyást gyakorol. Tehát az állattenyésztés területén dolgozó emberek képzettsége nem lehet magánügy, még csak csoportérdek sem. hanem az egész társadalom ügye. Mégis mit mondtak az érdekel bek. amikor szakmai képzettségük felől kérdezték őket? Az egyik hat általános iskolát végzett fiatalasszony előbb megdöbbent azon. hogy tőle egyáltalán ilyesmit kérdeznek. — Tanulni? — dobta.vissza a labdát, maid szentenciát mondott. — Minek? Én feini tudok, a tej mennyiségét pedig az határozza meg. hogy miként abrakoiiák a tehenet. Ez lenne az egyik véglet, az Innenső. Ugyanis kár volna vitatni, hogv a szakképzett állattenyésztő a feiésnél másképpen dolgozik, mint aki elméleti ismeretek nélkül maradt. De abban is van némi igazság s ez a televíziós műsorban is felszínre került, hogv olykor maximalistának tűnünk. Megkérdezték a szarvasmarhatelepen dolgozók, vajon miért volna szükségük arra. hogy három évig iskolába járjanak, tanfolyamok padjait koptassák. amikor néhány hetes, vagy hónapos ismeretszerző előadásokon, bemutatókon is megszerezhetnék azokat a legújabb elméleti és gyakorlati tudnivalókat, amelyek birtokában kifogástalanul elvégezhetnék munkájukat . Azt is mondta az egyik asszony, hogv elegendő, ha a csoportvezetőjük technikus; oklevéllel rendelkezik. Ö maga sok éven át tehenet tartott, trágyázott etetett, fejt. „Ebbe nőttem bele" — hangsúlyozta. Bár ő mellékesnek szánta befejező megjegyzését. hogy azért sem igyekezett tanulni, mert neki pénzre volt és van szüksége. E summázat és ítélet fölött minden résztvevő elsiklott Pedig érdemes lett volna bonckés alá venni a tanulás, az anyagi, és erkölcsi elismerés összefüggéseit a benne rejlő és megbúvó ellentmondásokat. De menjünk tovább a másik véglethez. Nem csupán az állattenyésztés korszerűsödött hazánkban, hanem a növénvtermelés. a szántóföldi művelés is. Ma már gépészmérnökök. technikusok. gépszerelők, géplakatosok, esztergályosok és egvéb vasas szakmák nélkül elképzelhetetlen egv mezőgazdaság nagyüzem. Ámul a külső szemlélő a hatalmas Rába—Steigerek és John Deerek láttán, okkal. Ezek a gének érettségizett szakembereket, technikusokat igénveinek. Azt hinné az ember, a falun élő fiúk vágyálmai közé tartozik, hogy az említett gépek nyergeibe kerüljenek. Ezek a nyergek légkondicionált fülkék, rádióval és egvéb kényelmi berendezésekkel ellátott kabinok. De nem így van a valóságban. Mit is hallottam a pályakezdő ifjaktól. akiknek szülei ott dolgoznak a termelőszövetkezetben? Azt mondták, kivétel nélkyl. hogv őket nemigen érdekli a Rába— Steiger vagy John Deere. Később persze világosabbá vált a kép. kiderült hogv nem a modern génektől húzódoznak, hanem az általános környezet képétől, állapotától. Az egvik fiú valahogy így fogalmazott; a külső környezet csúnya, des/.karakások, vashulladékok halmaza, szemétdombok, s az ilyen körítés nem csábít ja a mai fiatalt ..Meg lenézik a haverok azt. aki a téeszben dolgozik." „Minek erőlködjek, ha nem muszáj." Én nem értettem meg ezeket a gyerekeket, s egyáltalán nem értettem, miért olyan tájékozatlanok, különösen a munka fizikai terhelését illetően. Nehéz munka, könnvű munka? Ki tudna ebben hajszálnyira megkülönböztetést tenni? Nem vagyok szakember, de azt nem hiszem el. hogv egv korszerű, automatizált gépet irányítani fizikailag nehezebb lenne, mint némely olyan szakmát gyakorolni, amelyeket a riportban is szereplő fiúk istenítettek. Közreadom a párbeszédüket: — Miért akarsz mindenáron cukrász lenni? — Mert nem szeretem a nehéz munkát. — A Rába—Steiger fülkéjében dolgozni. irányítani fizikailag nem nehezebb, mint süteményt gyúrni, a kemencék előtt izzadni, cipekedni a tepsik kél.. — Akkor sem kívánkozom a génre, nekem ne mondják. hogy a földet, dúrom — S te miért ragaszkodsz a fodrász mesterséghez? — Az könnyű munka és jatt is van benne. Ennyi elég is lesz ebből a végletből. Egy valamit könnyű megállapítani, azt. hogy a munkahely és arinak környezete, mondhatjuk úgy is, hogy a külcsín bizonv gyakran meghatározó a pályaválasztásnál. A konzervgyárban mondta az egvik osztályvezető hogy miiyen sok segítséget- adnak a diákok a nyári szünidőben. Közreműködésük valószínű még hosszú ideig nélkülözhetetlen. Viszont egy valamit nagyon sajnálnak, mégpedig azt hogv az ő gvári körnvezetük sem olyan, hogy vonzaná a fiatalokat jövőbeni pályaválasztásuk ideién. B lecsülik-e egyáltalán a szakmunkát? Erre nehéz egyértelmű választ, adni. Az biztos, hogy a tisztességes munkát megbecsüli mindenki, hiszen anélkül fölborulna életünk rendje. Az úgynevezett disztingváció hiánya azonban — amelynek ugyancsak ezernyi összetevője van — valahol összekeveri a normálisnál! vélt értékrendet. Egv öreg szakmunka/ szavait idézem: .Valamikor, kérem, úgi volt a megbecsülés sorrendje, hogv ki miiven képzettségű, s mit tud. Ez határozta meg a pénzbeni és erkölcsi elismerést is. Legkevesebbet a segédmunkás kapott, mivel semmilyen tanult mestersége nem volt. Aztán jöttek a szakmunkások, azoknál is megyolt a sorrend, legfölül álltak a legnagyobb iskolát követelő mesterségek. Ezután következtek a csoportvezetők és művezetők, azok általában kiváló szakmunkások. technikusok voltak, és kétsaer annvií kerestek, mint beosztottjaik. A még felsőbb képzettségűeket nem is említem, hiszen oda már egvetem kellett." Én rákérdeztem az öregre: igazságosnak tartanák ezt a rangsorolást ma is? Azt válaszolta: feltétlenül. S ez mintha a gondolatmenet folytatása lenne. Gazdagh István Dr. Ábrahám Ambrus kitüntetése Az MTESZ elnöksége az Gelei József volt akadémiku* elmúlt év végén ióváhagvta. ugvanis rövid kolozsvári tarhogy a Magyar Biológiai tózkodása mellett a Szegedi Társaság az 1978-ban kidől- Tudományegyetemen. majd gozott javaslatai alapján ..a élete vége felé az Orvosegyebiológiáért egv életen át temen működött tanszékvenyújtott kiemelkedő teljesít- zető egyetemi tanárként. A ménv elismerésére" megfelelő díjjal egybekötött Geleiérmet adományozzon. Ez a Magyar Biológiai Társaság által adható legnagyobb kitüntetés. Létrehovilág legkiválóbb zoológusai sorába citogenetikai és protozoológiai kutatásaival lépett. A kitüntetést a Magvar Biológiai Társaság elnöksége zása és adományozása ielen- nevében dr. Törő Imre akadémikus. a társaság elnöke tős eseménye at szegedi tu dományos életnek. Apáthy István a textilművek pártbizottsá-j „. „, . . .. , . , gának titkára, országgyűlési Rozsa Ferenc szakkozepisko- képviselő; délután fél 3 órai Iában Csanádi Géza. a városi tanács osztályvezetője tart előadást. kezdettel a KSZV konfekciógyárában (Jutaárugyár) Korács Sándor. az SZMT Január 29-én fél 3 órai Csongrád megyei titkára: kezdettel a Szegedi Vízmű délután 3 órakor a DÉLés Fürdők Vállalatnál dr. TERV-nél dr. Tóth László, Veres Ferenc, a Szegedi Sü- a városi tanács osztályvezetőipari Vállalat igazgatója; tője tartja meg előadását. Nádaratás Dolgoznak a nádaratók e a .iégvágók a Balatonon. Számukra kedvező az idei komoly tél. A nádaratók a Balaton nyugati partvidékén, s jelentős mennyiséget a Kis-Balaton nádasaiban lítanak. adta át. a január 22-én taregykori tanítványa. totl közgyűlésen. Gelei József jogutódjának, a' magvar biológia nesztorának dr. Ábrahám Ambrus akadémikusnak. a Magyar Biológiai Társaság szegedi csoportja elnökének, aki a maga szakterületén, neurohisztológiai kutatásai révén, maga is a világ legjobbjai közé tartozik. eddig már egymillió kéve nádat gyűjtöttek. A nádat nemcsak belföldön hasznosítják, hanem külföldre is szálBefejezték a fűszerpaprika szántását Mintegy négyhónapos éjjel-nappali munka, gyakori vasárnapi műszak eredményeként befejeztek a szegedi tájkörzetben ősszel leszedett fűszerpaprika szárítását. A kedvezőtlen időjárás ellenére jó termést hozott paprikából együttesen mintegy hármincezer köbméter nedvességet párologtattak el. így a csövek romlási veszteség nélkül, jó minőségben tárolhatók egészen az új termésig tartó folyamatos őrlésig. A feladatot az idén nagyban segítette, hogy a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat anyagi támogatásával három paprikatermesztő nagyüzemi gazdaságban korszerű, földgázfűtéses, szalagrendszerű szárítóberendezést szereltek £eL