Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

DM (Mto VILÁC PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! feáii Vö - ' 71. évfolyam 20. szám 1981. január 24., szombat Ara: 1,40 forint W SZ M p SZ EGED VÁROS t B I ZOTTSÁ GÁ N AK L AP JA fi VI. ötéves terv energiagazdálkodási programja A VI. ötéves terv energiagazdálkodási programjáról tartott pénteken sajtótájékoztatót Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese az Országházban. Bevezetőben hangsúlyozta: a jelentós energiaimportra szoruló országok, nehéz évtizednek néznek elébe. Minden jel arra mutat, hogy az energia drágulása folytatódik, bár az olajárrobbanástól napjainkig, tehát 1973. óta már több mint tízszeresére nőtt a kőolaj, ötszörösére a koksz és az urán, négyszeresére a szén világpiaci ára. Ilyen körülmények indokolták a hatodik ötéves terv energiagazdálkodási programjának kidolgozását. Horváth László az adatok hosszú sorát sorolta fel, amelyek, akár tetszik, akár nem, mind azt bizonyítják, hogy még mindig nem becsüljük elégge az energiát, pazarlóak vagyunk, s ettől a vádtól nem mentheti fel magát az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság sem. Az ötéves energiagazdálkodási programnak éppen az a célja, hogy a pazarlások megszüntetésével és a mind következetesebben érvényesített energiatakarékossággal az ország energiaszükséglete csak fele olyan ütemben növekedjen, mint a korábbi tervidőszakokban, tehát 20 helyett 10 százalékkal. El kell érnünk, hogy az egész társadalom közügyévé váljon az ésszerű energiagazdálkodás, s igy 1985-ben - kőolajban kifejezve 1.2—1,5 millió tonna legyen a megtakarítás. A pazarlásokra példa egyebek között, hogy a csúcsidőben még mindig sok villamos energiát használunk, a lakótelepeken gyakran az utcát fűtik, a gépkocsik többsége a magas fogyasztású középkategóriába tartozik, s az iparban, a mezőgazdaságban se szeri, Tájékoztató A postai, távközlési dijak módosításáról A központi árintézkedések alapján február I-én életbe lépő postai tarifamódosítás részleteiről, a közönséget leginkább érdeklő kérdéseiröí tájékoztatták a sajtó képviselőit pénteken a posta-vezérigazgatóságon. A díjemelést a postaforgalomnál és a távírószolgálatban elsősorban az tette szükségessé. hogy a tarifák tieenkét éve változatlanok, a költsegek viszont, évről évre növekedtek, s az üzletág 1975 óta veszteséges. A ráfizetéses postai szolgáltatások és a táviratok díja átlagosan 90 százalékkal, ezen belül kül damény faj tánként eltérő mértékben emelkednek. A levelek díja az eddigi 1 forint helyett 2 forint, a csomagoknál ugyancsak 100 százalék. a házhoz kézbesítésnél viszont 166 százalék a díjnövekedés. A táviratok díja is kétszeresére emelkedik. egy szóért ezentúl 1,20 forintot kell fizetni, s a legkisebb díj az eddigi 6 forint helyett 12 forint. A forgalmi szolgáltatások és a táviratok tarifamódosítása következtében a posta várható többletbevétele mintegy 700 millió forint, ez megszünteti a veszteséget. A posta gondoskodott arról, hogy a lakosságot megfelelően tájékoztassa a díjváltozásokról. A postahivata'okban már hétfőtől kifüggesztik az új díjtáblázatot, amelyet kisebb méretben, 20 ezer példányban megkapnak a nagyobb forgalmat lebonyolító vállalatok és intézmények, s hasonló írásos tájékoztató készült annak érdekében, hogy a kézbesítők, a trafikok és egyéb értékcikk-árusítók is megfelelő felvilágosítást adhassanak a hozzájuk forduloknak. Jóllehet a távbeszélő-szolgálat eddig is nyereséges volt. ez azonban nem fedezte a szükségszerű fejlesztés költségeit, amelyhez az elmúlt tervidőszakokban 25— 30 százalékos állami támogatást kapott a posta. A telefondíjak emeléséből származó többletbevételből elsősorban lakásállomáscíkat létesítenek, hiszen jelenleg is 360 ezren várakoznak telefonra. A telefonszolgálatban a helyi és a távolsági, ezen belül a belföldi és a nemzetközi beszélgetések drágulnak. Mint ismeretes a lakasállomásokon 1,50, a nyilvános állomásokon 2 forint lesz a háromperces beszélgetés dija. Ezzel egyidejűleg módosulnak a különszolgáltatások, például a tudakozódás, az üzenetközvetítés, az ébresztés díja is. Az átlagosnál nagyobb az emelés a kézi kapcsolási pótdíjnál, amely az eddigi 5 forintról 20 forintra nő, elsősorban annak ösztönzésére, hogy aki teheti, a távhívást vegye igénybe. Február 1-től természetesen a távbeszélő érme ára is 2 forint. Budapesten jelenleg több mint 6000, vidéken 2400 olyan, pénzérmével működő nyilvános állomás van, amit az árváltozás nyomán átalakítanak. Elmondották azt is. hogy a telefonközpontokban a számlálóberendezések fényképezése február 1-én kezdődik. Ezért a számlák elkészítése elhúzódik. A nagyobb vidéki városokban a jaijuár második felében lebonyolított forgalomért esedékes díjakat a márciusi számlán külön jelölik majd. A postaforgalmi szolgáltatások, a táviratok és a telefondíjak megváltoztatása a számítások szerint 640 millió torint többletkiadással jár a lakosságnak, a díjemelések együttesen 0,2 százalékkal növelik a fogyasztói árakat. Az eddigi forgalmat figyelembe véve a családonkénti kiadás csak kis mértékben növekszik, a postaforgalmi szolgáltatások körülbelül 6 forint, a táviratok 1,50 forint többlettel terhelik havonta a család költségvetését. Az egyéni előfizetők telefonköltsége havonta mintegy 40—45 forinttal lesz magasabb. se száma a túlzottan energiaigényes munkáknak. A kormány sok központi intézkedéssel, az ár- és szabályozórendszer fejlesztésével, a nyári időszámítás bevezetésével, az energiatakarékosságot eredményező beruházásokhoz nyújtott kedvezményekkel, hitellel, állami támogatással, s ugyanakkor az ellenőrzés és a felelősségre vonás megszigorításával szorgalmazza a takarékosságot, az energiagazdálkodás fejlesztését. A kormány jóváhagyta azt az akcióprogramot is, amelyben tételesen is meghatározzák a különböző szervezetek, iparágak tennivalóit, s az elvárt megtakarítási előirányzatokat. Ennélfogva a vállalatoknak és a mezőgazdasági nagyüzemeknek egyaránt az energiatakarékossági intézkedéseket be kell építeniük ötéves gazdálkodási tervükbe is. A vaskohászatban például az ésszerű felhasználással a tervidőszak utolsó évében 240 ezer tonna kokszot kell megtakarítani, a mezőgazdaságban a kukoricaszárításnál évi 100 ezer tonna olajat, s csaknem ugyanennyit a zöld takar• mányok szárításánál is. Az ország energiafogyasztásának 25 százaléka múlik a lakosságon és a kommunális intézményeken. Az energiahordozók drágulásának hatására már a lakosság körében is nőtt a kereslet az energiatakarékos készülékek, építőanyagok, a kisebb fogyasztású járművek iránt. A több mint kétmillió olajkályha-tulajdoncs költségeit csökkentik a karbantartó hálózat mintegy 400 millió forintos fejlesztésével, mert a rendszeres beszabályozással, ápolással az olajfogyasztás 15 —20 százalékkal mérsékelhető. Az iparnak ugyanakkor gondoskodnia kell arról, hogy a korábbinál sokkal jobb hatásfokú berendezést hozzon forgalomba. Horváth László végül hangsúlyozta, hogy az energiatakarékosság elkerülhetetlen szükségszerűség, tehát nem nélkülözheti az egész társadalom öszszefogását, aktivitását, A felhívás visszhangja Néhány esztendővel ezelőtt tanúja voltam egy igazából ünnepségnek sem nevezhető ünnepségnek. Egy gyár egyik brigádja fabrikált egy speciális tolókocsit egy 14 éves fiúnak. A munkások nem készültek ünnepi beszédre. Annyit tettek „csak", fölemelték a magatehetetlen gyereket, betették a kocsiba, s elkezdték magyarázni neki, hogyan használhatja. Egy verssor, Takács Imréé kezdett akkor muzsikálni bennem: A jóság nem lett tehetetlen miközöttünk. És most sem tudok másra gondolni, amikor a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának a hónap idusán közzétett felhívására érkezett felajánlásokat látom. Az élre most a Szegedi Gyufagyár kollektívája kívánkozik. Ök már az elmúlt év decemberében elhatározták, hogy — tulajdonképpen a felhívást is megelőzve — munkaidejükön túl a szegedi öregekért dolgoznak majd, mert azt szeretnék. hogy a petőfitelepi szociális otthon lakói a mostaninál emberibb körülmények között éljenek. Ugyanez mondható el a kábelgyár kollektívájáról is. Ök a rokkantak megsegítésére ajánlják fel a kommunista szombatok munkabérét. És sorolhatjuk a példákat tovább. A Szegedi Elektromos Szövetkezet Nóvák Károly vezette szocialista brigádja azt vállalta, hegy miután az Egyesült Nemzetek Szervezete 1981-et a rokkantak évévé nyilvánította, a súlyosan mozgássérült emberek rádióit és televízióit ingyen javítja meg. Pénzt csak a beépített alkatrészekért kell fizetni. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalatpál két munkásgyűlést is tartottak tegnap. Újszegeden, a szövőgyárban úgy döntött a brigádvezetők értekezlete, hogy a három kommunista műszak munkabérét részben a mozgássérültek javára létesített alapba fizetik be, részben a Szegeden levő öregek javára fordítják. Száz szocialista brigád 936 tagja tett ígéretet arra, hogy a társadalmi munkában eltöltött időt tíz százalékkal növelik. Hasonló munkásgyülés volt a szegedi kenderfonógyárban is. ,,— A fő figyelmet — írja az idézett állásfoglalás — 1981-ben a következőkre kell irányítani: — 1981 a tesfi fogyatékosok és mozgássérült emberek éve. Ezért javasoljuk, hogy a társadalmi tevékenység — intézmények anyagi támogatása, eszközök készítése stb. révén — járuljon hozzá jobb ellátottságuk, kedvezőbb anyagi feltételeik megteremtéséhez. Az üzemek az ő megsegítésükre egy kommunista műszakot szervezzenek! — Továbbra is segítsék az idős, beteg vagy magányos embereket úgy is, hogy a munkahelyek fokozottabban gondoskodjanak nyugdíjasaikról, többet segítsenek egyedül maradt egykori dolgozóikon. A varos szépítéséhez, az új lakótelepek parkosításához, továbbá a játszóterek építéséhez és fenntartásához, a lakosság ilyen igényeinek kielégítéséhez a jövőben még fokozottabb társadalmi hozzájárulás válik szükségessé. — A rendelkezésre álló anyagi eszközökön túlmenően változatlanul szükség van társadalmi segítségre a város iskoláinak, óvodáinak bővítéséhez, a felszereltség javításához. — Szegeden a szükségletekhez képest még mindig kevés a sportlétesítmény. Ezért fontos, hogy társadalmi összefogással segítsük újabb sportolási lehetőségek megteremtését." A felhívás nyomán pezsgés indult meg a városban. Ezt ma, jó néhány nap elmúltával, s megfelelő, információk birtokában nyugodtan jelenthetjük. Az igazolódik, hogy az emberarcú társadalom képes arra. hogy önmagát mindig, s ha kell, társadalmi munkával is megújítsa. A jóság nem lehet tehetetlen miközöttünk. s nem is válik sohasem azzá. Ezt igazolja a felhívás nyomán kibontakozott mozgalom is Szegeden. Végül hadd szóljak a szerintem legfontosabb motívumról is: emberek. kisebb és nagyobb közösségek egyaránt tudják, hogy mindez tulajdonképpen önmagunkért történik. p. r. Bányászat Termelés, szociálpolitika A bányászat hatodik ötéves terve, és ezen belül az idei előirányzat teljesítéséhez kedvező alapot, átmenetet nyújtanak az elmúlt tervidőszak ban elért eredmények — állapította meg pénteki ülésén a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. így folytatják a munkát, azzal a lendülettel, amely az elmúlt öt évben lehetővé tette, hogy terven felül 5,9 millió tonna szenet. 2,8 milliárd köbméter földgázt és mintegy 200 000 tonna kőolajat termeljenek. Ezzel tetemes importtól, elsősorban dollárkiadástól kímélték meg népgazdaságunkat, és jelentősen hozzájárultak az ország energiahordozó igényeinek zavartalan kielégítéséhez, bár ennek érdekében sok szabad napjukat is a termelés, az ellátás szolgálatába állították. A bányászoktól az idén is lényegében annyi szenet vár az ország, mint tavaly — mondotta az ülésen Kapolyi László, az Ipari Minisztérium államtitkára — hogy potlolagos hazai termeléssel, a biztonságos ellátás egyensúlyát akkor is fenntartsák, ha netán késnének egyes importszállítások. Ám erőfeszítéseiket — hangsúlyozta — elsősorban azokra a hatékonyabb műszaki és munkaszervezési feltételek megteremtésére koncentrálják, amelyekkel lényegesen csökkenthető a termelésre igénybe vett szabadnapok száma. A Szász Ferenc Iparcikk Kereskedelmi Szakmunkásképző Iskola optika-fotócikk szakos tanulói gyakorin tukat az OFOTÉRT oktatókabinetjében vcezik. Az érettségizett tanulók látszerész és optika-fotócikk eladói kénesítést szereznek. Az elsőéves látszerész tanulók heti négynapos gyakorlatokon egv tanévben tizenöt-húszezer szemüveget készítenek a kereskedelemnek. A képen: a műhelyben a látszerészgyakorlatot Godor Istvánné szakoktató vezeti az elsőéveseknek A népi ellenőrzés vizsgálatai Pénteken ülést tartott a Közporiti Népi Ellenőrzési Bizottság. Megtárgyalta a testület idei munkatervét, amelyet a kormány által jóváhagyott ellenőrzési tervre alapoztak. Eszerint a népi ellenőrzés az év első felében egyebek között megvizsgálja a gyermeknevelést szolgáló társadalmi juttatások felhasználásának hatékonyságát. Széles körű felmérésének eredményeként országos vizsgálat ad képet majd a lakásszövetkezetek építő és fenntartó tevékenységéről. Ellenőrzik azt is, hogy az üzemi demokrácia különböző kérdéseiről hozott minisztertanácsi és SZOT közö6 határozat végrehajtását minden intézkedéssel előmozdítottake az illetékesek. Vizsgálják, hogy az ár- és közgazdasági szabályozók minként hatottak a termelési együttműködésekre, az exportra. Egy másik fölmérés témája: kellő ütemben halad-e a balatoni vízgazdálkodás, s a tó vidékének fejlesztésére kidolgozott program megvalósítása. Az év második felében kerül sor sok egyéb kérdés mellett a vállalati munkaerő-gazdálkodás és a termékszerkezet-váltás kapcsolatát elemző országos vizsgálatra.