Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

Szombat, 1981. január 24. Szovjetunió Afrikai események FEBRUÁRBAN: MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHONAP Túrkeve, az ország első, 30 évvel ezelőtt megalakult termelőszövetkezeti városa ad otthont az idei, immár 24. mezőgazdasági könyvhónap ünnepélyes megnyitójának februárban. A könyvhónap gazdag programjáról Sárkény Pál, a Mezőgazdasagi Könyvkiadó igazgatója tájékoztatott pénteken, a Hazafias Népfront budapesti székházában. KORMÁNYKÖZI BIZOTTSÁG Csütörtökön Oj-Delhlben megkezdődött a szovjet—Indiai gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság hatodik ülése. Azoknak a kérdéseknek a gyakorlati megvalósítását vizsgálják meg, amelyekről a két fél, Leonytd Brezsnyev legutóbbi Indiai hivatalos baráti látogatása során irt alá megállapodásokat REAGAN ALMA? Ronald Reagan amerikai elnök csütörtök este személyesen jelentette be a Fehér Házban, hogy munkabizottságot hozott létre annak vizsgálatára, miként lehet korlátozni a gazdasági életet szabályozó szövetségi szintű Intézkedések számát és a minimálisra csökkenteni a kormány beavatkozását az amerikai gazdasági életbe. A bizottság elnökévé George Bush alelnököt nevezte ki. TOVÁBB TART A HAVAZÁS Horvátországban, BoszniaHercegovinában és a Crna Gora-i hegyekben tovább tart a havazás, amelyet sok helyütt orkánszerű szél kisér. A Grahovo-Livno. Grahovo-Drvar, Suica-DuvnoPoszlusje, Livno-Mlinista és Tjentiste-Gacko közötti útvonalakon a hótorlaszok miatt szünetel a forgalom. Zágrábból Bosznia-Hercegovinán át nem lehet eljutni a dalmát tengerpartra, ahol Senj és Karlobag között az óránként 100 km sebességű szél miatt nem tudnak közlekedni a járművek. A hótorlaszok elzárták a Korenica-Gracac és KarlobagGospic közti utat. ' Kongresszusi előkészületek # Moszkva (MTI) Egy hónappal a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának megnyitása előtt már befejezéshez közelednek a nagyszabású tanácskozás előkészületei. A Szovjetunió politikai éleiének legnagyobb idei eseményére már a múlt év ősze óta készülnek a pártszervezetek. Pénteken három köztársaságban — Grúziában, Örményországban és Moldáviában — folytatódott a köztársaságok kommunista pártjainak kon ereszszusa, amelyeken megtárgyalják a kommunisták munkáját. a pártszervezetek tevékenységét, a gazdasági munka eredményeit és problémáit, kijelölik az új feladatokat. Több városban tartottak területi pártkonferenciát — ezek a konferenciák e héten érnek véget, a köztársasági kongresszusok február közepéig tartanak. Az alapszervezetektől kezdve a kongresszus előkészítéseként mindenütt újraválasztották a vezető testületeket, A tanácskozásokon a teljes párttagság részt, vett, a párttagok több mint fele felszólalt. A köztársasági kongresszuson, illetve az OSZSZSZK-ban a területi pártkonferenciákon választják meg a XXVI. kongreszszus delegátusait. A különbség 52 óra Vita Yagy értetlenség? # Varsó, (MTI) A csütörtöki, hét vajdaságot érintő munkabeszüntetéseket követően pénteken Varsóban, Plockbón és Jelenla Górában került sor úgynevezeti ..figyelmeztető sztrájkra", túlnyomórészt a szabad szombatok kérdése miatt. Varsóban reggel 8 óra és déli 12 óra között szünetelt a tömegközlekedés, • nem dolgoztak a főváros számos üzemében, intézményénél sem. Alit a munka például az „FSO" autógyár és az „Ursus" traktorgyár több részlegében. Nyomdász sztrájk miatt pénteken nem jelent meg a Zycie Warszawy cimű központi varsói napilap. Az újabb nyugtalanság! hullámról szóló kommentárjában a Trybuna Ludu emlékeztei arra, hogy a gdanski, a szczecini és a jastrzebiai megállapodások végrehajtása, a megfelelő intézkedések kidolgozása igen nagy feladatot jelentett és jelent a kormány számára. Egyes döntések kétségkívül késnek, de az országos érvényű, fontos döntések meghozatalához mérlegelés, idő kell, s „már a múlt évben látható volt. hogy az augusztus végén, szeptember elején rögzített határidőket a legnagyobb erőfeszítés árán sem sikerülhet pontosan beCsád és Namíbia ügye tartani". Egyes szakszervezeti körök részéről aztán hamarosan elhangzott a vád: „a kormány nem teljesíti a megállapodásokat". Ezt a „jelszót" olyan akciók követték, amelyek szervezői nyomást akartak és akarnak gyakorolni a kormányra. Az utóbbi időben a szabad szombatok kérdése szolgáltatja áz alapot az ilyen akciókhoz. A kormány 42.S, a „Szolidaritás" szakszervezet legutóbb 41,5 órás munkahetet javasolt, ami heti szinten csak egy óra, éves viszonylatban azonban már 52 óra különbeéget jelent Felkúdult Párizs, visszhangozták a tiltakozást az afrikai francia- és Nyugatbarát kormányok, amikor nemrég közzétették Csád és Líbia egyesülési tervét. Az előzmény: Goukouni Oueddei elnök, az elmúlt évek minden nemzetközi és Afrika-közi fórumán Csád törvényes kormányzatának elismert vezetője egy tavaly nyáron megkötött egyezmény értelmében Igénybe vette Líbia segítségét, hogy véget vessen a hazájában másfél évtizede dúló polgárháborúnak. Végül kiverte az országból volt hadügyminisztere, a lázadó Hisszen Habré csapatait. Csád és Líbia egyesülésének a hírére Franciaország, amely katonai erővel lépett fel már Zairében és a Közép-afrikai Köztársaságban is — csapaterősítést vezényelt a környező nyugat-afrikai országokba. Egyidejűleg biztosította afrikai partnereit: ha meg kell védeni őket, fegyveres erőivel „hívásra házhoz jön". Mert „Franciaország a csádi nép mellett van, ha a jogról van szó, és Afrika oldalán, ha biztonságról van szó" — mondja a hivatalos párizsi közlemény. A bejelentett egyesülést Párizshoz hasonlóan elítélte a Togó fővárosában. Loméban rendezett afrikai „mini csúcs" is, követelve, hogy a líbiai alakulatok hagyják el Csád területét, mert jelenlétük ellentétes a Lagosban egymást követően tartott Cséd-értekezletek határozataival. Csakhogy Csád Bartók-centenárium r Sajtótájékoztató Berlinben Jólesik tudnunk, hogy — az évforduló sokoldalú nemzetközi megemlékezéseinek részeként — az NDK kulturális, zenei élete méltó módon készül Bartók Béla születése centenáriumának megünneplésére — mondotta a Bartók-jubileumnak szentelt pénteki berlini sajtókonferencián Pozsgay Imre művelődési miniszter. A magyar művelődési miniszter — Hans-Joachim Hoffmann NDK kulturális miniszter meghívására — kulturális küldöttség élén Január 20—23-án tett látogatást a Német Demokratikus Köztársaságban, s tanulmányozta az NDK kulturális életét. kormánya éppúgy, mint Líbia, illetéktelennek minősítette a Togóban összegyűlt afrikai vezetők beavatkozását Csád belügyeibe. Egyidejűleg igyekeztek megnyugtatni a szomszédokat, közölve^ hogy Csád kormánya tártja magát a lagosi határozatokhoz: külföldi katonai bázisok nem lesznek Csád területén, tisztéletben tartják a szomszédok szuverenitását, törekszenek a térség békéjére, biztonságára. Hangoztatták továbbá, hogy egyelőre szó sincs Csád és Líbia összeolvadásáról, csupán Igen szoros együttműködéséről, addig, amíg Csádbán népszavazáson nem döntenek a fúzió módjáról. Az egyesülést eddig csak elvben nyilvánította ki Goukouni Oueddei elnök és Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője. * A közelmúltban kudarcba fulladt a genfi Namíbia-értekezlet. A Namíbiát megszálló Dél-aírikal Köztársaság ugyanis fél a szabad, demokratikus és nemzetközileg ellenőrzött választástól, amit az ENSZ évek óta szorgalmaz, és amiért a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet, a SWAPO 14 éve fegyveresen küzd. Ilyen választás eredményeként valóban függetlenné válna Namíbia, Afrika utolsó jelentős gyarmata. A január második hetében rendezett konferenciát az ENSZ hívta össze, tárgyalási alapnak elfogadva öt nyugati hatalom: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada és az NSZK több pontban homályos rendezési javaslatát. Ezek az országok azt szeretnék: úgy váljék függetlenné a stratégiai nyersanyagokban, közte uránban, más fémércekben, aranyban és gyémántban gazdag Namíbia, hogy a nyugati monopóliumok folytathassák a kitermelést. A korántsem kielégítő nyugati tervezetet elfogadta a SWAPO is, amelynek küldöttsége most Genfben első ízben ült egy asztalhoz a dél-afrikai delegációval. Pretória éveken át hangoztatta: nem tárgyal „terrorista banditákkal", a forgatókönyvet pedig úgy manipulálta, hogy a Namíbiában 1978-ban megrendezett választási komédia „győzteseit" ültette le saját, küldöttteikánt tárgyalni, bár e választást az ENSZ, az Afrikai Egységszervezet törvénytelennek, eredményét, semmisnek nyilvánította. (Azokon az illegalitásban működő SWAPO nem is indulhatott ...) A többséget nem képviselő, s mindenben Pretóriától függő „törvényhozó testület" megbízottai Genfben azzal vádolták az ENSZ-t, hogy részrehajló, mivel évékkel ezelőtt a SWAPO-t ismerte el a namíbiai nép törvényes képviselőjének. Eleve kétségbe vonták egy, a megkötendő tűzszünet után rendezendő, valóban demokratikus választás érvényét, jóllehet azt a világszervezet küldöttel ellenőriznék. A SWAPO természetesen vállalná a választást, hiszen — mint elnöke, Sam Nujoma kifejtette — biztos a győzelemben. Legális szervezetekkel, a választási harcot folytató apparátussal ugyan ma még nem rendelkezik, mivel az elmúlt években vezetőinek tucatjait börtönözte be, kényszeritette emigrációba, vagy gyilkolta meg a dél-afrikai rezsim, de befolyása vitathatatlan. A genfi kudarc után az * ENSZ által megszabott határidőig, március végéig a tűzszünet valószínűleg megvalósíthatatlan. így kitolódott Namíbia tényleges függetlensége ls, s ezen aligha módosít, hogv az ENSZ újra napirendre tűzte a kérdést. Hacsak.., hacsak a Nyugat nem szánja el magát végre arra, hogy ténylegesen" betartja a Dél-Afrika ellen év.ékkel ezelőtt elrendelt fegyverszállítási embargót, s ha megszavaznák az ENSZ közgyűlése által többször szorgalmazott, de a Biztonsági Tanácsban mindannyiszor megvétózott olajembargót. Ez a lépés egyben javíthatná a Nyugat, különösen az Egyesült Államok kapcsolatát Afrika független államaival ls. Molnár S. Edit (Vége.) 5

A mai közfelfogás — SSm , amelyet egyszerűsítve népszerűsítő magyarázatok formáltak — hajlamos az azték, a maja és az inka kultúrákra leszűkíteni az egykori indián civilizációt. Az aztékok és a maják a mai Mexikó, valamint — az utóbbiak — Guatemala és Honduras földjén éltek. Rajtuk kívül azonban még számtalan népcsoport hezott létre ezen a területen virágzó (és nagyszerű művészi alkotásokat produkáló) kultúrákat. Lacnndonok, tzen dalok, chamulok, tzotzilok, chontalok, zapotékok, mixtékek, mazatékok. amusgók, totonakok, huaxtékok, otomik, mazahuák, taraszkák, huicholok, tepehuák és corák — még felsorolni ls hosszú a névsort. Nem jártam Mayapanban, Labnában, Saylban. Nem láttam Bonampak csodálatos freskóit, a tikali, copani, qulriguai, zaculeui piramisokat. Nem láttam La Venta, Mitle, Oaxaca rejtélyes épületeit, a monte albani aranykincseket. Tenochtltlán. Texcoco, Cholula, Cempoala épületegyütteseit. Újra és újra felteszem magamnak a kérdést: amit láttam — Teotlhuacán, Palenque, a villahermosai szoborpark 8 a Yucatan-félsziget őserdejében megbúvó néhány város: Kabah, Uxmal, Chichen Itzá —, s ami csupán elenyésző töredéke a mexikói indián kultúrkörnek, annak alapján van-e Jogom egyáltalán erről a különös világról szólni? S ha ehhez mégis bátorságot meritek, azt részint mindenképpen a mexikóvárosi Antropológiai Múzeumnak köszönhetem. A Paseo de la Reformén suhanunk végig, végcélunk a Chapultepec-park. Az Antropológiai Múzeum főbejáratától szinte méterekre Esöisten — Tláloc — hatalmas szobra. Márványtalapzaton áll. Első pillantásra van benne valami olyan vonás, amely az európai középkor torzábrázolásaira emlékeztet: mintha szögletesitett páncélba öltöztettek volna egy törpét, aztán levágták a fejét és odaillesztet, ték a páncél mellvértjére. Tláloc annak ellenére félelmetes hatást kelt, hogy alapjában véve Jóindulatúnak látszik. A mexikói „kukoricakultúrákban" — tekintetbe véve a helyi Időjárás jellegzetes meghatározottságait — alapvető jelensége volt az esőnek. Tláloc jóindulata biztosította az indián civilizációk virágzását. A szobor mintegy 1800 éve készülhetett, maeassága márványalapzatával együtt — van vagy hét méter, súlya negyvenöt tonna. Mindezzel nem csupán a monumentalitását kívántam érzékeltetni, hanem a feladat nagyságát is, amellyel azoknak kellett megbirkózniuk, akik a fővárostól ötven kilométernyire levő Coatlinchánból — lelőhelyéről — ide szállították. Tláloc mintegy bevezetőül szolgál — nagyszerű prológusként — az Antropológiai Múzeum látnivalóihoz. Aligha szükséges külön bemutatni a mexikói építészetet. Annyit még az átlagolvasó is tud róla, hogy világhíres. Nagyszerű alkotásai közül való ez a hatvanas években emelt múzeumkomplexum, amely a Chapultepec-park zöldövezetébe illeszkedik. Betonkockákkal kirakott téren át lehet megközelíteni a bejárati épületet, mely az előcsarnokot, a ruhatárakat, a büfét, valamint az információs és a vásárlóhelyiségeket foglalja magába. Innen egy udvarra jutunk, melyet köröskörül épületek öveznek. Az udvar fölé hatalmas betonhéjtető borul. Tartóoszlopán minivízesés zuhog lefelé. Az aláhulló vízcseppek permete kellemes, nyugtató zenét szolgáltat a fülnek, miközben a tekintet egy nagv betonvízmedence egzotikus dísznövényzetének szemlélésével van elfoglalva. Maga az épületegyüttes harmonikus hatást kelt. Olyan érzés fog el, mintha egyszerre elevenedne meg előttem az indián, a spanyol és a XX. század produkálta világ építészete, amit sikerült egyetlen alkotásban öszszefoglalni, megjeleníteni. Az épület persze csak lehetőség. Az igazi lényeg, amit falai közt felhalmozva mutatnak be. A mexikói föld immár évszázadok óta valósággal ontja mélyéről a csodálatos alkotásokat. A leletanyagv egy töredékéből válogatták össze e gyűjteményt, méghozzá úgy, hogy az amerikai földrész őstörténetével kezdődik a séta, s termet terem után megtekintve, nem csupán térben, hanem időben is halad előre a turista. Mammutra vadászó őslakók szerszámai. A mexikói felföld (El Arbolillo, Tlatlco, Zacantenco) leletei: agyagedények, mintázott kerámiafigurák. Halottkultuszra és termékenységi rítusokra utaló díszítménymotívumok. Olmék képírás és naptár. Általuk faragott monumentális fejek. Zapoték kerámiaedények, melyek emberés állatfigurák alakját öltik magukra. A mixték aranyművesek kifinomult fzlésre valló alkotásai, ugyancsak általuk készített freskók és kőmozaikok.' Totonak szobrok, a labdajáték stilizált másai. A maják képírása, domborművei. Azték istenés emberábrázolások. A toltékok fekvő-könyök16, törzsét-fejét oldalt fordító istenének — Chac-mollnak — szobra. Aztán: jellegzetes tölték oszlopszobrok, melyek Tulában találhatók nagy tömegben. Szögletesítő tömörséggel megformált harcosábrázolások ezek, hatásuk egészen különleges. Azték obszidián kések, amelyekkel az áldozatok mellkasát felnyitották, és a még vergődő-élő testből az utolsókat dobbanó szívet kimetszették, majd pedig a vértől gőzölgő korpuszt bőrétől megfosztották. Jaguár alakot formázó áldozati edény, a cuauhxicalli. Parazsat tartottak alján, erre dobták rá a kimetszett emberszíveket Muszáj hosszabban elidőzni a Nap Kövénél, ismertebb nevén az Azték Kalendáriumnál. Malomkő alakú — csak annál jóval hatalmasabb — kőtest, televésve az igen fejlett (és tudását gyakorlatias célra éppúgy felhasználó, mint mániákus hiedelmek igazolásában hasznosító) azték csillagászat szimbólumjeleivel. A naptárköre rejtett forrásból záporoz a mesterséges fény, szinte átaranyozódik tőle, s vésett jelelt kissé árnyékosítva plasztikussá emeli a sugárzás. Monte Albán aranykincsei. Kőből kifaragott koponyagúla. Aranymaszkok, La Ventában talált ember nagyságú olmék kőfejek, amelyek határozottan negroid vonásokat mutatnak — ezzel folyamatosan a legkülönfélébb találgatásra kényszerítve tudósok egymást követő generációit. A bonampakl freskók eredetihez hű másodpéldányát is kiállították itt. Ugyanolyan alacsony, trapezoidoldalfalú fülkékbe léphet be az ember, mintha a valódi helyszínen járna. Megragadóak a színek: a kék háttérből előugró zöld, fehér foltok. Uralkodó tónus a vörös. Embertömeg — perspektíva nélkül, s mégis egy valaha volt élet szimpompájávaL Különös fejékek, fül-legyezők, fegyverek, stilizált mozdulatok, az egykor élt emberek hétköznapjairól, szenvedélyeiről, szokásairól és rögeszméiről árulkodó jelenetek. Maja aranytárgyak. Jadeból kifaragott szoborcsoportok. A palenquel, úgynevezett Feliratok Temploma piramis mélyén-földszintjén talált sír. A környezetet rekonstruálták —, láthattam később az eredeti helyszint —, tökéletesen. A sírban talált leleteket viszont átszállították ide, az Antropológiai Múzeumba, melynek árnyas kertjét is ellepik a domborművek, szoborcsoportok, e helyen újra felállított díszes épületfalak. Szemlélésükkor újra meg újra rabul ejti az embert a bőség itt tapasztalható zavira, az individuum befogadóképességének végessége. Papp Zoltán (Folytatjuk.) * X