Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-23 / 19. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜL/ETEK! 71. évfolyam 19. szám 1981. január 23., péntek Ara: 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA > Villamosenergia-importunk a Szovjetunióból Aláírták az idei szállítási szerződést Magyarország villamos- A megállapodás szerint a A Szovjetunió 1962 köze­energia-igényeinek mintegy KGST-tagországok energati- pétől szállit tervszerűen vil­25 szazaiékát fedezi az idén kai együttműködésének ke- lamosenergiát a magyar a Szovjetunióból érkező vil- rétében ebben az évben 8 energiarendszernek. A két lamos áram. Az erről szóló milliárd kilowattóra villa- ország között kiépített több szerződést Schiller János, a mosenerffiát szállít hazánk- nagy távvezeték — két 220 Magyar Villamos Művek nak a Szovjetunió, 500 mii- kilovoltos, egy 400 kilovol­Tröszt és Vlagyimir Pavlo- lió kilowattórával többet a tos, s legutóbb a vinnyica­vics Pavlov, a szovjet Ener- tavalyinál. A szovjet fél vál- albertirsai 750 kilovoltos — gomasexport Külkereskedel- lalta azt is, hogy a magyar lehetővé tette a szovjet ener­Vállalat vezérigazgatója villamosenergia-fogyasztás írta alá csütört^r'BudT csúcúdejében "a''Tavalyinál Siaimport folyamatos bővíté­pesten, a Magyar Sajtó Há- 100 megawattal nagyobb, sót. így az iden már csak. zában. Az aláíráson megje- összesen 1450 megawatt eti­lént Kapolyi László ipari lamosenergia-termelö telje­minisztériumi államtitkár, s sítménnyel segíti ott volt Leonid Jagodovszkij, energiahálózatban a Szovjetunió budapesti kező nagy terhelés kielégí- vezeték nagykövetségének tanácsosa, tését. 1975-ben nem kétszerannyi szovjet villamosenergiát kapunk, a JZPY "í'nt a 750 kilovoltos táv­beHovet­megépítése előtt, (MTI) A választék és a kereslet nagyobb összhang/a A húsipar idei tervei A belföldi árukínálat javítá- tekben gyakran elfogynak bővülése, a mellékmftveletek Bót 1981-ben is mindent meg- mar délelőtt a keresettebb kiiktatása hozza meg az ipar előző feladatának tekinti a húsipar, amely az idén az áruválasztékot jobban össze­hangolja a kereslettel. Az összes húsforgalomban a tő­kehús aránya változatlan ma­rad, több olcsó húskészít­mény jut viszont a boltokba.. áruk, például a párizsi- és a kereskedelem számára félék, szafaládék. Azt terve- az anyagi sikert zik, hogy a vákuumfólia cso- A h f Q temelöket a magolassa, jó körutaénjek lehetúség szerint még jobb„n kozott tartva szakítanak a. ut mekszik érdekeltté tcnni a legjobb húsminőséget adó között tartva 6zállitanak a boltokba. Az üzletvezetőd nek nem kell tartania attól, hogy a nyakán marad a fel­Már tavaly 4 százalékkal nőtt vágott, miután ez a csoma­arányuk az értékesítésben, és golás 15 napos eitarthztósá­1981-ben további 3—4 száza- got biztosít. A csomagokat lékos javulásra számítanak egymás után felbontva mérik — mondotta Stiller Ottó, az majd ki a húskészítménye­Állatforgalmi és Húsipari ket úgy, ahogyan a vásárlók Tröszt igazgatója. A hűsipar kereskedelmi politikájában az export vona­lán továbbra is érvényesül az az elv, hogy csökkentik a vi­szonylag előnytelenebb felté­telek mellett eladható termé­kek arányát. Már tavaly sem használták ki a húskonzerv­gyártó kapacitást, és mintegy 10 százalékkal kevesebb álla­tot exportáltak lábon, minta korábbi években. A húsré­szek külföldi értékesítése vi­szont egy év alatt csaknem megkétszereződött. Az ipar az idén fokozza a feldara­bolt és testrészek szerint el­különített termékek kivitelét Lényegében ezzel is rugal­masabban alkalmazkodhat­azt kérik. Ezzel a húsipar és a kereskedelem — mert a tervet csak közö6 összefogás­sal lehet végrehajtani — alapanyag tenyésztésében, hizlalásában. Egyelőre kilón­ként 40 fillér felárat kap az az üzem, ame'yik társasági szerződés keretében vállal­kozik arra, hogy a vágóhídi egyedi állatmi n&ítések ered­ményei alapján szelektálja, javítja állományát. Az idén erre a célra már 50 millió forintot áldoz a húsipar, an­az szállítási költséget takarít nak reményében, hogy meg, jauít a boltok forgal- értékes itesnel megterul a be­mán és jobban kedvében fektetés. járhat a vásárlóknak. A vá­kuumfóliás módszert — nem tévesztendő össze a bol­tokban a mirelit-hűtőpultok­ban található 10-20-30 de- 70-20 szá­kas csomagokkal, hiszen » _ ,fc a Ha a módszer beválik, alt­kor egy-két év múlva a kedvezőbben rv nősített ser­tések többletér lékének na­alapvetően nagyobb súlyok ról van szó — szintén egy megyében vezetik be kísér­leti jelleggel. Olyan költség­tervet irányoznak elő, amely lehetővé teszi, hogy a fo­gyasztó pénztárcáját ne ter­helje az új módszer beveze­nak a piac kereslet-kínálat tése, az alkalmazási többlet­zalékát — visszakapják a termelők. Ez évben alkalma­zott új ösztönzés az is, hogy a legalább 30 százalékos vá­gósertés termelésnövelésre vállalkozó mezőgazdasági nagyüzemeknek felárat fizet­nek. A húsipari vállalatok anyakocák kihelyezésével is részt vesznek a mezőgazda­Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön tegnap ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vet­te Marjai József miniszterelnök-helyettes beszámolóját a KGST végrehajtó bizott­ságának 98. üléséről, és megbízta a Gaz­dasági Bizottságot, hogy tegye meg a szük­séges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlások végrehajtására. A kormány rendeletet alkotott a közúti áruszállítási szerződésekről. Az árufuvaro­zásra. áz ehhez kapcsolódó szállítmányozá­sokra és a gépjárműbérletre vonatkozó. 1982. január 1-én életbe lépő szabályok a korábbinál nagvobb önállóságot biztosíta­nak a fuvarozóknak és a fuvaroztatóknak együttműködési szerződéseik megkötésé­hez. Rendelet a közúti áruszállítási szerződésekről kiadása, hanem a forgalom sági termelésfejlesztésben A Minisztertanács csütör­töki ülésén — a jogalkotási programnak megfelelően a közlekedés- és postaügyi mi­niszter előterjesztésére — rendeletet hozott a közúti áruszállítási szerződésköté­sekről. A rendelet a húsz esztendővel ezelőtt kiadott gépjármű-fuvarozási sza­bályzat helyébe lépve kor­szerűsíti a megbízók és a fuvaroztatók szerződéses kapcsolatát. A szabályzat annak ide­jén, kellő tapasztalat hiá­nyában, a vasúti áruszál­lítás. üzletszabályzat min­tájára készült, lényegében azt adaptálták az autóköz­leíkedésre. A szabályozás szinte hatósági jelleggel, minden részletre kiterjedő alapossággal írta elő a köz­úti áruszállítás szerződéses feltételeit, aprólékosan meg­határozta például, hogy ki­nek, mikor, mivel, mit sza­bad és mit nem fuvaroznia. Azóta a szabályzatot több­ször is igazították, módosí­tották, lényegét tekintve azonban változatlan ma­radt. Az elmúlt két évtized alatt viszont jelentősen fej­lődött a gépjármű-közleke­dés, változott a fuvarpiaci helyzet. A közlekedési mun­kamegosztásban növekedett a közúti közlekedés része • sedése. Időközben új fuva­rozási rendszerek alakultak ki, létrejött a darabáru-fu­varozás, az autóközlekedési vállalatok a fuvaroztatók rendelkezésére bocsátanak gépkocsikat, vezetővel vagy anélkül teherautókat adnak bérbe, és számos olyan munkára vállalkoznak, sok olyan új szolgáltatást ve­zettek be. amelyekkel a szabályozás nem foglalko­zott. A két éve érvényes Pol­gári Törvénykönyv már sok fuvarozással kapcsolatos ügyet rendezett. Rögzítette például. hogy a szállítási szerződések tartalmát az adott feladatok figyelembe­vételével a felek szabadon határozhatják meg. A PTK­nak a fuvarozásra, a bér­letre, a vállalkozásra vo­natkozó általános elveit, rendelkezéseit alapul véve, azokat a közúti szállítás sa­játosságainak megfelelő ele­mekkel kiegészítve a mos­tani kormányrendelet meg­teremtette az árufuvarozási szerződések jogi kereteit, feloldva egyben a korábbi szabályozás merev előírá­sait, megkötöttségeit. Ma­gában foglalja a közúti jár­müvekkel végzett árufuva­rozás minden fajtáját, mód­szerét, de csak néhány olyan alapvető követelményt rögzít. amely feltétlenül szükséges a népgazdasági érdekek védelme es a szer­ződő felek egyenlő jogainak biztosítása érdekében. Az 1982. január 1-én ha­tályba lépő minisztertanácsi rendelet végrehajtására, a szerződéskötések egyszerű­sítéséhez, megkönnyítéséhez a közlekedés- és postaügyi miniszter — a díjszabások és egyéb rendelkezések kö­telező erejű feltételeinek fi­gyelembevételével — irány­elveket ad ki. (MTI) viszonyához. A húsipar több újdonság­gal kísérletezik, ezek döntő­en a fogyasztók érdekeit szol­gálják. Az eddigi gyakorlat szerint félsertéseket szállíta­nak az üzletekbe, ahol fel­bontják a féltesteket. A vá­sárló kénytelen azt vásárolni ami a féltestből kikerül, ho­lott szeretne több olcsó húst — oldalast dagadót, tarját — hazavinni. 1981-ben kísér­letképpen egy megyében a húsüzem berendezkedik a sertések bontására; az eddi­gi mennyiségnek kétharma­dát adják majd át a hús­boltoknak félsertés formájá­ban, egyharmadát pedig bon­tott húsként, éppen a legke­resettebb. olcsó áru képezi a szállítmányban a fő részt. Közeleg a külföldön már bevezetett úgynevezett hosz­szított szavatossági termékek gyártásának és értékesítésé­nek az ideje. A házi assz»- Szovjet-Azerbajdzsánban újabb taggal gyarapodott az olajmunkások által a kaszpi-ten­nyok tudják, hogy a hétfői geri fúrásokhoz felhasznált technikai eszközök családja. Első üzem járatára készülődik a napon viszonylag keresett az ..Kaszpmornyefty" egyesülés f éligsüüycsztett szerkezete, amelynek fedélzetéről 6 kilomé­áru a boltokban. A kisebb ter mély fúrólyukak hajthatók ki olyan övezetekben, ahol a vízréíeg vastagsaga 200 mé­forgalmú, főleg vidéki üzle-1 térig terjed. Képünkön: a félig süllyesztett fúrótelep részlete Mepkezdodatt a rehabilitációs kongresszus Társadalmi feladat a rok- ezek hogyan enyhíthetők, kantak helyzetének javítá- Például a szolgáitatások, a sa, ezért a megváltozott munkaképességű embertár­saink megfelelő rehabilitá­ciójához, a társadalomba visszailleszkedésük elősegíté­séhez közösségi összefogásra van szükség — hangoztatták a magyar rehabilitációs tár­saság V. kongresszusán, ame.y csütörtökön kezdődött meg Budapesten. Trethon Ferenc munkaügyi minisz­ter, a rokkantak nemzetközi éve magyar nemzeti szerve­ző bizottságának elnöke tar­tott megnyitó előadást a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében összeült 300 ha­zai és vendégként meghívott 50 külföldi szakember előtt. A rokkantak nemzetközi éve kapcsán a. magyar szer­vező bizottság — miként Trethon Ferenc hangsúlyozta — elsősorban alakítani, for­málni kívánja az emberek tudatát annak érdekében, hogy csökkenjenek az előíté­letek. oldódjanak az egész­ségesek és a rokkantak együttélését nehezítő prob­lémák. Igyekeznek tudatosí­tani, mit jelent, milyen gon­dokkal jár a rokkantság, s kereskedelem, a közlekedés, az építészet, a sport terüle­tén fel kell tárni és mérsé­kelni azokat az akadályo­kat, amelyek nehezítik a rokkantak részvételét a közösségi életben Éti­hez nem elegendő egy esz­tendő, a rokkantak helyze­tének javítása nem tekinthe­tő kampánynak, hanem kizá­rólag folyamatos feladatnak. A nemzeti szervező bizott­ságnak az a szándéka, hogy — ha más néven ugyan, de azonos összetételben — 1981 után is együtt marad. és társadalmi-szakmai fórum­ként segíti az állami reha­bilitációs intézkedések elő­készítését, gyakorlati végre­hajtását. A kongresszus háromnapos programja során 180 elő­adásban elemzik a rokkan­tak rehabilitációjának hazai eredményeit, teendőit, s tá­jékozódnak a külföldi ta­pasztalatokról is. A téma sú­lyát érzékeltető adatként említik a szakemberek, hogy hazánkban a lakosság 8—10 százalékát jelenti a valamilyen módon rehabili­tációra szoruló emberek so­kasága. Uborkaszezon az üvegházban Csongrád megye legna- re kinemesített uborkafajtát gyobb téli uborkatermelő a növényház tetejére kii'e­gazdaságában, a szegvári szített zsinegekre futtatják Puskin Tsz üvegházaiban fel. Így a leggazdaságosab­megkezdődött a szedés. Ti- ban használják ki a fedett zenötezer négyzetméternyi te- kertészet területét s minden rületen termelik a hosszú- négyzetméteren tizennyolc­kás formájú, zsenge primőrt, húsz kiló prímőrt tudnak amelyből hetenként egyelő- előállítani. A termések mar re húsz mázsát, később fo- most átlagosan harminc­kozatosan nagyobb mennyi- negyven dekásak A téli séget. szállítanak a tavasz vé- kertészeti csemeget az or­géig tartó szezonban. szág több részébe, zömében Az üvegházi termesztés- Budapestre szállítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom