Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-23 / 19. szám
6 Péntek, 1981. január 23. Ifjúsági világfórum GALVAN LATOGATASA Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön fogadta a Fővárosi Tanács meghívására Budapesten tartózkodó Enrique Tierno Galvan madridi főpolgármestert, a neves spanyol szocialista politikust. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. SZOLIDARITÁSI GYŰLÉS SZÁZHALOMBATTÁN Szolidaritási gyűlést tartottak csütörtökön Százhalombattán a Duna menti Hőerőműben abból az alkalomból, hogy 16 esztendővel ezelőtt kezdte meg harcát a palesztinai nép a függetlenségért, önálló államiságának elismeréséért, az önrendelkezés jogáért, A gyűlés szónoka Réti Ervin, az Országos Béketanács elnökségi tagja volt. Felszólalt a szolidaritási gyűlésen Abdallah Hijazi, a Palesztinai Felszabadítás! Szervezet budapesti Irodájának vezetője, aki köszönetet mondott azért az anyagi, politikai és erkölcsi támogatásért, amelyet a Magyar Népköztársaság és a magyar nép nyújt a palesztin nép harcához. HALALOS ÍTÉLET Az ankarai katonai bíróság csütörtökön harmadfokon megerősítette Ibrahim Ciftci halálos ítéletét* A vád szerint a 21 éves katona gyilkolta meg 1978-ban a török katonai főügyészt. A török törvények szerint az ítéletet még meg kell erősítenie a legfelsőbb katonai ügyészségnek és a nemzetbiztonsági tanácsnak is. A tavaly szeptember 12-1 katonai hatalomátvétel óta Törőkországban eddig mintegy negyven halálos ítéletet hoztak a katonai bíróságoké ÜJ FŐVÁROS A nigériai kormány 1982ben új székhelyre, Abujába költözik, amely új fővárosa lesz az afrikai államnak. Az új főváros felépítéséről még Obasanjo tábornok katonai kormányzatának hivatala idején hoztak döntést. A polgári kormány tervei szerint az ezredfordulóig 40 milliárd dollárt költenek a Lagostói 600 kilométerre északra fekvő új főváros építésére, amelynek a tervek szerint három év múlva már százezer lakosa lesz. # Helsinki (MTI) A világ ifjúságának többségében megerősödött a felismerés, hogy korunk egyik legégetőbb problémáját, a leszerelést, csakis sokoldalú, alapos és felelősségteljes eszmecserék révén lehet elősegíteni — ebben foglalható össze a helsinki ifjúsági fórum csütörtöki, negyedik munkanapjának lényege. Ez így van annak ellenére, hogy egyes nyugati küldöttségek a leszerelés kérdését háttérbe akarván szorítani, a konferencia napirendjéhez szorosan nem tartozó problémákat próbálnak előtérbe állítani. • A vitában egyébként a két világrendszer viszonyáról szólva Thilo Schelling, a nyugatnémet szabad demokrata párt ifjúsági szervezetének küldötte, a liberális és radikális ifjúság nemzetközi szövetségének (IFLRY) képviselője bírálta azt a taktikát, amellyel a nyugati katonai-ipari körök erőltetett fegyverkezési ütemet próbálnak ráerőltetni a szocialista országokra, hogy ezzel azok kevesebbet tudjanak fordítani gazdaságuk fejlesztésére. A fórum 2. számú bizottságában a felszólalók egyebek között a fegyverkezési verseny és a leszerelés társadalmi-gazdasági következményeivel, az új gazdasági világrend kérdéseivel foglalkoztak. Az 1. számú bizottságban, amelyben a felszólalók a nemzetközi helyzetről fejtették ki véleményüket, ugyancsak csütörtökön kapott szót a Salvadori Forradalmi Demokratikus Front képviselője, Hilton Collrndres. Emlékeztetett rá, nogy az Egyesült Államok támogatása nélkül a salvadori junta már régen nem lenne hatalmon. A küldött felszólította az Egyesült Államokat, hogy vessen véget a salvadori rezsimnek nyújtott katonai és gazdasági segítségének, elítélte Hondurast, valamint Guatemalát, amiért több ezer katonát irányított Salvadorba a forradalmi demokratikus erők általános offenzívájának letörésére. A fórum pénteken a bizottságok beszámolóival, plenáris üléssel és a tervek szerint zárónyilatkozat elfogadásával ér véget Könnyeivel küszködött ló kondícióban vannak a volt túszok Lengyelországi helyzetkép Sztrájkok Gdansk körzetében # Varsó (MTI) A lengyel kormány fenntartja korábbi döntését, amely szerint januárban az országban három szabad szombat van, vagyis január 24. munkanap. Nem engedhető meg, hogy a másik fél a szabad szombatokkal kapcso latos elképzeléseinek érvény re juttatására visszaéljen a sztrájkjoggal. Ezt az álláspontot Józef Pinkowski miniszterelnök fejtette ki szerdán este azon a varsói tárgyaláson. amelyet a kormány a „Szolidaritás" szakszervezeti szövetség országos egyeztető bizottságának képviselőivel folytatott. A kormánynak a 42,5 órás munkahétre vonatkozó javaslatát a „Szolidaritás"' névében Lech Walesa néni íófedtá d. -1- * : u • tsisv<v» K-taorn Mint a lengyel rádió közölte, csütörtökön reggel nyolctól déli 12 óráig „figyelmeztető sztrájk" volt a gdanski vajdaságban. Az akciót a „Szolidaritás" gdanski üzemközi alapító bizottsága hirdette meg. és kiterjedt a folyamatos üzemmódban dolgozó gyárak kivételével valamennyi ipari [ üzemre. Nem volt leállás a víz-, az áram- és a gázszolgáltatásban, dolgoztak az egészségügyi alkalmazottak is. A többi vállalat azonban — köztük a közlekedésiek, valamint az élelmiszerboltok többsége — négy órára beszüntette a munkát A délelőtt folyamán hasonló sztrájkok voltak Bydgoszczban és környékén is. A kormány képviselői a „Szolidaritás" vezetőivel tartott szerda esti megbeszélésükön a sztrájkjoggá] való visszaélésnek minősítették, hogy az új szakszervezet Ilyen lépésekkel igyekszik érvényre juttatni saját elképzeléseit a vitatott kérdésekben. Szovjetunió Pártkongresszusok # Moszkva (MTI) Három szovjet köztársaság kommunista pártja kezdte meg csütörtökön kongresszusát az -SZKP XXVI. kongresszusának előkészítéseként. Grúziában Eduárd Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Grúz KP Közpohti Bizottságának első titkára a többi között elmondta beszámolójában, hogy a köztársaság gazdasága dinamikusan fejlődött az elmúlt öt évben. Az ipar termelése 41 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági termelés körülbelül egyharmaddal bővült. Az örmény ICP Központi Bizottságának első titkára, Karén Gyemircsjan kongresszusi előadó beszédében szólt arról, hogy Örményországban megkezdte az elektromos áram termelését az első atomerőmű. Hetven nagyobb ipari üzem, illetve üzemrész létesült a köztársaságban az elmúlt ötéves tervben. A Moldavai Kommunista Párt kongresszusán Sz-emjon Grosszu, a KS első titkára tartott beszámolót. A köztársaság számára igen fontos ágazat, a mezőgazdaság öt év alatt jelentősen előrelépett: termelési,,,,értékének növekedése 1.5 "milliárd rubel volt — ez nagyjából annyi, mint. amennyit a moldavai mezőgazdaság 1974-ben termelt. Ugyanakkor az Ipar elmaradt a kijelölt tervfeladatok teljesítésében. A kongresszusi beszámoló aláhúzta: az ipar jobb munkájához a pártszervezeteknek is meg kell javítaniuk tevékenységüket, és jobban kell segíteniük a gazdasági munkát. A három köztársaságban a pártkongresszusokon választják meg a vezető testületeket és az SZKP kongresszusának küldötteit ls. # Majna-Frankfart (AFP) Jimmy Carter, az Egyesült Államok volt elnöke szerdán este másfél órás beszélgetésen találkozott Wiesbaden amerikai kórházában a teheráni amerikai nagykövetség kedden kiszabadult személyzetével. Röviddel ezután visszatért Frankfurtba és ott — immár magánemberként — keményen fogalmazott, rövid nyilatkozatban ítélte el az 1978. november 4-i túszszedést Éjfél után néhány perccel repülőgépe Frankfurtból útnak indult a Georgia állambeli Plainsba, a volt elnök lakóhelyére. Jimmy Carter ezzel végleg búcsút mondott a túszügynek és egyben pontot tett elnöki tevékenysége egyik utolsó pillanatig lezáratlan ügyére is. Carter szerdán este érkezett meg Majna-Frankfurtba mint Reagan elnök különmegbfzottja. A már ott tartózkodó Cyrus Vance volt amerikai külügyminiszter, valamint Walter Mondale ex-alelnök és Edmund Muskie, ugyancsak volt külügyminiszter kíséretében autózott át Wiesbadenbe. A volt elnök és a volt túszok találkozóját 45 percesre tervezték, de Carter végül másfél óráig beszélgetett zárt ajtók mögött az 52 amerikaival. Jody Powell, Carter 1 . 1 közeli munkatársa szerint a találkozót „mély érzelmek hatották át" és a volt elnök „könnyeivel küszködött". Az 52 amerikai a jelentések szerint megtapsolta Cartert. Carter a találkozó után a frankfurti repülőtéren már nem mérsékelte magát és Iránról szólva „barbarizmust", „terrorizmust" és „kegyetlenséget" emlegetett. Életének legmegindítóbb és legörömtelibb feladatának nevezte wiesbadeni látogatását és köszönetet mondott azoknak az országoknak — elsősorban Algériának —, amelyek segítséget nyújtottak a túszok kiszabadításához. Elismerte, hogy az 52 amerikai többsége kitűnő fizikai kondícióban van, de beszélt arról ls, hogy a túszokat fogvatartóik többször is megfélemlítették, és időnként roszszul bántak velük. Carter wiesbadeni látogatásával egyldőben Alexander Haig amerikai külügyminiszter elég kétértelmű nyilatkozatban azt fejtegette, hogy úgy „gondolja": a Reagankormányzat tiszteletben tartja a túszügyben kötött amerikai—iráni megállapodást. Ennél kategorikusabban nem fogalmazhat — fűzte hozzá, majd kijelentette, hogy nem akar ebben a kérdésben „túlságosan mereválláspontot" elfoglalni. Dekolonizáció Mi" lesz Namíbiával? # New York (ADN) New Yorkban a ENSZ székhelyén megkezdte ez évi munkáját az ENSZközgyűlés dekolonizációs bizottsága, miután szerdán megválasztották a bizottság tisztségviselőit Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a bizottság Idei tanácskozásait megnyitó beszédéten hangsúlyozta: a bizottság legfontosabb feladata az. hogy megvitassa a Namíbia függetlenségét biztosító intézkedéseket és a gyarmatosítás maradványai elleni harc folytatásának kérdéseit 4 Mexikóváros központjáI • tói ötvenegy kilométernyi távolságban található Teotihuacán romváros. Ahhoz azonban, hogy megközelítsük, elébb át kell törni a városperiférián. Hogy mind kintebbre érünk, azt jól jelzik a csökkenő házmagasságok, az elsivárosodó, ápolatlan épületek s a zöldnövényzet elburjánzása. Néhol termékenynek látszik a táj. Közelről, távolabbról pálmafák bólogatnak. Máshol sivatag sivárságú foltok tűnnek elő. A száraz talaj felszínéről durva szemcsés homokot kavar föl a szél. Mindenfelé, ameddig a szem ellát, kaktuszok. Méltóságteljes agavék, magasba törő oszlop alakúak, kandeláber-kaktuszok, opuntiák (fügekaktuszok). Szürkészöld cédrusokkal borított lejtők. Pamutfák, több méter magasra megnőtt adoba-sövények, melyek sok helyütt a porta- és földhatárt jelzikőrzik két birtokos között. Mexikói természet: trópusi változatosság, mely a kopárságtól a dúsan sarjadzó bujazöldig terjed. Azok ott jobbról csecseinek: tűzbokrok. Jó óvakodni tőlük, mert aki hozzájuk ér, annak rögtön felhólyagosodlk egész bőrfelülete. A természet azonban bölcs, sőt igazságos: a csecsemek mellett sarjadzik a chulub, amelynek növényi anyaga a felhólyagosodás ellenszerét tartalmazza. Büszke kókuszpálmák. világos törzsű celbák, rézvörös burserák, tíz méter magasra ls megnövő crescentiák. A crescentiák levele máltai kereszt alakú, ráadásul hajnövesztő szert készítenek belőle. Papachék: narancsszínű virágaikat kereszt formában elhelyezkedő tüskés levelek védelmezik. Erősen tűz a nap. Jobbrólbalról meddőhányókra emlékeztető sivárságú hegyek szegélyezik a síkságot, amely tulajdonképpen magasfennsík és Mexkói-völgy a neve. Hat kilométernyi hosszú és három és fél kilométer széles a romterület. Míg Teotihuacán virágkorát élte — időszámításunk előtt 300tól időszámításunk 650. évéig, amikor a leletek tanúsága szerint felgyújtották, kifosztották —, országnyi nagyságú területre (a Californlaiöböl határolta mai Sinaloaállamtól a déli Guatamaláig húzódó részre) terjedt ki befolyása. Mintegy nyolcvanszáz ezren élhettek itt akkoriban a központban, amely egyszerre töltött be szertartási és hétköznapi funkciókat. Hernando Cortés csapataival — Tenoctitlán felé igyekezve — 1519-ben vonult át e vidéken, amely már abban az időben is elhagyatott volt Sőt, a virágzó államot teremtő aztékok sem találtak már életet itt. A romterületet egyébként ők nevezték el Teotihuacánnak, „annak a helynek, ahol az ember istenné válik". A rommező minden várakozást felülmúl Hegyek öveíte tájban állnak az épületegyüttesek, köztük — ha eltekintünk Cholulától — az amerikai kontinens legnagyobb építményei, a 225x220 méter alapterületű, 65 méter magas Nap-, valamint a 150x120 méter alapterületű, 42 méter magas Holdpiramis. Szürkéskék a távoli hegykaréj, sárgásbarnán kanyarognak a turisták taposta ösvények, s ugyanilyen színű a negyvenöt méter széles Halottak Ütja — e nevet a dús fantáziájú utókor ragasztotta rá —, míg köröskörül minden talpalatnyi helyet igyekszik meghódítani a smaragdzöld fű. Széles lépcsősorokon, mellvéd szerű díszítmények közt haladunk előre. Az építmények rendeltetése máig sem tisztázott megnyugtató módon, közvetlenül evidens viszont a határ, amelyet a szemlélőre gyakorolnak. Méltóságteljes arány, harmónia sugárzik belőlük, szinte humanizálják ezt az oly sivár tájat, mely szegény, jellegtelen, elhagyatott lenne nélkülük. Akik ezeket az alkotásokat létrehozták, nem csupán az építészeti munkához szükséges számtani-mértani ismeretekkel rendelkeztek. Fejlett lehetett bennük a lélektani érzék is. Hiszen e széles lépcsősorok, inkább tömegükkel, mintsem kidolgozottságukkal ható mellvédek előkészítik a hatást, kondicionálják az érkezőt, aki rövidesen elérkezik a Napés a Holdpiramishoz, majd továbbsétál Quetzalcoat] —a Tollaskígyó — templomáig, a Pillangó-szentélyig, a Citadelláig. Csak tíz-tizenkét foknyit kell felkapaszkodni a kis „előpiramisok" lépcsősorán, ahhoz azonban elég már ez, hogy a látogató ízelítőt kapjon az indián lépcsőtechnika specialitásaiból. Mi jellemző e lépcsőkre? Mindenekelőtt a merészen ívelő meredekség. Valamint, hogy nagyon keskeny egy-egy lépcsőfok-felület. Csak oldalt fordítva fér el rajta a láb. Az igazi megpróbáltatást aztán a Nappiramis megmászása jelenti, öt, egymástól pihenő terasszokkal elválasztott szint, több száz lépcsőfok. Már az első fordulónál elkapja az embert a szédülésmámor. Eleinte bizony négykézláb kapaszkodunk felfelé, mindenféle turisták közt Mert mindenki fel akar jutni az ellaposított piramistetőre: sír előtt álló öregek, sánták, iskoláskort még el nem ért gyerekek. Visszanézni nem szabad (majd lefelé jövet derül ki, miért). Nincs korlát, semmilyen kapaszkodó, csak az egyensúlyérzék és a vállalkozókedv ad némi biztonságot Közben szakad rólunk a víz és mind Kapkodóbban szedjük a levegőt. Szívdobogás, fülzúgás, szemkáprázat pattogó dobhártya... A tetőről elénk tártiló panoráma, a hegyek karéjában elterülő romváros teljes képe azonban mindenért kárpótol. Akik sok évszázaddal ezelőtt itt fent álltak, és a sugárzó napfényben fürödve eltekintettek a távoli hegyek felé, joggal érezhették, hogy kiemelkedtek a zord hétköznapokból, s egy különleges szférába kerültek. Hiszen, akik agyunkban hordozzuk a huszadik századi civilizáció ezernyi információját, még mi is megilletődöttek vagyunk e pillanatokban. Aztán menni kell lefelé. Az alázuhanó lépcsősor innen tekintve kiemelkedés nélküli meredélynek látszik. Ügy érzi az ember, rögvest előrebukik és halálra zúzza magát Hátat kell fordítani a látványnak, úgy mászni lefelé, boldogabbik felünket mutatva a mélységnek. Közben ujjalnk görcsösen kapaszkodnak a durván-szépen megmunkált lépcsőkövekbe. Hátra van még Quetzalcoatl temploma: kagylók, virágok, csigák stilizált képmásai tekintenek ránk a falakról. Tollaskígyó krokodilra emlékeztető vicsorító fejmaszkjai ugranak elő a falsíkokból. Még látszanak a valahai festés nyomai, s azt is el tudjuk képzelni milyen lehetett a látvány, amikor csillogó nefrit- és obszidiándarabokkal volt kirakva minden ábrázolat, melyet a mértani érzékből kisarjadzó stilizáció épp úgy formált, mint a meszkalinmámortól serkentett fantázia. Teotihuacán még rengeteg kincset rejteget E eljön talán egyszer az az idő, amikor meg tudjuk fejteni egykori létezésének igaz történetét is; erről egyelőre csak az ezrével előkerülő leletek tudósítanak. Zöld kőzetből formált maszkok, táncoló férfiakat ábrázoló agyagfigurák, háromlábú, díszített oldalú füstölőedények útján küld üzeneteket a múltból egy rég elpusztult népcsoport Papp Zoltán (Folytatjuk)
