Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám

3 Csütörtök, 1981. január 22. Tél a híres bugaci pusztán Karáth Imre felvétele Rehabilitációs kongresszus a rokkanlakért A rokkantak nemzetközi éve hazai programjának fon­tos eseménye a Magyar Re­habilitációs Társaság kong­resszusa, amely csütörtökön kezdődik Budapesten, aSem­nelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épü­etében — közölték a társa­ság szerdai sajtótájékoztató­in. Két fő témakör szere­pel a kongresszus napirend­jén: a rokkantság megelő­zése és rehabilitációja gyer­mek- és fiatalkorban, illető­leg a foglalkozási rehabilitá­ció eredményei és teendői Magyarországon. A tanács­kozás háromnapos, 180 elő­adást ölel fel. Több mint 300 házai résztvevő mellett 50 külföldi rehabilitációs szak­ember is érkezett. Változnak a munka­védelmi követelmények Tanácskozás Szegeden A Mezőgazdasági Agrártu­dományi Egyesület és a me­gyei tanács vb mezőgazdasá­gi osztálya előadásokkal egy­bekötött tanácskozást rende­zett tegnap délelőtt Szege­den, a megyei tanácsszék­házban a termelőszövetkeze­tek, szakszövetkezetek és a tanácsi irányítású vállalatok munkavédelmi vezetői részé­re. Először Szilágyi Ernő, a megyei tanács vb mezőgaz­dasági osztályának vezetője arról beszélt, hogy az utób­bi években az üzemek első­sorban a jobb gazdasági eredmények elérésére össz­pontosították erejüket, s a munkavédelem helyzete bi­Jég a medencében AT építőiparnak bánat, a ahol úszómedencét is épí­gyerekeknek öröm a havas, tettek. Láttam, hogy nyáron jeges tél. Az alföldi srácok mekkora örömet nyújtott ez irigykedve gondolnak hegy- a medence nemcsak a kote­vidéken élő társaikra, akik iező testnevelési órákon, ha­szánkóikkal síléceikkel sik- nem szombaton déiutánon­lanak a lejtokon. Egyik , • szomszéd gyereke mondta kent és vásárnap reggeltol keseregve, hogy nekik leg- estig. Serakit nem zavart, feljebb a „tápéi havasok" hogy szerény belépődíjat adnak némi vigaszt, vagyis szedtek, hiszen a szülők is marad a Tisza töltése. Leg- nyugodtak lehettek, mivel a alább korcsolyázni lehetne „parton" tanárok, felnőttek — zárta panaszait. vigyáztak a lubickolókra. Miért is nem lehet Sze- Van még az iskola udva­geden korcsolyázni? Ennek rában egy kézilabdapálya is. több oka van. mondaná az Ezért is lepődtem meg, anekdotabeli plébános. Az mennyire fordított világot egyik, hogy nincs jégpálya, látok most télen. A jég A többi okot el is hagyhat- nem a kézilabdapályán, ha­juk. A folyón akkor sem nem az úszómedencében lehet korcsolyázni, ha be- várja a gyerekeket Elgon­áll a jég, mert élet vészé- dolkodtam magamban: lyes. Hasonló a helyzet a miért? Hajdanában azt ma­fcubikgödrökkel, csatornák- gyarázták hozzáértő szak­kal és más kisebb-nagyobb emberek, hogy az uszodák helyekkel. Olykor előfor- medencéiből ősszel le kell dult, hogy csináltak jeget az engedni a vizet, mert ha be­iskolák udvarain, salakos lefagy, akkor könnyen meg­focipályákon. A minap a repedezik a medence alja. televízió is közvetített egy Kétlem, hogy ennek az is­ii portot, hogy valamelyik kólának a medencéjét, vala­budapesti iskola udvarán milyen újfajta különleges milyen leleményesen terem- anyagból készítették volna, lettek korcsolyázási lehető- amely ellenáll a fizika tör­séget a környék gyerekeinek, vényeinek. Minden bizonnyal Pár centiméter magas gátat célszerűbben cselekednek, készítettek homokból és két- ha a medencét szárazon három napig locsolgatták a hagyják és inkább a kézi­belső teret, s máris készen labdapálya székeire készíte­állt a jégpálya. nek egy kis gátat,, s a belső Ablakomból jó kilátás nyí- területre locsolgatnak vizet, lik a szomszédos általános NaSy kárt nem okoztok iskolára, annak udvarára, volna, hiszen ilyen megol­Modern és szép minden, s dást alkalmaztok már több alighanem azon kevés isko­lák közé tartozik Szegeden, belvárosi iskola udvarán is. G. I. zonyos mértékig háttérbe szorult. Megyénkben például csökkent ugyan az üzemi balesetek száma, de ugyan­akkor több halálos és cson­kulásos üzemi baleset tör­tént, amit jobb munkaszer­vezéssel, az előírások betar­tásával legtöbb esetben megelőzhettek volna. Magyari Jenő, a MÉM munkaügyi és szociálpoliti­kai osztályának vezetője a munkavédelmi szabályozás új rendjéről és a közeljövőben megjelenő ágazati miniszteri rendeletről tartott előadást. Elmondta, országosan közel három éve kezdődött meg a munkavédelmi előírások fe­lülvizsgálata, illetve azok korszerűsítése. Meggyorsult a nemzetközi viszonylatban, a KGST-országok keretében használatos műszaki bizton­sági szabványok készítése. A továbbiakban — mint mon­dotta — nem vonatkoznak külön rendelkezések mező­gazdasági üzemekre és álla­mi vállalatokra, a népgazda­ság egészére egységesek lesz­nek a követelmények. Azt kell szem előtt tartani, hogy a termelés és a munkavéde­lem nem egymástól elvá­lasztható, külön-külön terü­letek. de szoros egységet ké­peznek. A MÉM-ben most készül egy végrehajtási uta­sítás a munkavédelemről, amely az 1979-ben megjelent minisztertanácsi rendelet elő­írásait konkretizálja a me­zőgazdaság területére. Ebben szereplő új feladat lesz pél­dául az, hogy a mezőgazda­sági üzemekben is tervat kell készíteni a munkakörülmé­nyek fejlesztésére. Az üzem egészére vonatkozó szociális tervnek magába kell foglal­nia majd a munkavédelmi szempontokat is. Ezután Tamás Imre mun­kavédelmi felügyelő a me­gyében aktuális munkavédel­mi feladatokról beszélt, majd Vass Sándorné munkavédel­mi felügyelő a KSH rendel­kezését ismertette, amely az üzemi balesetek kivizsgálásá­nak, jelentésének és jegyző­könyvezésének új módszereit tartalmazza. Dinamikus fejlődés, tervszerűbb gazdálkodás Beszélgetés a szegedi járási pártbizottság első titkárával Az ötödik ötéves terv si­keres befejezése, felkészülés a hatodik ötéves tervre, an­nak megalapozása volt a feladat a szegedi járásban is — a KB 1979 decemberi ha­tározata, valamint a Csong­rád megyei pártbizottság gazdaságpolitikai állásfogla­lása alapján. Cél volt nö­velni a termelésben a haté­konyságot, korszerűsíteni a termelési szerkezetet, és ru­galmasabban alkalmazkodni a szigorúbb gazdasági felté­telekhez. — Mi valósult meg mind­ezekből, számolva az időjá­rás okozta körülmények változásával, amely gyors intézkedést követelt a bel­víz, az aszály, a jég- és ho­mokverés okozta károk csökkentésére? — kérdeztük dr. Somogyi Ferenctől, a szegedi járási pártbizottság első titkárától. — Pártbizottságunk leg­utóbbi ülésén ez a témakör szerepelt — mondptto. — Általános a megállapítás, hogy mind a KB szóban forgó határozata, mind eh­hez kapcsolódóan a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai állásfoglalásának vég­rehajtása érvényesült a sze­gedi járásban is. Sokat fej­lődött a gazdasági szerkezet alakítása a mezőgazdaság­ban, a szövetkezeti és az ál­lami iparban. A korszerűb­bé vált struktúra folyton egyszerűsödött a termélés, és tovább javult a haté­konysága. — Megalapozott volt-e a termelés növekedésének ma­gasabbra emelése a két fő­ágazatban, a növénytermesz­tésben és az állattenyész­tésben? — igen. Járásunk gazda­ságának dinamikus fejlődé­sét jellemzi a mezőgazda­sági termelésben elért 8—10, az iparban pedig a növeke­dés 7 százalékos üteme. Megalapozta ezt a korábbi években szerzett sokirányú tapasztalat, az érzékeny al­kalmazkodóképesség a meg­változott körülményekhez, a kezdeményezőkészség gyor­sabb kibontakoztatása. Ezek alapján realizálódtak az eredeti elképzelések. Kiju­tott persze a nehézségekből is. az ismétlődő homok, és viharkárokkal. Tizennégy gazdaság területén szántott, át jégeső, amely közel 70 millió forintra becsülhető kárt okozott — A szegedi járást esz­tendők óta kísérte olyan je­lenség, hogy több termelő­szövetkezet mérlege negatív volt. Mi várható most? — Bizakodással mondha­tom, hogy ez a jelenség egyre csökkenő, figyelembe véve a kedvezőtlen körül­ményeket is. 1980-ról szólva az összes veszteség 5—6 mil­lió forint körül várható. Jó példaként említhetem az ásotthalmi Felszabadulás, a baksi Magyar—Bolgár Ba­rátság Tsz erőteljes kibon­takozását az eredményes gazdálkodásban. Hátrányuk a további évekhez viszonyít­va minimális. Amit segít­ségben kaptak, ahhoz hoz­zátették a maguk erejét, szorgalmát és ezért elisme­rés illeti e gazdaságok párt­és gazdasági vezetőségét, e szövetkezetek minden dolgo­zóját. Negatív példaként emlí­tette a szegedi járási pártbi­zottság első titkára ugyan­akkor a rúzsai Napsugár Tsz gazdálkodását. Nagy összegű mérleghiánnyal kell számolniuk. Ennek alapve­tő oka a vezetésben, a gaz­dálkodásban. technológiai és munkafegyelmi problémák­ban keresendő. Ezeket sür­gősen meg kell oldani párt­ás állami szervek együttes munkájával. Más szövetkezetek az új szabályozókhoz, a szigorúbb gazdálkodási feltételekhez igyekeztek alkalmazkodni. Bizonyítja ezt. hogy a gven­ge termőhelyű gazdaságok támogatási rendszeréből ki­került a forráskúti Haladás és a szatymazi Finn—Ma­gyar Barátság Tsz. Jelentős támogatási összegtől estek el. Miért? Az új szabályozó rendszer akként rendelke­zett, hogy az 1976-77—78­ban elért egy főre eső tíz­ezer forintot meghaladó szö­vetkezeti nyereség után nem jár sokmilliós támogatás. A forráskúti Haladás Tsz ese­tében az egy főre eső szö­vetkezeti nyereség évi átla­ga 40 ezer forint. A „kisoro­lás" ellenére most is várha­tóan 50 millió forint nyere­séggel zárnak majd Forrás­kúton. Ugyanígy a szakszö­vetkezetek is dicséretesen haladtok előre. Nyereségü­ket várhatóan közel 25 mil­lió forinttal növelik. — Milyenek a tapasztala­tok a közös, a tagi és a ház­táji gazdaságok viszonyának alakulásában? — Gazdaságpolitikai cél­jainknak megfelelő, azokkal összhangban áll. Csak né­hány példát említve: a ház­táji gazdaságokban kiemel­kedő a baromfi nevelés, a sertéstenyésztés, az exportra képes paradicsom és fűszer­paprika termelése. Az volt a cél, hogy az igény szerint jobb minőségű áruval járul­junk hozzá a szegedi járás­ból is a belső ellátáshoz, az exportra menő áru mennyi­ségének növeléséhez. — Szeged vonzása, hatása mindig is érezhető volt a járásban, ma különösen, hi­szen több mint 8 ezren jár­nak a varosba dolgozni, több százan tanulni. A város la­kosságának ellátásában mi­lyen szerepük van a közös gazdaságoknak, szakszövet­kezeteknek, háztáji gazdasá­goknak? — Az elmúlt években erő­södött a gazdaságok szerep* a város lakosságának ellátá­sában. Termeivényeikkei egyrészt ott vannak a sze­gedi piacokon, másrészt több nagyüzem dolgozóit el­látják zöldségfélékkel, gyü­mölccsel, burgonyával. A KSZV újszegedi szövőgyára üzemi konyhájának például a forráskúti Haladás Tsz szállít burgonyát Jó a tée­szek közvetlen kapcsolata különböző termeivények ér­tékesítésében a Szegedi ÉLI­KER-rel, a Szeged és Vidé­ke ÁFÉSZ-szel. Tartósított zöldségféléket, savanyúsá­got szállítanak a járás gaz­daságai. Savanyú káposztát például a domaszéki Szőlő­fürt Szakszövetkezet. — Közvetlenül és egyre nagyobb mennyiségben já­rulnak hozzá a húsellátás­hoz, a tej és tejtermékek forgalmazásához. Tavaly például közel 105 ezer hí­zott sertést adott a szegedi járás gazdasága, s ebben je­lentős a háztáji gazdaságok szerepe, másrészt abban is, hogy fólia alatt termelt pri­mőrárukkal segíti a város ellátását. Részt vesznek az ipari feldolgozású termékek előállításában. közösen a Szegedi Konzervgyárral. Paradicsomlét előállító üze­met hoztak létre Bordány­ban. Mórahalmon. összegezésül hangsúlyoz­ta a járási pártbizottság el­ső titkára, hogy a mezőgaz­dasági, az ipari és a házi­ipari szövetkezetekben álta­lában fegyelmezett, eredmé­nyes volt a munka — gaz­daságpolitikai célkitűzése­inkkel megegyező — gondol* és problémák ellenére is. Ezért dicséret illeti a járás kommunistáit, a pártonkívü­li dolgozókat, vezetőket és beosztottakat egyaránt. Lődi Ferenc Kötöttáruk, konfekció Több korszerű és válasz­tékban is gazdagabb termék­kel járult hozzá a textilipar a belföldi igények kielégíté­séhez 1980-ban — állapította meg a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. A textilipari re­konstrukció megteremtette az alapot a korszerű termék­szerkezet kialakítására, s ez­zel együtt, a főként nőket foglalkoztató iparágban, a munkakörülmények jelentős javítására. Hagyományok gyűjtése Egyedülálló vállalkozásként megkezdődött a magvar irodalom és a magyarországi nemzetiségi irodalom helvi ha­gyományainak. azaz topográfiai adattárának gvűitési mun­kája — erről tájékoztattak a Hazafias Népfrontnál és a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a vállalkozás elindítóinál. A széles körű munka során több ezer kutatóra, mindenekelőtt a HNF honismereti és helytörténeti bizottságaiban tevé­kenykedő társadalmi munkásokra számítanak. A szerdán megtartott ülé­sen Szabó Imre miniszter­helyettes, a textilipar 1981-es feladatairól tartott tájékoz­tatót. Elmondotta, hogy a ha­zai ipar termékei iránt ör­vendetesen fokozódik az igény, s ez azt jelenti: a korábbi esztendőkre jellem­ző stagnálás után. ha szerény mértékben is — átlagosan két százalékkal — növelik az. ágazat termelését. Ezen belül az átlagnál erőteljesebben fejlődik a kötöttáru és a fel­ső konfekció termelése. A textilipar elsőrendű feladata a jövőben is a hazai ellátás zavartalan, megfelelő biztosí­tása, mely egyes termékcso­portokban a jelenlegi szín­vonal megőrzését, másoknál viszont fejlesztést jelent. Eh­hez elengedhetetlen egyebek közt a háttéripar, a különbö­ző segédanyagokat, kelléke­ket gyártó vállalatok tevé­kenységének fejlődése Több ló minőségű, s a szövetekhez illő bélésanyagra van példá­ul szükség ahhoz, hogy a konfekcióipar belföldi és ex­portkínálatában növelhesse a magasabb értékkategóriába tartozó termékek aranyat. Végezetül az exportkötele­zettségek maradéktalan tel­jesítésére hívta fel a figyel­met. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége ezt kővetően ál­lásfoglalást fogadott el, melyben a VI. ötéves terv, valamint az 1981-es gazdasá­gi feladatok megvalósítását elősegítő szakszervezeti ten­nivalókat határozták meg Ennek megfelelően az idén az eddiginél nagyobb figyel­met fordítanak a munkafe­gyelem megszilárdítására, a munkaidő jobb kihasználá­sára, az indokolatlanul ma­gas túlórák számának csök­kentésére, a termelésirányí­tás javítására, a fiatalkorú­ak éjszakai foglalkoztatásá­nak megszüntetésére, az újí­tómozgalom fejlesztésére s a szociális tervek kidolgozá­sára. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom