Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám

3 Csütörtök, 1981. január 22. Tél a híres bugaci pusztán Karáth Imre felvétele Rehabilitációs kongresszus a rokkanlakért A rokkantak nemzetközi éve hazai programjának fontos eseménye a Magyar Rehabilitációs Társaság kongresszusa, amely csütörtökön kezdődik Budapesten, aSemnelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épüetében — közölték a társaság szerdai sajtótájékoztatóin. Két fő témakör szerepel a kongresszus napirendjén: a rokkantság megelőzése és rehabilitációja gyermek- és fiatalkorban, illetőleg a foglalkozási rehabilitáció eredményei és teendői Magyarországon. A tanácskozás háromnapos, 180 előadást ölel fel. Több mint 300 házai résztvevő mellett 50 külföldi rehabilitációs szakember is érkezett. Változnak a munkavédelmi követelmények Tanácskozás Szegeden A Mezőgazdasági Agrártudományi Egyesület és a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya előadásokkal egybekötött tanácskozást rendezett tegnap délelőtt Szegeden, a megyei tanácsszékházban a termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek és a tanácsi irányítású vállalatok munkavédelmi vezetői részére. Először Szilágyi Ernő, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője arról beszélt, hogy az utóbbi években az üzemek elsősorban a jobb gazdasági eredmények elérésére összpontosították erejüket, s a munkavédelem helyzete biJég a medencében AT építőiparnak bánat, a ahol úszómedencét is épígyerekeknek öröm a havas, tettek. Láttam, hogy nyáron jeges tél. Az alföldi srácok mekkora örömet nyújtott ez irigykedve gondolnak hegy- a medence nemcsak a kotevidéken élő társaikra, akik iező testnevelési órákon, haszánkóikkal síléceikkel sik- nem szombaton déiutánonlanak a lejtokon. Egyik , • szomszéd gyereke mondta kent és vásárnap reggeltol keseregve, hogy nekik leg- estig. Serakit nem zavart, feljebb a „tápéi havasok" hogy szerény belépődíjat adnak némi vigaszt, vagyis szedtek, hiszen a szülők is marad a Tisza töltése. Leg- nyugodtak lehettek, mivel a alább korcsolyázni lehetne „parton" tanárok, felnőttek — zárta panaszait. vigyáztak a lubickolókra. Miért is nem lehet Sze- Van még az iskola udvageden korcsolyázni? Ennek rában egy kézilabdapálya is. több oka van. mondaná az Ezért is lepődtem meg, anekdotabeli plébános. Az mennyire fordított világot egyik, hogy nincs jégpálya, látok most télen. A jég A többi okot el is hagyhat- nem a kézilabdapályán, hajuk. A folyón akkor sem nem az úszómedencében lehet korcsolyázni, ha be- várja a gyerekeket Elgonáll a jég, mert élet vészé- dolkodtam magamban: lyes. Hasonló a helyzet a miért? Hajdanában azt mafcubikgödrökkel, csatornák- gyarázták hozzáértő szakkal és más kisebb-nagyobb emberek, hogy az uszodák helyekkel. Olykor előfor- medencéiből ősszel le kell dult, hogy csináltak jeget az engedni a vizet, mert ha beiskolák udvarain, salakos lefagy, akkor könnyen megfocipályákon. A minap a repedezik a medence alja. televízió is közvetített egy Kétlem, hogy ennek az isii portot, hogy valamelyik kólának a medencéjét, valabudapesti iskola udvarán milyen újfajta különleges milyen leleményesen terem- anyagból készítették volna, lettek korcsolyázási lehető- amely ellenáll a fizika törséget a környék gyerekeinek, vényeinek. Minden bizonnyal Pár centiméter magas gátat célszerűbben cselekednek, készítettek homokból és két- ha a medencét szárazon három napig locsolgatták a hagyják és inkább a kézibelső teret, s máris készen labdapálya székeire készíteállt a jégpálya. nek egy kis gátat,, s a belső Ablakomból jó kilátás nyí- területre locsolgatnak vizet, lik a szomszédos általános NaSy kárt nem okoztok iskolára, annak udvarára, volna, hiszen ilyen megolModern és szép minden, s dást alkalmaztok már több alighanem azon kevés iskolák közé tartozik Szegeden, belvárosi iskola udvarán is. G. I. zonyos mértékig háttérbe szorult. Megyénkben például csökkent ugyan az üzemi balesetek száma, de ugyanakkor több halálos és csonkulásos üzemi baleset történt, amit jobb munkaszervezéssel, az előírások betartásával legtöbb esetben megelőzhettek volna. Magyari Jenő, a MÉM munkaügyi és szociálpolitikai osztályának vezetője a munkavédelmi szabályozás új rendjéről és a közeljövőben megjelenő ágazati miniszteri rendeletről tartott előadást. Elmondta, országosan közel három éve kezdődött meg a munkavédelmi előírások felülvizsgálata, illetve azok korszerűsítése. Meggyorsult a nemzetközi viszonylatban, a KGST-országok keretében használatos műszaki biztonsági szabványok készítése. A továbbiakban — mint mondotta — nem vonatkoznak külön rendelkezések mezőgazdasági üzemekre és állami vállalatokra, a népgazdaság egészére egységesek lesznek a követelmények. Azt kell szem előtt tartani, hogy a termelés és a munkavédelem nem egymástól elválasztható, külön-külön területek. de szoros egységet képeznek. A MÉM-ben most készül egy végrehajtási utasítás a munkavédelemről, amely az 1979-ben megjelent minisztertanácsi rendelet előírásait konkretizálja a mezőgazdaság területére. Ebben szereplő új feladat lesz például az, hogy a mezőgazdasági üzemekben is tervat kell készíteni a munkakörülmények fejlesztésére. Az üzem egészére vonatkozó szociális tervnek magába kell foglalnia majd a munkavédelmi szempontokat is. Ezután Tamás Imre munkavédelmi felügyelő a megyében aktuális munkavédelmi feladatokról beszélt, majd Vass Sándorné munkavédelmi felügyelő a KSH rendelkezését ismertette, amely az üzemi balesetek kivizsgálásának, jelentésének és jegyzőkönyvezésének új módszereit tartalmazza. Dinamikus fejlődés, tervszerűbb gazdálkodás Beszélgetés a szegedi járási pártbizottság első titkárával Az ötödik ötéves terv sikeres befejezése, felkészülés a hatodik ötéves tervre, annak megalapozása volt a feladat a szegedi járásban is — a KB 1979 decemberi határozata, valamint a Csongrád megyei pártbizottság gazdaságpolitikai állásfoglalása alapján. Cél volt növelni a termelésben a hatékonyságot, korszerűsíteni a termelési szerkezetet, és rugalmasabban alkalmazkodni a szigorúbb gazdasági feltételekhez. — Mi valósult meg mindezekből, számolva az időjárás okozta körülmények változásával, amely gyors intézkedést követelt a belvíz, az aszály, a jég- és homokverés okozta károk csökkentésére? — kérdeztük dr. Somogyi Ferenctől, a szegedi járási pártbizottság első titkárától. — Pártbizottságunk legutóbbi ülésén ez a témakör szerepelt — mondptto. — Általános a megállapítás, hogy mind a KB szóban forgó határozata, mind ehhez kapcsolódóan a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai állásfoglalásának végrehajtása érvényesült a szegedi járásban is. Sokat fejlődött a gazdasági szerkezet alakítása a mezőgazdaságban, a szövetkezeti és az állami iparban. A korszerűbbé vált struktúra folyton egyszerűsödött a termélés, és tovább javult a hatékonysága. — Megalapozott volt-e a termelés növekedésének magasabbra emelése a két főágazatban, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben? — igen. Járásunk gazdaságának dinamikus fejlődését jellemzi a mezőgazdasági termelésben elért 8—10, az iparban pedig a növekedés 7 százalékos üteme. Megalapozta ezt a korábbi években szerzett sokirányú tapasztalat, az érzékeny alkalmazkodóképesség a megváltozott körülményekhez, a kezdeményezőkészség gyorsabb kibontakoztatása. Ezek alapján realizálódtak az eredeti elképzelések. Kijutott persze a nehézségekből is. az ismétlődő homok, és viharkárokkal. Tizennégy gazdaság területén szántott, át jégeső, amely közel 70 millió forintra becsülhető kárt okozott — A szegedi járást esztendők óta kísérte olyan jelenség, hogy több termelőszövetkezet mérlege negatív volt. Mi várható most? — Bizakodással mondhatom, hogy ez a jelenség egyre csökkenő, figyelembe véve a kedvezőtlen körülményeket is. 1980-ról szólva az összes veszteség 5—6 millió forint körül várható. Jó példaként említhetem az ásotthalmi Felszabadulás, a baksi Magyar—Bolgár Barátság Tsz erőteljes kibontakozását az eredményes gazdálkodásban. Hátrányuk a további évekhez viszonyítva minimális. Amit segítségben kaptak, ahhoz hozzátették a maguk erejét, szorgalmát és ezért elismerés illeti e gazdaságok pártés gazdasági vezetőségét, e szövetkezetek minden dolgozóját. Negatív példaként említette a szegedi járási pártbizottság első titkára ugyanakkor a rúzsai Napsugár Tsz gazdálkodását. Nagy összegű mérleghiánnyal kell számolniuk. Ennek alapvető oka a vezetésben, a gazdálkodásban. technológiai és munkafegyelmi problémákban keresendő. Ezeket sürgősen meg kell oldani pártás állami szervek együttes munkájával. Más szövetkezetek az új szabályozókhoz, a szigorúbb gazdálkodási feltételekhez igyekeztek alkalmazkodni. Bizonyítja ezt. hogy a gvenge termőhelyű gazdaságok támogatási rendszeréből kikerült a forráskúti Haladás és a szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz. Jelentős támogatási összegtől estek el. Miért? Az új szabályozó rendszer akként rendelkezett, hogy az 1976-77—78ban elért egy főre eső tízezer forintot meghaladó szövetkezeti nyereség után nem jár sokmilliós támogatás. A forráskúti Haladás Tsz esetében az egy főre eső szövetkezeti nyereség évi átlaga 40 ezer forint. A „kisorolás" ellenére most is várhatóan 50 millió forint nyereséggel zárnak majd Forráskúton. Ugyanígy a szakszövetkezetek is dicséretesen haladtok előre. Nyereségüket várhatóan közel 25 millió forinttal növelik. — Milyenek a tapasztalatok a közös, a tagi és a háztáji gazdaságok viszonyának alakulásában? — Gazdaságpolitikai céljainknak megfelelő, azokkal összhangban áll. Csak néhány példát említve: a háztáji gazdaságokban kiemelkedő a baromfi nevelés, a sertéstenyésztés, az exportra képes paradicsom és fűszerpaprika termelése. Az volt a cél, hogy az igény szerint jobb minőségű áruval járuljunk hozzá a szegedi járásból is a belső ellátáshoz, az exportra menő áru mennyiségének növeléséhez. — Szeged vonzása, hatása mindig is érezhető volt a járásban, ma különösen, hiszen több mint 8 ezren járnak a varosba dolgozni, több százan tanulni. A város lakosságának ellátásában milyen szerepük van a közös gazdaságoknak, szakszövetkezeteknek, háztáji gazdaságoknak? — Az elmúlt években erősödött a gazdaságok szerep* a város lakosságának ellátásában. Termeivényeikkei egyrészt ott vannak a szegedi piacokon, másrészt több nagyüzem dolgozóit ellátják zöldségfélékkel, gyümölccsel, burgonyával. A KSZV újszegedi szövőgyára üzemi konyhájának például a forráskúti Haladás Tsz szállít burgonyát Jó a téeszek közvetlen kapcsolata különböző termeivények értékesítésében a Szegedi ÉLIKER-rel, a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ-szel. Tartósított zöldségféléket, savanyúságot szállítanak a járás gazdaságai. Savanyú káposztát például a domaszéki Szőlőfürt Szakszövetkezet. — Közvetlenül és egyre nagyobb mennyiségben járulnak hozzá a húsellátáshoz, a tej és tejtermékek forgalmazásához. Tavaly például közel 105 ezer hízott sertést adott a szegedi járás gazdasága, s ebben jelentős a háztáji gazdaságok szerepe, másrészt abban is, hogy fólia alatt termelt primőrárukkal segíti a város ellátását. Részt vesznek az ipari feldolgozású termékek előállításában. közösen a Szegedi Konzervgyárral. Paradicsomlét előállító üzemet hoztak létre Bordányban. Mórahalmon. összegezésül hangsúlyozta a járási pártbizottság első titkára, hogy a mezőgazdasági, az ipari és a háziipari szövetkezetekben általában fegyelmezett, eredményes volt a munka — gazdaságpolitikai célkitűzéseinkkel megegyező — gondol* és problémák ellenére is. Ezért dicséret illeti a járás kommunistáit, a pártonkívüli dolgozókat, vezetőket és beosztottakat egyaránt. Lődi Ferenc Kötöttáruk, konfekció Több korszerű és választékban is gazdagabb termékkel járult hozzá a textilipar a belföldi igények kielégítéséhez 1980-ban — állapította meg a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége. A textilipari rekonstrukció megteremtette az alapot a korszerű termékszerkezet kialakítására, s ezzel együtt, a főként nőket foglalkoztató iparágban, a munkakörülmények jelentős javítására. Hagyományok gyűjtése Egyedülálló vállalkozásként megkezdődött a magvar irodalom és a magyarországi nemzetiségi irodalom helvi hagyományainak. azaz topográfiai adattárának gvűitési munkája — erről tájékoztattak a Hazafias Népfrontnál és a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a vállalkozás elindítóinál. A széles körű munka során több ezer kutatóra, mindenekelőtt a HNF honismereti és helytörténeti bizottságaiban tevékenykedő társadalmi munkásokra számítanak. A szerdán megtartott ülésen Szabó Imre miniszterhelyettes, a textilipar 1981-es feladatairól tartott tájékoztatót. Elmondotta, hogy a hazai ipar termékei iránt örvendetesen fokozódik az igény, s ez azt jelenti: a korábbi esztendőkre jellemző stagnálás után. ha szerény mértékben is — átlagosan két százalékkal — növelik az. ágazat termelését. Ezen belül az átlagnál erőteljesebben fejlődik a kötöttáru és a felső konfekció termelése. A textilipar elsőrendű feladata a jövőben is a hazai ellátás zavartalan, megfelelő biztosítása, mely egyes termékcsoportokban a jelenlegi színvonal megőrzését, másoknál viszont fejlesztést jelent. Ehhez elengedhetetlen egyebek közt a háttéripar, a különböző segédanyagokat, kellékeket gyártó vállalatok tevékenységének fejlődése Több ló minőségű, s a szövetekhez illő bélésanyagra van például szükség ahhoz, hogy a konfekcióipar belföldi és exportkínálatában növelhesse a magasabb értékkategóriába tartozó termékek aranyat. Végezetül az exportkötelezettségek maradéktalan teljesítésére hívta fel a figyelmet. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége ezt kővetően állásfoglalást fogadott el, melyben a VI. ötéves terv, valamint az 1981-es gazdasági feladatok megvalósítását elősegítő szakszervezeti tennivalókat határozták meg Ennek megfelelően az idén az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a munkafegyelem megszilárdítására, a munkaidő jobb kihasználására, az indokolatlanul magas túlórák számának csökkentésére, a termelésirányítás javítására, a fiatalkorúak éjszakai foglalkoztatásának megszüntetésére, az újítómozgalom fejlesztésére s a szociális tervek kidolgozására. (MTI)