Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

Péntek, 1981. január 16. 5 Újvári Péter ébresztése Móra Ferenc gyakran Idézgette Jókai kedvelt kői­től képét arról, akinek alak­ja, életműve feledésbe me­rült: nevével elment az idők hajója. így vagyunk Újvári Péterrel is. Tolcsván született 1889. április 24-én. Nevét Érsek­újvárról vette, ahol apja rabbi volt. 0 maga is jesi­vát, zsidó talmudiskolát járt Nagysurányban, Vá­cott, Miskolcon. Újságíró lett: 1889-ben a Szegedi Híradó munkatársa, majd helyettes szerkesztője volt. 1899. október 15-én 6 in­dította meg Szeged és a Dél-Alföld Irodalmi folyó­iratát, a Magyar Szót. Alcí­me szerint: Szépirodalmi, művészeti és társadalmi he­tiszemle. Az idő nem ért még meg egy ilyen lap el­tartására : az irodalmi élet ekkor még csak a napila­pok korlátozott terjedelmű rovataiba húzódva tudta fönntartani magát. A Ma­gyar Szó alig negyed évig élt: utolsó száma 1900. ja­nuár 7-én jelent meg. Je­lentősége mégis több, mert néhány hasonló kezdemé­nyezés (Vasárnap, 1891; Al­földi Lapok, 1894; Magyar Alföld, 1894—95; Szegedi Krónika, 1902) között a Ti. szatd) legrégibb szegedi elő­dei között tarthatjuk szá­mon. Munkatársa volt Bé­kefi Antal, Blte Pál, Cserzy •Mihály, Domonkos László, Gallovich Jenő, Hankonyi Emma, Kisteleki Ede, Mi­kes Lajos, Milkó Izidor, Sas Ede, Szmollény Nándor, Terestyéni Gyula. Tápai Szabó László és még sokan inasok. Beköszöntő írásában társadalomkritikai célt is maga elé tűzött: „Szörnyű nagy rontást csinált miná­lunk a kllkkrendszer. Meg­rontója lett az ízlésnek és a tisztánlátásnak. A kritika elfogult és megbízhatatlan." Újvári Péter 1007-től a fővárosban működött neves országos lapok Ismert pub­licistájaként és íróként. A fehérterror elől Bécsbe me­nekült, majd Érsekújváron, Kassán szerkesztett feleke­zeti lapokat. Ezt folytatta Itthon is, amikor 1928-ban hazatérhetett. Ö szerkesz­tette a Magyar Zsidó Lexi­kont (1929). Ugyanebben az évben írta Leviathán című színművét, amelyben egy kis zsidó közösség tragédiá­ját ábrázolta az ukrajnai ellenforradalom idején. Be­mutatóját nem engedélyez­tek. Első elbeszéléskötete Sze­geden jelent meg (Legen­dák és krónikák, 1905). Eb­ben még nem talált önma­gára, sajátos témájára, a magyar zsidóság életének, küzdelmeinek, szokásvilágá­nak és gondolkodásmódjá­nak társadalomtudományi, sőt néprajzi hitelességű áb­rázolására. önéletrajzi re­génye (A mécs mellett, 1908) megjelent németül (1911) és nemrégiben, 1977­ben angolul Amerikában. Megelevenedik benne a zsi­dó folklór: hétköznapok, ünnepnapok népszokásai, hiedelmek és anekdoták. Föllépésekor, írta róla Scheiber Sándor, úgy emle­gették, mint a zsidó Mik­száthot, vagy a magyar Só­lem Aléchemet. Ha Jiddisül ír, mint az utóbbi vagy a Nobel-díjas Bashevis Sin­ger, vagy valamely világ­nyelven, mint Bellow, Ma­lamud, Elie Wiesel és tár­saik, ma bestseller volna. Műveiben élesen támadta a fölfelé kapaszkodó zsidó burzsoázia önzését, de mély együttérzéssel mutatta be a kisembert. Ö maga is sze­gényen, mellőzöttem halt meg 1931. január 16-án. Ma ötven esztendeje. Róla szólván nem hagy­hatjuk említetlenül Szege­den született két fiát sem. Újvári László (1900—1940) újságíró és kritikus az el­lenforradalom elől Bécsbe, majd Erdélybe emigrált, és az ellenzéki magyar lapok munkatársa lett. A Korunk, majd a Társadalmi Szemle hasábjain nem egy marxis­ta tanulmánya, vitacikke jelent meg. 1926-ban tért vissza Magyarországra. Gö­möri Edit férjeként akara­tán kívül váltotta kl a már beteg József Attila félté­kenységét. Az illegális kom­munista mozgalomban való részvétele miatt letartózta­tásától tartva hagyta el 1939-ben ismét hazáját. Ceylon (Sri Lanka) főváro­sában, Colombóban halt meg. öccse, Újvári Imre (1902—1962) sokban párhu­zamos utat futott meg bátyjával. Bécsi, romániai, csehszlovákiai emigráció után Párizsban i3 élt. Haza­térve ő is tagja lett az il­legális kommunista párt­nak. A fölszabadulás után a Szabadság, a Szabad Nép, a Magyar Nemzet, utóbb a Rádió munkatársa volt. Művészet, és Irodalomtörté­neti tanulmányokat, színi és filmbírálatokat írt. 1957-től haláláig a Magyar Újság­írók Országos Szövetségé­nek egyik vezetője volt. Péter László Téeszek Vieliiamiaan Vietnam déli országré­szében, amely mindössze öt évvel ezelőtt lépett a szo­cialista átalakulás útjára, sikeresen valósul meg a mezőgazdaság kollektivizá­lása. Jelenleg a Központi fennsík és a Tengermellék tartományaiban mar 1580­ra emelkedett a szövetkeze­tek száma, több mint 3000 termelő brigád alakult — ezekbe tömörül a paraszt­családok közel 90 száza­léka. Ügyészségi vizsgálatok Az orvos­továbbképző A közelmúltban ünnepel­te fennállásának fél évszá­zados jubileumát a Moszk­vai Orvostovábbképző Inté­zet. Ez az idő nem sok egy intézmény életében, de az elért eredmények alapján joggal veheti fel a versenyt a világ bármely, sokkal ré­gebbi hagyományokkal ren­delkező oktatási központjá­val. Az eltelt évtizedek alatt itt több mint 400 ezer orvos lépett a szakmai tudás ma­gasabb fokára. Ez a nagy­méretű tevékenység azzal magyarázható, hogy a Szov­jetunióban, ahol jelenleg közel 1 millió orvos dolgo­zik, kötelező az ötévenkénti továbbképzés. A Moszkvai Orvostovább­képző Intézet keretében nyolc kar működik, többek közt, orvosi-biológiai. bel­gyógyászati. sebészeti és gyermekgyógyászati. Az in­tézet szüntelenül keresi a képzés új útjait. Rendkívül népszerűek a kihelyezett tanfolyamok, az intézmény tanszékei szerte az ország­ban — Vlagyivosztokban és Rigában, Murmanszkban és Ashabadban, Dusanbéban és Tallinnban is megtalálhatók. Az intézet nemcsak a szovjet orvosok továbbkép­zését irányítja, hanem fo­gadja Európa, Ázsia, Afri­ka és Latin-Amerika — kö­zel 80 országából érkező — szakembereit is. Gyümölcsö­ző kapcsolatokat alakítottak ki a szocialista országokkal. Az Orvostovábbképző In­tézet számos nemzetközi szervezettel is jó kapcsola­tokat alakított ki, többeia Jsözt az Egészségügyi Világ­szervezettel és a Nemzetkö­zi Atomenergia Ügynökség­gel A Legfőbb Ügyészség idei első félévi munkaterve alap­ján — az ország főügyész­ségeinek bevonásával — ha­marosan országos vizsgála­tok kezdődjek. Számos jog­területen elemzik törvénye­ink érvényesülését, a jogal­kalmazói gyakorlatot, s azo­kat a visszás jelenségeket, amelyek megelőzése további hatékony intézkedéseket kö­vetel. Egyik fontos feladatként megvizsgálják a társadalmi tulajdont sértő, a jelentős és különösen nagy kárt oko­zó szándékos bűncselekmé­nyek, valamint a társadal­mi tulajdon elleni rablások, és hűtlen kezelések nyomo­zási, vádemelési, valamint vádképviseleti gyakorlatát. Választ keresnek arra, mi­lyen okok, körülmények játszanak közre e súlyos bűncselekmények elköveté­sében. A már lezárt ügyek tanulmányozásakor arra is figyelemmel lesznek, hogy j minden esetben megtörtént-e í a bűncselekmény elköveté­sét elősegítő okok feltárása, s megteszik-e az érintett szervek a szükséges intéz­kedéseket ezeknek az úgy­nevezett kriminogén ténye­, zőknek a kiküszöböléséhez. A társadalom -védelme, a közrend és a közbiztonság megőrzése szempontjából is jelentősek a Büntető Tör­vénykönyv szerint alkal­mazható mellékbüntetések. Hamarosan valamennyi fő­ügyészség részvételével meg­vizsgálják, hogy a köz­ügyektől, a foglalkozástól, Illetve a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás és a ki­utasítás mellékbüntetéseket az előírt módon és a törvé­nyes határidőn belül hajt­ják-e végre. Az elkövetkező hónapok­ban országos tapasztalato­kat gyűjtenek a közlekedési balesetek helyszíni szemléi­vel, a felderítést szolgáló különböző eljárásokkal kap­csolatos gyakorlatról, a helyszíni eljárások színvo­naláról. Ezt követően a köz­úti forgalmi rend kialakítá­sáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló KPM­rendelet végrehajtásának ta­pasztalatait gyűjtik csokor­ba. Az ügyészek feltérképe­zik, hogy a tanácsi kezelés­ben levő közutakon kialakí­tott forgalmi rend megfe­lel-e a forgalomszervezési előírásoknak, követelmé­nyeknek. Az általános felügyeleti és polgári jogi szakterületen az idei esztendő élső országos vizsgálata az elzárással is sújtható, s a közrendre, a közbiztonságra fokozottab­ban veszélyes szabálysérté­sek elbírálásának áttekinté­se lesz. E Jogsértő magatar­tások — a közveszélyes munkakerülés, a garázda­ság, a verekedés a botrá­nyós részegség és a veszé­lyes fenyegetés — elköve­tőinek felelősségre • vonását vizsgálva az ügyészek arra keresnek választ, hogy a szabálysértési hatóságok megfelelően alkalmazzák-e az Idevágó Jogszabályokat. A társadalmi tulajdonban keletkezett károk és a bűn­cselekménnyel előidézett károkozások nemcsak bün­tetőjogi, hanem gyakran munkajogi felelősséget is maguk után vonnak. Ebben az időszakban törvényességi vizsgálat kezdődik a mun­kajogi kártérítési felelős­ségre vonás szabályainak érvényesüléséről. Immár ha­gyomány, hogy a Legfőbb Ügyészség vizsgálataival is igyekszik előmozdítani egy­egy új jogszabály egységes alkalmazását, a joggyakor­lat törvényességét. Ezúttal a bírósági végrehajtás egy éve „élő" új szabályainak érvényesülését veszik na­gyító alá. Azt, hogy a bíró­ság által megállaipított va­gyoni és nem vagyoni' jelle­gű kötelezettségek teljesíté­sének sikerül-e megfelelően érvényt szerezni. I ijirási mérleg - iavalpi Hetvenágú életfa Kilenc vekni kenyeret sütöttek minden héten Muskáth Ede és Kiss Ka- sége különböző helyeken — Mikor pihent? Meny­talin olyan életfát ültetett szolgált, azután, hogy sor- nyit aludt? el 1933-ban, amely nap- ra jöttek a gyerekek, már _ . .. ,_f_knHt __ £enanágaPáv!n és gáttá.* ^^ ^ jutottám ' léteg­hetven aga van es éviot gaita. zetvételhez. Az volt a pi­evre ujaoo najtasoitat noz. Tizenftt gyermeke szüle- henésem, hogy kézimunkáz­Hetventagu csaiaa — De- teU a Muskáth házaspár- tam, böködtem a tűt, amíg leszámítva a szuioKet, a nak egyikük tavaly előtt csak láttam. Minden haj­f vöket az unokákat Tz meghalt. Az élők közül hét nalban én keltem fel első­a vöket, az unoKakat, az ]á és hét fiú Többségük ként: fél négykor. Regge­unokamenyeket es unoka- ot/é, ma ,g a s2Ülök kö_ Ht készítettem^ hogy al­vókét, s a dédunokákat. A rül, Püspökbóiyban, Bere- korra az uram meg a gye­íegkiseop — Lajoska — ta- menden Magyarbólyban, rekek munkába vagy isko­valy született, o a hetvene- Illocskán sáripusztán, La- lába mennek, ott álljon az dik hajtása a terebélyes csa- páncsólli Majson Dáyodon> étel aZ asztalon, íaaranak. Pécsett... Csupán ketten ve- « . Püspökbóly: az ország tődtek távolabbra, a Tiszán- -v„r„k ™nt,y legdélibb csücskében fek- túlra. Mindegyikük mun- Ky miau. szik, a bólyi kombinát egyik kásember. Akad közöttük — Inkább becsültek ér­termelőüzemének központ- traktoros és ács, kertész és te... Amikor pedig a pécsi ja. Ezen a pusztán él a 78 varrónő, lueernaüzemi és szülészeti klinikán feküd­esztendős Muskáth Ede, a kendergyári dolgozó. tem, több nézőm volt, mint kombinát nyugdíjas állat- Ti7<enöt gyermekei felne- egy menyasszonynak. A fia­7I vélni ma U gond. S rnek- ta. orvosok folyton .jöttek, éves Kjss Katalin. Mind a ketten nagy családban nőt­kora lehetett akkor, ami­tek fel: Ede bácsiék is, Ka- kor még nem volt családi ti néniék is öten voltak pótIék> szociáljs juttatás, in­gyenes iskola és orvos... Az elmúlt év időjárása sok tekintetben rendkívüli volt. Ez elsősorban az egyes hónapok átlagosnál jóval alacsonyabb hőmérsékleté­ben és a tartósan mostoha napfényellálottságban mu­tatkozott, A szokásosnál va­lamivel enyhébb február kivételével valamennyi hó­nap középhőmérséklete a normális érték alatt ma­radt, s különösen hűvös volt a tavasz ós a nyár el­ső fele. így áprilisban és májusban több mint 3 fok­kal, s júliusban közel 3 fok­kal maradt el a hőmérsék­let az évszaknak megfelelő szinttől. Így azután az évi középhőmérséklet a sokévi átlagnak megfelelő 11,2 Cel­sius-fokhoz viszonyítva olyan alacsony volt (9.4 CeLsius-fok), aminél kisebb Szegeden 1871 óta csak egy­szer, 1940-ben fordult elő (9,0 Celsius-fok). Az év so­rán a legmagasabb hőmér­séklet 34,4 Celsius-fok volt (augusztus 5-én jegyezték fel), a legalacsonyabb pedig 19,8 Celsius-fok (Január 13­án észlelték). A napfényhidny az el­múlt évben egészen rend­kívüli mértéket öltött. A napsütéses órák évi összege városunkban az éghajlati átlagnak megfelelő 2100-zal szemben mindössze 1782 volt, ami olyan csekély, hogy az a hazánk lagborul­tabb nyugat-dunántúli tá­jain szokásos évi napsütés­nek felel meg! Az elmúlt évben tapasztalt kereken 340 órás napsütéshiány egy verőfényes nyári hónap napfénytártámával * egyenér­tékű, ennyi napsütéssel maradt adósunk az elmúlt esztendő. A napfényhiány különösen tavasszal és nyár derekán volt nagymértékű, így a három tavaszi hónap napsütése a normálérték­nek mindössze 72%-át, a júliusi pedig 77%-át tette kl. Évi csapadékmérlegünk a tartósan hűvös és borult Időjárás ellenére is mérsé­kelt hiánnyal zárult. Az évi összege 484 mm-t tett ki, a sokévi átlagnak (573 mm) a 84%-át. A hónapok többsé­ge mérsékelt vagy közepes mértékű csapadékhiányt mu­tatott, mindössze novem­berben és áprilisban ta­pasztalhattunk jelentősebb csapadéktöbbletet. Legcsa­padékosabb hónapunk a no­vember volt 98 mm-rel, míg a legszárazabb hónap­ban, szeptemberben mind­össze 9 mm eső hullott. Dr. Péczely György egyetemi tanár testvérek. A határ széli Udvar községben laktak, szüleik háza átellenben volt egymással. A szomszédság­— Minden héten fél má­zsa lisztből sütöttek kenye­kérdeztek, dicsértek. A gyermekáldás folytató­dik az utódokban. Az elsőként született Ka­talin mar hatszoros nagy­mama. Majsra ment férj­ből házasság lett és - né- ret ~ emlékezik vissza az hez, az ottani varrodában hány év híján — fél . év­százados .együttélés, Muskáth Ede mezőgazda­sági munkás volt: tehe­nész. Harmincöt éven ét gondozta az állatokat, előbb a főhercegi, illetve a püs­pöki uradalomban, majd az állami gazdaságban. Fele­osi varos ujjaszü Alma-Ata építészei tervet túra emléke — Hodzsi Ah­dolgoztak ki a középkori mad Jasszavi iszlám hltté­Turkesztán város kézműve- ritő mauzóleuma — tette sek lakta negyedelnek és ismertté. A mauzóleumot a más épületeinek rekonst- XIV. száz.ad végén emelték, ruálására. Tervek szerint A városban restauráló múzeumi és turisztikai köz- műhelyek működnek nép­pontot alakítanak itt kl. A művészek, Iparművészek és város VI—VIII. században hivatásos festészek részvé­kereskedelmi és kézműves telével. Nemsokára itt kom­közpónt volt az Európából binát, létesül régi építő­Közép—Ázsiába vezető ka- anyagok — majolikák, szí­ravánutak kereszteződésé- nes mázak és dísztéglák — ben. Később az iszlám kul- gyártására. (APN) édesanya. — Volt egy nagy dolgozik. Férje, Kern József, cigányteknőm, abban da- traktoros a bólyi kombinát gasztottam másfél órán át sátorhelyi üzemében. Ez a a tésztát. Olykor még a bőr leggazdagabb hajtása a Müs­is lejött az ujjaimról, káth-életfának: két szü­Krumplival készítettem a lő, három gyermek, három tésztát, szaporább lett, és meny Illetve vő és hat uno­jobb ízű. Kilenc vekni ke- ka. A másodikként született nyeret sütöttem meg a ke- Erzsébet négyszeres nagyma­mencében, azt ettük egész ma. Ö a Siklós melletti Sári­héten ... Minden évben hiz- pusztán él, a férje — Reiter laltunk disznót. Amíg együtt Mihály — ugyancsak a bó­volt a család, öt hízót vág- lyl kombinát dolgozója: sze­tunk telente. A három bö- relő-kombájnos. Három gyer­dönben 140 liter zsírt tet- mek, két vő és négy unoka tem el, elég volt egész esz- tartozik a családhoz. S a tendőre. S mellette barom- többi Muskáth lány és fiú fit is tartottam: tyúkot, ka- is gyarapította már egy-két csát, libát. gyermekkel az életfát, — S, hogyan győzték ru- Bár gyakran találkoztak hával a sok gyereket? egymással, arra még nem — Anyám varrónő volt, volt példa- ho«V egyszerre én is tudtam szabni-varrni, eByüt+ lett volna a csalad sokat berregett a varró- rriind a hetven tagja. Hol is gép... És minden héten érnének el? Talán egy étte­nagymosás. Három napig rémben, egy kultúrházban, mostam, három napig va- vaey a szabadban... saltam. Iglól Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom