Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

Péntek, 1981. január 16. 5 Fejlődik a szlovák anyanyelvi oktatás Több mint tízezer szlovák nemzetiségű gyermek része­sül anyanyelvi oktatásban — állapították meg a Magyar­országi Szlovákok Demokra­tikus Szövetsége országos vá­lasztmányának csütörtökön a Néphadsereg Művelődési Hazában tartott ülésén. A szövetség tavalyi tevékeny­ségé • '.c és ez évi munka­tervének vitája során a töb­bi között elmondták: jelen­leg 48 nyelvoktató óvodá­ban több mint kétezer gyer­mek tanulhatja anyanyelvét. Szarvason, a Felsőfokú Óvó­nőképző gyakorló óvodája­ként működik az első tan­nyelvő óvodai csoport Az öt szlovák nyelvű általános iskolában mintegy 800 tanu­lót oktatnak. A 78 szlovák nyelvoktató Iskolában hétezernél is több, a két szlovák nyelvű gimná­ziumban pedig 133 diák ta­nul. A Bem József Óvónői Szakközépiskola szlovák ta­gozatán 37 fiatalt képeznek. A nemzetiségi oktatás fej­lesztésének tízéves terv sze­rint bővül a szlovák anya­nyelvű oktatás hálózata és gyarapszik pedagógusaik száma. A szövetség elősegí­ti a pedagógusok utánpótlá­sát. Szükséges — hangsúlyozták az ülésen —. hogy a tanulók az iskolán kívül is gyakorol­ják anyanyelvüket. A kul­turális körutak jó alkalmak erre. A szlovák nemzetiségi tanulók részt vesznek hazai és szlovákiai olvasótáborok, ban. klubok munkájában. Részt vesznek majd a fiata­lok a hagyományos találko­zókon, nemzetiségi napok rendezvényein. (MTI) Fesztivál­filmek Januárban több nemzetkö­zi filmfesztiválon, illetve filmművészeti bemutató­sorozaton képviselik a ma­gyar „színeket" az elmúlt, években készült produkciók, A napokban zajlik Éj-Delhi­ben a nemzetközi filmfeszti­vál, amelyre Fábri Zoltán Fábián Bálint találkozása is­tennel" című — Balázs Jó­zsef regényéből készült —al­kotását nevezték. Január 16. és 29. között az Egyesült Államokbeli Min­neapolisban tartanak nem­zetközi fesztivált, amelyre a — Nyugat-Berlinben Ezüst medve-dijat nyert — Bizalom című filmet hívták meg. Januárban Firenzében nemzetközi filmhétre kerül sor, itt az Ajándék ez a nap című művet mutatják be. Emellett filmgyártásunk egyik legfrissebb produkció­ját, Huszárik Zoltán Csont­váry című filmjét vetítik a rendezvényen. (MTI) Fegyelemmel megelőzhetők Balesetek Á csanyteleki Papp Ferenc 24 éves volt, amikor meg­halt. Közel két emelet ma­gasságból zuhant az aszfalt­ra. Szegeden, a Klauzál téri DEMÁSZ-székház felújítá­sán dolgozott. Munka köz­ben érte az értelmetlen ha­lál. Tavaly novemberben tör­tént a baleset Papp Feren­cet rég eltemették. Munka­társai » az eset szemtanúi — bizonyára túltették már magukat a megrázkódtatá­son. Az élet megy tovább. Folytatódik a munka a Klau­zál téri házon. A villamo­sok ugyanúgy dübörögnek el előtte, mint korábban. Unot­tan, fáradtan bámulnak ki az ablakon az utasok. Nekem mindig összeszorul a szívem, ha arra járok. Nap mint nap eszembe jut a kő­műves, aki nálam jóval fia­talabb, 24 éves volt, amikor meghalt Okot, magyarázatot kere­sek a történtekre. Mások is ezt teszik, hivatalból. Vizs­gálta az ügyet az SZMT munkavédelmi felügyelősége, majd a rendőrség. Folyik a felelősség megállapítása. Az eredményt még nem tudni. Egy bizonyos csupán, szület­het bármilyen döntés, Papp Ferencet már nem lehet fel­támasztani. Miképp a többi szeren­csétlenül jártat sem. Tavaly 11 ember lett Csongrád me­gyében halálos munkahelyi baleset áldozata. A SZOT ti­zenkét év tapasztalatait ösz­szegező felmérése szerint na­ponta átlagosan 370 üzemi baleset történik. Minden nap­ra jut két halálos kimene­telű. Az országban közel 7800-an hiányoznak naponta — baleset miatt — munka­helyükről. Távolmaradásuk — csak az iparban — két­milliárd forintos veszteséget jelent évente. Nem beszélve az egyéb költségekről; a tár­sadalombiztosítási szerveze­tek által kifizetett forintok­ról, a kártérítésekről, az élet­járadékokról. A tragédiák okozta lelki sérülések mértékének kimu­tatására, a szüleiket, gyer­meküket elvesztők bánatá­nak érzékeltetésére nem le­hetnek számaink... A balesetek megelőzhetők —hirdetik az üzemekben a plakátok. De hogyan? Ha ál­talánosan, leegyszerűsítve fo­galmazunk: kellő elővigyá­zatossággal, a technológia, a munkavédelmi előírások be­tartásával, fegyelemmel. Fontos továbbá, hogy a mun­kahelyeken okosan szervez­zék, irányítsák a dolgozók munkáját. Biztosítsák szá­mukra a megfelelő védőfel­szereléseket, s legyen, aki lelkiismeretesen ellenőrzi: vi­selik, használják-e ezeket. Az esetek jó részében fehé­ren-feketen bizonyítható, kit terhel a felelősség a történ­tekért. Máskor — példát bő­ven találni — kibogozhatat­lanul megoszlik a felelősség, noha az ügy egyetlen ember elmarasztalásával végződik. Legtöbbször a közvetlen veze­tőn csattan az ostor, ha si­kerül kimutatni, hogy a sze­rencsétlenségért nem a pórul járt dolgozó okolható. A vét­kesek megkapják büntetésü­ket, s aztán minden megy tovább, sokszor változatlanul. Hogy a valódi felelősséget mennyire nehéz megállapíta­ni, arra példa a Klauzál téri eset is. Mert tény: a teher­felvonót szabálytalanul bon­tották le, a munkálatokat olyan emberekkel végeztette az üzemvezető, akiknek erre nem volt hivatalos felhatal­mazásuk. Tény továbbá, Hogy a dolgozók — noha ismer­ték az előírásokat — nem vi­seltek védősisakot. A ház felújítását végző budapesti cég — a Villamosenergia­ipari Tatarozó és Építőipari Vállalat — több vidéki üzem­igazgatósággal rendelkezik. Ha valahol teherfelvonót he­lyeznek üzembe, vagy bonta­nak — mindannyiszor a fő­városból kerekedik útra a vállalat néhány tagú szerelő­brigádja. Ez a kialakult rend — magyarázta a főmérnök. Másoknak tilos a felvonók­hoz nyúlni. De mi történik, ha vala­melyik üzemigazgatóságon végeztek a „felvonósmunká­val", s ha már másutt lenne szükségük a teherliftre? Te­lefonálnak, üzennek a köz­pontba, várják a szerelöket. Csakhogy — előfordulhat — a brigád éppen másutt van elfoglalva. Késik, napok múl­tén sem érkezik meg. A vi­déki építésvezetőt viszont köti a határidő, a munká­val haladni kell. Mit tehet hát? Suba alatt lebontatja dolgozóival a felvonót. Sze­geden is megtörténhetett már, nem is egyszer. Más­különben aligha adott volna a bontásra novemberben uta­sítást a közvetlen vezető. Az építkezésen nem volt elegendő hely a lift veszély­telen bontásához. Ingatag tyúklétrát használtak a dol­gozók. Az augusztusban fel­vett jegyzőkönyv készítői en­nek ellenére semmiféle mun­kavédelmi problémát nem találtak. Szondás alkoholpró­bát tavaly, a tragikus eset Idejéig egyetlenegyszer sem tartottak. * A szervezetlenség, a hatás­körök összemosódása sok üzemben, vállalatnál tapasz­talható. Az imént emlegetett budapesti cég szegedi üzem­igazgatóságán az üzemvezető egyben biztonsági megbízott is. Következésképp saját ma­gát lett volna hivatott egy másik beosztásból ellenőriz­ni, alkalomadtán felelősségre vonni. De ez ugyebár fából vaskarika. Megfontolandó tapasztalat még, hogy sokszor csak ak­kor kapnak észhez az érde­keltek, mikor már megtör­tént a baj. A 31. Építőipari Vállalat hódmezővásárhelyi telephelyén tavaly ősszel egy munkásnak vasszilánk repült a szemébe. Elvesztette látá­sát. Betonvas-daraboló gépen dolgozott. Védőszemüveg nél­kül, az általános gyakorlat szerint. A munkavédelemért felelős emberek, köztük az építésvezető, eltűrték a fe­gyelmezetlenséget. Miként afölött is elsiklott figyelmük, hogy nincs kifüggesztve a gép használatához szükséges kezelési utasítás. Később, a baleset után, már kifüggesz­tették. A pesti Fémmunkás Vál­lalat egyik dolgozója kezé­nek három ujját a szegedi gyermekklinika mosodájá­nak építkezésén hagyta. Le­metszette egy daruval fel­emelt, lecsapódó betongeren­da. A szerencsétlenül Járt ember hegesztő, nem értett a gerenda felkötéséhez. Töb­bedmagával mégis őt utasí­totta a munkálatokat irányi­tó csoportvezető: rögzítse a darugémhez a gerendát. Megtagadhatta volna a he­gesztő az utasítás végrehaj­tását. De akkor nem gondolt erre. A csoportvezető is tud­ja, hibázott — de sajnos, már későn. Ladányi Zsuzsa Ami az egész országban érdekes... Most készül az ötödik év- hatóságáról. Nem egy érde- nelmében különféle szer­folyam második száma. Kes adásunk országos ható- kesztői elképzelések váltot­Mintha most- vitatkoztunk körű vitát váltott ki, az új ták egymást. Volt idő, ami­volna ... Jóformán minden- dolgok, jó kezdeményezé- kor a műsorvezető szövegé­ről, a riportok témáiról, for- sek bemutatását az érdeklő- vei igyekeztek, kissé erősza­mai megoldásairól (megöl- dók ostroma követte. koltan, egy szálra fűzni a datlanságairól), a műsorve- _ Manapság is sokan különféle témájú riport .Lat, zető szövegéről, az adós idő- mondják, kissé kajánkodva, a mindenáron-aktualitás tö­pontjáról, a díszlet milyen- az újságíróknak: a téma az rekvése jellemezte a bír­ságéról (vagy éppen a dísz- utcán hever, csak le kell csokrot, ami eleve lehetet­lettelenség okairól), a hírek érte hajolni. Az az igazság len vállalkozás, hiszen ha­információértékéról (ennek azonban, hogy a téma után vonta jelent meg a krónika, hiányáról), az indulás ne- igen sokat kell járni, csakis az „átfutási idő" is megle­hézségeiről. hely. és valóságismeret, jól hetős. Hogyan jellemezhető A Dél-alföldi Krónikáról, kiépített kapcsolatrendszer a mai DAK szerkezete? a szegedi tévestúdió havon- és eleven kíváncsiság révén — Általában az érdekes, ta képernyőre kerülő mű-- lehet az úgynevezett jó té- jelentős belpolitikai témák soráról van szó. A közel- mára találni. Hogyan csinál- kerülnek az élre, melléjük múltban látott riportok, tu- ja ezt a krónika stábja, könnyedebb, egyszerűbb tu­dósítások, hírcsokrok egyre amely „telepített stáb", dósítások, s aztán következ­kevesebb kritikus megjegy- úgyszólván mindegyikük nek a rövidebb hírek. Nem zést váltanak ki nézőikből, más égtájról került Szeged- akarunk, mert nem tudunk A DAK, a három megye, r«7 Bács, Békés és Csongrád _ Való igaz; mi ketten életéről tudósító riport-ösz- Király Zoltánnal Bács me­szeállítás kétségtelenül ki- gyében dolgoztunk azelőtt, nőtt a gyermekkorból. László Márta kollégám a Hogy melyik korszakába szolnoki rádiótól, Olajos események után. Eléjük érkezett? Nézőinek közel Csongor Győrből került ide, menni sem lehet, ezt is ki­annyiféle véleménye lehet, Zelényi Zoltán pedig ma is próbáltuk. Pillanatnyilag in­ahányan vannak. A műsor Budapestről jár le. A „tele- kább apró kuriózumokból, .gazdáját", vagyis legjobb pítettségnek" előnyeit és időt álló érdekességekből — akár elfogult — Ismerő- hátrányait is lé+júk. Az válogatunk, unikumokat ké­jét azért is kérdeztük, le- utóbbiak.-' sok baj van még résünk a híreink közé. Igé­gyen mihez társítani, mellé- a kapcsolatainkkal, nem retesnek tűnik a televíziós vagy szembeállítani kinek- épült ki teljesen ezek rend- Jegyzettel való próbálkozá­kinek az egyéni benyomása- szere, nem mindig tudjuk, 6unk, ezt a műfajt, melynek it. Pavlovics Miklós közel hova, kihez kell menni va- bevezetésében a helyi lapok­két éve felelős szerkesztője lamilyen ügyben. Ez egy- nál dolgozó újságírók voltak a krónikának. szersmind időnkénti infor- segítségünkre, sikeresnek — Legszívesebben azt mációhiányt is okoz. Min- mondhatjuk. A krónikát ál­mondanám, mostanában már denképpen szeretnénk széle- táléban kulturális témájú profi színvonalú adásokat siteni a közönségkapcsolata- riporttal zárjuk. Az elmúlt tudunk készíteni. De talán inkat ís, bár, mint az imént évben 130 nagyobb, azaz vi­kevésbé tűnök szerénytelen- említettem, volt már né- szonylag hosszabb ídőtarta­nek, ha másként fogalma- hany visszhangos riportunk, mú riportunk és tudósítá­zom: riportjaink, tudósító- Szép számú panaszos levél sunk került adásba, s ez saink összességükben nem !s érkezik a stúdióba, ezeket elég tekintélyes mennyiség. időszerű hírcsokrot összeál­lítani; korábban valóban volt ilyen törekvés, de már­már • komikusan hatott, hogy kullogni kényszerültünk az attól függően dolgozzuk fel, Azt hiszem, néhány jelentós mekkora a téma hatókőre. ügy hírét sikerült viláogá Az előnyeink ugyanazok, röpítenünk. Az a célunk, mint álcaiában a messziről hogy egyenletesen jó minő­jött, ahogy itt mondják, ségű anyagok készüljenek, „gyütt-möiit" embereké: tá- hiszen egy rossz riport ng­volságtartó szemüvegen át gyon drága. A személyes kí­rosszabbak, mint általában a televíziós riportok és tu­dósítások, amelyek nem a vidéki stúdiókban készülnek. Ebben természetesen benne­foglaltatik a színvonal-inga­dozások ténye is, egyes adá­sok jobban bul sikerülnek, akban elsősorb—. _ , „,,,.,... , „. . ­kai vagy a feldolgozásmód- nl műsorkészítési elvünket, es műfaji selejt átengedésé­dal' van a ba1 a képi han- bogy ugyanis mindenkinek re kényszerül, minél több gi megoldások' már minden- érdekes legyen az a riport, elhibázott munka kerül élé­képpen professzionálisak. Természetesen azt sem je a vágóasztalon. Van per­— Milyen elvek alapján - akarjuk figyelmen kívül sze még sok kívánságom, készül a DAK? Hogyan vá- b.agyni, hogy bár a dél-al- például, hogy lenne végre lasztják meg a témákat? földi régióé, « stúdió, de a szegedi stúdiónak olyan 'Alapelvünk, hogy or- Szegeden székel, nevében is székháza, épülete, ahol a szágos érdeklődésre számot szegedi, azon igyekszünk te- mai követelményeknek meg­tartó témákat dolgozzunk hát> hogv műsorainkon is felelő feltételek között dol­meglátsszék ez a kötődés. gozhatnánk. — A DAK eddigi törté- Sulyok Erzsébet fel. Olyan problémákkal foglalkozunk, amelyek eb­ben a régióban erednek, ugyanakkor modellek is, máshol is előfordulhatnak, itteni megoldásaik például szolgálhatnak, vagy megol­datlanságuk figyelmeztető.' Ügy véljük, Ilyenformán egyszersmind a három me­gyét is bemutatjuk. Nem célunk például, 'hogy képe­ket adjunk, dicsérő szavakat mondjunk egy Jól menő té­eszről, csak azért, hogy mu­togathassa tévébell elismert­ségét a főhatóságának. De szívesen fölmutatjuk a tisz­tességes munka, a nagyobb erőfeszítés eredményét, ha úgy látjuk, hogy példaadó igyekezet árán érték el. Már bizonyítékaink ls van­nak ennek az útnak a jár­Kiegészítések Szőreg monográfiájához Idestova négy évvel ezelőtt, akarnak keresni, vagy akár a 1977-ben jelent meg Szőreg családi emlékezetben őrzött és népe címmel a nagy múl- eseményeket akarják össsze­tú község monográfiája. Ün- vetni a kutatók által közölt nepi vállalkozás volt, az új- mondatokkal, a későbbi tu­ratelepülés évfordulójára is dományos kutatás pedig utal a kötet bevezetője. Je- megerősítheti Péter László lölt dátumához képest késve, tömör állításait és támasz­a Levéltári Szemle 1979. 3. kodhat rájuk, vagy elvetheti számában a közelmúltban lá- azokat, ha hitelesebb forrá­tott napvilágot Péter László- sokra talál. A kívülálló olva­nak a monográfiához fűzött só természetesnek veszi, hogy harmincoldalas kiegészítése, 'a tudományos igénnyel ké­A viszonylagos késés tölte- szült munka fölött a tudo­hetően nem lesz akadálya mány emberfti keményen vi­S^T aammotna5rákS ^kozíak, föltehető, hogy ké­együtt használják a szőregi- sőbbi monográfiák is hasz­ek, ha egy-egy adatot vissza nát látják ennek a vitának. II megújult Művészet Hét esztendeje, hogy a több. A közösség szeme pe­nagy múltú Művészet című dig azt szokja meg, amit lát", folyóirat színesben, elegáns Ezek a gondolatok tulajdon­külsővel éa a korhoz, a ken- koppén akár a szerkesztés ars zőművt&zet napi problémái- poeticáját is jelenthetnék. Az hoz jobban igazodó larta- egyetlen magyar képzőmtjvé­1 ómmal piacra került. Az új szeti folyóirat felelősségére, szerkesztőség hét. évi xnun- fontosságára is figyelmeztet­kájának tapasztalatai, ered- nck. Folytatódik a Két évli­ményei és hiányosságai nyo* zed című sorozat, melyben az mán januártól a Magyar elmúlt időszak legjelentősebb Képző- és Iparművészek lap. alkotói vállánál; gondjaikról, ja ismét új formában, bő- problémáikról. Ezúttal Feke­vebb terjedelemben és gaz- te György belsőépítésszel és dagodó tartalommal jelenik Schrammel Imre keramlkus­meg. művésszel beszélgetnek "a Centenáriumhoz, Medgyes- szerkesztőség munkatársai. sy Ferenc születésének 100. A hosszú átfutási idő miatt évfordulójához kapcsolódva nemigen olvashattunk a fo­folytatódik a magyar képző- lyóirat régebbi számaiban művészet kiemelkedő meste- kritikáidat, elemzéseket fon­reinek, alkotásainak, emberi tcw tárlatokról, kiállításokról, és művészi örökségeinek föl- A megújult Művészet most mérése. A lap címoldalán a erre is vállalkozik, idei első művész önarcképe látható, a számában nem kevesebb, hátsó borítón egy idézet, me- mint tizennégy tárlat anya­lyet Medgyessy a Magyar gáról tudósít A probléma Írás körkérdésére adott: csupán az, hogy e tárlatok jó­„Csak jó vagy rossz művé- részt már a nyáron vagy az szetet tudok. Jó, ha annak az őszi hónapokban bezártak, alapja a megérzésnek ösztö- mindössze egy tart nyitva: nős, naiv és egyszerű meg- a Magyar Nemzeti Galéria. nyilatkozása, mint amilyen a Űj grafikai szerzemények cí­gyermekeké, a primitív né- mű kiállítása, amely azon­peké vagy koroké, vagy a ban már augusztus elseje óta nagy zseniké — a nagy gyer- látható. Az idővel, a frisses­mekeké. Amit aztán ezek el- ség igényével, úgy tűnik, még hibáztak, a követők nagy se- nem tudtak megbirkózni a rege korrigálja és agyonjavít- Művészet szerkesztői. Ebben ja, agyonspekulálja és meg- azonban bizonyára ludas a dögleszti. — így romlik el hazai nyomdaiparra jellemző minden jő művészet. Mife- „rétestésztajelleg" is. lénk sajnos ebből van leg- T. L-

Next

/
Oldalképek
Tartalom