Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-16 / 13. szám

Péntek, T98T. január 3 A találmányok hasznosításáért .A kisiparosok műszaki, piti elő a népgazdaságilag is tes. A mostani megállapodás szellemi alkotásainak jogvé- fontos műszaki-szellemi al- szerint a jövőben a Talól­delméről ós hasznosításáról kotások megvalósítását, fej- mányi Hivatal javaslatára írtak alá együttműködési lesztését. , azokat a szabadalmakat, megállapodást csütörtökön a Nagyüzemi körülmények amelyek jól eladható termé­Találmányi Hivatalban. A között nem mindig gazdasá- keket, . vagy az eddigieknél KIOSZ és az Országos Ta- gos és nem is mindig lehet- olcsóbb, gazdaságosabb eljá­lálmányi Hivatal megállapo- séges egy prototípus, vagy rásokat sejtetnek, a kisipari dása szerint a kisiparosok a egy új termék, gép minta- műhelyekben valósítják meg, jövőben támogatást kapnak a darabjának elkészítése. A illetve próbálják ki. Ezzel a találmányokkal, újításokkal szabadalmakban leírt egyedi kisiparosok is jól járnak, hi­és szabadalmi tevékenysé- termék vagy gép megalko- szen ha jó üzletet látnak a gekkel kapcsolatos jogi, mű- tása, egy új eljárás kikísér- találmány hasznosításában, szaki, gazdasági feladatok letezése — szaknyelven szól- gyárthatják, s terjeszthetik is. megoldásában. Cserébe a va: a találmány tárgyiasítá- A megállapodást Pusztai KIOSZ — a kisipari termel- sa — viszont az innovációs Gyula, a Találmányi Hivatal tető vállalat útján — kísér- folyamat nélkülözhetetlen elnöke és Molnár József, a leti munkák elvégzésével, láncszeme; kísérlet és próba KIOSZ elnöke írta alá. prototípusok gyártásával se- nélkül nincs műszaki fejlesz- (MTI) Magad, uram ...! mm ötletek a mórahalmi fürdőhöz Ha nem öregebb, csak tíz nie a két cégnek, akkor ta- nyal működő valamit, ami évvel ezelőtti észjárásunkat Ián lenne valami. A valami- alig nagyobb, mint a kony­vesszük is elő, azt kell mon- nek azonban nagy akadálya hai gáztűzhely, és maga ma­danunk. Mórahalomnak nem van: túlontúl kicsi a meden- gát szabályozza. Azt hiszem, lehetnek fűrdögondjai. Olyan ce. hiszen tisztasági fürdő- megint elüldögélhetnénk szépet epítettek a falu köze- nek építették, nem strand- száraz torokicai két évig is a pere, hét faluban nincsen nak. Aki viszont mostani gondolatn.il, miszerint csi­párja. de ha hétszáz jut pénzügyi lehetőségeinket, jól nálnánk szaunát, ha valu­eszünkbe. altkor se téve- ismeri, azonnal mondja, ve- tánk lenne rá, mégse jut­dünk. Parkot is hagytak a gyük is le a napirendről, nénk előbbre egy arasszal központban, ilyen is ritkán mert bajunk több van, mint se. Azt ajánlottam Tóth Sán­adódik, hozzá csatlakozik a pénzünk. Akkorára bővíteni dórnak, nézzünk körül a fürdő. Szép is. meleg is, te- a medencét, hogy úszkálni hazai agyafúrt emberek há­hát jó is. Ugorjunk csak át lehessen benne, ábránd le- za táján. Vannak szerkeze­tíz évet, vegyük elö mai het. de realitás nem. időszámításra átigazított Ha sokat forgatjuk a fe­eszünket és belátjuk, nin- jünkben a gondolatot, a vé­csen abban semmi baj, ha gén vagy meddőhányóra ha­megint előjöttek a gondok, jítjuk vagy benne tartjuk. Időnként meg-megfordul né- Beszélgetés közben mi az döngös föladat. A központi hány fejben az a gondolat utóbbit választottuk. Egy fűtések kicsiben és nagy­is. mivé lehetne átalakítani, biztos: akármit akarnánk ban' szjnte' mindenütt így amit kimondottan fürdőnek csinálni a fürdőből, mind működnek Máshol is esi építettek Az. egyik javaslat pénzbe kerülne, csak éppen nalaanak szaunát. ha kis szerint például konyvtarnak furdo nem lenne belőle, ter- kazánt kapnának> megérné 18 AnJTÍf x, • „ mészettol adott gyógyító ha- tehát valamelyik SZÖVetke­Á11 hatatlan az élet nem tasa tehát kihasználatlan ZPtnek vag üzemnek gyar. rrund* törődik azzal amit maradna. Az se megoldás tan, Természetesen nem tíz evvel ezelőtt kigondoltak, viszont, hogy tartsuk addig keiiene mindenáron vagy amit tiz évvel ezelőtt a kalapot az Állam bácsi Sr0mos fűtéshez ragasz­kodnunk, a cég akkorgjár­tek, amelyek képesek föl­melegíteni valamit, ha kö­vet tesznek rá vagy bele, akkor azt. A szükséges hő­fok beszabályozása se ör­sagi fürdő épült olyan elgon- lamit, mert üresen marad dolással, hogy fürödhessen akkor is, ha kántálunk hoz- Elvetésemre hrtJto fe legalább egyszer-kétszer zá. Azt 'forogta ki a mi fe- Metet r^m leheí ehhen" minden héten, aki akar. Hé- jünk> azoknak a segítségét P ' vizet fakasztottak, ne men- kellene megnyerni valahogy, jen kárba, megépült a fürdő akjk használnák a fürdőt Ha ugy hozta az elet hogy Annyi történt. időközben. akkor is, ha medencéje len- otthon fürödhetnek a móra­hogy házról-házra járva el- ne. Ha továbbra is jöhetne- halmiak, örülnünk kell neki végezték az ezredik vízbekö- nek> akiket a gyógyító tudo- mindenképpen. A kihaszná­tést is. ha pedig ott van a máily hív azok is akik ma- 'ffííansá3 azonban fokozatos csap bent a házban, csak guk bízna'k a gyógyvíz hatá- Sorvadáshoz vezetne, hoz­fordítani kell rajta, és cso- sdban és azok is akik egy- 7-a ke" tehát igazítani a rog a víz. fürdőszobát is szarúén úszni akarnak egyet, meglevőt a mostani és a épít magának, aki ad vala- akkor talán ler.ne közöttük varható későbbi igényekhez, mit a tisztaságára. Aki ott- 0j,.an j, ak; giőre áldozna Gödröt ásni géppel is tud­ilhet. nyil- é-\e Ka' összeszámlálnánk a nak a faluban, a vasbeton­környékbeli szövetkezetek ffreIes es or.tete is a hé* gépkezelőit, akiket az őszi— koznapok gyakorlata lett téli munka rongált, a gya- rt'gt°l fogva, a medence vi­logmunkúsokat, akik hideg szonylag könnyen bővíthető. A részvényes hozzájárulás, az lenne a a társadalmi munka vagy belevágnánk. az éves bérlet:;: előre tör­Meofordult a fejünkben a f«nő ledolgozása hamarabb fürdőmedence részvényes hozna megoldást, mint a alapon történő bővítése. Azt csöndes várakozás. Az álla­hiszom, hasonló gondolatok- mi források elapadása nem hoz többször is hozzá kell vezethet rugalmasságunk szoknunk, mert sok jó szár- vesztcsehez. Horváth Dezső ván nem n,vi logat.ja a köz­ségi fürdő ajtaját Annyira magától értetődik minden, első hallásra annak is igaza van, aki másra akarja hasz- is d0;30ztaki hamar nalni. Érdemes azonban var- k;mon 'anán'­nunk. mert második hallás- •''•-ájT ra mást is gondolhatunk. 10gJ0DD' I,a Tóth Sándor, a fürdő üzemmérnöke sorolja. mi­lyen értekeket lenne jó fi­gyelembe venni. Azt mond­ja. legszívesebben meghív­ná ide a tanácsülést hadd , lássa mindenki saját szemé- ' másik ötlet vet mi van. es hadd súgjon 1 * " v.. döntési javaslatot maga a de,,I?°fs.t eppe" paag" hely. Gyógyvízről van szó. ™ belül tizennyolc fete ke­az SZTK orvosa hetenként «»« kerheto es kapható, de kétszer rendel, a látogatók ehetne hozza meg valanu; nagyobbik fele tehát orvosi f usza"aa- Nem, erte< bozza' javaslatra ion. és gyógyulást ^het hogy a lancolat nem keres. Üjra növőfélben van vihető végig, de valasztasi a természetes gyógymódok ajanlatnak is jo: bejön te­ázsiója. sokan keresik azok hat a vendeg akkor is. ha közül is akik orvosi közre- gyógyulni akar, akkor is ha működést nem igenyelnek, úszkálni, akkor is, ha koz­sőt kimondottan óvakodnak metikara tamadt. kedve — az orvostól, mondván, nincs nemrég nyílt kozmetikai sza­nekik nagy bajuk. Jugoszlá- Ion az épületben —, es be viából néha áradat indul jönne talán az is. aki szau­gyógy helyeinkre alkalman- názni akar. Újdonság na­ként' Mórahalmon is megáll- lünk még a gondolat, evklu­nak akik tudják hogv érde- zív az ötlet, noha megvaló­mes megállni. Azt mondja sítani nem nagy kunszt A az üzemmérnök, ha jobban séma igen egyszerű: allito­híre menne, hogy orvosi be- lag valamivel föl kell hevi­utaló nélkül is lehet ide jön- teni az arra alkalmas ko­nt biztosan többen jönnének, veket, le kell locsolni viz­Büfé van a fürdőben, de zel. hogy forró goz legyen fürdőhelyi javakkal nem belőle — ennyi az egész. A rendelkezik. Biztatnánk az fürdőszolgáltatások embe­AFÉSZ-t vágjon bele. de az rei reményekkel dédelgetik is nyilvánvaló hogy nem az ötletet, de el is akadnak kezd el addig sütni-főzni, rögtön, mert valuta kellene amíg nem látja, hogy vevő- ide is. Állítólag az osztrá­je is lesz. össze Kéne beszél- kok gyártják azt a villany­A tegnapokról is kell szólni. Mert a népi ellenőrzés alig valamivel több. mint két. évtizedes történelme, társa­dalmi viszonyaink változásának a tükörké­pe is. A vizsgálatok nem csupán az élet­körülményeinkben.' hanem a tudatunkban végbement változásokról is számot, adnak. Egy mai fiatal szinte el sem hiszi, hogy a népi ellenőrök az első években gyakran arra kerestek választ: miből futotta a szomszédnak autóra és nyaralóra? Aztán az ilyen jellegű ellenőrzéseket fokozatosan felváltották az ellátás — később a szolgál­tatás — hiányosságaival kapcsolatos vizs­gálódások. Míg napjaink elemző vizsgá­latai többnyire boldogulásunk forrásáról, a munkáról készülnek, és társadalompolitikai tennivalóinkra keresnek választ. Hosszú, út vezetett idáig. Kár lenne ta­gadni: az első időszakban gyakran kemény csaták árán dőlt el. hogy milyen kéDet is­merjen meg a közvélemény 9 valóságról. Voltak olvanok. akik — ki tudja, miért? — a valóságosnál komorabb szavakkal ecsetelték meglevő nehézségeinket, mások pedig arra törekedtek, hogv az összefogla­ló jelentések egy rózsaszínűre festett ké­pet nyújtsanak a valóságról. Végül azonban rá kellett jönnünk, hogv nehézségeink megoldásának egvik alapfel­tétele. társadalmi valóságunk reális isme­rete. Ennek hiányában ugvanis aligha kéo­zelhetó el. hogv a gondjaink megoldását célzó döntések valós alapokra épülnek. Másra van ma szükség. Napjaink elemző Ismeretére és — ha kell — könyörtelen szembenézésre. Vezetőnek és beosztottnak egvaránt. Mert a gyorsan változó világban, a gaz­dálkodás gyakran változó feltételei között szinte naoöntq össze kell vetnünk az elmé­letet a valósággal, hogy megtudjuk: med­dig jutottunk a magunk által kijelölt úton. Ennek az elemző munkának pedig nélkülözhetetlen láncszeme a társadalmi ellenőrzés! Tudjuk ezt jól. sőt. ha mások­ról van szó. zokszó nélkül el is fogadjuk. Mégis gyakori a panasz amelv szerint az indokoltnál lassabban valósulnak meg a társadalmi aktivisták által tett javaslatok. Jó lenne tudni, miért, van ez ígv? A miértre sokféle magvarázat kínálko­zik. Vannak, akik azt mondják, hogv a kel­leténél nehezebben viseljük él a bírálatot Mások azzal magvarázzák a realizálás ne­hézségeit. hogy sokan még ma is -aikus ellenőrzésnek tartják a népi ellenőrzést. Pedig már régen nem ígv van. hiszen, a napjainkban dolgozó társadalmi ellenőrök hetven százaléka felsőfokú végzettség bir­tokában ellenőrzi és javasolja a társadal­mi viszonyaink tökéletesítését. Megint má­sok szerint félünk a személves feleldsség­revonástól. s néha indokolatlanul nagyobb tisztelet övezi a hivalkodás által felnagyí­tott személyes érdemeket. De akadnak szép számmal olvanok is. akik — a gyakran nem létező — kapcsolataikra hivatkozva gátolják a társadalmi ellenőrök munkáját. Néhol pedig azért okoz nehézséget a javas­latok megvalósítása, mert egyes vezetők a tévedhetetlenség látszatát akariák megőriz­ni beosztottaik előtt. Pedig számos példa igazolja, hogy az intézkedések, elhúzódása és elmaradása károsan befolyásolja a köz­hangulatot és az érintett közösség közéleti aktivitását T usakodni kell hát a rossz beidegző­déssel. hiszen az ellenőrzés nem csupán a vezetés elengedhetetlen, eleme, hanem egvben a demokratizmus fóruma is. amely lehetőséget ad az állam­polgárokat arra. hogv beleszóljanak tár­sadalmunk formálásába. És az állampol­gárok igényt tartanak erre. Ezt bizonyít­ja. hogv a népi ellenőrzési bizottságokhoz évente 7—8 ezer közérdekű bejelentés ér­kezik. És a panaszosok már régóta netn arra kíváncsiak, hogv miből vette a szom­széd az autóját! Gazdálkodásunk hiányos­ságait. a munkaszervezés fogyatékosságait teszik szóvá, vagv a gazdálkodás rendjét sértő vezetői magatartásokat! Azaz: valós gondjainkat! A jövőben erre az eddigiek­nél is nagvobb figvelmet kell fordítanunk, hiszen bejelentésével, közérdekű észrevé­telével és javaslatával — még ha névtele­nül is — az állampolgár kifejezi bizalmát, jelzi, hogv társadalmi viszonyaink alaku­lása nem közömbös számára. Ez pedig olvan tényező, amelyről céljaink ismereté­ben sem ma. sem nedig társadalmi fejlő­désünk magasabb fokán nem lehet — és nem is szabad — lemondanunk. Cs. N. L. Kilométerenként három fo- teherbírásának 10 százalékát amelyet a vállalat nem jel­rint térítést fizetnek ezentúl el nem érő szállítmánnyal zett, a büntetése a térítési a vállalatok, az üzemek a közlekedik. / díj tízszerese, vagyis kilo­100 kilométert meghaladó Az elszámolás önbevallás- méterenként 30 forint. szállítási távolságon üresen sal, mintegy „becsületkassza" A Közlekedésügyi Értesítő közlekedő, 5 tonnánál nagyobb rendszerben történik. Min- legutóbbi számában közle• tehergépjárművek után. den öttonnás kocsit üzem- mény jelent meg a miniszte­Ez a lényege a közlekedés- ben tartó vállalat köteles ri rendelet végrehajtásához, és postaügyi miniszter ja- összesíteni, mennyit ment Eszerint a Volán vállalatok­nuár 1-étől érvényes rende- üresen járműve. Az üres ki- nál működő autóközlekedési letének, amely a teherkocsik lométerekért járó térítés ösz- menetirányító irodák költ­üres futásának csökkentése szegét a KPM autófelügyelet ségtérítés nélkül vállalják a érdekében született. számlájára kell befizetni. Az közületi távolsági fuvarfel­A Közlekedés- és Posta- így befolyt összegeket az adatok egymás közötti koor­ügyi Minisztériumban el- autófelügyelet az energiafo- dinálását. A Volán üzleti mondották, hogy a térítés lé- gyasztás és -felhasználás alapon vállalkozott arra i* nyegében nem minden üres korszerű ellenőrzését szolgá- hogy a közületektől átvesz kilométerre vonatkozik. Csak ló berendezések, műszerek a megyéken kívüli egyirányú akkor kell fizetni, ha 100 ki- beszerzésére fordilhatja. A fuvarokat, amelyekre 5—15 lométeren felül az egyik rendelet végrehajtását is az százalékos fuvardíj-kedvez­irányban rakottan közlekedő autófelügyelet ellenőrzi, s az ményt is ad. jármű visszaútban legalább ellene vétőket büntetéssel Ugyanígy a Volántól vál­70 kilométert fut üresen. A sújthatja, a felelős ellen el- lalhatnak egyirányú távolsá­rendelet viszont a különle- járást indít. Amennyiben gi fuvarozást a közületek is. ges felépítményű vagy spe- megállapítják az üres futást, (MTI) ciális célokat szolgáló, fertő­ző anyagokat szállító jármű­vek kivételével minden öt tonnán felüli teherkocsira érvényes. A rendelet szerint üresjáratnak számít az, ha a kocsi rakomány nélkül vagy Kevesebb energiával Vizsgaidőszak — félidőben Jobb eredmények Korszerűsítik a vizsgáz- konzultációkon fogadják a tatás rendszerét a felsöokta- hallgatókat, az egyetemi tási intézményekben. Néme- könyvtár nyitvatartasi ide­lyik egyetemen és főiskolán jét meghosszabbították. — afiol e tanévben megkezd- A Péc.si Orvostudományi lék a számonkérés új mód- Egyetemen is bebizonyoso­(zereinek alkalmazását — dott: szükséges, hogy a hall­r.ár most. a teli vizsgaidő- gatók félévenként egy-két izak félidejében tapasztal- felmérő dolgozatot írjanak. hatók az első eredmények Új, vegyes tüzelésű, energiatakarékos hőlégfúvót kísérletez­tek ki a Somogy megyei tabi Építő- és Vegyesipari Ktsz-nél. Az új berendezés sorozatgyártását rövidesen megkezdik. A képen: az új hőlégfúvó első A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsész­tudományi karán a szaktár­gyi vizsgák száma a felére csökkent. A száz nyelvszakos hallgató mintegy 70 százalé­ka már vizsgázott. A buká­sok aránya az eddigi 20—22 százalékról a minimálisra csökkent. A József Attila Tudo­A győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főisko­lán már a szorgalmi időben vizsgázhattak némelyik tan­tárgyból a hallgatók. A Veszprémi Vegyipari Egye­temen az ipari vállalatok vezető szakemberei is részt vesznek mind az oktatásban, mind 1 a vizsgáztatásban. Az Eötvös Lóránd Tudo­mányegyetemen is — ahol mányegyetemen e napokban 3500 hallgatónak több mint vizsgálják felül a vizsgasza­14 ezer vizsgán kell bizonyí- bályzatot. A tervezet szerint tania felkészültségét — kezd a számonkérés módját a megszűnni a tanulás kam- tanszékek a lantárgvak jelle­pányjellege, mivel a tan«v gének, a tanulócsoportok kezdetétől ellenőrzik az el- számának megfelelően álla­sajátított tudást. Az oktatók pítják meg. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom