Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-09 / 288. szám

4 Szombat, 1980. december 9. Emlékezés Udvaréi Jánosra Ha élne, ma lenne 90 esztendős. A magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége volt. Készt vett a szegedi kommu­nista mozgalom megszerve­zésében és az első szegedi proletárhatalom létrehozá­sában. Udvardi János 1890. de­cember 9-én Szabadkán született mezőgazdasági munkáscsaládban. Apját ko­rán elvesztette, édesanyja alkalmi munkával tartotta fenn magát. 14 éves korában üvegező tanoncként kapcso­lódott be a munkásmozga­lomba 1907-ben 17 éves ko­rában lépett be a Szociálde­mokrata FVirtba. Egy ideig különböző magáncégeknél dolgozott, majd a fővárosi Ganz-Vagon, és Gépgyárba került A folyamatos tanulás és a történelmi események fokozatosan kommunistává éi-lelték. A Kommunisták Magyarországi Pártjának alapító tagjai közé tartozott. A Központi Bizottság tagja­ként komoly tapasztalatokat •zerzett, hisz olyan kommu­nista vezetők mellett dolgo­zott. mint Kan Béla. Sza­muelly Tibor, Bokányi De­zső és Fiedler Rezső, akik később az egész proletárha­talom irányításában tevéke­nyen részt vettek. A Kom­munisták Magyarországi Párt­jának 1918. november 24-i megalakulása lelkes vissz­hangra talált a forradalmi munkások és katonák kö­zött Szegeden is. Már de­cember elején megalakult a helyi katonaság körében a kommunista csoport, s a kö­vetkező hónap első napján 1919. január 1-én megalakult a szegedi kommunista párt­szervezet is. A szegedi kommunista pártszervezet munkája akkor bontakozott ki Igazán, ami­kor a pártközpont Udvardi Jánost bízta meg a pártszer­vezet irányításával. Udvardi nagy energiával és hozzáér­téssel kezdte meg a szer­vezeti élet kialakítását. A szervezőmunkát nemcsak Szegedre, de a Szeged kör­nyéki falvakra ls kiterjesz­tették. !gy Sándorfalvára. Kistelekre és a Tiszántúl más községeire is, A szegedi kommunisták agitációs munkájában, ame­lyet Udvardi János a párt­szervezet titkára irányított, a legfontosabb szerepet a te­rületi munka jelentette ahol élő szóval magyarázták a kommunisták igazságát A szervező és agitációs munka nagy sikerét, eredményessé­gét és a leninizmus terjedé­sét mutatta, hogy már 1919 márciusában a Kommunisták Magyarországi Pártja szege­di szervezetének 12 ezer tag­ja volt A szociáldemokraták befolyása a tömegekre, első­sorban a munkások köfében erősen megingott, a kommu­nistáké pedig jelentősen megerősödött Ezért a Szoci­áldemokrata Párt úgy határo­zott, hogy a kommunistákkal megegyezve, a kommunisták­kal közösen alakítják meg az új kormányt. A két párt ve­zetőinek megegyezése alap­ján március 21-én egységes munkáspárt, a Magyarországi Szocialista Párt jött létre, és megalakult a Forradalmi Kormányzótanács. Március 21-én éjszaka kü­lön vonattal megérkezett a városba Udvardi János, aki a történelmi órákat Budapes­ten élte át. A pártközpont vezetői Udvardit teljhata­lommal ruházták fel a tekin­tetben hogy a proletárhata­lomnak Szegeden is érvényt szerezzen. Március 22-én délelőtt Ud­vardi kezdeményezésére ösz­szeült a Munkástanács rendkí­vüli ülése. Az ülés hatalmas lelkesedéssel vette tudomá­sul a fővároban végbement eseményeket. Kinevezte a proletárdiktatúra helyi szer­vét, a harmincnégy tagú for­radalmi intéző bizottságot, és ennek elnökségét, a három­tagú direktóriumot. A direk­tórium tagjai a kommunista Udvardi János, a szociálde­mokrata dr. Czlbula Antal és az ugyancsak baloldali szoci­áldemokrata Wallisch Kál­mán. akik azonnal átvették a városházán az ügyek inté­zését. A város lakosságának óriási többsége kitörő öröm­mel fogadta ezt a döntő for­dulatot A Szegedi Munkás­tanács Végrehajtó Bizottsá­ga este 7 órakor ülést tar­tott a városháza közgyűlési termében. Az ülést Udvardi János nyitotta meg. Tájékoz­tatta a Végrehajtó Bizottsá­got a két munkáspárt egye­süléséről, a proletárdiktatúra kikiáltásáról. Hangsúlyozta, hogy Szegeden Ls eljött a cselekvés ideje. Figyelmez­tetett a szegedi burzsoázia és az imperialista megszál­lók ellenforradalmi készülő­désére és felhívta Szeged dolgozónépét a proletárhata­lom fegyveres védelmére. Az események hamarosan Igazolták Udvardi politikai éleslátását, felkészültségét A proletárdiktatúra kikiáltásá­nak másnapján Szegedet és környékét elárasztották a francia csapatok, főleg a gyarmati katonaság, ötnapi működés után az első szege­di proletárdiktatúra a túl­erővel szemben vereséget szenvedett A direktórium azonban nem oszlott fel, ha­nem Szeged-külváros állam­igazgatásának helyi szerve­ként működött a Szeged Fel­ső- és Alsótanya részekből. Ezeken a területeken igye­keztek megvalósítani a még Szegeden kidolgozott elkép­zeléseket, Gondoskodtak a földek megműveléséről, el­látták a lakosságot a leg­szükségesebb közszükségleti cikkekkel, javították az egészségügyi ellátást és meg­szervezték a felnőttek sza­bad oktatását is. A direktó­rium e fáradságot nem is­merő munkája elsősorban Udvardi Jánosnak volt kö­szönhető. A Tanácsköztársaság meg­döntése után Udvardi nem térhetett vissza Szegedre, ha­nem Jugoszláviába emigrált. Azonban 1919. november 9­én Szabadkán letartóztatták és több társával együtt átad­ták a szegedi ellenforradal­mároknak, akik a Csillag­börtönbe zárták. Udvardi tisztában volt azzal, hogy reá halálos ítélet vár, ezért tár­saival együtt szökést terve­zett a börtönből. Bartha Lász­lóval együtt 1920. december 9-én sikerült megszöknie és elvtársai segítségével Jugo­szláviába került, ahol Matu- | zsán Bélával együtt azonnal a párt újjászervezéséhez fo­gott. Sokáig azonban Jugoszlá­viában sem tevékenykedhe­tett, mert elfogató parancsot adtak ki ellene. 1924-ben Bécsbe emigrált, ahonnan rö­vid időn belül Moszkvába került a párt segítségével. Politikai és szakmai téren állandóan képezte magát. Mérnöki képesítést szerzett és ilyen minőségben műkö­dött a Szovietunió Hadügyi Népbizottsága védelmi éoft­kezéseinéi. Utolsó munkahe­lyén a Jód- és Bróm Kom­binát és szocialista város éofe tésének irányítása volt a fel­adata Mint internacionalis­ta tudta, hogy a Szovjetunió­ban folyó szocialista építő munka sikerei közelebb, hoz­zák a második magyar pro­letárforradalom győzelmét Ezt sajnos már nem ér­hette meg. Küzdelmes, har­cos élete fiatalon. 53 éves korában lezárult. 1943.. már­cius 6-án meghalt. Születésének 90-ik évfor­dulóján tisztelettel emléke­zünk Udvardi Jánosra, a kommunistára, aki létreho­zója. szervezője volt Szege­den az új típusú pártnak, a Kommunista Pártnak, az emberre, aki harcos hirdető­je volt a marxizmus—leniniz­musnak és egyik irányítója az első helyi proletárhata­lomnak. Dr. Sipos László Karácsonyra ajándékozzon forgatható tévéállványt Minden típusú televízióhoz kapható Kossuth Lajos sgt 34. Lakatosműhely. HAZASSAG Miklós István és Matyi Kata­lin, Vőnekt Szilveszter és Túri Rozália, Szabó János Nándor és Koch Ildikó, Nagy Dezső és Frank Ibolya, Bodó Tibor és Rózsa Ildikó Katalin, Nagy Gá­bor és Simon Olga, Hegedűs­Bite István és Gasztyán Erika Ágnes. Tóth Tamás és Huszta Zsuzsanna, Dancsó Gyula Ti­bor és Jakus Etelka, Salánki István és Losonczi Melinda Ka­talin, Hodács Géza és Temes­vári Mária, Szűcs Attila László és Kiskerti Mária, Csukonyl András és Fehér Ibolya, Kálo­mista Tibor és Voltord Erzsé­bet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Kurucsal Andrásnak és Bába Évának András. Pajkó András­nak és Toldi Máriának Márta Anita, Majoros Zoltán Miklós­nak és Zsiga Katalinnak Kata­lin Margit. Pataki Istvánnak és Kocsis Katalinnak Anikó Kata­lin, Hegedűs Ernő Jenőnek és Horváth-Zsikó Erikának Krisz­tina, Katona Józsefnek és Ter­hes Juliannának Zsolt. Kürti Mihálynak és Fodor Zsuzsanna Máriának Petronella Edina, Gy'uricza József Imrének és Budai Rozáliának Aliz Katalin, ÜJvári Ferencnek és Bodó Erika Ilonának Zita Helga. Sánta Jó­zsef Gyulának és P-atz Honá­nak Endre Zoltán. Mihály IlteR­nek és Kiss Mária Erzsébetnek Péter Dániel. Ocskay Gábor Bélának és Németh Erzsébet­nek Entkó, Ivanesó Bélának és Gera Máriának Béla Árpád. Sá­ri Sándor Lalosnak és Romfa Ibolya Klárának Sándor László. Szabó János Miklósnak és Hor­váth Juditnak Adám Dávid. Kiss Istvánnak és Ráoz Évának Szilvia. Sz.anka Józsefnek és Nyári Juliannának Beatrix. Ma­róti Lalos Sándornak és O-skó Rózsának Lívia. Harma*' László Mihálynak és Fekete Máriának Anita. Juhász János András­nak és Adámka Julianna Má­rtának Gábor Ottó, Nvárád' Aroádnak és Csanádi Gabriellá­nak Gabriella Hainalka. Bodó András Istvánnak és Zsolnai Sa­roltának Akos András. Szom­bathelyi Mihálynak és Csorka Katalinnak Kata. Gulyás Ar­nádnak és Forgó Éva Annának Éva Anita. Kecskés Sándornak és Báló Máriának Renáta Niko­letta. Szekeres Istvánnak és Rózsa Ilona Ibolyának JuöU. Papdl Sándornak és Horváth Ilonának Krisztina Marianna. Volford Józsefnek és Antal Er­zsébetnek Róbert, Csikós Ist­vánnak és Eri'ardt Juliannának Julianna Katalin. Gémes Zol­tánnak és Bakns Katalin Piros­kának Anita, Juhász Lászlónak és ürbán Julianna Editnek László Imre, Sarman Ferenc Mihálynak és Havrin-sák Etel­kának Róbert. Kuczora Gyula Istvánnak és Novoszáth Zsu­zsanna Évának Krisztián, Hor­váth Józsefnek és Schmldt Er­zsébetnek Szabolcs, Bozó Ká­rolynak és Csikós Angélának Károly Richárd. Marótl József Istvánnak és Lajkó Évának Pé­ter. Szabó Jánosnak és Zsótér Sárának Gábor, Nagv Gyulának és Kapnantóth Valériának Mó­nika. Kolomoár Györgynek és Kovács Ilonának Tamás. Suti Sztlvesztecnek és Baltái Etelká­nak Brigitta. Huszár Kálmának és Szikszai Mária Magdolnának An­Családi események géla, Papp Sándornak és Ambrus Julianna Katalinnak Erika, Papp Sándornak és Ambrus Julianna Katalinnak Ibolya. Tart János­nak es Kálmán Magdolna Er­zsébetnek Péter, Szalma János Istvánnak és Bangó Annának Eva Erika. Révész Józsefnek és Szabó Margitnak Brigitta. Ber­ta Ferencnek és Vad Erzsébet Gyöngyinek Réka Kószó Jó­zsefnek és Rózsa Eszternek Norbert József, Korom Péter Józsefnek és Szécsi Rozáliának Ágnes. Rutai Józsefnek és Fe­kete Gizellának Zsolt. Kis Já­nos Lászlónak és Antal Anná­nak Ka'c'ln, Horváth Albert Imrének és Provics Máriának Tamás Imre, Kovács György Ernőnek és Lukács Mária Mag­dolnának Péter György, Barát Antal Józsefnek és MiksI Má­riának József Antal nevű gyer­mekük született. HALALOZAS Laska Andrásné Juhász Etel, Bulik Györgyné Wéber Gizella, Domonkos Andrásné Lovászi Ilona. dr. Bach László, Körösi Mihály, He 11 Antal Istvánné Somodi Irén, Budai Istvánné Dobák Ágnes, Kiss József, Ke­néz Ferenc, Koshócl Ferenc, Nagy József, Kotogány Józsefné Révész Etelka, Egervári István­né szűcs Ilona. Farkas-Csaman­gó Mátyásné Vatas Anna, Kó­szó Anna Irén, Peták István, Kónya Jánosné Haidú Márta, Szabó Benedek. Tóth Sándorné Rehák Julianna. Kakuszi Ft­rencné Szllasi Rozália. Hegyes! Béla István Veres József, Ara­di Aronné Nyuga Julianna. Bo­zókl János, Kovács-Hegedűs József, Panp Veronika, KAllay Vilmos, Gyulai Imréné Kövest Ottí'ia. Orbán Ferencné Nagy Julianna. Deák Sándorné Jova­nov Erzsébet, Terbe Piroska, Udvari Imre, Rusztl Jenő, Ml­tyók István. Vlnklerr László Im­re, Dudás Jánosné Balog Mária, Zámbó András. Ferencz Albert­né Molnár Anna. Urbán Antal, Kaszala Jánosné Jávorszki An­na, Lázi János, Pál László, Gál Mihály, Halustyik Jánosné Lé­vai Piroska meghalt. Elhunyt Rédei László Súlyos veszteség érte a ha­zai tudományos é'.etet: 1980. november 21-én Budapesten elhunyt Rédei László akadé­mikus a József Attila Tu­dományegyetem nyugalma­zott matematikaprofesszora és tiszteletbeli doktora. Rédei I,ászló 1909-ban szü­letett Matematikai tehetsé­ge korán megnyilvánult és töretlenül fejlődött úgy hogy a harmincas években — kö­zépiskolai tanárként — már az algebrai számelmélet nemzetközi elismerésnek ör­vendő kutatója volt. Egyete­mi katedrát csak 1940-ben kapott a szegedi egyetemen, ahol 19G7-ig dólőozott Ezek voltak életinek legterméke­nyebb évtizedei. Itt írta* meg négy könyvet, amelyek mind­egyike több világnyelven megjelent; Innen teremtette meg az eredményesen mű­ködő magyar absztrakt al­gebrai iíkolát. lŰG7-ben Bu­dapestre költözött, ahol a Magyar Tudományos Akadé­mia Kutató Intézetének al­gebrai osztályát vezette nyu­galomba vonulásáig. Tudo­mányos kutatómunkáját ez­után is folytatta, egészen éle­te utolsó napjáig. Munkásságát államunk magas kitüntetésekkel ismer­te el: kétszer részesült Kos­suth-díjban, megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, nyolcvanadik szü­letésnapja alkalmából pedig a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrenddel tüntették ki. Emlékét őrzik művei és nagyszámú tanítványa, akik körében törhetetlen tudo­mányszeretete és bölcs em­bersége mindig élő példa marad. Rédei László hamvasztás utáni búcsúztatása ma, de­cember 9-én 14 óra 30 perc­kor lesz a Mező Imre úti temető ravatalozójából. Közíemínvek New Yorktól a Vadnyugatig címmel dr. Duda Ernő tudomá­nyos főmunkatárs tart színes dlafllmvetltéssel és zenével kísért előadást december 10-én du. I órakor a Postás Művelődési Ház­ban. x Értesítjük Szeged város lakos­ságát. hogv a rőkusi városrész I/A ütemben épített közvilágítási hálózat elkészült, melyet a DÉ­MASZ 1980. december 10-től fe­szültség alá helyez. A berende­zések érintése tilos, mert élet­veszélyes I DELÉP. x Közületek, magánosok figyelem! A Műszéntermelő Vállalat dél-alföldi megbízottjánál az alábbi termékek kaphatók: — önkenő zsugorbronz csapágyak (dlnamd-önindító stb.) — önindító, dinamó háztartási kisgép stb. kefék — tengelykapcsoló szenek — hegesztő és olvasztó elektródák — szén tömi tő gyűrűk, széntanok — ví7t'«z«ftásra a'kalmas aktfv szenek — ANTIODOR bűtőgép-szagelnyelő Értékesítés: Szeged. Londoni krt 22, BARKÁCSBOLT FORGALMI DUGÓw VÁMMENTES HÁZASSÁG. Sí ÁRI KÉT KEREKEN Válogatás az 1981-ben bemutatásra kerülő filmekből csak egy napon! December 10-től a szegedi filmszínházak ÉJSSAKM ELünransüimi A NYOLCADIK UTAS: A HALÁL, HARMADIK TÍPUSÚ TALÁLKOZÁSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom