Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-09 / 288. szám

Kedd, 1980. december 9. 5 Vasutasok helytállása Kétezer vagonos vasárnapi forgalom Vasárnap is hétköznapi rekordforgalmat bonyolítot­tak le a MÁV Szegedi Igaz­gatóság vasutasai az alföldi megyék teherpályaudvarain. A kemény hidegben rend­szeresen ellenőrizték, tisztí­tották és fagyásgátló folya­dékkal is kezelték a váltó­kat. Az igazgatóság öt alföldi megyére kiterjedő munkate­rületén vasárnap huszon­négy cukorrépa-rakodó állo­máson mintegy 450 vagont raktak meg édesipari nyers­anyaggal: A répaszerelvé­nyek a szolnoki, a mezőhe­gyesi, a sarkadi. a hatvani és a kabai feldolgozó üze­mekbe vitték az édesség­nekvaiót. Eddig a várható 750 ezer tonna termésből -r­amelyből Eckés megyében még egy kevés a főidben is van —* az őszi idény kezde­te óta 680 ezer tonnát már eljuttattak a gyárakba. Ezenkívül különböző épí­tőanyagokat: homokot, ka­vicsot, követ, valamint kon­zervipari termékeket, az Orosházi Üveggyárból be­főttes üvegeket szállító vo­natokat fogadtak, illetve in­dítottak a zord téli időjárá­si viszonyok között példásan helytálló vasutasok. Vasár­nap összesen több mint két­ezer vagonos forgalmat bo­nyolítottak le. Megnyílt Tápai Antal életmű-kiállítása Kulcskeresők Örkény István darabjának szereplőitől először is idegen­kedünk. A markáns és har­sány vonásokkai jellemzett alakok taszítanak, különös viselkedésüket, abszurd dol­gaikat távolságtartóan szem­léljük. Fóris parancsnokot például, ezt a „pilótának nem való jó pilótát", aki képtelen ellenállni a nagy, próbára te­vő feladatok vonzásának. Re­pülései során addig mester­kedik, amíg a leglehetetle­nebb helyzetekbe nem tudja hozni magát, s gépét, hogy aztán összeszedhesse minden tudását, tapasztalatát, elké­pesztő bravúrokra kénysze­rülhessen. Vagy a feleségát, Nellit, a féltés be-félelembe belerokkant asszonyt, akinek csak egy biztos pont van az életében: hogy átkozza és sze­reti a férjét. A Bolyongót, a lakótelepi lépcsőházak külö­nös figuráját, aki jön-megy, hívatlanul ott terem, ahol bajt szimatol, besegít, be­avatkozik, elrendez, leleplez és okít. A színházi előadások után Székely Gábor a televízióban is megrendezte a Kulcskere­sőket. A tévés változat leg­jobban sikerült, legnagyobb húzóerejű jelenete á Bolyon­gó erőszakoskodására kitörő kimagyarázkodás. Fórísék itt — a szó 6zoros értelmében is — pőrére vetkőznek, s viszik magukkal a kulcskeresás ürü­gyén hozzájuk csapódott „idegeneket" is. Ezen a ponton fordul, megváltozik a nézők viszonya a szereplőkhöz. Reakcióikra ráismerünk, szavaik a mi sza­vaink, tévhiteik, kóros álmo­dozásuk nem idegen többé. Tu­datában vannak, hogy önma­gukat és egymást ámítják, de furcsa helyzetükben, a kény­szerű összezártságban egyi­kük sem vállalja az igazság ké­nyelmetlenségeit. A darab té­véváltozatának e legvonzóbb pillanatai, a magunkra­döbbentésnek ezek a jelene­tei. formai fezempontból, a megvalósítás mikéntjét te­kintve is a legsikerültebbek. A padlón, a költözködés lom­jai között ülő, vitatkozó és összeboruló emberekről kitű­nően szerkesztett képkompo­zíciók készültek, fölerősítve Örkény többértelmű monda­tainak hatását­A tévéjáték szerepeit jó­részt azok a színészek kap­ták, akik a szolnoki és a pes­ti előadásokban formálták meg a kulcskeresőket Avar István és Csomós Mari ma­gas hőfokon izzó játéka „megemelte" az emberpár jelentőségét, de kitűnő telje­sítményt nyújtottak a többi­ek — Polgár Géza, Pécsi Il­dikó, Görbe Nóra, Kun Vil­mos, Balkay Géza, Sarlai Im­re, Kun Tibor, Palotai István — is, epizódszerepeikben. A drámatörténeti tévéssorozat egyik kiemelkedő darabja volt fgy Örkény művének feldolgozása. S. E. Dr. Szelesi Zo'tán megnvi'ólát morűL mellette Tártai An­tal szobrászművész és dr. Trocmayer Ottó megyei múzeum­igazgató 1981. február Mezőgazdasági könyvnap Ismét megrendezik 1981 februárjában a mezőgazda­sági r,onyv hónapot Az ün­nepi megnyitót január 30­án, Tűrkevén tartják A szervező bizottság tájé­koztatása szerint a könyvhó­napra hat kiadó gondozásá­ban negyvennégy új mű je­lenik meg, több mint 400 ezer példányban. A legtöbb új szakkönyv kertészeti té­mákat do'goz fel, hiszen az ágazat nagyüzemi fejleszté­sének meggyorsulásával pár­huzamosan a kiskerttulajdo­nosok is jobban érdeklődnek a korszerű módszerek iránt. Az országos megnyitót követően első ízben rendez­nek majd területi megnyitó­kat es programokat. Ezek­nek a rendezvényekneK, ki­állításoknak Szeged, Eger és Bábolna ad otthont. Ha van, miért nincs? Keresve ls nehéz találni örökzöldebb, izgalmasabb, közérdekűbb témát riporter­nek Magyarországon, mint a kereskedelem ág-bogainak sűrű, szövevényes hálózata. Tömegkommunikációnk ki­tartóan él is vele. Legalább olyan szívóssággal, mint a fogyasztók százezrei, akik spórolnak, azután nekiindul­nak, tülekednek, ügyesked­nek, hiánycikkeket kerget­nek, majd legvégül — bol­dogan cipekednek, hazafelé. Felfedező útra fölcihelődött, nekibuzdult tömegek kelnek útra időről időre az ország­ban boltok, áruházak felé, mert tudjuk ugyan, hogy nálunk — közép-euiópai vi­szonylatban — imponáló az árubőség, és többnyire szin­te mindent lehet kapni, de... mit lehet tudni? Az áruk, eladók és fo­gyasztók nagy össznépi há­romszöge, a kereskedelem egész égboltként fölénk bo­ruló kereslet-kínálat hálója, részben a leginkább lerá­gott csontok egyike társadal­munkban, réázben viszont, fura módon, mint csont — lerághatatlan. Állandóan újabb és újabb gondokat fölvető, további meditációk­ra és füstölgésekre késztető, újból és újból konfliktuso­kat okozó. Ha e felismerés birtokában készül egy rá­dióműsor Van?.., Vagy nincs?.., címmel, s ráadá­sul éppen vasárnap délután hallható a Petőfi adón — csakis érdeklődésre tarthat számot. Gácsi Sándor fenti címet viselő műsora a legmegfele­lőbb intő példa arra a je­lenségre, ami kereskedelmi példával élve így fest: egyik-másik nagy hiánycik­ket „bedobnak" valahová, siker, roham — és három nap múlva minden marad a régiben. Szürkén, unalma­san ásítanak a megszokott, gyengébb minőségű árucik­kekkel a polcok. Valami van, volna, lehetne — de mégsincs, változatlanuL A vasárnap délutáni ri­port a kereskedelem bizo­nyos belső gondjait kívánta volna bemutatni. De oly bel­terjesen, oly egyhangúan tette, hogy gyanítható: egy­két roppant tájékozatlan, bár (még) lelkes kereskedel­mi ipari tanulón kívül nagy és komoly érdeklődéssel aligha hallgathatta bárki. Pedig a munkaerőhelyzet egy vecsési kis műszaki boltban vagy a szolnoki Skála Áruházban — éppen­séggel lehetne izgalmas kí­vülállóknak is. Sőt, közérde­kű is netán. Ám. ha a ri­porter negyedóra alatt ötöd­szörre használja a „mit for­gat a fejében?" kifejezést, továbbá ha ilyen, fölöttébb izgalmas és újszerű kérdést vet föl: „ha valami hiány­zik, gondolom, Joguk van megrendelni valahol?" — akkor az ember kifordul az üzletből, pontosabban a szo­bából, ahol a rádió szól, egy­re csak szól, hiszen ő sem­miről sem tehet. Miként a hiánycikkek létérői vagy az eladók modortaianságáról sem egy szép új bolt vagy áruház Vagyis áru, eladó, áruház — van. Eme fizikai valósá­gokból következő izgalmas problematika úgyszintén. Ám úgy tűnik, mindezt jól tükröző riport vasárnap dél­után a rádióban — nincs. Még szerencse, hogy azért nálunk hiánycikkek vannak ugyan, de az alapvető áruk­ból — van kínálat. S több­nyire áll ez a rádiós riport elnevezésű „árucsaládra" is. Domonkos László Vasárnap délelőtt a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában megnyílt az idei esztendő utolsó múzeumi tárlata. A szegedi képzőművészek do­yenjének, Tápai Antal szob­rászművésznek életmű-kiál­lításit nyitotta meg Jr. Sze­lesi Zoltán, a művészettörté­neti tudományok kandidá­tusa. Az érdeklődők népes se­rege a Képtár kél szintjén végigkísérheti Tápai Antal közel hat évtizedes művészi munkásságának útját az első alkotásoktól a közelmúltban készült szobraiig Mintegy 200 alkotás — szobrok, dom­borművek, rajzok, plakettek —, valamint fényképek és újságcikkek vezet".K végig a látogatót egy következetes művészi életpálya állomása­in. Az első s'.inten a felsza­badulás előtti müvek javát állítottak ki, a második szin­ten e.sösorban a fémszob­rász Tápai tárulkozik ki. Egy Szegedhez kötődő mű­vészi életpálya beteljesülé­se ez a nagyszabás í retros­pektív tárlat, melynek anya­gát Szelesi Zoltán értő kéz­zel rendezte igazi látvány­nyá. Folklórklub Barcson Somogy megye egyik leg­fiatalabb városában, a Dráva menti Barcson nemrégiben folklórklubot avattak. A klubban a fiatalok megis­merkedhetnek a népi hagyo­mányokkal, különösen a Dráva menti délszláv népek kultúrájával. A klubavatóval ogvidőben lakóciai szőttesek­ből, azok készítési módjukról nyitottak kiállítást (MTI) Több száz érdeklődő A paneles társasház építési akc'ó kezdetén Elég volt két korábbi új­ságcikk, s az OTP-nek a múlt hét végén, szintén la­punkban közreadott tájékoz­tatója — s az érdeklődés lát­ható jeleként több százan kerestek fel a városi nép­front székházában szervezett információs szolgálatot, amelynek munkatársai az Észak-Űjszegeden, házgyári elemek felhasználásával épülő kis társasházakról, il­letve sorházakról adtak fel­világosítást az érdeklődők­nek. Hogy sokan voltak kí­váncsiak a „paneles" kezde­ményezés már alaprajzok­ban, homlokzati rajzokban, beépítési tervben is megfo­galmazott újdonságaira, ab­ban nincs semmi csodálni­való: az elkövetkezendő évek lakásépítési program­jának tekintélyesebb részét a magánerőből építkezők vállalják magukra. A „kulcs­átadásos", tehát a szervezé­si, anyagbeszerzési gondok­tól mentesítő társas építési forma joggal csigázta fel hát az érdeklődést, s ebben nyil­vánvalóan annak is sre-epe volt, hogv a DÉLTERV és a DÉLÉP közös fejlesztési irodájában tervezett laká­sok kényelmeseknek, jó be­osztásúaknak ígérkeznek. Az OTP megyei igazgató­ságának a tájékoztatás leg­közvetlenebb — személyes — formáját választó kezde­ményezése sikeresnek bizo­nyut: a kiállítás tárlóinak és tablóinak részié'es adata­in kívül a hitelfeltételekről, a lakáselosztás módjáról, várható idejéről is érdeklőd­hettek az ügyfelek. S aki dontört, el0ze.es jelentkezési lapot is kitöithetelt. Az in­formációs szolgálat munka­társainak tapasztalatai sze­rint a legtöbben az SL 402 és SL 504 típusszámmal jel­zett lakisok iránt érdeklőd­tek, ezek az épületek kezdő, illetve zárótagjai lehetnek. (Felve'ődik tehát a.z a kér­dés, nem keil-e majd a be­építési terv készítőinek mó­dosítaniuk az egyes lakástí­pusok számarányát.) Az OTP munkatársai a maguk számára ls hasznos információkat gyűjthettek a kiállítás négy napján: képet alkothattak az érdeklődők igényeiről, anyagi lehetősé­geiről. Arra még nem vál­lalkozhattak — miit azt többen remélték —, hogy szerződést is kössenek a je­lentkezőkkel, pláne. hogy „foglalóval" biztosítsák bár­ki elsőbbségét. A bjépíten­dő terület makettjén sem mutathatták meg senkinek, „ez vagy az a náz lesz az ön lakásának epülete" ... Hiszen nem ez volt az in­formációs szolgálat célja. Az OTP a lakasek első csoportjának elkészültekor dönt arról, kikkel köt eladá­si szerződést. Nyilvánvalóan azok élveznek majd elsőbb­séget, akik készpenzzel fi­zetnem. illetve akiknek ke­vesebb hitelre lesz szüksé­gük. Erre egyébként felhív­ták az érdeklődők ügyeimét, valamint arra is. hogy a je­lenlegi áraiánlat készítői az 1980 januárjában érvényes árakkal számoltak, tehát a jelentkezőknek még az 1981­es esztendő árváltozásaira is számítaniuk kell anyagi le­hetőségeik mérlegelésekor. Már csak emiatt sem köthe­tők meg a végleges szerző­dések a paneles . tá'-sasház­építési akció kezdetén. MunlcásSrölc tanácskozása Tegnap, hétfőn délután a szegedi gyufagyár tanácsko­zótermében találkozott a Ge­ra Sándor munkásőr-zászló­alj törzs- és teljes parancs­noki állománya munkaérte­kezleten. Fükő József zászló­aljparancsnok értékelte az 1980-as kiképzési év ered­ményeit, a szolgálati felada­tok végrehajtását és megha­tározták az 198l-es felada­tokat. Januárban lesz a zászlóalj munkájának ünnepi értéke­lése az újszegedi Sportcsar­nokban, azt követően pedig az alegységgyűlésekre kerül sor. A tegnapi tanácskozáson értékelték az egységek kö­zötti szocialista versenymoz­galmat is. Be!e;ezett munkák a Balaton védeméért Sorra megvalósultak a Balaton zalai partszaka­szán és a Zala folyó víz­gyűjtő területén a magyar tenger vízvédelmét szolgáló idei tervek, s eredményesek voltak azok az akciók is, amelyeket a helyi tanácsok kezdeményeztek a tópart és az üdülőterületek tisztasága, kulturáltságának növelése érdekében — állapították meg hétfőn azon a zalaeger­szegi tanácskozáson, ame­lyen a vízügyi és tanácsi vezetők a Balaton védelmé­ben folytatott munkát érté­kelték. Elkészült többek között a zalalövői szennyvízcsatorna és -tisztítómű, a várakozás­nak megfelelő hatásfokkal működik Keszthely új szennyvíztisztítója, amelynek utolsó. 2000 köbméteres sza­kaszát néhány hete helyez­ték üzembe. Bővült a hé­vízi úsztitórendszer, s a ke­letkező szennyvizek nagyobb részét csatorna gyűjti össze a tópart másik két jelentős üdülőtelepén, Balatongyörö­kön és Vonyarcvashegyen is. Vízvédelmi szempontból megnyugtató módon oldot­ták meg a nagy élelmiszer­ipari üzemek hulladékának elhelyezését, s előrelépés történt a mezőgazdasági eredetű szennyvizek vissza­szorításában is. A rendszeres vizmlnőség­mérési adatok szerint azon­ban a Zala folyó alsó sza­kaszán változatlan mértékű a szennyeződés. Ennek meg­szüntetése a kis-balatoni tá­rozórendszer kialakításával lehetseges. A vízügyi szak­emberek elmondták, hogv az előmunkálatok, a geodéziai és talajmechanikai vizsgá­latok megindultak s lehető­ség van arra. hogv 1981 má­sodik feléhen megkezdődje­nek a gátépítések.

Next

/
Oldalképek
Tartalom