Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-31 / 305. szám

8 Szerda. 1980. december 24. Vaskohászati export Vaskohászatunk az V. ötéves tervidőszakban maradéktalanul kielégítette a hazai ipar acél- és hengereltáru-igényeit, jó néhány új félkész- és késztermék gazdaságos sorozatgyártásával pedig tetemes importmegtakaritást tett lehetővé más népgazdasági ágaknak. Elsősorban az építőipar számára kezdték meg az új acélszerkezetek, építészeti hegesztett hálók, raktárállvány-elemek és az anyagmozgatáshoz görgőspályák készítését. E feldolgozott kohászati termékek, valamint más másod- és harmad termékek (huzalok, szalagok, radiátorok, különböző fémszerkezetek) arányának lényeges növelésével és a selejt csökkentésével sikerült olyan gyártmányválasztékot kialakítani, amely minden korábbinál nagyobb és jövedelmezőbb exportot tett lehetővé. A szocialista exportkötelezettségek általában ütemes teljesítése mellett 1976—80 között megkétszereződött a tőkés kivitel az előző tervidőszakhoz képest. S bár a kohászati alapanyagimport is fokozódott, az ágazat tőkés devizaegyenlege igen kedvezően alakult; több mint 800 millió dollárral járultak hozzá a népgazdaság devizamérlegének javításához. (MTI) Ipari rabotok Az Egyesült Izzóban az V. ötéves tervidőszak elején kezdték meg az ipari robotok sorozatgyártását, valamint azoknak exportálását a Szovjetunióba. Az idei év végéig mintegy 500 magyar robotberendezést szereltek fel a szovjet üzemekben. Míg kezdetben az ipari robotok csak 22-féle műveletet végeztek el. A jelenleg készülőkbe már 256-féle program táplálható be. A Szovjetunióban elsősorban a televízió képcsögyárak alkalmazzák a magyar robotokat. A televíziógyárak után most a szovjet autó- és a szerszámgépipar, valamint a gyógyszeripar érdeklődik a Tungsram robotok iránt. (MTI) Nagyobb komfortf bővülő szolgáltatások Javultak életkörülményeink Nemcsak a reáljövedelmek, sokkal inkább az életkörülmények pénzben ki nem fejezhető alakulása érzékelteti, hogy a most záruló ötéves időszakban a lakosság tovább gyarapodott, jobban, kulturáltabb viszonyok között él, nagyobb komfortot élvez, mint öt esztendővel ezelőtt. A lakáshelyzet folyamatos javulását nemcsak az átadott új otthonok százezrei, hanem azok korszerűbb felszereltsége, a meglevők felújításának gyorsulása, a bővülő szolgáltatásokat a hálózat fejlesztése, s egyben a modern műszerekkel megalapozott nagyobb megbízhatósága is jelzi. Az életviszonyok javulását tapasztalja a lakosság akkor is, amikor orvosi ellátásra van szüksége, ha gyermekét óvodában, bölcsődében akarja elhelyezni, s a gyarapodás kifejezői az új művelődési centrumok, a tanulás, a szórakozás lehetőségei. Az utóbbi öt évben 445 000 lakást adtak át, pedig csak 430—440 ezernek az építését tervezték. A többletet főként a magánlakásépítés korszerű formái segítették, köztük az OTP-beruházások, a vállalati munkáslakás-építési akciók. A tanácsi lakóházak, lakások fenntartására, karbantartására és korszerűsítésére öt év alatt 30 milliárd forintot költöttek, csaknem kétszer annyit, mint az előző tervperiódusban. Majdnem 70 000 lakást teljesen felújítottak, ebből mintegy húszezret komfortossá tettek. Hazánkban a komfortos lakások aránya az előző tervidőszakban 24-ről 39 százalékra, a mostani ejt évben 49 százalékra emelkedett, s a következő tervidőszakban eléri a 60 százalékot. A lakások zsúfoltsága is folyamatosan csökken. Száz lakásban 1970-ben még 124 család élt, 1975-ben 116, az idén pedig 108 család lakott száz lakásban, s várható, hogy a következő tervidőszak végére minden száz lakás közül már csak hármat lesz kénytelen megosztani egymás között két-két család. Gázszolgáltatáshoz a. tervezettnél is több család jutott. A propán-bután gázt ma már 2 millió 180 ezer háztartás használja, vezetéken pedig 920 ezer lakásba jut el a gáz, vagyis pillanatnyilag 218 ezerrel több háztartásban használhatják e korszerű tüzelőanyagot, mint ahogyan azt öt évvel ezelőtt tervezték. Az életkörülmények javulásával erőteljesen nőttek a szolgáltatások iránti igények. Az arra hivatott vállalatok és szövetkezetek milliárdokat költöttek szolgáltató hálózatuk korszerűsítésére. Az elmaradás sajnos még ma is meglehetősen nagy, a legfontosabb területeken azonban érzékelhető az előrehaladás. A szolgáltatóipar egyre jobb műszaki feltételeket teremt ahhoz, hogy mindenekelőtt a gépkocsik, az elektroakusztikai és háztartási gépek javításában, a textiltisztításban és a lakáskarbantartásban jobb és gyorsabb munkát nyújtson. Az elmúlt öt évben a lakosság csaknem 600 ezer gépkocsit vásárolt, s jelenleg több mint egymillió magán-, autó van az országban. Ezek javítására az AFIT-szervizeken kívül 104 szövetkezeti gépjárműjavító-szerviz is működik, ebből több mint húszat az utóbbi öt évben bővítettek. Negyven szövetkezeti szerviz vállalta a gépkocsik vizsgára felkészítését és a vizsgáztatással kapcsolatos teljes szolgáltatást. Az elektroakusztikai és háztartási gépjavító vállalatok és szövetkezetek modern műszereket szereztek be, hogy a hibát gyorsan megtalálják és tökéletesen kijavíthassák. Kialakult az a szakember gárda, amely az immár nagyszámban terjedő színes-tv javítására is biztos kézzel vállalkozhat. Ami a lakáskarbantartást illeti, az elmaradás még jelentős, de hatásos intézkedések itt is történtek. Lakáskorszerűsítési munkákban a kisiparosok köztti is mind többet igyekeznek bevonni. Azok számára pedig, akik maguk akarják rendbehozni lakásukot a szövetkezetek kisgépeket kölcsönöznek és több barkácsműhelyt is létesítettek, ahol a lakáskarbantartáshoz szükséges anyagokat is meg lehet vásárolni. Az egészségügyi ellátásban különösen az anya-, a gyermek- és az ifjúságvédelem fejlődött. A szülőanyák halálozása a felére, 0,2 ezrelékre, a csecsemőké 47,6-ról 24.3 ezrelékre csökkent, ami azzal is összefügg, hogy a szülések most már lényegében 100 százalékban az intézetekben történnek. A bölcsődékben 1975-ben 47 000 gyermeket tudtak gondozni, jelenleg már csaknem hatvanezer hely van, és ezt távlatilag mintegy 90 000-re akarják emelni. A városokban 800-ról ezer fölé emelkedett a körzeti gyermekorvosi intézmények száma, s általában is lényegesen bővült a körzeti orvosi hálózat. Egy-egy körzetre 1960ban még több mint háromezer, 1978-ban 2563, napjainkban pedig már csak 2500 lakos jut, ami tovább javította az orvosi ellátás feltételeit. Az utóbbi öt évben 17 milliárd forintot fordítottak egészségügyi fejlesztésekre, hétmilliárdot felújításokra Ebből létesült egyebek között a dél-pesti, a kerepestarcsai kórház, létrehoztak vagy bővítettek más gyógyintézeteket, szociális otthonokat, bölcsődéket. Kiépült az intenzív osztályok hálózata, öszszesen 11 300-zal gyarapodott a kórházi ágyak száma. A művelődésre szánt öszszegek legnagyobb részét, mintegy háromnegyedét az oktatási intézmények bővítésére, korszerűsítésére fordították. Az utóbbi öt év során újabb 106 000 gyermek számára teremtettek óvodai helyet. Az általános iskolások számára újabb 6200 tanterem létesült. A felsőoktatási intézményhálózatának bővülését is számos új létesítmény jelzi, közöttük a győri távközlési műszaki főiskola és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem sokemeletes elméleti tömbje. A József Attila Tudományegyetem a biológiai kutatásoknak helyet adó épülettel gazdagodott. Nyolcszáz személyes kollégiumot vehettek birtokukba a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói, s új diókotthon létesült az ELTE, valamint több pedagógiai főiskola tanulói részére is. A viszonylag szűkös beruházási lehetőségek ellenére kulturális és művészeti életünk is korszerű intézményekkel gyarapodott. A budavári palota nagyszabású rekonstrukciójának fontos állomásaként nyitotta meg kapuját a Várszínház, amelyben a Népszínház társulata talált otthont. A felszabadulás óta először épült új színház és múzeum Magyarországon : a legkorszerűbb technikai berendezésekkel felszerelt győri Kisfaludy Színházat 1978-ban, a Salgótarjáni Munkásmozgalmi Múzeumot pedig az idén adták át a közönségnek. Az idén készült el Budapest reprezentatív kulturális centruma, a Vigadó, ugyancsak a művelődés szolgálatába állították a felújított óbudai Zichy-kastélyt, ahol kiállításokat és koncerteket rendeznek. Az elmúlt öt évben Debrecenben, Szolnokon és Szombathelyen megyei művelődési központ épült, Nagykanizsán. Vácott, Gyöngyösön, Dombóváron, valamint Diósgyőrben is új létesítményben kezdhették meg munkájukat a közművelődés szakemberei. Az országban számtalan egyéb létesítmény is felépült, korszerűsödött, amely az egész lakosságot szolgálja. (MTI) A külgazdasági egyensúly a gazdaság belső egyensúlyi helyzetének tükre. következménye. A külső egyensúlyhiány kétféle veszélyt rejt magában. Először: a külső egyensúly hiánya átmenetileg eltakarja, semlegesíti a belföldi piac, a gazdasági fejlődés egyensúlyának hiányát, késleltetheti a szükséges reakciót. Más kérdés, hogy az átmeneti egyensúlyhiányt hasznosítani is lehet: a külföldi erőforrások bevonása ugyanis erőteljesebbé teheti a gazdasági fejlődést. De csak akkor, ha az importtöbbletek garantálják a jövőbeni exporttöbbletet, a hitelek visszafizetését, a passzívumok aktívumokkal való kiegyenlítését. Jobb adósság nélkül Aligha tagadható, hogy a hetvenes évek derekán hatalmas summával jelentkező külgazdasági egyensúlyhiányt kezdetben ideiglenesnek tekintettük, s ezzel összhangban az V. ötéves terv folyamatosan javuló egyensúlyi helyzetet irányzott elő. Valójában 1978 végéig súlyosbodott a helyzet, következésképpen beleléptünk az első számú veszély „csapdájába", esztendőket késtünk a reagálásban, a cselekvésben, másrészt a külső egyensúlyi helyzet rontása árán „semlegesítettük" a gazdaság belső egyensúlyhiányát. A külső egyensúly hiányának másik veszélye a jelenség tartós tendenciaszerű jellegével függ öásze. Bár sokan — még bankárok is — azt állítják, hogy a nemzetközi pénzpiacokon a hitelezők vannak kiszolgáltatott helyzetben és nem az adósok, a józan ész azt mondja: jobb adósság nélkül gazdálkodni. Ezért is, mert a halmozódó passzívum és adósság tudata arra kényszeríthet, hogy mindent alárendeljünk — még a távlati koncepciókat, érdekeket is — az egyensúlyjavítás sürgető, halasztást nem tűrő feladatainak. A volumen nem boldogít A belső és a külső egyensúlyi helyzet ok-okozati öszszefüggése korántsem jelenti azt, hogy a termelés szférája nem hibáztatható a kialakult helyzetért, nem járult hozzá a külgazdasági egyensúly romlásához. A társadalmi újratermelés harmóniája a termelés és a felhasználás. tehát a termelés és az export összhangját is feltételezi, igényli. A külső egyensúlyi helyzet romlásáért nemcsak az importtöbblet felelős, hanem a megfelelő exportteljesítmény hiánya is. S ez a teljesítményhiány a gazdaságosságban, a versenyképességben jelentkezik. Importunk volumene 1970—1979 között 74 százalékkal bővült, ugyanakkor az export több mint Félmillié !sn»a szén Az oroszlányi szénbányák történetében egyedülálló termelési sikert ért el a 22-es akna Komszomol-brigádja. A szakma kiváló brigádja címet viselő 48-tagú kollektíva a kedd reggelre virradó műszakban felszínre küldte az idei félmilliomodik tonna szenet. Ennyit még egyetlen oroszlányi brigád sem termelt egy év alatt Az 1968ban alakult brigádban az egy dolgozóra jutó műszakonkénti teljesítmény a komplex gépesítésű frontfejtések országos átlagának a háromszorosa. A 22-es akna — szerdai várható termelését is beszámítva — 60 000 tonnával teljesíti túl éves tervét, és ezt a többletet teljes egészében a Komszomolbrigád adja. (MTI) kétszeresére. Értékben mégis hatalmas összegű passzívum keletkezett Ezek az adatok két dolgot bizonyítanak. Exportunk versenyképessége, árszintje és árbevétele nem emelkedett megfelelően, a másik: mennyiséggel nem lehet ellensúlyozni az import árszínvonalának gyorsabb növekedését és a cserearány-veszteségét. A világpiaci árrobbanás megváltoztatta a nyersanyag-késztermék árarányokat, s emiatt már 1974-ben jelentős összegű cserearányveszteségek sújtották a magyar népgazdaságot. A cserearányok a későbbiek során is romlottak, s ezt újra és újra a nyersanyag-késztermék árváltozásokkal magyaráztuk. Ma már bizonyítható, hogy az eddigi cserearány-veszteségnek csak egy része írható az energiahordozók s általában a nyersanyagok áremelkedésének rovására, a veszteség jelentős része a nem kielégítő versenyképesség következménye. Példánkkal bizonyítva: a gépbehozatal árindexe 1970—1979 között 121.9-re, a gépexporté csak 117,4-re nőtt, az ipari fogyasztási cikkek importjának árindexe 111,8-ra, a kivitelben csak 107,5-re módosult. Az agrártermékeknél az import árindexe 194,8-ra, az export árindexe 139,9-re emelkedett. Ezek az árucsoportok a behozatalnak mintegy 50, a kivitelnek pedig mintegy 70 százalékát alkotják. Ha figyelembe vesszük, hogy az energiahordozók, nyers- és alapanyagok behozatalában a cserearány-veszteség mérséklés lehetőségei korlátozottak, aligha kétséges, hogy a külgazdasági egyensúlyi helyzet lényeges javításának kizárólagos lehetősége az erősödő versenyképesség, a gazdaságos export. A költségvetés sem kivétel A gazdaság mindenkori egyensúlyi viszonyait a költségvetés is tükrözi. A költségvetés a nemzeti jövedelem újrafelosztása során egyes gazdasági reálfolyamatokat — közös társadalmi szükségletek kielégítése, beruházások — is finanszíroz, s e tevékenysége az egyensúlyi helyzetet pozitív vagy negatív módon alakítja. Az elmúlt esztendőkben a belső egyensúlyi helyzet romlását elsősorban a beruházási csúcsok idézték elő. s ehhez a költségvetés is hozzájárult. Egyébként a költségvetés is tartós egyensúlyhiányban szenved. A bevételeket meghaladó kiadásokért — legyen szó szövetkezetrőt állami vállalatról — nem jár dicséret. Hogyan ítéljük meg az állami költségvetés évről évre ismétlődő és halmozódó kiadástöbbletét, hiányát? Pénzügyi tekintetben mindaddig nincs egyensúlyhiány, amíg az egyéb pénztulajdonosok — a vállajatok, a lakosság — fel nem használt, vagy megtakarított jövedelmei a költségvetés többletkiadásait fedezik. Az is kétségtelen, hogy a költségvetés fejlesztési célú kiadásai a jövőben nagyrészt visszatérülnek, ennek tehát van potenciális fedezete. Ez persze nem mondható el a termelési dotációkról, vagy korábbi példával élve az importárak támogatásáról. 1974 óta minden esztendőben a megtermelt nemzeti jövedelemnél nagyobb összeget, értéket használtunk fel belföldön. Ezt a többletet valakinek forintban is finanszíroznia kellett. Az a valószínű, hogy újabban a gazdasági egyensúly belső feszültségei mellett a külgazdasági egyensúlytalanság is begyűrűzik a költségvetésbe. A fizetési mérleg tételei Egy-egy esztendő külkereskedelmi mérlegében képződő passzívumokat ki kell egyenlíteni. Felhasználható erre az idegenforgalom, a tranzitszállítás devizabevételeinek és -kiadásainak a többlete, az általunk nyújtott állam- és céghitelek konvertibilis devizában való törlesztése, a nemzetközi pénzpiacon felvett finánchitel, s az ott jegyzett államkötvény. Az évről évre ismétlődő s egyúttal halmozódó külkereskedelmi passzívum a felvett finánchitelek révén olyan államadóssággá alakult át, amelynek összegét a kamat is növeli. A folyó fizetési mérleg akkor tekinthető rendben levőnek, ha a tartozások esedékes kamatát és törlesztéseit kifizetjük. Erre a célra természetesen a „láthatatlan" bevételek és a külkereskedelmi mérleg esetleges aktívuma is felhasználható. Nyilvánvaló, hogy amíg nemzetközi árucsere-forgalmunk nem produkál aktívumot, addig a törlesztés és a kamatfizetés csak hitelfelvétellel teljesíthető. A külgazdasági egyensúly szó szerinti értelemben vett javításának az lenne a feltétele — s ennek realitása nagyon távoli —. hogy az esedékes törlesztéseket és kamatokat teljes egészében saját forrásokból, külkereskedelmi aktívumból fizessük. Garamvölgyi István Szilveszteri idegenforgalom A magyar utazási irodák szervezésében több mint 10 ezer külföldi turista búcsúztatja hazánkban az 1980-as esztendőt. A szocialista országokból elsősorban szovjet, lengyel, jugoszláv és román vendégek szilvesztereznek Budapesten és az ország különböző város libao. A nyugatról érkező vendégek közül a legtöbben a szomszédos Ausztriából, valamint az NSZK-ból. Franciaországból, Svájcból. Olaszországból és Hollandiából látogattak hozzánk. A legtöbb vendéget, több mint 4500-at. az Ibusz fogadia. Közülük 3000-en a budapesti szállodák nemzetközi báljain mondanak búcsút az óévnek. Osztrák és francia turisták a Hűvösvölgyben tűzijátékkal egybekötött gulyáspartin köszöntik 1981-et Az új év első napján több külföldi csoport falusi disznóölésen vesz részt, míg a francia turisták egy része a híres egri lakodalmas vendége lesz. A Cooptourist 2500 külföldit — NSZK-beli. holland, francia — fogad. A Budapest Tourist ezer külföldi vendége közül a legtöbb — mintegy 350 — Lengyelországból érkezik. Több mint ezer külföldi fiatalt lát vendégül az Expressz is, ebből 080 lengyel fiatal lesz. Szilveszter éjszakáját Budapesten, illetve 'öbb vidéki város szórakozóhelyein töltik. A Volán Tourist hét országból 28 turistacsoportot, több mint 700 vendéget „hozott" Budapestre (MTI)