Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-30 / 304. szám

AZ HSZHP SZ EGID VÁROSI Bl ZOTTS Á G Á NA K L APJA 70. évfolyam 304. szám 1980. december 30., kedd Ára: 1,20 forint VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Juj Népi ellenőrök a kulturált kereskedelemért az áruellátás Hogyan alakult 1980-ban a lakosság áruellátása; a kereslet és a kínálat össz­hangja megvalósult-e; mi­lyen törekvések segítették a választék bővítését; volt-e elegendő áru az olcsóbb tö­megfogyasztási cikkekből? Ezekre a kérdésekre Keres­tek választ a Csongrád me­gyei népi ellenőrök, amikor az idén is folyamatosan fi­gyelték az üzletek forgal­mát, a vásárlói szokások alakulását. A kereskedelmi munka színvonalát és kul­turáltságát befolyásoló té­nyezőket összegző és érté­kelő legutóbbi ülésükön megállapíthatták: Csongrád megyében az 1980-as esz­tendőt az országoshoz ha­sonló kiegyensúlyozott áru­ellátás jellemezte. Az élelmiszer-kereskede­lemben általános volt az a tapasztalat, hogy a fogyasz­tók érdeklődése az olcsóbb áruk felé fordult. A Szegedi Szalámigyár és Húskombi­nát intézkedése ezért pél­dásnak tekinthető: felülvizs­gálva a terméklistát, növel­ték a 66 forintos kilónkénti árnál olcsóbb húsáruk mennyiségét és választékát. Nem változott számotte­vően á városok és falvak, a központi és peremkerületi üzletek, a nagyobb ABC­áruházak és kis boltok kö­zötti színvonalkülönbség. Ez főként a tejtermékek és pékáruk választékhiányában mutatkozott meg. A vágott baromfifélék és az olcsóbb tejtermékek forgalma — a tej kivételével — nagyobb volt a tavalyinál, a más megyékből érkező dobozos sajtok kínálata azonban nem mindig volt foylamatos. Vissza-visszatérő gond volt 1980-ban, hogy a csokoládé­félék, díszdobozos áruk. az olcsóbb kekszek, ünnepi idényáruk és lisztes árucik­kek egynémelyike hiányzott a pultokról. A kedvezőtlen időjárás miatt később je­lentek meg az üzletekben a szabadföldi zöldségek és gyümölcsök, jelentős javu­lás csak a harmadik ne­gyedévben mutatkozott Követendő példaként tart­ják a népi ellenörök a Sze­gedi ÉLIKER kedvezményes gyümölcsvásárlási akcióit, s azt is helyes kezdeménye­zésnek tekintik, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok kártérítési igé­nyüket egyre gyakrabban érvényesítik, ha a szállítók a göngyölegeket sokáig az üzletekben „felejtik". A NEB munkacsoportjának tagjai feltárták a csomago­lás, szállítás, tárolás, a mi­nőségi ellenőrzés hiányossá­gait, s arra is volt példa, hogy azonnali intézkedési kezdeményeztek. A vendéglátásban az ár­változások rákényszeritették a szakembereket a gondo­sabb, választékosabb kíná­latra, s a kulturáltabb ki­szolgálásra. A főzelék-, tej­termék- és gyümölcsalap­anyagú ételek választéka azonban megyeszerte még­sem kielégítő, csupán a sze­gedi vendéglátó üzletekben tapasztalható e téren kedve­ző változás. Az előfize leses, ualamint a gyermekr és di­ákétkeztetés szervezettebbé vált, a szeszesital-forgalom csökkenését azonban a ven­déglátóipar a gyümölcslé és üdítő ital választékának bő­vítésével jobban ellensú­lyozhatná — állapították meg a népi ellenőrök. Tapasztalataik szerint a vegyes iparcikkek forgalma az év egyes időszakaiban je­lentős eltéréseket mutatott. Az év második felében már érvényesült a szerződéses és szállítási fegyelem szigo­rításának hatása, nőtt, a közvetlen ipari beszerzések és a helyi árualapok felku­tatásának szerepe, és sikeres volt a Vevők vagyunk sze­gedi rendezvénye is. Az áruválaszték bővítését szol­gálja majd 1981-ben a határ menti árucsere-forgalom nö­velése, s az a törekvés is, hogy a nagykereskedelmi vállalatok minél több cikket szerezzenek be a megyében tevékenykedő üzemektől és ipari szövetkezetektől. 1980-ban a ruházati szak­mában volt á legnehezebb megvalósítani a kereskede­lempolitikai célkitűzéseket. A ruházati cikkek választé­ka meglehetősen szegényes, méteráruból, lakástextilből még az év végére sem volt zökkenőmentes az ellátás. Papucsból, házicipőből, gyermek- és női gumicsiz­mából, bébinadrágból és női szövetruhából, férfi és női felső kötöttáruból többfélét szerettek volna látni a vá­sárlók az üzletekben. Hogyan javítható jövőre Csongrád megye lakosságá­nak áruellátása? Erre a kér­désre javaslataik megfogal­mazásával adtak választ a megyei NEB aktivistái. Ki­használatlan lehetőségek vannak még a nagy. és a kiskereskedelem együttmű­ködésében, például a piac­kutatásban, a propaganda­tevékenységben, az áren­gedményes és más értékesí­tési akciók egyeztetéseben, a helyi árualapok feltárá­sában, a. szerződéses , fegye­lem érvényesítésében. Export­szerződések Több külkereskedelmi vál­lalat az év utolsó napjai­ban is szerződéskötésekkel realizálta korábbi tárgyalá­sait, s ezekkel a megállapo­dásokkal együtt 1981. évi exportárualapjuk nagy ré­szét előre lekötötték. A Mogürt Külkereskedel­mi Vállalat, miután a kö­zelmúltban legnagyobb szo­cialista partnereivel aláír­ta a jövő évi járműipari kooperációkat és autóbusz­export-szerződéseket, most a görög főváros, Athén köz­lekedési vállalatának veze­tőivel szerződött 200 Ikarus városi autóbusz szállítására. A 12 millió dollárt is meg­haladó megállapodás alap­ján pótalkatrészeket és ga­rázsipari felszereléseket is exportálnak jövőre Görög­országba. Így összesen már 700 magyar autóbusz köz­lekedik majd Athénban. A Technoimpex, a Met­rimpex és a gépexport vál­lalatok alkotta külkereske­delmi társaság nigériai cé­gekkel írt alá hatmillió dol­láros szerződést. E szerint 114 kisebb-nagyobb oktatá­si létesítményt, elsősorban tanműhelyeket szerelnek fel magyar berendezésekkel, eszközökkel. Ezek a tan­műhelye': alkotják az ál­lam legfontosabb szakmun­kásképző intézeteit és mű­szaki középiskoláit. A be­rendezések szállítását jövő­re kezdik meg. (MTI) A TESZÖY küldöttgyűlésén A NÍVÓ Ipari Szövetkezetben Munkaigényisei A fafeldolgozással foglal­kozó üzemek legnagyobb gondja, hogy világszerte mind kevesebb az alapanyag. Egyre fiatalabb, gyengébb minőségű fákat vágnak ki, mert elfogynak az ős telepíté­sű erdők. A folyamattal pár­huzamosan növekszik az ára is a fürészárunak. A fa fel­dolgozóit nehéz feladat elé állítja ez a kétoldalú szorí­tás. A Nívó Faipari Játékkészí­tő Szövetkezetben úgy pró­bálnak ezen segíteni, hogy a kevesebb anyagot, több, pon­tosabb, finomabb munkát igénylő termékek gyártását helyezik előtérbe. Ilyen, vi­szonylag kevés anyagból elő­állítható termékük a baba­etetöszék, amely játék is, használati tárgy is egyben. Tizenöt éve kezdték el gyár­tani, azóta fokozatosan nö­vekszik a kereslet iránta. Néhány olyan terméke is van a szövetkezetnek, amely a megrendelők speciális igé­nye alapján készül. Ilyen a másutt kevésbé ismert, Hol­landiában azonban nagy nép­szerűségnek örvendő koron­gos játék. Ezek, s a hasonló játékok arányát növelik, az anyagigényesebb árukét, pél­dául a kerti bútorokét csök­kentik Megszűnt a szövetkezet csongrádi telephelye, az ott dolgozók többsége kilépett, másutt keresett munkahelyet. Nagyéren létesítettek új te­lepet, ám így is nagy kiesési okozott a csongrádi termelés leállása. 1979-ben 71 millió forint volt az éves termelési értékük, idén csak 60 millió körüli összegre számítanak. Jövőre azonban újból mint­egy 70 milliós értéket ter­veznek, hiszen akkor már nem kell költözködni, dol­gozókat betanítani egy egé­szen új telephelyen. Igyekeznek eleget tenni annak az elvárásnak, hogy minél több terméket értéke­sítsenek a tőkés piacon. 1980-ban romlott termékeik gazdaságossága, hiszen az alapanyag-áremelkedéseket nem tudták maradéktalanul beépíteni késztermékeik árá­ba. A vásárlók mintegy 5—10 százalékos áremelést viselnek el évente. Ezt a következő évre kötött szerződések már tartalmazzák, így remélhető, hogy jövőre — ha nem emel­kedik újból a faanyag ára —, javulnak a gazdaságossá­gi mutatók. A Konsumex Külkereske­delmi Vállalat exportálja a szövekezet termékeit. A kül­kereskedőkkel jó a kapcsolat, a piaci információk pontosak. A hazai piac számára egyre kevesebb játékot készítenek, eseti szerződéseket kötnek csak a TRIÁL-lal. Jövőre nagyobb beruházást nem terveznek, hiszen nin­csenek bővében a fejlesztési alapnak. Bár megrendelés lenne, a termelés mennyiségi növelésének határt szab a munkaerő létszáma. A gépe­ket két műszakban is lehet­ne üzemeltetni, ha akadna munkáskéz. További gondo­kat okozna azonban a ter­melés bővítése esetén, hogy kicsi a hely, nincs hol tárol­ni az anyagokat Inkább kooperációval próbálkoznak, termelőszövetkezeti mellék­üzemágaknak adják ki az egy­szerűbb, de több helyet igénylő munkafázisokat. f ""jf ^"^mwl' rn**** -1T ¥ ISáÉÉ * Jt^ wKm Gyermekágyik lába készül a saját kivitelezésű gépen Kemény munkával, nehéz körülmények között, det tel­jesítette az ötéves terv fo előirányzatait megyénk me­zőgazdasága. Ezzel summáz­hatnánk a Csongrád megyei TESZÖV tegnapi küldött­gyűlésének beszámolóját, valamint a vitában elhang­zott hozzászólásokat. A IV. ötéves terv átlagához viszo­nyítva 20—22 százaleKkal növekedett — változatlan áron számolva a megye me­zőgazdasági termelése. A je­lentős termelésbővülés ami­att is különösen értékesnek tekinthető, hogy három év­ben igen kedvezőtlen, szél­sőséges időjárás nehezítette a munkát, s a vilagpiaci változások kedvezőtlen ha­tásait is egyre jobban meg­érezte a mezőgazdaság. A kenyérgabona, a Kuko­rica és a hústermelésben egyaránt jó, nemzetközileg is figyelemre méltó ered­ményeket értek el a szóvet­kezetek. Csökkent a szőlő­gyümölcs ültetvények terü­lete, ám a termőre forduló korszerű telepítések na­gyobb hozammal ellensú­lyozták a kieső területek termését. Csökkent a szán­tóföldi zöldségfélék termő­területe, ennek oka első­sorban a raktározás, a fel­vásárlás hiányosságaiban ke­resendő. Az állattenyésztés mennyiségi növekedése sem feledtetheti, hogy gazaasa­gossági mutatói nem a leg­kedvezőbbek. Ennek tulaj­donítható, hogy nem növe­kedett például a vágomar­ha-állomány, a termelőszö­vetkezetekben csökkent a sertésférőhelyek száma. Évről évre csökken a me­zőgazdaságban dolgozók száma a megyében. Így a termelés növekedése kizáró­lag a munka termelékenysé­gének emelkedéséből szár­mazik. Növekedtek v'szont a termelési költségek, s nem javultak, egyes ágaza­tokban inkább romlottaK a jövedelmezőségi viszonyok. Továbbra is sok a vita a szerződések körül. Sok tar­talék rejlik a termelőszövet­kezeti együttműködésben Kevesebb gépre, ipari ere­detű anyagra futja a terme­lőszövetkezetek fejlesztési alapjából, mint korábbán. Csökkent az építési beruhá­zások száma és értéxe. A termelőszövetkezeti dolgo­zók életszínvonala emelke­dett az ötéves terv ideién. Jelentős a differenciál/Más a termelőszövetkezetek gaz­dálkodási színvonalában, a különbségek azonban 1980­ban a várakozásokkal ellen­tétben inkább csökkentek, mint növekedtek. Az elért eredmények a mezőgazda­ságban dolgozók szakszerű, lelkiismeretes munkáját bizo­nyítják. A TESZÖV elnökségének beszámolójához Molnár La­jos, a Csongrád megyei tsz­szövetség elnöke fűzött szó­beli kiegészítést. Ezután Ke­rekes László, a maroslelei Rákóczi Tsz elnöke kért szót. Szóvá tette a mező­gazdasági dolgozók üdülte­tésének viszonylagos elma­radottságát, javasolta, hogy több gyógyüdülési lehető­séghez juttassák a téeszta­gokat. Molnár Imre. a szó­regi Tisza—Maros-szög Tsz elnökhelyettese arról be­szélt, hogy igen nehéz úgy eleget tenni a minőségi kö­vetelményeknek, hogy nem állnak rendelkezésre meg­felelő teljesítményű szárí­tó-, tisztítóberendezesek, amelyekkel a megkívánt minőség elérhető lenne. Dobó Szilveszter, a móra­halmi Homokkultúra Szak­szövetkezet elnöke a Homo­kon gazdálkodó szakszövet­kezetekben adódó speciális körülményekről, az ottani eredményes gazdálkodás kö­vetelményeiről számolt be. Dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csong­rád megyei pártbizottság el­ső titkára hozzászólásában elmondta, o megyeben ez volt az eddigi legeredmé­nyesebb ötéves terve a me­zőgazdaságnak. Az eredmé­nyek elsősorban annak kö­szönhetők, hogy növexedett a vezetők és a dolgozók képzettsége, rátermettsege, gyakorlata. A szubjektív kö­rülményeken kívül jeientős szerepe volt a műszaki szín­vonal és a nagy értékű aga­-zatók : részaránya emelkedé­sének, a háztáji és a közös közti integráció fejlödese­nek, valamint a termelőszö­vetkezetek együttműködése javulásának. A megyei párt­bizottság első titkára kifej­tette: nagyobb gondot kell fordítani a jövőben a öld­terület védelmére, a mun­kaerő létszámának csökke­nésére, a termelési tcoiHé­gek alakulására, a szerzőik ses kapcsolatok alakulásán valamint egyes részterüle tek, például a háztáji tej­termelés vagy az ültelveny­területek csökkenésére. Seres Gyula, a nakói Kossuth Tsz elnöke felve­tette, hogy megkapják a téeszek a dotációt a Komp­lex meliorációra, ám nem találnak hozzá kivitelezőt. Váczi Józsefné dr.. a oaksi Magyar—Bolgár Ba atság Tsz elnöke a gazdaság egye­di rendezés utáni gondjairól és kezdeti eredményeiről számolt be. Dr. Czimbalmos Béla. a TOT főtitkára a szövetkezeti mozgalom or­szágos helyzetével és fel­adataival foglalkozott, hoz­zászólásában. Fülöp Sándor. a makói József Attila Tsz sertésgondozója a mezőgaz­daságban dolgozó szocialista brigádok tevékenységét ele­mezte. Dr. Magassy Dániel. a Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatóhelyettese a tudomány és a gyaitorlat egy üti működésének eredmé­nyeiről szólt Ezután dr. Soós Gábor mezőgazdasági és éle' lezés­ügyi államtitkár kért szót. Elmondta, a nehezebb kö­rülmények áúanrfős'.iinak. Megnő a jelen'őr 'qe a kri­tikus helyzetekhez való al­kalmazkodásnak. az altér natív tervezésnek. A nezo­gazdaságra továbbra is fon­tos feladat vár az export, a mennyiségi és minőségi ter­melés növelésében. A küldöttek elfogadták az elnökség beszámolóját, vala­mint a határozati javasla­tot 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom