Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-30 / 304. szám

2 Kedd, 1980, december 30. Irán—Irak ÉVFORDULÓ BULGÁRIÁBAN A bolgár állam megala­kulásának 1300. évforduló­ját ünneplik Jövőre a Bol­gár Népköztársaságban. Eb­ből az alkalomból hétfőn, Szófiában együttes felhívást Intézett az ország lakossá­gához a Bolgár Kommunista Párt, az Államtanács, a Mi­nisztertanács és több tö­megszervezet A dokumen­tum felidézi a 681-ben ala­pított állam történelmének íontosabb eseményeit, a szláv írásbeliség és kultúra ki­alakulását, majd hangsú­lyozza, hogy a szocialista forradalom 1944. szeptem­ber 9-1 győzelme nyomán, a párt Irányításával az el­mült 36 év alatt Bulgária fejlett ipari-agrár országgá változott A telhfvás kieme­li, hogy az eredmények el­éréséhez nagymértékben hoz­zájárult Bulgáriának a Szov­jetunióval és a többi szo­cialista országgal való ba­rátsága éa együttműködése. KITÜNTETÉS — KINEVEZÉS A Magyar Népköztársaság | Elnöki Tanácsa Komornik VUmos rendőr vezérőrna­gyot, a Belügyminisztérium csoportfőnök-helyettesét és dr. Hontl János rendőr ve­zérőrnagyot a Pest megyei Rendőr-főkapitányság veze­tőjét nyugállományba vo­nulásuk alkalmából — több évtizedes kiemelkedő mun­kájuk elismeréseként — a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. A kitüntetéseket dr. Horváth István belügyminiszter ad­ta át. A belügyminiszter dr. Ilcsik Sándor rendőr ezre­dest nevezte kl a Pest Me­gyei Rendőr-főkapitányság vezetőjévé. ".'Vi MEGBÍZÓLEVÉL ATADASA Debreceni István, e Ma­gyar Népköztársaság DJa­kartában akkreditált nagy­követe átadta megbízóleve­lét T. N. J. Suhartónak, az Indonéz Köztársaság elnö­kének. ELSODORTAK OKÉT A HULLÁMOK Spanyolországban három ember meghalt és négy el­tűnt a hét végi vihar kö­vetkeztében. A mintegy 100 kilométeres szél 8 méteres # Bejrút (UPI) Az iráni—iraki fegyveres konfliktus 15. hetének Kez­detén mind a teheráni, mind pedig a bagdadi hadijelen­tések győzelmekről számol­nak be, miközben egyik fő­városban sem mutatnak készséget a harcok befeje­zésére. Bejrúti arab diplomáciai források szerint a de­cember közepén elindított iráni ellentámadás elakadt, és — a teheráni állítások ellenére — nem volt kepes kiűzni az iraki csapatokat az általuk elfoglalt iráni te­rületről. Khomelnl ajatollah vasár­nap, egy vallási ünnep alkal­mából mondott beszédében a „pozícióharc" beszüntetésére szólította föl az Iráni vezető­ket. A főpap intelmére az adott okot, hogy a hét végén újra fellángolt a hatalmi harc a Baniszadr elnök vezette polgári szárny és az iszlám köztársasági pártba tömörült vallási erők között. Radzsai miniszterelnök, az Iszlám Párt egyik vezetője ugyanis új igazgatót nevezett ki az egyik iráni bank élére, ami­hez a köztúrsasági elnök sze­rint nem lett volna alkotmá­nyos joga. Khomeini élesen bírálta Cartert is, rámutatva arra, hogy a most leköszönő ame­rikai elnök korábban „a sza­badság és az emberiesség" szószólójának mutatkozott, ám hivatalbalépése után — másokhoz hasonlóan — meg­tagadta ezeket az elveket. Tízek pere Csiang Csing vádol C Peking (MTI) A „Lin Plao és Csiang Cslng-féle ellenforradalmi klikk" fővádlottalnak pere­ben illetékes különbiróság hétfőn délelőtt befejezte Csiang Csing asszony — Mao Ce-tung özvegye, a Politikai Bizottság volt tag­ja — ügyének tárgyalasát. A vád képviselője visszauta­sította Csiang Csing védeke­zését, s az ellene felhozott vádakat bizonyítottnak mi­nősítette. A per folyamán a vád kép­viselője elsőízben hivatkozott a kinai büntető törvénykönyv 103. cikkelyére. Ez azt jelen­ti, hogy az ügyész Csiang Csing asszony ügyében, halár los ítélet kiszabását indítvá­nyozza. Mao Ce-tung özvegyét a kínai nép ellen elkövetett el­lenforradalmi, a nemzet és az állam érdekelnek felmérhe­tetlen károkat okozó cselek­ményekkel vádolják. Egyben szemére vetik, hogy a per folyamán nem tanúsított megbánó magatartást, sőt „szemérmetlen kirohanásai­val" gyakorta megsértette a birói testületet. A tízek pere lényegében befejezettnek tekinthető, már csak az ítélethirdetés van hátra. Csiang CSslng, aki maga lát­ta el védelmét, egyebek kö­zött azzal érvelt, hogy a vád által említett cselekedeteit Mao Ce-tung megbízásából hajtotta végre. E kijelentését a vád úgy értékelte, hogy megpróbálja felelősségét a volt elnökre hárítani. Az ügyész hangoztatta: a kinai párt, a hadsereg és a nép egyaránt tisztában van Mao elnök felelősségével a kulturális forradalom idején történtekért, azért, mert nem ismerte fel a Lin Piao-Csiang Csing-féle klikk ellenforra­dalmi jellegét. Ugyanakkor kiemelte a néhai elnök „elé­vülhetetlen érdemelt a forra­dalom győzelemre vitelében", valamint a Kínai Népköztár­saság megalakításában, a szocializmus ügyének szolgá­latéban. Angliai helyzetkép Harc Thatcher asszony kormánya ellen hullámokat korbácsolt part menti vizeken, de Mal­lorca szigetén a hullámok a 13 métere* magasságot is el­érték. Az áldozatok közül kettőt — egy nyugatnémet ée egy norvég állampolgárt — elsodorták a hullámok, amikor megpróbálták biz­tonságosan kikötni vitorlá­sukat. A vihar zátonyra so­dort egy spanyol teherha­jót, *ok vitorlást pedig a ki­kötőkben összetört, vagy a nyílt tengerre sodort. ÖSSZECSAPAS A TŐRÜK HATÁR MENTEN A török rendőrség és ter­roristák összecsapásában va­sárnap este meghalt egy rendőr hadnagy és egy ter­rorista. A szíriai határ kö­zelében fekvő Gaziantepben a rendőrség egy bejelentés alapján rajtaütött a terroris­ták rejtekhelyén, de a fegy­veresek ellenálltak. A lö­völdözésben megsebesült a helyi rendőrparancsnok ls. Egy terroristát letartóz­tattak. KATOLIKUS VOLT — MEGÜLTEK Észak-Írországban vasár­nap este agyonlőtték a brit hadsereg egyik tartalékos ka­tonáját. A katolikus vallá­sú katonát lakása ajtajában gyilkolták meg. A merény­let véget vetett a karácsonyi viszonylagos nyugalomnak a tartományban. Korzikalak éhségsztrájkja £ London (MTI) A Brit Munkáspárt és Nagy-Britannia Kommunista Pártja vezetői harcra szólí­tották az egész baloldalt a Thatcher-kormányzat rom­boló belpolitikája, a töme­ges munkanélküliség és a fegyverkezési hajsza ellen. Michael Foot, a munkás­párt vezére a párt több mil­lió hívéhez intézett felhívá­sában kijelentette: „Tegyük 1981-et a szocialista újjászü­letés esztendejévé, amikor a munkáspárt új reményt és új távlatokat kínál az or­szágnak!" Két hatalmas fel­adat: áll a mozgalom előtt: a Thatcher-féle politika pusztításainak felszámolása és a világot minden eddigi­nél jobban fenyegető fegy­verkezési hajsza, a nukleá­ris veszély elhárítása —mu­tatott rá Foot, majd igy folytatta: „Első feladatunk 1981-ben — közösen harcolva az el­lenség ellen és nem egymás­sal vitatkozva —, hogy meg­győzzük a nemzetet, bebizo­nyítsuk a népnek, a munka­nélküliség sújtotta tömegek­nek, s akik félnek tőle, hogy megmenthetjük őket és az országot is... A munkanél­küliség már nemzeti gyalá­zat méreteit öltötte. Még pusztán pénzügyi szemszög­ből értékelve ií évi tízmil­liárd fontos pazarlást jelent a nemzetnek. Az érintett csa­ládoknak pedig emberi tra­gédia, egész közösségeknek hírtelen' Halál vagy a gyors pusztulás." Foot befejezésül a fegy­verkezési hajsza veszélyéről szólva kijelentette: „Szocia­listáknak, akik hisznek kö­zös emberségünkben, a leg­fájóbb seb a fegyverkezési hajsza, és főleg nukleáris fajtája a maga végtelen iszo­nyatával. Ennek a hajszának a leállítása, a nukleáris fegyvertárak leszerelése ... A szocialisták legnagyobb feladata lesz a század hát­ralevő részében." Gordon McLennan, Nagy­Britannia Kommunista Párt­jának főtitkára úgy nyilat­kozott, hogy a kommunisták „derűlátással és — 1980 utol­só negyedévének esemé­nyeire alapozva — némi bi­zalommal tekintenek az új év elé". Emlékeztetett a munkáspárt októberi „való­ban történelmi kongresszusá­ra", amely kemény csapást mért a munkáspártot soká­ig markában tartó jobbol­dalra. Ezt követte a nukleá­ris leszerelési kampány lát­ványos, 70 ezres tüntetése Londonban a szárnyasraké­t.ák ellen, majd november­ben Michael Foot győzelme Denls Healey felett a mun­káspárt vezérségéért és a munkásmozgalom 150 ezres tüntetése Liverpoolban a tömeges munkanélküliség el­len. McLennan rámutatott, hogy a katasztrofálisnak bi­zonyult gazdaságpolitika ha­tására megindult a bomlás a toryk soraiban, de a mun­káspárti Jobboldal is szer­vezkedik. Ezért a követke­ző munkáspárti kormánynak gyökeresen különböznie kell az 1974—79-es Wilson- és Callaghan-kormánytól — húzta alá McLennan. „Nem akarunk több társadalmi szerződést, bármilyen for­mában és ravasz lepelbe bújtassák is. A bérkorláto­zás, ami e trükkök lényege, csak súlyosbítja a munka­nélküliséget a vásárlóerő to­vábbi csökkentésével. Ha a következő munkáspárti kor­mány meg akarja oldani tu­catnyi problémánkat, fel kell hagynia a tőkés rend igazgatásának formulúzga­tásával. Ehhez pedig maga­sabb bérek és nyugdíjak kellenek, jobb szociális szol­gáltatások, szigorúbb árel­lenőrzés, importkorlátozás, a valutaforgalom ellenőrzése, a köztulajdon radikális ki­szélesítése és a gazdaság de­mokratikus tervezése a nép érdekében" — hangoztatta McLennan. „ Mindez azonban egy kulcstényezőn múlik: si­kerül-e bevonni a politikai küzdelembe az ország leg­nagyobb erejét, a szervezett munkásmozgalmat, amely­nek csak töredéke mutatko­zott meg a liverpooli tün­tetésen. Ennek az energiá­nak a felszabadítása meg­követeli a baloldal egysé­gét, . különösen 1 a munkás­párt és a kommunista párt egységét" — fejezte be újévi nyilatkozatát Nagy-Britannia Kommunista Pártjának fő­titkára. ÖSM-lrán Közvetítési kísérlet # Párizs (MTI) Negyvenöt napja tart a Fresnes-i börtönbe zárt hat korzikai éhségsztrájkja, ame­jet azért folytatnak, hogy ismerjék el őket politikai fogolynak. Ügyvédjük köz­lése szerint állapotuk súlyos­ra fordult. Egyikük. Gilbert Casanova szombaton — noha tiltakozott ellene — mester­séges táplálásban részesült és orvosa közlése szerint rosszul lett, Egy másik rab, Marc Tirrolini állapota is Igen súlyos. A korzikai autonomistákat azután vették őrizetbe, hogy egy évvel ezelőtt túszul ej­tettek két férfit, akik a F.R.A.N.C.I.A. nevű. a hatóságok által támo­gatott és a sziget önál­lóságáért fellépő autono­misták ellen merényleteket szervező terrorszervezet tag­lal voltak, majd elfoglaltak Bastelica korzikai városká­ban egy szállodát. A túszej­tés szervezői végül is meg­adták magukat a kivezényelt cnendőralakulatnak ée azóta várják tárgyalásukat a Fres­nes-i börtönben — együtt a köztörvényes bűnözőkkel. A F.R.A.N.C.I.A. emberei — no­ha bebizonyosodott, hogy ők is törvénybe ütköző cselekmé­nyeket követtek el — azóta szabadlábra kerültek, Ajaccióban szombaton öt­ezer ember tüntetett az éh­ségsztrájkot folytató korzi­kai foglyok szabadon .bocsá­tásáért. Ezt sürgeti az embe­ri jogok védelmére alakult bizottság is. amelynek Geor­gcs Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára az elnöke. A l'Humanité hétfőn rámutatott, hogy az éhségsztrájkot folytatók va­lamelyikének haláláért, vagy a szigeten esetleg kirobbanó új erőszakcselekményekért a merev, hajthatatlan maga­tartást tanúsító hatóságokat terhelné a felelősség. A lap ugyanakkor leszögezi: a kommunisták elvileg helyte­lenítik az erőszakos eszközö­ket. például a túszszedést, amelyekhez egyes korzikai autonomlsták folyamodtak. * Washington (MTI) Carter elnök vasárnap Camp-Davidben fogadta az iráni túszügyben közvetítő algériai diplomatákat. Rea­gan nemzetbiztonsági ta­nácsadója ugyanakkor fi­gyelmeztette Teheránt: ne reméljen jobb feltételeket a republikánus kormánytól. Az algériai diplomaták nz elnöknél tett látogatás előtt egésznap a külügyminiszté­riumban tárgyaltak. A je­lek szerint mindenesetre Carterék célja most már csak a tárgyalási folyamat fenntartása január 20-lg, Reagan elnök hivatalba lé­péséig. Washingtonban vasárnap nyilvánosságra hozták az amerikai rendezési terv né­hány részletét. E szerint az Egyesült Ál­lamok ragaszkodik ahhoz, hogy a sah vagyonát' Irán csak amerikai bírósági dön­tés útján kaphatja vlsz­sza. Az amerikai bankokban levő Iráni betétek közül Washington hajlandó lenne azonnal átutalni 2,5 milli­árd dollárt, amely felett a kormány rendelkezik. Az iráni követelések többi ré­szének hovatartozását nem­zetkőzi döntőbíróság hatá­rozná meg. A külföldi ame­rikai bankokban levő több mint 4 milliárd dolláros irá­ni vagyont az amerikai fél szintén hajlandó lenne vlsz­szaadnl, ha Irán lemond b kamatokról. Karácsony előtt közzétett állásfoglalásában ez Iráni kormány ' 24 milliárd dollár algériai bankokban való el­helyezését követelte, az ame­rikai tervezet szerint viszont legfeljebb 8 milliárd dollár­ról lehet szó. A másik lé­nyeges ellentét a két kor­mány között az, hogy míg Irán előre kéri a teljes ösz­szeget, Washington csak a túszok hazatérése után len­ne hajlandó kiegyenlíteni a számlát. „Nem hiszem, hogy vált­ságdíjat kellene fizetnünk barbárok által elrabolt em­bercinkért" — mondta va­sárnap, a Kaliforniában idő­ző Ronald Reagan. Egyik fő bizalmasa. Edwín Meese sze­rint az Iráni kormány „nem számithat enyhébb feltéte­lekre" az új kormányzat ré­széről. „Reagan megteszi a meg­felelő Intézkedéseket, ha el­érkezik az idő" — mondotta Reagan kijelölt nemzetbiz­tonsági tanácsadója. Meese véleménye szerint Teherán előnyére válna, ha az ügvet most zárnák, le. Nem pon­tosította ugyan, mit ért „megfelelő intézkedéseken". Az ABC-televízió vasárna­pi értesü'ése szerint Reaga­nék „a katonai lehetősége­ket is megvizsgálják". A világ nagy hírügynöksé­gei a legutóbbi órák során két Japán rekordról adtak hírt. A földkerekség gazda­ságilag egyik legerősebb — és változatlanul dinamiku­san fejlődő — országában nem ritka a nagy számokról, a rekordokról szóló Jelentés. A mostani kettőre azonban világszerte felfigyeltek. A két csúcsszám logikailag ösz­szetartozlk. A hírek egyike szerint a japán autógyártás az idén megelőzte a világ megelőz­hetetlennek hitt gépkocsi­nagyhatalmát, az Egyesült Államokét. A másik hír sze­rint a japán kormány 1981­re az ország történelmének legmagasabb katonai költ­ségvetését hagyta jóvá. Hogyan függ össze a két rekord egymással? Kezdjük az autókkal. Las­Kommentár Japán rekordok san közhely, hogy az expan­zíonista japán gazdaságpoli­tika Immár esztendők óta hideglelést okoz nyugat­európai és elsősorban ame­rikai gazdasági-politikai kö­rökben. A felkelő nap or­szága a második világháború után először a textilfronton keserítette meg amerikai szövetségese életét, aztán a híradástechnikában és az elektronikában, a színes te­levízióig, a Sonytól az Akai­ig, most pedig az autók kö­vetkeztek. A legkülönbözőbb ameri­kai iparágak washingtoni „lobbystái" — törvényhozási ktjárói — mind dühödteb­ben követelnek törvényhozá­si védelmet a japán döm­ping ellen. Direkt, tehát vé­dővámokkal operáló Intézke­désekre Washington eddig nem szánta rá magát. Nem­csak gazdasági, hanem poli­tikai okokból sem A búcsú­zó Carter-kabinet közvetett módon próbál segíteni a ba­jon — méghozzá úgy, hogy ezzel katonapolitikai legyet is üssön egyésapúsra. A távozó hadügyminiszter, Harold Brown a minap va­lóságos ultimátumban köve­telte Tokióban Japán na­gyobb katonai „hozzájárulá-. sát" és példátlan módon szá­mot is mondott: a japán had­ügyi költségvetés 9,7 száza­lékos emelését „kötelező minimumnak" minősítette. Az országon ugyan végig zú­gott a tiltakozás vihara, de most kaptuk a hírt, hogy Szuzuki Zenko kormánya en­gedett az amerikai nyomás­nak és az eredetileg terve­zett 6,6 százalékos növelés helyett 7,6 százalék mellett döntött. Washington a nagyobb te­hertételtől azt reméli, hogy: 1. A Pentagonnak arányosan kevesebbet kell távol-keleti célokra költenie és 2. A Ja­pánra nehezedő nagyobb gazdasági nyomás talán csökkenti az USA számára már-már elviselhetetlen ja­pán konkurrenciát. Harmat Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom