Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-25 / 302. szám

4 Csütörtök, 19R0. derembcr 25. Dr. Komócsin Mihály Erdei Ferencről, a ilitikiisró! és a tudósról * liIfinV annak, hogy Erdei Ferenc HUllfil születésének 70. évforduló­ja alkalmából szervezett országos emlék­űm lepség e fontos rendezvényének szín­helyéül megyénket, Makó városát válasz­tották. Gondoljuk, hogy a szülő- és nyug­vóhely iránti tiszteleten túl ebben szere­pet iátszott. hogv bár Erdei Ferenc tudo­mányos és politikai tevékenysége országos kihatású és rangú volt, mégis élete, mun­kássága kapcsolódott hazánk e tájához, Makó városához. Tájegységünkhöz — ezen belül Csong­rád megyéhez — a magyar történelem, ezen belül is a felszabadulást közvetlenül megelőző és az azt követő időszakban ki­emelkedő szerepet játszó személyiségei közül örvendetesen szép számmal kötőd­nek. Vannak, akik itt születtek, életük, alkotó munkájuk máshová szólította őket, de közülük alig akadnak olyanok, akik ne tartották volna meg kapcsolódásukat szü­lőföldjükhöz. Vannak olyanok is, akik máshol születtek, életük jelentős korsza­kát itt élték le, itt hoztak létre maradandó alkotásokat. Életútjukat, tevékenységüket nagyra értékeljük, rendszeresen visszaem­lékezünk munkásságukra, őrizzük és ápol­tuk emléküket, igyekszünk ifjúságunknak tovább adni a mának erőt adó gondola­taikat. Ebben a sorban emlékezünk ma tiszte­lettel Erdei Ferencre, aki 70 éve itt szü­letett Makón, itt szerezte Ifjúkori élmé­nyeit, melyek egész életében végigkísér­ték. Nagyrészt itt és Szegeden folytatta tanulmányait. Itt kezdte alkotó és közéleti tevékenységét. Amikor országos ügyek máshová szólították, akkor sem szakadt el teljesen szűkebb pátriájától. Ide kötöt­ték az elinditó szülőföld szellemi öröksé­gei, a fejlődő társadalom mindennapjának örömei és gondjai, családi és baráti köre. Erdei Ferenc későbbi életútjára figye­lemre méltó hatása volt annak, hogy e tájban eszmélt, ismerte meg a tarsadalml valóságot Szellemiségének formálódásara bizonyára hatással voltak a viharsarki ag­rárszocialista mozgalmak, a makói és sze­gedi forradalmi munkásmozgalom. Elindítója, szülővárosa tórsadalmi-gaz­dasági közérzete — közgondolkodása a régi társadalmi rendszerben is sok szallal kötődött a progresszióhoz. Az 1848-as, a függetlenségi eszmék Itt mindig termőta­lajra találtak, de beírta Makó nevét az agrárszocialista mozgalmak történetébe éppúgy, mint a tanácshatalom történelem­könyvébe. A parasztság egymásra utaltsá­gának, szövetkezésének a gondolatát az 1918— m-es évek után sem lehetett kitö­rölni az itt elő, dolgozó emberek gondol­kodásából. A város állal méltán nagyra értékelt, és a közelmúltban múzeummá avatott Espersit-ház története jól mutatja azt a szellemi életet, amely a Horthy-kor­szak nehéz idöszakaban is ösztönzője tu­dott lenni József Attilának, Juhász Gyu­lának és másoknak. Az a társadalmi közeg, amelyből Erdei Ferenc származik, a felszabadulás előtti Magyarország dolgozó osztályai, rétegei között egzisztenciálisan látszólag kedve­zőbb helyzetben volt. A gazdasági és poli­tikai elnyomást és kiszolgáltatottságot azonban hasonlóan érezte, mint az Ipari munkások, agrárproletárok, szegénypa­rasztok. Ezért is vált egész életében cse­lekvéseinek iránymutatójává a kemény, az alkotó munka tisztelete. Ez edzette meg és tanította meg tisztelni a dolgozó em­bert. Soraikban különösen nagyra érté­kelte azokat, akik a „kezüket" és a „fejü­ket" együtt használták a munka közben. Sok makói hagymás-parasztember példa­képe volt akkor az érettségizett paraszt, bár közülük, kevesen jutottak el ilyen si­keres, országos kihatású gazdag életpá­lyára. Erdei Ferenc családja, környezete felis­merte azt a tehetséget, amely az ifjúban lakozott. Erdei később soha sem felejtette el azoknak a tiszteletét, akik tanulni en­gedték, tanulását támogatták és lehetővé lelték, hogy tehetsége kibontakozzon. írni bőrűit a szegedi egyetemre. Ott így Kerüli a makói társadalmi köz­gondolkodás és progresszív emberi maga­irtás jó gvökér volt ahhoz, hogy Klebels­< erg Kunó „szellemi fellegvárában" ne amvadjon el egy hamis eszme oltárán. Megtalálta azokat, akikkel együtt gondol­kodni, együtt cselekedni képes volt. A hzegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma — szűkebb pátriánk haladó munkás- és pa­rasztmozgulmai mellett — az előretekintő fiatal értelmiség, fontos fóruma. Soraikban olt látjuk Hont Ferencet, Erdei Ferencet, Radnóti Miklósi, Ortutay Gyulát és még •A Csongrád me;yel pártbizottság el •ó tttkuranuk itt WOzolt beszéde a Makrxn rendezett országos Krdel-cmlékünnepse­gen hangzott el 1980. december l«-án. (A wzerkj ""xuh.üsa másokat. Ok nemcsak a nep rossz sorsán keseregtek, és nem utópisztikus álmokat kergettek, hanem keresték a való világ megváltoztatásának útját. Ezen útkeresés során sokan — Közöttük Erdei Ferenc is — jutottak el a Juhász Gyula által oly szépen jellemzett „munkásotthonba" ke­rültek kapcsolatba a forradalmi munkás­mozgalommal. Az egyetem elvégzése után immár a szegedi munkásság, a szegedi szellemi élet haladó hagyományainak hatásával — köz­ben külföldön is szerzett Ismeretekkel és tapasztalatokkal gazdagodva — isinet a szülőföldön folytatta életútját. Makón ere­jéből tellően igyekezett szolgálni azt a pa­raszti világot, azt a prog -essziót, amely őt tanulni küldte, s amely őt eszméiben táplálta. Ebben gyökerezett az a gondolat, amely a Márciusi Front, a Parasztpárt létrehozásában öltött testet. Nagy tisztes­ség számunkra, hogy történelmi értékeink között említhetjük ezek megalakulásának makói kötődését. • Erdei Ferenc egész későbbi életútjára — mint maga írja — nagv hatású volt ta­lálkozása Lenin tanításaival. Lenin esz­méinek megismerése alapvetően befolyá­solta Erdei gondolkodását. munkásságát, mind a hazai társadalmi változásért, nund a háború e'len. mind az új élet inegterem­téseben Bár az a kísérlet, amelvet szülő­városában a hagymakertészek szóvetkezeti mozgalmának szervezésében végzett, nem iárt maradandó eredménnyel, mégis sok tapasztalatot adott, számára. A felszabadulás után Szegedre sleteft ahol szerepe volt a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front megalapításában, p Dal­magyarország' című napilap — a Eügget lenségi Front orgánumaként történő — újraindításában. az úi társadalmi rend első lépéseinek megtételében. Itt is meg­találta a közös utat a város nagy hagyo­mányú munkásmoz.galmának eszméivel képviselőivel. A felszabadulást követően Erde' Ferencet az addig megtett útból is táplálkozó kötelesség az ország >s köz­életbe szólította, ö azonban továbbra" magáénak vallotta e tájat problémák feltárásán I és megoldásán mun- j kálkodva sokszor innen merítette élmény­anvagát és valóságismeretét. Az ország 13 sztiepkörök. feladatok elragadtak szülő­városától. de igyekezett figyelemmel ki­sérni szülőföldjének gondjait. ba.tit Eitszke volt annak eredményeire. Keser­gett. amikor az országos fejlődéstől egyes területeken elmaradt. Igyekezett tanácsa, val segítséget nyújtani a helyi gondok problémák megoldásához. Vonzódása szí ­lővárosához különösen erősödött éle'.e utolsó szakaszában, amikor többször is hangoztatta „hatvan felé — hazafelé' Mind többet kereste fel. és kereste a lehe­tőségeket. hogy hogyan kapcsolód ion be az itteni gondok, problémák megoldásaim, hogyan segítse szülővárosának feiiödését.' Szimbolikus jelentőségű, hogy gazdag életútjának utolsó alkotásai között számon tartott — sorozatindító — „Város és vidé­ke" című nagy munkájában visszatér a szülőföldhöz, a szűkebb pátriához. Es az is sz mbolikus jelentőségű, hogy jtolsó poli­tikai megnyilvánulása a makói gépgyárban 1971. április 15-én elmondott választási beszéde volt Erdei Ferenc életének, országos szintű tevékenységének. Makó városához — Csongrád megyéhez — kapcsolódó mun­kásságának is nagyon sok olyan tanulsága van amelyet értékeink között. ápolandó hagyományaink között tartunk számon. A népből a népért való cselekvés, n kitartó munka, az újért vállalt erőfeszítés, a néo­fronteszme. a szocialista építést szolgáló tudománypolitika, a szövetkezés gondolata Mind többet kereste fel. ás kereste a lehe­gazdagon hasznosíthatunk. Munkái köz­kinccsé tételét immár életművének orszá­gos közzététele szolgálja. Elmondhatjuk, hogy itt. megyénkben nemcsak a róla el­nevezett makói iskola hirdeti és ápol in emlékét. Csak Makó városban 25 szocialis­ta brigád viseli nevét. Erdei Ferenc nevé­hez méltó társadalmi összefogással — amelyben a Hazafias Népfront, a Magvar Tudományos Akadémia, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa is részt vett — létrejött a makói József Attila Múzeum Evö«i Ferenc emlékének ápolását szolgáló Ülést tartott a Minisztertanács Határozatok, szabályozások A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vet­te Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettesnek, az Orszá­gos Tervhivatal elnökének beszámolóját az 1981—1985. évi népgazdasági terveket egyeztető magyar—szovjet tárgyalások befejezéséről. A kormány ugyancsak elfogad­ta Aczél György miniszter­elnök-helyettes beszámolóját a magyar—szovjet kormány­közi kulturális együttműkö­dési bizottság üléséről. A kormány a VI. ötéves tervtörvény, valamint a jö­vő évi költségvetés végre­hajtását szolgáló határozato­kat fogadott el. Jóváhagyta a népgazdaság 1981. évi tervét, s az annak megvalósítását segítő hitelpolitikai irányel­veket, hitelkereteket. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta. a VI. öt­éves terv energiagazdálkodá­si programját. A következő időszakban a népgazdaság valamennyi ágazatában a ki­emelt feladatok között szere­pel az energiatakarékos ter­melési szerkezet kialakításá­nak gyorsítása, a termelés energiaigényének csökkenté­se és az import tüzelőanya­gok helyettesítési lehetősé­geinek feltárása. A kormány megtárgyalta és jóváhagyta a gyógyszer-, a növényvédőszer- és interme­dier- (alapanyag-) gyártás központi fejlesztési program­ját. A következő tíz évre szóló program megvalósítá­sának célja: növelni a gyógy­szeripar és a növényvédő­szer-gyártás világpiaci ver­senyképességét, bővíteni a két gyártási ág alapanyag­bázisát. A Minisztertanács határo­zatban szabályozta az ipari miniszter feladatait és ha­táskörét. módosította az Or­szágos Anyag- és Árhivatal feladatkörét, és rendeletet al­kotott a Magyar Kereskedel­mi Kamara tevékenységének korszerűsítésére. A kormány módosította a társadalombiztosítási törvény végrehajtására kiadott 1975. évi rendeletét. 1981-től kez­dődően — 1990 végéig meg­telelő átmenetet biztosítva — változik az öregségi nyug­díjhoz szükséges m'himális szolgálati idő és a ryugdíj­alapba beszámítható lut.alom mértéke. A nem fizikai mun­kakörökben megszűnik az úgynevezett továbbdolgozásra ösztönző évi haroms/ázalékos nyugdíjpótlék. Egyetértett azzal, hogy a munkaügyi mi­niszter 1981. január l-l ha­tállyal módosítsa a bértarifa­rendszert. A Minisztertanács elhatá­rozta. hogy 1980. december 31-1 hatállyal megszünteti az Ütépítő Trösztöt A 14 újon­nan alakuló vállalat felügye­letét a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium látja el. A kormány módosította az államigazgatási és igazság­szolgáltatási dolgozók mun­kaviszonyának egyes kérdé­seiről szóló rendeletét. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Miniszterta­nács, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1981. I. félévi munkatervét. (MTI) • • i9y eh icajw Hotel - lob/to's Óvoda épül Domaszéken Az országos .„A szükség parancsolta — a falu epiti az óvodát-Doma­széken. Egyetlen község a szegedi tárásban, ahol eddig nem volt közös hely a ki­csiknek. A Szőlőfürt Szak­szövetkezetben vigyáztak ugyan a gyerekekre, de a rendszeres foglalkozás, hoz­záértő nevelés a családra maradt. Alti nek a gyermeke jár a közösségbe, a maga bő­rén érzi. saját tapasztalatá­ból tudja, mennyit segít a szülőknek az óvoda. A böl­csődék, óvodák segítenek a szülőkön. Részt vállalnak a nevelésben. Sőt a második otthon szerepét töltik be. Ilyenkor, amikor otthon az ünnepi asztalnál szépen eszik a gyerek, s rendesen megtörli a száját, illedelme­sen megköszöni az ebédet, mindnyájan büszkék va­gyunk. Lám. milyen okos a kisfiú, vagy a kislány. S ha tovább visszük a gondolatot a mindennapok zaklatottsá­gún, akkor derül ki. hogy ezért éppen ml, szülők tet­tünk. a legkevesebbet. Hi­szen -reggel korán -..leadjuk'' a gyerekünket és este későn visszük haza a bölcsődéből, óvodából. Otthon sietünk agyba dugni, hogy legyen végre nyugalmunk. S köz­ben a csetlő-botló gyerek is­kolássá cseperedik. Formálja a közössége, alakttja jelle­mét a bölcsödé, az óvoda­Jobban mondva, a gondozó­nő. a dajka, a dada. az óvó­néni. Az effajta közösségi elő­nyökből eddig a domaszéki apróságok nem részesültek. Érezték és tudták ezt. Végül aztán megtalálták a módját, hogyan segítsenek magukon. Mert hiába kértek az állam kasszájából nem kaptak. In­dokolván: máshova még lob­ban kell a pénz. A doma­székiek a falu erejére ala­pozták óvodáinkat. A szó szoros értelmében, mert az idén, októberben lerakták az alapokat. Némi szakmai se­gítséggel — teljesen társadal­mi munkával kezdték építe­ni hétvenöt 'gyéreknek az új otthont: -VoK a tanácsnak is megtakarított pénze, s a hívó szóra a falubeliek lapátot, csákányt, kőműveskanalat fogtak. A mórahalmi költ­ségvetési üzem és az ottani Szőlőfürt Szakszövetkezet is bekapcsolódott az építkezés­be. Fuvarosok, háztáji ko­csisok hordták a téglát ki­lométerekről. Népfrontosok, tanácstagok járták a házakat, fölírták, ki mikor ér rá se­gíteni. Kisiparosok vállalták, hogy az embereikkel szomba­ton. vasárnap falat húznak. Ügy hogy mostanra már lát­szik az épület az Ady Endre utcában. A 33 méter hosszú és 25 méter széles épület tervére három foglalkoztatót rajzolt a tervező, s ha továbbra sem lankad a falubeliek buz­galma. két, év múltán való­ság lesz az elképzelés. i Különben miért is ne len­ne így? Hiszen a gyermek talán a legnagyobb parancso ló ... M. T. Emlékezés Bartók Bélára részlege. Ezekből is látható, hogv e tál és népe is magáénak "allin öt. Ezért is tekintjük megtiszteltetésnek hogv az országos emlékünnepségek e engos rendezvényét — a tudományos ülésszakot — itt tartják meg. Köszönjük mindazon nak. akik szerepet vállaltak e rendezvény megszervezésében és lebonyolításában. A Bartók Béla-emlékbi­zottság a zeneszerző szüle­tésének közelgő 100. évfor­dulója alkalmabo! felhívást tett közzé, amely Bartók életútjára visszatekintve méltatja életmüvének jelen­tőségét a modern zene meg­teremteseben, s az egyete­mes baladás szolgálatéban. A dokumentum felhívja közvéleményünket arra, hogy a centenáriumi ünnep­ségsot cizat keretében méltó­képpen emlékezzék meg a magyar kúltúranak, s a vi­lág zeneműveszetenek kima- I gusló alakjáról. Bartók Béla szülelesének 100. évfordulóját készül ün­nepelni hazunk és a nagyvi­lág. Műveinek sorozatos elő­adásával, tudományos tanács­kozásokkal, könyvekkel. írá­sokkal, képzőművészeti alko­tásokkal és még számos mó­. don idézi fel századunk egyik legnagyobb zeneszerzőjének alkotó géniuszát, tisztelegem beri nagysága előtt. 1881 március 25-én született. Szűcsipari szaion A szegedi bzuts- es Szabo­ipari Szóvetkezet üzletet [ nyitott Csongrádon, u Fel­szabadulas utcában nemrég átadott lakóház földszintjén. Helyben vallalják bundák méretre szabását és javítá­sát. Az irha. es velúrkabá­tok festését továbbra is Szegeden, a korszerűen lei­szerelt műhelyben végzik. Virsli, szilveszterre A Pápai Húskombinát bel­t oldj feldolgozó üzemében fokozott ütemű a munka n/ ünnepek előtt: az esztenc/ utolsó napjaiban csaknem 30 vagon füstölt-, főtt- és töltelékárut készítenek és szállítanak az uziclek.be, a kiváló termékeiről ismert avar 1300 fővárosi e, vidéki boltba szállít tőkehúst, illet­ve húskészítményt. A napi /.állítmánybkon felül szil­veszterre — az év utolsó há­rom napián — 70 tonna virslit készítenék Fapan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom