Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

Szerda 1980. december 3. s Az értelmiség társadalmi ártere Az együttműködés lehetőségiről A szegedi értelmiség egyes renc szaval ma sem idősze- amelynek felhasználása meg­foglalkozási csoportjai kap- rűtlenek. menti a gyártási folyamat­csolatot tartanak társadal- Sokszálú társadalmi kap- ban kilúgozott fehérjéket, munk alapvető osztályainak csolata, értékes és megbe- garantálhatja mindenkor a csoportiaival, tagjaival, a cstllt kisugárzása van asze- szalámi minőségét eltérő te­dolgoz* emberek minden- gedi értelmiségieknek, de a nyésztési móddal, fajtával napjaival, esetenként más közös törekvések kohéziós előállított, tehát változó mi­értelmlségl foglalkozási cso- ereje, közösségi nyomatéka nőségű hússal ls. A kémiku­portokkal is. Ez a kapcsolat nélkül. Fékezni a társadalmi sok kutatásaival, másod- és ezerszálú, mind szorosabb és kapcsolatok gazdagítását — harmadlagos művelési mó­szervesebb ma már. Vannak a felcsillanó lehetőségek, a dok bevezetésével pedig azonban még jókora áthida- társadalmi szükséglet fells- meg lehet duplázni a kiter­landó társadalmi távolságok, merése, a „tenni kellene" tu- melhatő szénhidrogén meny­Közös gondjaink taglalásá- data mellett és ellenére is nyiséget. A fizikokémiku­hoz együttlétet, tartalékaink — a mindennapok elkülönü- sok felismeréseinek alkalma­megismeréséhez és mégis- lésébe feledkezés, a „művel- zásával gáztalaníthatók a mertetéséhez, alkotó lehető- Jük csak kertjeinket" ké- robbanásveszélyes alföldi ku­séggé tervezéséhez, közösségi nyelmes tartózkodása, a cse- tak-víztornyok. A korrózlóvé­felhasználásához új együtt- lekvés kockázatától rettenő delmi kutatások felhasználá­müködési formákat kell Ja- óvatoskodás, a „csak semmi sával tengernyi kárunk előz­lálnunk. Mert vannak tartalékaink. A „mellékesek" sokszínű vi­lága, sok-sok eredeti, színes megoldása, többségében saj­nos privatizáltan, de meg­újat, abból lehet a kisebb hető meg. A gyógyszerkuta­baj" úgynevezett bölcsessé- tás szegedi erőinek össze­ge. Fékezi olykor pesszl- hangolásával, a kipróbálás mlzmus is, mondván, „olajos hatástani vizsgálataihoz szük­ez a víz, dobhatunk bele séges háttér szervezésével, bármekkora követ, úgysem az eddigieknél Jobban klbon­kelt hullámokat". És lgazo- takoztathatjuk a szegedlek mutatták az elmúlt évek- lásul sorolják a példákat a hozzájárulását a magyar ben, hogy mennyi-mennyi rezonancia nélkül maradt gyógyszertermeléshez. Müvé­közösségi célokra is mozgó- szép próbálkozásokra, falak- szeínk gyári kapcsolatai mu­sltható alkotóerő van azem- ba ütköző jóindulatú kísér- nícióval és kohéziós erőkkel letekre. Pedig van jobbat gazdagítják az oktatót és a akarás, tenni vágyás, sok közművelődést egyaránt. Az melengetett ötlet, jobbító el- „egy iskola — egy gyár"­gondolás. Van, lehetne. Az mozgalom kapcsolatai javlt­emberi tényező mind gazda- hatnák az oktatás-nevelés gabb kibontakoztatása, a szellemi kultúra és a mun­kakultúra közelítése és tár­bere/cben. Mindennapivá já­ratott, gyakran el is szür­kült és itt-ott személytelen­né váló szerepeink mellett bőviben vagyunk még a tar­talékoknak. „Szóval, sok min­den van itt Szegeden, csak valami összefogott átütőerő feltételeit, az oktatás gya­korlatibbá tételét. nincs, Illetve csak egy van: sadalmi szövetségük erőslté a nyári fesztivál, a szabad- se, a tudomány és a terme­téri játékok. Ekkor van lés még be nem járatott uta­pezsgés, vannak meglepő új- kín-módokon valóösszehan Ismétlem, csak megvaló­sult példákból válogattunk. S mennyi lehetőség van mégl Csak gyakorlati for­donságok és figyelmet keltő golása közös hullámhosszra ^k'at - mZokTcseleW­kezdeményezések. Ebben ki- állítása azonban sok-sok m '. tartóan szervezte erőit Sze- közvetítést igényel, ged, és koncentrálni tudta az * ségi poutlka nem differen­Találkoznia kell a terme- rti1„((k , . vési alternatívákat kell ta­lálnunk hozzá. Az értelmi­cncr^iálti Psrszo ez is fi gyeimet érdemlő és elisme- lőnek és a termelőnek, a ter­réS.r® .HéitÓ „d0l0g,1 deJ?" ElŐr,tÍS tl 0oktaM„"atá'„n« megpolltikal eszközökkel. Az hetne több ilyen ls. Min termelőnek é. » hivatto szakaszban már nemcsak múlik az, hogy tobb Ilyen közművelőnek, a termelőnek ' értelmiségi réteset vnov vállalkozás nem futott ki 7 és a kutatónak. te ,6 ^^tSz&^poX Objektív felteteleken nem: a és az egészségügy képvise- mo°gósilani> hanem kü­regionálls központ szerepét lőlnek, a kutatónak és aku- llin_külütf másként betöltő városnak vttathatat- tatónak, az oktatás különbö- lon Külön és m^skent lanul hatalmas értelmiségi ző színtjein dolgozó oktatók­gárdája van, jól szervezett, nak, a művésznek és a mű­intézményei és társadalmi yelődőknek. Párbeszédre^ a szerzett neve> egyéni> néha szervezete földrajzi, gazda- társadalm dinamika gyor- b snak tünő meglátásai sági pozíciója érdekes, a vá- suló ritmusaban, a valós és és felisme-ésel srerenekké rosban és a vidékén korunk valóra váltható szükségletek történeti jelenségei gazda- szerint, lekvésl formái vannak. Nem gon burjánoznak, szocialista képviselőinek. Csak az ilyen -,fve.- h»svia otthon társadalmunk problémái és találkozásokon derül ki - a méte^gét m ie arc néíkül fejlődési esélyei szinte pro- már megvalósult vagvreali ^^ff' « vokálóan bontakoznak ki. zálódó szegedi példákból . .. ]dfllá johhan «re Szubjektív tényezőkön fordul -éhány-Uoyy "'asze- ^eti a kerek^ztÍt A PoU­S^'Jf^l6.,^ ^^! tlka módszertanában, lépé­ciálható, mélyíthető el ha­gyományosan bejáratott tö­az egyes csoportokat, egyénisé­geket. Az értelmiséginek ar­ca, tudásával-munkájával bontakozik ki a lehetőségek csoport olyan kutatási ered közül, s mi nem." Erdei Fe- ményekkel seinél számításba kell venni Újító orvosok fóruma Lassan szokásossá válik épületben Ismét felállítják a — legalábbis ezt reméljük „DP-állványokat", amelyek —, hogy az ilyen-olyan ipa- segítségével 40 előadás írott rl'újltasokat kiállításon mu- és vetített anyagával Ismer­tatják be az érdeklődőknek, kedhetnek meg az érdeklö­Azzal a nem is rejtett cél- dók. Belgyógyász. szülész zattal: okuljon, tanuljon éppúgy megtalálja a hozzá belőle aki csak teheti — közelálló témát, mint a ké­mindannyiunk javára. mikus vagy a gyógyszerész A SZOTE-n az elmúlt öt x Kutató emberek is ezzel a évben elfogadott újításokat, módszerrel kísérelték meg- anyagokat. eszközöket és ismertetni találmányaikat módszereket lehet megis­koilégálkkal, a rokon szak- mernj ,tt ameiyek beváltak mák képviselőivel, még ak- ma lg é!nek» alkalmazzék kor ls, ha netán valamiféle 6ket Hogy meiytk méltó a eljárást, új módszert akar- követésre, azt majd a szak­iak közkinccsé tenni. Már- értő közvéiemény dönti el pedig nem minden újítás Jtezzel fogható", szemmel A SZOTE mindenesetre látható. Szükség van a fel- szeretné, ha kezdeményezé­találó magyarázatára, vála- se követőkre talalna, s az szalra. a közvetlen emberi ország többt orvostudományi kontaktusra is. egyeteme ls vállalkozna ar­Orvostudomá- ra- ho™ a vonzáskörzetükbe tartozó kórházak és eqész­rtandí»lkP7Ík acl,lcl """"weua lieu VCIIIII renaeiKeziK, e2eketj a véieményünk 92e. rlnt már nem szűken csak értelmiségiekre jellemző sa­játosságokat. Tíz év után talán még ak­tuálisabbak Erdei Ferenc­nek Szegedről írt, Város és vidéke cimű könyvéből vett megállapításai: „Többezres értelmiségi gárda, köztük al­kotó egyéniségek bőven, s mindez a munkáshatalom bázisán! Mindebből viharos fejlődés is kibontakozhatna. Csak a »jó sors, semmi más*: hogy lenne olyan al­kotó egyéniség, Illetőleg ilye­nek csoportja, ami "kiugrat­ná a nyulat a bokorból*. Ez lehetne politikus is, tudós ls, író is, művész ls vagy akár olyan közéleti ember, akt a munkásosztályt, a parasztsá­got vagy az alkotó értelmi­léget igazán és általában képviseli. Ilyen jelöltek van­nak, de hogy ml realizáló­dik, ml nem, az se nem mér­hető, se nem jósolható." Besenvl Sándor A Szegedi nyi Egyetem újítási bizott­sága és szakszervezeti bi­zottsága december 5-én, pénteken délután 1 órakor Szegeden úgynevezett de­monstrációs poster előadá­sok formájában rendezi meg az orvos-, gyógyszerész-, egészségügyi újítók és felta­lálók fórumát. Az oktatási ségügyi intézmények újítói­nak részvételével hasonló fórumokat rendez. Az így kialakított országos rendszer talán jobban föllobbantaná a szakemberek újító kedvét, amellyel az egész magyar egészségügy csak nyerhetne Ch. A. Hz iffúsági kluaouul Az ifjúsági klubmozgalom mind fontcsabb szerepet tölt be a fiatalok közösségi életé­hen, szabad idejük tartalmas eltöltésében, s mással nem pótolható lehetőségeket nyújt a szocialista szellemi értékek befogadására, a helyes műve­lődési, szórakozási szokások elsajátítására. A klubok tevé­kenysége hozzájárul az Ifjúság szocialista neveléséhez, a de­mokratizmus gyakorlatának fejlesztéséhez — állapftották meg az Országos Ifjúsági Klubtanács ülésén, kedden a KISZ Központi Bizottságá­nak székházában. A klubla­nács feladata a mozgalom szervezése, az ifjúsági klubok munkájának szakmai, mód­szertani irányítása. A tanács — ameh'nek Köpf IÁszlóné. a KISZ KB titkára lett az el­nöke, Vincze Tamásné, a Művelődési Minisztérium osz­tályvezetője pedig a titkára — első ülésén az ifjúsági klubmozgalom eddigi ered­ményeiről, jelenlegi helyze­téről tárgyalt. A fiatalok e fontos műve­lődési közösségei az utóbbi egy évtizedben jöttek létre számuk állandóan növeksz'k­míg 1974-ben mintegy 2300 működött az országban, ta­valy mér 3900 klub várta a fiatalokat. Nagy részük von­zó programokat kínál. A következő időszakban már a cél az, hogy munkájuk tartalmasabbá váljék, tévé kenységük színvonada emel­kedjék. Különösen fontos ez a kis településeken, hiszen sok helyütt a klub nyújt egyetlen lehetőséget az aktív részvételre a közművelődés­ben. Az ülésen elhangzottak szerint az Országos Ifjúsági Klubtanács a jövőben aktí­vabban kívánja támogatni az új kezdeményezést, elősegíti hogy a klubtalálkozókon és más rendezvényeken a közös­ségek megismerkedjenek a követésre érdemes szakmai módszerekkel, programokkal, továbbá új ösztönzési és érté­kelési rendszert is kidolgoz­nak. (MTI) Kiállítási napló II • m t • II f Susu, a pozitív jelkep Igen. róla van szó, Süsü- kel tenni — megelevenített ről, a vajszívű, segítőkész és irodalmi művekkel, bábjáté­dolgos egyfejű sárkánygye- kokkal, rajzfilmekkel, stb. rekről, aki napok óta ott Nem hinném. Minden gye­csücsül a Közművelődési Pa- rekeknek szóló műfajra igaz lota Kupolájában. mint. a és érvényes a klasszikussá most zajló megyei gyermek- vált mondás: gyerekeknek ír­filmnapok és az országos ni. alkotni ugyanúgy kell, gyermekönyvhét megyei ren- mint a felnőtteknek — esete dezvényeinek jelképe. Süsü juoban! Csukás István fantáziájából a II. Csongrád megyei pattant ki. Lévai Sándor gyermekfilmnapok és a har­bábtervező formálta alakká, madik alkalommal megren­Szabó Attila animációs ren- dezett 'országos gyermek­dező menekítette celluloid- könyvhét helyi rendezvényei szalagra, amihez még Gaál szerencsésen nyújtottak egy­Eva bábok-ihlette grafikái is másnak kezet, legalábbis társultak, i ami kiállításaikat illeti. Szin­Az elmúlt évszázad fórra- te egymásnak adják a Köz­dalmf találmányai, a cellu- művelődési Palota előcsar­loidszalag és az elektronika nokában, kupolájában és fő­ismételten és korunkhoz iga-' lyosóján a gondolatot a köny­zítva teremtette meg a mu- vek> melyekből film szüle­zsák testvériségének ősi ide- tett; a plakátok, melyek fel­áját. Segítségükkel időben hívták figyelmünket egy-egy követhető lett a tépelődő alkotásra, szellemes, bravú­gondoiat, megmozdulhatott rofl grafikai megoldásaikkal az örök merevségre ítélt vo- moziba csalogattak benoün­nal. megismételhető lett a ket: és Lévai Sándor bábter­bábjáték, a színház, felidéz- vez5 rajzal, figurái, melyek hető a mese, a tánc, a zene. bepillantást engednek nem­S egyúttal sokakkal megoszt.- C9ak e külÖnös komplex mű­ható az élmény öröme. A yészetl ág rejtelmeibe, de a film- és tévéművészet rövid, televíziózás műhelyébe ls. de gazdag és sokarcú törté- SüsU a sárkánygverek é« ud­netében megkülönböztetett vartartása vonul fel itt grafi­helye van a gyerekeknek kai vázlatokon. bábokban szóló alkotásoknak. Nem életre kelve Újabb kaland­hinném. hogy véletlenül... jaikkal a tavasszal találkoz­Egy fiatal művészeti ágnak hatunk maid a képernyőn, lehet-e szebb és nemesebb Jgy jelkép hát Süsü, a sár­feladata. mint fölnevelni ér- „,.„,, ,, _ , ... , kány — a gyerekeknek szó­tő-szereto barati kozonse­két? S lehet-e nagyobb fe- 10 művészeti ágak testvéri­lelőssége, mint ezt művek- ségének szimbóluma. Dekoratív falikárpitok Az első, ami szembetűnik rusztikus műanyag fonalakból. Brutyó Mária faliszőnveg ki- szövi-fonja faliszőnyegeit, állításán az Ifjúsági Ház mi- azonos alapállásról áiulko­ni galériájában, a dekoratí- dlk. Némelyik alkotása távo­vi tás. Az a szándék. hogy 11 utalás konkrét tájélmények színessé, hangulatossá, öröm- emlékeire, másutt, elszakad telivé varázsolja környezetét, ettől a realisztikus indíttatás­Tobzódó színek, rusztikus tói, s pusztán az anyag, a szálak, síkokból kimozduló, szín és forma lehetőségeiből csavarodó firmák jellemzik építkezik. Kiállításának leg­az Ifjú művész íallkárpitjait. izgalmasabb darabjai szí­A szegedi Tömörkény nes motívumok nyitódó-zá­glinnázium és szakközéols- ródó ritmusára, a formák el­kola művészeti tagozatán len pontozására, ölelkező és végzett fiatal alkotó szeren- távolodó kapcsolataira utal­cséscn ötvözi ferdészet! stú- nak' Harsány színreplikáira diumait a textilművészet finom tónusátmenetekkel vá­i laszol, így teremt harmóniát anyaghoz kotutt lehetőségei- erötel|w J(ndulat és lfra, lá_ vei és törvényeivel. Akár tásmód között. finom gyapjúszálból, akár Tandi Lajos Bibliográfiai sorozat Ujabb könyvtári segédesz- ezer bibliográfiai tételt tar­közöket jelentetett meg az ta'maz majd. E sorozat elsi Országos Széchényi könyvtár, kötete a napokban napvilá­Megkezdték a két világhá- got látott. A magyar iroda­ború közötti Időszakban Ma- lom című fejezet irodalom­gyarországon nyomtatott tudományi és szépirodalmi könyvek bibliográfiájának műveket, gyűjteményeket. kiadását. A Magyar köny­irodalmat ismertet mintegv vészét 1921—1944 című soro- 25 ezer tételben, 047 lapon, zat kilenc kötete mintegy 200 (MTI) A decemberi Tiszatáj „A láng ősz rubin alko- A bárhol élő olvasók épüle és Reitzer Béla) levelezését nyában Járok" — olvashatjuk sére" — Írja Czine, tartalmazza. „A levelek Kereszlúry Dezső Útra ké- Ebben a hónapbun lenne egyébként érdekesen tudósi­szen című szonettjében. Ke- nyolcvanéves Féja Géza, ki- tanak a műhelymunka lgó. resztúry „őszikél" mellett nek hagyatékából került elő nyéről és szigorúságáról ls Tornai József éa Kiss Dénes az Örökség rovatbari most számot adnak" — írja Hu­versei kaptak még helyet a megjelent Kálmir.y Lajos szár. Kuriózum az a Nagy lapban. Két novella (Balázs nyomában című eeszé. Féja István által publikált verses József: Bevezetés a félelem- Ural hevülelű írásának befe- köszöntő, melyet Erdei Diós­be, Üjhelyl János: Erdei fe- Jezésát Idézzük mcst: „Sze- szilágyi Sámuel születésnap­nyő) az ötvenes évek vllágá- gedről hiányzik valami, Kál- jára irt. Az államférfi Erdei ba vezeti el az olvasót. Beke mány Lajos szobra. Ügy, ml- Ferenc portréjának tanulmá. György Tatárlyukak Köböl- ként Móra jellemzi, másfél nyozásához ad szempontokat kúton cimű Írása pedig a vér. mázsás Öreg Kálmányt esz- Gombár Csaba. Az ö'szeálll­belí irodalmi riportra ad pél- loplábain hatalmas koponyá- tást Tamasl Mihály emléke­dét. Czine Mihály az ötven- jávai, nagy szemével, egyik zéee zárja. (A Tiszatáj de­éves Dobos Lászlót, a mai karja lógjon szélütötten, a cemberi számát Engedi Zol­szlováktai magyar irodalom másikat emelje magasba tán Erdei-fotói illusztrálják.) egyik legjelentősebb alakját vádlón, hitvallón, áldva és A Hazai Tükör rovatban köszönti. „Íme egy ember, átkozva. Nőjön ez a szobor Tóth Béla Tiszajárásának 12. aki másoknak épített, s aki- túl Kálmányon, legyen az el- részében (Zoltánnal a Tlsza­nél jobban közösség már sen- tékozolt ország jajszava, a könyökben) egy izgalmas, ka­kit sem szerethet. (...) Épí- közvetve megölt lángelmék landos életutat Ismerhetünk tett, teremtett ... folyóiratot, gyászbeszéde. mindnyájunk meg. — A Kelet-európai Né­könyvkladást színházat egy büszkesége, szégyene és mell- zőben Augustin Buzurának, a . ^ ' . . ;„„ „ verése. Legyen benne még mai román Irodalom egyik egész népcsoport szamára. S va,ami. a? jgnza ^ a ml legjelentősebb egyéniségének regényeket, műveket alkotott, elégtételünk. Ö-Szegedet meg- Szükségletek és eszközök cí­örökítette, ÜJ-Szeged nem fo- mű esszéjét olvashatjuk. A gadta be. Mégse tudta el- Sadoveanu-oentenárlum el­hagyni. Meghasonlott, tra- kaiméból Zlrkuli Péter mél­glkus hűség. Talán minden tatja a nagy román író mun­hűségnél szebb." kásságát. A magyar társadalomról A Kritika rovatban Mo­rtmű Erdei-kötetről ír Ve- csár Gábor. Moldova Gvörgy, kérdi László abban az össze- Fodor Nándor Gémes Eszter, állítában, melyet a Tiszatáj a Zalán Tibor. Andrássy Lalos, hetven eve született tudós és Csukás István és Tüskés Xí­oolitikus emlékének szentel, bor könyvérő1 lelent. meg bí­Huszár Tibor — Barátok rá'at. Jókai Mór eddig isme­címmel — Erdei Ferenc leve- retJen művéről (Emléksorok, 'eslódáiából közöl terjedel- Napló 1848—49-ből) is olvas­mes válogatást, mely három ható értékelés. — Ablonczy hajdani szegedi egyetemi László a kilencvenéves Mol­hallgató (Erdei. Bibó István ter Károlyt köszönti. egyes szerzőkre vonatkozó I

Next

/
Oldalképek
Tartalom