Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-21 / 273. szám

Péntek, 1980. november 21. 3 fiz agy utántöltése Sokszor emlegettem már, hogy baj van, vagy baj lehet a fejek körül. Valamikor szegények voltunk, mint a templom egere, akkor is, ha rogyásig dolgoztunk. Csak néhány emberben lobogott valami láng, hogy a sorvasztóan kemény munka után olvasson még, és szemét-fülét kinyissa a világra. Sok volt a koldus, és sok ,volt az írástudatlan. Könnyű észrevennünk, hogy a kettőnek szoros kapcsolata volt egymással, egyikből eredt a másik. Anyagi nyomor és szellemi nyomorúság — de sokszor megírták ezt márl Akkorát léptünk előre, hogy fölmérni se tudjuk. Zsebünkben is, fejünkben is gyarapodtunk. Azt régen is tudtuk, hogy a pénz mindig nagyobb csábító, mint az ész, azért volt annyi gőgös, üresfejű, fölfuvalkodott ember azok között, akiknek talán soha nem korgót a gyomra. Elég volt nekik, hogy a vagyonukkal tűnjenek ki. Azért emlegetem föl újra meg újra, mert kitapintható, hogy az anyagi javak gyűjtögetése néha harácsolássá fajul itt-ott, akár önmagunk megzsarolása árán is, fejbéli gyarapodásunk pedig csak ballag. Tanyán beszélgettem mostanában egy magamkorú parasztemberrel. Okos és anyagilag is jól áll. Erejét és fejét is dolgoztatja. Régebben el-eljárt színházba is, talán többször, mint a belvárosi ember, bejárta az országot, és elment megnézni a tengert ls. Van kis könyvtára is, válogatott könyvekkel. Megkérdeztem, marad-e ideje az ész karbantartására. — Itt kezdődik az én legnagyobb bajom. Tanfolyamok kellenének 1 Olyan szerencsés vagyok, tavalyelőtt elküldtek egy tágítóra. teleBzívathattam a fejemet. Tagja vagyok a háztáji bizottságnak, a tudomány nagyobbik része oda szolgál, de magamra is tudok méretezni belőle. Aztán oda jutottunk, hogy a régi maszekvilágnak a legvégén sorra szervezték az aranykalászos tanfolyamokat. Legtöbb helyen bekeretezve lógnak a falon most is az oklevelek. Nincs ember, aki ki tudná számítani, mekkora hasznunk van ma is ezekből a régenvolt tanfolyamokból. — Miért nem szerveznek hasonlókat most? — Nem tudom. — Kellene? — Mint a falat kenyér. — Soha nincsen? — Akkor, amikor baj volt a hizlalással, akkora kampány indult, hogy tartsunk több disznót, nem győztük kapkodni a fejünket. Három-négy előadáson is elmondták ugyanazt. Jött a zöldséghoppé, akkor megint. De különben semmi. — Talán nincs rá ember. — Legtöbbször a tanítók szervezték a régit Legyen szíves, számolja össze most, hány agronómus van egy faluban. Igaz, hogy meg vannak azok is nyúzva a munkával, mégis nekik kellene továbbadni, amit megtanultak! — össze lehetne hozni úgy, hogy a szövetkezetnek is megérje és a tagnak is? — Csak úgy érdemes, de úgy lehet is, és kell is. A háztáji nyolcmillió forint tiszta jövedelmet hozott a szövetkezetnek tavaly. Semmit nem kell adni hozzá, csak jelképesen tartunk egy agronómust, és megszervezzük az átvételt. Öriási pénz ám a nyolcmillió! Azt is számítsa hozzá, hogy az okos ember akkor is magával viszi az eszét, ha a közösben dolgozik. — Mire gondol? — Olyan előadásokra, amelyeknek haszna is van, paert megtanulom, hogy ezt úgy is lehet csinálni. és úgy sokkal jobb, de olyanra is, amelyik arra tanít meg, hogy ne dolgozzunk rogyásig, mert tönkre megyünk. Olyan előadásokat is kellene tartani, ami csak az ész karbantartására, olajozására való. a vége, hogy szemberöhögnek bennünket. Számolni csak addig tudnak, hogy most lehet igen hamar meggazdagodni, de emberségre, tisztességre senki nem tanította meg őket. Elment a tanyáról a tanító, aki szellemi és emberi Megkérdeztem, szerinte példakép volt, és nem jött hol lehetne ilyeneket tarta- helyette senki. Akivel én beni? Kölcsönösen elakadtunk szélgettem, jár az énekkarennél a gondolatnál, mert ba, és a kórussal járja az sorra bezárták a tanyai ls- országot, pedig kiszámíthatkolákat, és nincs hely, aho- ná, mennyi haszna lehetne, vé össze lehetne hívni az ha közben is a pénz után embereket. Ahol még lenne futna. Mire jó neki az énekhely, ott ls megfeledkezünk kar? Leginkább arra, hogy róla. Azt mondja, sokan észrevegye, hány éle és hány vannak, akik hirtelen gazda- oldala van a világnak. godtak, ki is akarják mutatni, de csak avval tudják, hogy nyakkendőt kötnek, és nem köszönnek senkinek. Ügy mondta, a gőgöt nem tudják levezetni magukban, nem veszik észre, hogy minden lépésükre kiütközik a butaságuk. Nem az Irigység beszél be. lőle, mondom, ő is jól áll. De hergeli a hencegés, amikor lakodalomban ötszázassal muzsikáltatja valaki magát, és kétezer forintos ajándékot visz. Annyit beszélünk a biológiai egyensúlyról, jó lenne a fejekben is egyensúlyt teremteni, hogy a Jóra való hajlam erösödjék. Amikor még működtek a tanyai iskolák, sokszor beszéltünk tanyai fehér foltokról. Többször neki-nekibuzdult a népművelés, hogy emberi szót vígyen oda is, ahol csak a madár jár. Mostanában ritkábban beszélünk fehér foltokról, sokkal többet elnéptelenedő iskolákról. Csakhogy félre hord a fejünk, mert jobb körűimé, nyek között tanítjuk ugyan a benti Iskolában a gyerekeket, de teljesen megfeledkezünk azokról a felnőttekről, akik ugyanott laknak Kutatási beszámolók Az MTA Szegedi Biológiai Központjában évente hagyományszerüen az SZBK-napok keretében reprezentatív előadásokkal számolnak be a kutatók az előző évi kutatási eredményekről. A most folyó háromnapos programban, külön szekciókban, a budapesti Enzimológiai Intézet, valamint a Szegedi Biológiai Központ négy Intézetének tudományos kutatói tartanak előadásokat Az SZBK-napok előadásalt megelőzően szerdán délelőtt a biológiai központban az MTA biológiái tudományok osztályának ülésére ke.' rült sor Tlgyi József akadémikus, az osztály elnöke vezetésével. Az első szekció — Straub F, Brúnó akadémikus elnökletével tartott szerdal — beszámolói után tegnap, csütörtökön 23 előadás hangzott el Wollemann Mária, a biológiai tudományok doktora, valamint Keszthelyi Lajos, a fizikai tudományok doktora elnökletével. Az enzimológia, biofizika, biokémia, genetika és növényélettan kutatási területeinek eredményeiről számot adó előadások folytatásaként ma, j pénteken további 15 beszáj moló hangzik eL most is, ahol azelőtt. Hir- ( a detjük a szellemi Javak de-1 _. . ,, . . .... . , . . I Tigyi József akadémikus mokratlzmusat, de elfeled-, q7egeden tegnap, csütörtöMérlegen a Kincskereső Számvetés és előretekintés A Jövő évben ünnepli az hasznos segítséget. Gazdagoúttörőszövetség megalakuld sának 35. évfordulóját. Ezdott és szélesedett a lap propagandája. Mindennek zel egybeesik a szövetség eredményeképpen néhány Irodalmi folyóiratának, a Kincskereső megszületésének tízesztendős jubileuma is. Mindkét születésnap viszszapillantásra és előretekintésre ösztönöz; jó alkalmat teremt az eredmények számbavételére, és a tennivalók kijelölésére egyaránt. Ennek a kettős gondolatnak jegyében tartotta meg idei második ülését a Kincshónap alatt az év eleji mélyponthoz képest 12 ezerrel emelkedett a lap példányszáma, a Kincskereső az utóbbi hónapokban 62 ezer példányban jelent meg. A szerkesztők és a tanács tagjai megvitatták és elfogadták a Kincskereső 1981. évi laptervét. Januártól a folyóirat új címlappal és rovatfejekkel jelenik meg, a kereső szerkesztőségi tanácsa grafika Szyksznlan Wanda tegnap, csütörtökön a Sajtóház klubjában. A felügyeleti szervek, a megyei és városi párt- és állami Irányítók képviselői elsősorban a fomunkája. Januártól minden egyes számban találhatnak az olvasók egy-egy íróportrét, így összegyüjthetik a kortárs irodalmunk arcképlyóirat idei munkáját tették csarnokát. A Kincskereső mérlegre. Megállapították, hogy az év eleji példányszám-visszaesés fokozottabb és gondosabb munkára sarkallta mind a szerkesztőket, mind a terjesztés szakembereit. Munkájuk sikerrel járt. A szerkesztőség munkatársai eredeti koncepciója nem változott. Elsődleges célja a tíztizennégy éves korosztálynak szocialista eszmetségű, mélyen humanista és esztétikailag magas rendű szépirodalmi művek közvetítése. Időszerű feladata az ízlés, és megyei szakfelügyelői érte- szemléletformálás — nemkezünk róla, hogy az emberi agy utántöltésére talán Azt mondja, trágyát hord- otf van legnagyobb szükság, tak nemrég. Megkért vala kit, akinek traktora van, vállalja el a fuvart El is Jött, félcipőben, óránként száz forintért. Felesége és ő rakodott, a félcipős pedig röhögött hogy most jól megdolgoztatta őket Eszébe Jutott hogy lóval valamikor ő la vállalt trágyahordást, fogta a villát, és mindig a lóhoz legközelebb rakodott, hogy a gyeplőhöz ls közel legyen, ha valami baj találna lenni. Bosszantja a dolog azért is, mert tudja, milyen nehezen lehetett traktoros ahonnan még az Iskola is elment. Sarkunkban a tél. Emlékszem rá, mert sokszor láttam, hogyan tapostak utat a hóban az egymás nyomába lépő pilácsos emberek, ha hírét vették, hogy előadást tartanak. Biztosan tudom azt is, változatlanul sok „hittérítője'* van a népművelésnek. Még meg tudnánk szervezni, hogy a két szándék ezen a télen újra találkozhasson. Legyünk gazdagok is. ha szakcsoportot szervezni. Mi lehet" de okosak föltétlenül, kínlódtunk, hogy ők dolgoz- mert Uhethassanak géppel, és az lett Horváth Dezső TanÉcsIcozsft a megyei KlSZ-üízoftsáo A Csongrád megyei KISZ- fokozni kell. Fejleszteni az bizottság tegnapi ülésén No- agitáció módszereit, jobban vákné Halász Anna. a Sze- kihasználni a több munkát, ged városi KISZ-btzottség nagyobb rugalmasságot első titkára terjesztette elő Igénylő, de hatékonyabb az ötödik ötéves terv során módszereket. A vitában részt végzett KISZ-védnöksépi vett Tóth Zoltán, a KISZ munkáról szóló beszámolót. KB osztályvezetője. A KLSZ-védnökség feladata, A testület ezután meghahogy ott segítsenek a gaz- tározta a KISZ X. kongreszdasági építőmunkában, ahol szusára való felkészülés fela legnagyobb szükség van a adatait. költségvetési és fiatalokra jellemző tettrekészségre, leleményességre, az ifjúkommunistékra. Erre több helyen is nagy szükség volt. többek között a paksi atomerőmű építésénél, a Tisza II. vízlépcső építése fölött vállalt országos védnökség 6orán. az országos húsprogram-védnökségben. a környezetfásítási és a számítástechnikai valamint több más akcióban. Az elmúlt öt évben mintegy harminc helyi védnökség is indult, amelyek gazdasági eredményeik mellett a mozgalmi életben is lendítő erőt adtak. Ennek a napirendi pontnak a vitaiában részt vett és felszólalt Rigó Szilveszter, a Szeged városi pártbizottság osztályvezetője. Kiemelt mozgalmi feladat az agitációs és propagandamunka színvonalának állandó emelése. Turcsikné Süli Mária megyei KISZ-titkár előterjesztése után erről tanácskoztak a testület tagjai. Megállapították, hogv az agitációs munka hatékonyságát munkaprogrambeli kérdésekről döntött. kön ellátogatott a megyei pártbizottságra, ahol dr. Koncz János, a megye! pártbizottság titkára fogadta, és megbeszélést folytattak időszerű tudománypolitikai kérdésekről. kezleteken Ismertették a folyóirat céljait, feladatait, adtak tippeket arra, hogyan használhatják fel a pedagógusok mindennapi oktatónevelő munkájukban a lap anyagait A Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat megjelentette a sorozatnak szánt csak a meglevő igényeket igyekeznek kielégíteni, hanem újakat is szándékoznak ébreszteni, A Kincskereső szerkesztőségi tanácsülésén nyúitotta át az Üttörövezetöi Érdemérmet Deme László főszerkesztőnek Feith Bence, a Kincskereső tanárkézben ci- Magyar Űttörők Szövetsége mű füzetét, mely ehhez a pedagógiai munkához ad országos elnökségének titkára. Tarjánban megmozdult valami Alig több mint egy héttel lamely intézmény vagy szer- kerültek az iratokkal űrlaezelőtt stencilezett lapok hir- vezet találta ki, hogy a köz- pókkal, prospektusokkal, kédették a tarjáni lépcsőhá- művelődés szempontjából el- zikönyvekkel, folyóiratokkal zakban szabadidő-központ látatlan lakótelepen ilyenfor- megrakott polcokra: OTPnyllik a Csillag téri könyv- mán enyhítsen a gondokon, ügyek, biztosítás, posta, intárban. Az egy héttel ezelőtti Különféle munkahelyeken formációk, utazási irodák, ünnepség nélküli megnyitó- dolgozó fiatalemberek sző- jegyirodák, sport. Árulnak ra sereglettek az emberek. vetkeztek, öten-hatan. A kis jegyeket a meccsre (remélik, Aki hallott már az úioa- CB0P0rt motorja-vezetője hamarosan a színházba is), lotai lakótelepen működő mda Nándor, a postaigazga- s a város különféle kulturákőzművelMési'intézményről műszerésze. Hónapok lis rendezvényeire. Informáközmuveioaesi intézményről, ótfl dolgoznak> járják a hi_ ciókkal szolgálnak hétközvatalokat, társadalmi és tö- napjaink mindenféle dolgámegszervezetek üléseit, be- ban, a lakberendezéstől a kopognak iskolákba, laká- hanglemezbolt kínálatáig, a sokba. Igényeket kutatva, vásárhelyi busz Indulást ide. , , Jetol az OTP-kolcson feltérendezkedett — konstatál- segítséget kérve. Társadalmi teleinek umerteteséig. hatja a különbséget. De hát munkában. Egyelőre iljesfajta ügyekamaz, az újpalotai, több éve, Az a céljuk, hogy olyan ben keresik a naponta déljó feltételek között működő, helyet teremtsenek a lakó- után ügyeletet tartó „társakorszerű közművelődési el- telepen, ahova gyerek s fel- munkás népművelővek alapján létrehozott sza- nőtt bemehet. - ügyes-bajos ^vveznT-Z"ho'gy badidő-központ, A szegedi- dolgaival is, meg kultúráló- |ési foglalkozások legyenek nek egyelőre csak helye van, dási szándékkal is. Az előb- az asszonyoknak, hétvégeaz is kicsi, azt is a tanács biek Intézésében segítenek; ken mt>8 mesefilmvetítések a művelődésügyi osztálya, a információkkal szolgálnak, ^v potmamafkent^n^a Bartók Művelődési Központ közvetítenek a legkülönfé- család, mert elmennének a és a Somogyi-könyvtár Jó- lébb intézmények és szerve- penteki színházi bemutatóra, voltából, e támogató szán- zetek, meg az egyes ember Hívnának-e oivost, más terdék Kifejezéseként kapták- között. így aztán a könyv- ^tudománnyárS^KSÍ Jgybuzgó fiatalok. Mert ez- tari kis szobában többek kö- óhajok, ők meg tovább szerúttal nem hivatal, nem va- zött a következő feliratok vezkednek. Segítséget ígértek már a telepi iskolák peés látta a felsővárosi garzonház fogadószíntjén székelő könyvtárban azt a kis szobát is, ahol az első szegedi szabadidő-központ beKonferencia a gyermeknyelvről A gyermekek mintegy 30 szágos Pedagógiai Intézet A konferenciák célja. hogy százaléka beszédhibásán kez- munkatársa azon a konfe- valamennyi belföldi szakdi az általános iskolai tanul- rencián. amelyet tegnap, ember be tudjon számolni ményait. Az okok meglehe- csütörtökön rendeztek Sze- kutatásairól az érdeklődők tősen összetettek. Visszave- Reden a Juhász Gyula Ta- számára egy alkalommal öszzethetők például arra. hogy nárképző Főiskola díszterme- szegyűjtsék az új iníormáaz óvodák túlzsúfoltak. így ben. cíókat és nemzetkőzi tapaszkevés lehetőség van arra. A tudományos konferen- talatcserére adjanak lehetőhogy a beszédhibás gyere- ciát dr. Mohoíi Károly, a fő- séget kekkel egyénileg foglalkoz- iskola főigazgatója nyitotta A Magyar Tudományos zanak. Családi körben sem meg, majd Szépe György, a Akadémia Alkalmazott Nyelni indennapos és következe- Magyar Tudományos Aka- vészeti Munkabizottsága és les a beszélgetés, a mesélés, démia Alkalmazott Nyelvé- a Juhász Gyula Tanárképző „Ráhagyják" a gyerekeketa szett Munkabizottságának Főiskola orosz nyelv és irotelevízióra, a lemezekre, társelnöke tartott bevezető dalom tanszékének szervezémindezek következtében szó- előadást. Elmondta, hogy a sében tegnap lebonyolított használatuk szürke, csak tő- gyermekek nyelvhasználaté- gyermeknyelvi konferencia mondatokban hajlandók be- nak vizsgálatával körülbelül pienúris ülé1 izélni, stílusuk enekló. afek- nyolc-tíz éve foglalkozik ez , ' a munkabizottság! Azt ter. nangzott el. táló TöhheW között (Íven a munkabizottság. Azt terZ. f, T , ! vezik- hogy ezután minden szekciókban oroblémákról számolt be év őszén Szegeden rendez munka. Gosztonyi Jánosné. az Or- önálló Gyermeknyelvi Napot. plenáris ülésén négy előadás Ezt követően folytatódott a H. E. dagógusai, a népfrontbizottságok, a pártszervezetek. Egy szó. mint száz, valami mozdult Tarjánban. A távolabbi cél: lakóhelyi kis közösségek alakulását se gítenL Néhány vállalkozó szellemű és a közösséghiánytól szenvedő lakót keresnek, akik kezdeményeznék, vezérelnék. az apró lakásokba bezárkózott családok ismerkedését. Tárolókban, száritóhelyiségekben képzelnek el a panelházak lakói által kicsinosított klubokat, ahova majd ők vinnék, szerveznék az igényelt programokat. Segítenének dönteni a falakat, amelyeket az előítéletek, a megszokás, a közöny, az időhiány, s még ki tudja mi emelt az egymás mellett élők közé, S. E. 6